Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-19 / 77. szám, szombat

KURT SELIGER TÖRÖKORSZÁGI RIPORTJA ALVÓKÚRA ÉS SOKKTERÁPIA Belépőjegyet váltok és megfizetem a szükséges illetéket, hogy az ősi Pergamon fürdő- és üdülőhelyen — az Aszkiepieionban-j fényképezhessek. De csakhamar akadályba ütközöm. Az elkerített területre nem szabad belépni. Pedig éppen oda készültem, mert Carl Humann munkáját még nem végezte el. Több tucat ember szorgoskodik ott, ásóval a kezében, és mint látom, újabb és újabb leleteket hoznak felszínre. Vissza kell hát fordulnom, de teleobjektivem segítségével mégis:sak készítek néhány felvételt. Virágkorában ugyanolyan híres volt, mint Epidaurnsz és Kósz gyógyfürdők. Marcus Aurelius császár itt gyógyíttatta tüdőbaját, és úgy hírlik, hogy teljesen felépülve hagyta el Pergamont. „Az istenek nevében! A balálnak itt tilos a bemenet!" állt az Aszklepieion kapuja felett. Közeli és messzi földről jöttek ide gyógyulni a betegek. Az ősi Pergamon gyógymódszerei még ma sem avultak el: napfürdőből, gyógyfűkezelésből, forró pakkolások alkalmazásából, alvókúrákbői, pszichoterápiái kezelésből álltak. Végighaladok a föld alattti folyosókon, ahol egykor a pácienseknek fel és alá kellett járkálniuk. Csakhogy hozzám nem intéznek biztató szavakat az orvosok a mennyezeti nyílásokon keresztül, mint ahogy ezt annak idején tették. A sokk-kezelést is ismerték Pergamonban: az orvosok kígyókat helyeztettek arra az útra, amelyen az elmebetegek sétáltak. Az ijedtség nem egy esetben gyógyulást eredményezett. AZ AKROPOLISZON Karcsú antik oszlopok nyújtózkodnak az ég felé. Már a színházhoz közeledem, de visszafordulok, és a Telephosz rotundatemplomhoz érek. Itt alkalmazták az alvókúrákat. A közelben van Aszklepiosz temploma, amelyen egykor kupola volt. Ide hozták a betegeket, mielőtt a szentélyt elhagyták. Most keresztülhaladok Bergamán, majd szük, kacskaringós utakon felmegyek az Akropoliszra. Dombok közé ágyazva terül el alattam a kis város. Háztetői vörösen csillognak a napfényben, itt-ott egy minaret nyúlik a magasba. Az Akropolisz azonban megrázó látványt nyújt. Úgy tűnik, mintha a Pergamont elpusztító hódítók csak tegnap hagyták volna el a színhelyet. Ókori oszlopok szanaszét hevernek, itt-ott oszlopfőbe botlom. Táblák jelzik, mi hol volt egykor. Igy megtalálom a híres oltár helyét is. Nincs messze az Akropolisznak még jó karban levő, negyvenhat méter magas és 4200 négyzetméteren elterülő 15 000 térőhelyes színházától. 80 lépcső vezet le a zenekarhoz. Márványburkolatáról felismerem még a királyi páholyt is. A színpadot esetenként fából állították össze. Az elmozdítható színpad ritka példánya volt ez. Épp a színház felett állok. Innen jó messzire elláthatok. Mögöttem az egykori Pergamon romjai, eMíttem pedig Bergama, a dicső múlt árnyékában élő kisváros. *) Aszklepieion — Aszklepiosz (Aesculapius) temploma, valamint kórház, rendelőintézet és orvosképző iskola volt, ahol orvospapok gyógyítottál*. mióta az izlám tért hódított India• ban, mindazok a kiemelkedő személyek, okik az országnak jót akartak, arra törekedtek, hogy békét teremtsenek a hinduk és a mozlimok között. De a tétel megfordítva is igaz: akik békére törekedtek a hinduk és a mozlimok között, azok jót akartak Indiának. Ez a tétel magyarázza bizonyos mértékig a britek viselkedését is, akik a két felekezet szembeállításával szakították az országot két részre. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTAS A Mughal dinasztia (1525-től 1857-ig uralkodott Indiában) legjelentékenyebb uralkodó Akbar, aki az ország északi részét sohasem látott mértékben felvirágoztatta, bár mozlim volt, nemcsak ápolta a hindukkal való kapcsolatokat, hanem hindu nőt választott feleségül, ÉS éppen késői utódja, Aurangzeb volt az, okinek vallási türelmetlensége miatt megsemmisült a Mughalok birodalma. Számos indiai tudós, filozófus és reformátor kereste a két vallás szintézisét. Közülük különösen kiemelkedik guru Nának („guru" Délkelet-Ázsia minden nyelvén „tanítót" jelent), aki a 15. században megkísérelte a hindu és mozlim vallás egybeolvasztását. Az egységet nem a közös isten vagy istenek imádásóval akarta megvalósítani, hanem egy olyan életszemlélet alapján amelynek sarkalatos tételeit a testvériség, tisztesség stb. alkották volna. Nának és liövetői ugyan nem egyesítették Indiát, de éppen Nának vált a s i k h vallási szekta alapítójává, amely szekta igen sokszor jutott jelentékeny szerephez az ország történelme folyamán. nem utazol el Indiából, szívesen hiteleznek. Fejlett érzékkel eltalálják a vevő ízlését, és igen gyorsan alkalmazkodnak a divat szeszélyeihez. Éppen ezért ők India leggazdagabb lakói. A kölcsönös segélynyújtás, a vallási elvek által szilárdított szolidaritási érzés folytán köztük ismeretlen a koldus, holott Indiában számuk igen jelentékeny. És bár a modernül gondolkodó sikhek közül néhányan már eldobták a turbánt rendszeresen járnak borbélyhoz és fodrászhoz, továbbra is a szektához tartozónak érzik magukat. És legalább egy jelét — a jobb csuklón egy acélpántot, továbbra is viselik. Hitük szerint ha legalább egy kis acéldarab van náluk, nem kell félniük semmi veszélytől. SÚLYOS GONDOK A SIKHEK FÖLDJÉN A 12 millió sikh jelentős gazdasági erő Indiában, nem csodálható tehát, ha politikai befolyásra törekszenek. Többségük Punjab államban él és punjabi nyelvet beszél. Amikor a közelmúltban az országot nyelvi alapon osztották fel közigazgatásilag, csupán Punjab maradt nyelvileg vegyes terület. Ezért az indiai kormány a napokban határozatot hozott, miszerint államot ad a punjabi nyevet beszélő sikh többségnek. Azonban a sikhek sem egységesek, a jobboldali szélsőséges csoportok ezzel sem elégszenek meg és végső célnak az önrendelkezés elnyerését hirdetik, létre akarják hozni az önálló sikh államot. A hindu kisebbség viszont ellenzi a sikhek külön államát még India keretében is és ezek az ellentétek véres összetűzéseket robbantottak ki, ami komoly gondot okoz a delhi kormánynak. tói, ami ismét tanítóik bölcsességét bizonyítja. Őseik valamikor meg akarták teremteni a kasztokra bomlott India egységét, de ez nem sikerült és a sikhek, ha nem is kaszttá, de szektává formálódtak. Talán őzért, mert India társadalma többé-kevésbé a foglalkozási ágak szerint togozódott kasztokba és a sikhek fokozatosan már oz új, modern foglalkozási ágazatokban helyezkedtek el. AZ ÖSSZETARTÁSBAN AZ ERŰ Amikor a kelet-európai újságírókkal először jártam Indiában, előbb az ország déli részét mutatták meg a távoli vendégeknek. Mivel a hinduk rendkívül hasonlítanak egymásra, állandóan összetévesztettem a számunkra kijelölt gépkocsivezetőket és ezáltal a gépkocsikat is. Amikor az északi fővárosba érkeztem, örömmel láttam, hogy a kocsivezetőnek szakálla és turbánja van, tehát ez kizárja a tévedés lehetőségét. Már másnap megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy Delhiben minden kocsivezetőnek szakálla és turbánja van. Ez a jelenség okkor válik érthetővé, ha elgondoljuk, hogy amikor o gépkocsik Indiában tért hódítottak, sofőrkaszt nem volt, tehát ezt a pályát a sikhek választották maguknak. Ma már ők dolgoznak minden modern iparágban. Sikhek javítják a háztartási gépeket, varrják az európai ízlésnek — sőt még az európai nők számára is megfelelő ruhákat (mert az indiai nők ragaszkodnak ősi és szép öltözetükhöz, a „szárihoz"). Az is tény, hogy igen jó kereskedők, és ezért nem tanácsos túl sok pénzzel belépni üzleteikbe, sőt még pénz nélkül sem, mert ha megállapítják, hogy holnap még K

ocsimon az Izmir—ganakkaiei főúton haladtam, s majdhory el nem kerülte a IIf r meiuat az egyik elágazásnál a Ľ,!rgamát jelző tábla. De még idejében észbekaptam és gyorsan jobbra kanyarodtam. Bergamába (BZ egykori Pergamonba) okvetlenül el akartam látogatni. Néh; ny évvel ezelőtt ugyanis — az NDK fővárosában járva — megcsodáltam a híres pergamoni óltúrt. Most kapva kaptam az alkalmon. hogy megismerjem a heI<et, ahol ez az ókori remekmű eredetileg állt. Bergama egyemeletes házacskáival, parányi boltjaival, bódéival és mecsetjeivel jellegzetes töriik kisváros. A férfiaknak és a n-'iknek már az öltözetjén is meglátszik, hogy sohasem ismerték a jólétet. De két szálloda azért van Bergamában, mert amióta Törökország „felfedezte", mekkora jövedelemhez juttatja az idegenforgalom, gondoskodik a turistákról. Á bergamaiak hagyományosan főként füge-, valamint gyapot és dohánytermesztéssel foglalkoznak. A laknsság ugyanolyan nyomorúságosan él, mint Törökország más részeiben. A kis régészeti múzeum, az antik épületek maradványai a város központjában és mindaz, arait a síkságon és az Akropoliszon folytatott ásatások felszínre hoznak, arról tanúskodik, hogy ez a város valaha jobb napokat látott. 120 000 lakosával valamikor a hellén kultúra központja volt. Ezt azonban a mai Bergama láttán csak igen nehéz elképzelni... EGY KIS TÖRTÉNELEM Pergamon korai történetéből nem sokat tudunk. Edénycserépleletek bizonyítják, hogy a vár hegyén már i. e. 700 évvel település volt. Xenophón athéni iró tesz az 3. század vége felé rövid említést az erődítményről, mely az 1. e. 3. század elejéig perzsa uralkodóké volt. Nevezetesebb történelmi szerepet a Nagy Sándor halálát követő diadokhosz-harcokban

1) játszott. Először is Lüszimakhosz király uralkodásáról értesültünk, aki Nagy Sándornak a citadellában letétbe helyezeit kincsét őrizte, illetve e feladattal Philetairosz helytartót bízta meg. A király halála után a helytartó eltulajdonította a kincset, és magához ragadta a hatalmat. Ezután még 150 évig uralkodott Pergamonban a Philetairosz nemzetség. A fiatal országot a Kis-Ázsiába betört, majd ott letelepedett szíriai diadokhoszok és a kelta eredetű galaták ellen védelmezte. A dinasztia megalapítójának egyik unokatestiére: I. Atalosz felvette a királyi címet. Ebben az Időben lett Pergamon a művészetek és a knltúra központja, egyúttal híres gyógyfürdő is. Pazar épületek díszítették. Hálából a háború veszedelmeiben nyújtott segítségért — az nralkodók az isteneknek impozáns oltárt emeltek és Pergamen védőszentjének: Athéna istennőnek mutattak be rajta áldozatot. (Ez az oltár most Berlinben van.) A szobrászat és a festőművészet elérte a tökéletesség legmagasabb fokát. Híressé vált Pergamon 200 000 kötetes A diodokhoszok — Nagy Sándor leghíresebb hadvezérei, akik uruk halála utón a birodalmon véres háborúkat folytatva marakodtak. bM'J K

iírja könyvtára, mely abban az időben a legjelentősebb volt a maga nemében. Antonius Kleopátrának ajándékozta és Alexandriába szállíttatta. Ott később tűzvész martaléka lett. A pergamen nevét állítólag a városról kapta (1. e. 200 évvel Pergamonban találták fel). Pergamon később római tartomány lett. Galenus híres orvostudós 500 tudományos értekezést Irt Pergamonban. A bizánci uralom idején is nagy tekintélynek örvendett e város. A várhegyen letelepedett bizánciak 716-ban szétrombolták a nagy oltárt, és részeiből védőfalat emeltek a támadó arabok ellen. Ex utóbbiak azonban — útban Bizánc felé — Pergamont teljesen elpusztították. A XII. században a város a balikesiri bej hatalmába került. A törökök 1330-ban kebelezték be. A múlt század hatvanas éveiben a pergamoni ásatások Irányításával a berlini múzeumok Carl Humann német mérnököt bízták meg, mivel ott az arab ostrom elbárltására emelt bizánci falban márvány dombormű maradványaira bukkant. den Singh megtermett ember, akinek hatalmas turbánba burkolt borotvált és fodrászollót nem ismerő feje valóban az oroszlánfejre emlékeztet. És a guruk tanítását megfogadván oroszlánszívvel rendelkeznek, amit az is bizonyít, hogy az indiai hadsereg tisztikarában levő számtalan sikh állítólag különleges bátorságával tűnik ki a többiek közül. Hatalmas termetűek és a guruknak köszönhetik, akik megváltoztatták a hivők életmódját: o hindok többsége kizárólag növényi táplálékot fogyaszt, mert előírások még a tojást is tiltják, s így szervezetük csak egyodalú táplálékhoz jut, a sikhek ugyanakkor nyugodtan eszik a húst, és egyáltalán nem korlátozzák étrendjüket. Ezzel szemben tartózkodnak a dohányzásAZ ASZKLEPIEION MARADVÁNYAI A HÍRES PERGAMONI OLTÁR EGY RÉSZLETE TOVÁBB FOLYNAK AZ ASATÁSOK BERLINBEN PERGAMONBAN (A szerző felvételei! „OROSZLÁNOK" A TELEFONKÖNYVBEN Néha már csak ezért is jó visszatekinteni a történelembe, hogy jobban megérthessük a jelent. A sikh szekta tagjai ma is könnyen felismerhetők — mór a telefonkönyvben is. Ugyanis a szekta minden tagjánok „Singh" a vezetékneve, ami oroszlánt jelent. Úgyszólván minJARMILA NEMEČKOVA LEVELE W9 1968. in. 19