Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-16 / 74. szám, szerda

EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ A SZÖVEVÉNYES emberi szervezetben a vese — a májhoz hasonlóan — fontos vegyészeti laboratórium szerepét tölti be, amelynek zavartalan működésétől a gyermek egészsége, a felnőttnek pedig gyakran ez élete is függ. A gyermek- és felnőttkorban, vesekőre hajlamos emberek számára igen fontos az életmód és a táplálkozás szabályozása. Túltáplált egyéneknek észszerű fogyasztódiétát kell enniük és rendszeres testmozgást kell végezniük. Ülőfoglalkozásúak is igyekezzenek minél többet mozogni, tartózkodjanak sokat szabad levegőn, tartózkodjanak szesztartalmú italok és a cigaretta túlzott fogyasztásától. Ez ajánlható a túlfűtött munkahelyek — kazánházak, pékségek stb. — dolgozóinak is, akiknek ezenkívül arról is kell gondoskodniok, hogy munka közben és szabad Idejükben elegendő folyadékot igyanak. Ételeinket ne túl sok fűszer, hanem inkább elegendő gyümölcs, zöldség tegye változatossá, ízletessé. FÉRFIAK MEGBETEGEDÉSE kétszer-háromszorta gyakoribb, mint a nőké. Sokszor kapnak vesekövet ülőfoglalkozásúak, különösen a túltáplált egyének, ritkábban a mezőgazdasági dolgozók. A férfiak esetében vizelési nehézségek is elősegítik a kőképződést. A vizeletpangás vagy az elvezetés lassúbbodása egyik leggyakoribb okozója a kövek képződésének. A vesekő ügy keletkezik, hogy a vesében, a húgyvezetékben vagy a hólyagban valamilyen szerves anyag, például nyálkahártya levált sejtjei vagy gennyes váladékanyaga — mint a kő magva — köré lerakódnak a vizeletben végbemenő vegyi folyamat során létrejött, nem oldódó anyagok. Fertőzés, kórokozó csírák kiválthatják és elősegíthetik a folyamatot. A vesekövek alakja és nagysága változó. Többnyíre alig okoznak nehézségeket az olyan nagyságú vesekövek, amelyek nem Jutnak be a húgyvezetékbe vagy az oly apró kövek, amelyek a vizelettel könnyen távoznak. A veseköves fájdalmakat a húgyvezetékben megakadt kő okozza. Az úgynevezett vesekőkólika a vese tájékán hirtelen fellépő fájdalommal jelentkezik, a fájdalmas kisugárzás végigfut a húgyvezeték mentén a hólyag tájékáig. A KÚLIKÄS ROHAM csak néhány percig vagy óráig tart. Néhány nap múlva a kínzó fájdalom is megszűnhet. Ez legtöbbször annak az eredménye, hogy a húgyvezeték teljes elzáródásával a görcsösen összehúzódott Izomzat felenged, csakhogy ez nem jelent javulást, s elhanyagolása esetén a vese elpusztulhat. Mit tegyen a veseköves beteg? Elsősorban fogadja meg a kezelőorvos vagy a szakorvos tanácsát, ha kell, vesse alá magát műtétnek, és ne próbálja baját gyógyítani oly szerekkel, amelyeket Ismerősei ajánlanak. Kuruzslással határos házi módszerek nem hozzák meg a várt eredményt, viszont a betegséget súlyosbíthatják. A diétás étrendet is orvosnak kell megállapítania a vesekövek jellege szerint. Általában a fűszeres ételek, a füstölt húsféleségek, a szeszes italok élvezetét tiltjuk a veseköves betegeknek. Ha nincs szó gyulladásos folyamatról a vizeletelválasztó szervekben, a húgyhajtó hatású 7°-os sör fogyasztása megengedhető. CSAK APRÖ KÖVEK kihajtására gondolhatunk házi módszerekkel, mégpedig úgy, hogy hirtelen vagy rövid megszakításokkal másfél-két liternyi folyadékot hajt le a beteg, s egyidejűleg kiadós testmozgást vé gez. Ha nem lázas, minél erőteljesebb mozgást vagy munkát ajánlatos kifejtenie. Ily esetben ls be kell azonban tartani az orvos utasításait, és nem szabad megfeledkezni az ellenőrzés időpontjáról. Műtéti beavatkozás után az új kőképződéseknek kell elejét venni. Idősebb férfiaknál a vizeletürítés nem maradéktalan, s a visszamaradt vizeletben hólyagkövek keletkezhetnek. A vesekőképződésre hajlamos vagy műtét után levő emberek, különösen pedig koros férfiak kerüljék a külső fertőzés veszélyét, de gondoskodjanak a testükben kimutatott fertőző gócok eltávolításáról vagy klgyógyításáról is. (Elhalt fogak, gennyes mandulagyulladás, légcsőhurut, bélbetegségek, vakbélgyulladás, nőknél petefészekmegbetegedés stb.) VESEKÖVEK egyeseknél már a gyermekkorban, másoknál csak a felnőtt- vagy a késő öregkorban jelentkeznek észrevehető, fájdalmas tüneteikkel. A vizelet elvezetését gátló kő vagy kövek műtéti eltávolítását gyakran nemcsak a tűrhetetlen fájdalom, hanem a baktériumos fertőzés teszi sürgőssé és halaszthatatlanná. Mindezért egészségesek és betegek számára ajánlatos a fegyelmezett, higiénikus életmód, ésszerű táplálkozás, elegendő testmozgás, szabadban való tartózkodás, a káros „élvezetek" mérséklése és rendszeres orvosi ellenőrzés. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY EGY EV TAVLATABOL }án Kučiš, a HNB elnöke Nagysalló, Kissalló és Hölvény évekkel ezelőtt teljesen összeépült. Az idegent csak a falu nevét Jelző tábla figyelmeztette, hogy melyik faluban jár. A három község kommunistáit régebben foglalkoztatta az a gondolat, hogy egyesíteni kellene az említett községeket. Az 1964-es választásokon a célkitűzés csak papíron maradt. A múlt év januárjában azonban siker koronázta a kezdeményezést. A három falu hivatalos neve Nagysalló, s lakosainak száma csaknem 4000. Az egyesülés a választások után jött létre. A HNB-nek így 82 tagja lett, ami megnehezítette a munkát, ezért új választásokat kellett kiírni. A három falu egyesült. Egy nemzeti bizottság irányítja a község életét. A párt helyi vezetőségét is megválasztották, amely hat üzemi szervezet munkáját irányítja. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság és a Vöröskereszt szervezetei még mind a három faluban külön-külön működnek, s így munkájukra, segítségükre a nemzeti bizottság nem támaszkodhat. NEM BÁNTÁK MEG Az egyesülés után — — mondja Ján K o č i š elvtárs, a HNB elnöke — Igyekeztünk úgy összeállítani a szakbizottságokat, hogy tevékenyen és önállóan dolgozzanak. Nem bánták meg. Mindegyik szakbizottság élére hozzáértő elvtárs, szakember került. A mezőgazdasági szakbizottság elnöke például Pavel Kunta mérnök, a nagysallói szövetkezet zootechnlkusa. A közügyeket Intéző szakbizottság egy év alatt több mint 60 kihágást tárgyalt meg. A plenáris üléseket nyilvánosan rendezik, így a lakosság közvetlenül részt vehet a falu irányításában. Az ülések napirendjén az interpellációk is szerepelnek, s így a képviselőknek alkalmuk nyílik arra, hogy megtudják, melyik Intézkedést hogyan teljesítették. Ez az eljárás nagyban segíti a nemzeti bizottság munkáját. A község vezetői (az előző HNB-t is beleértve) nem bánták meg, hogy a helyi gazdálkodás üzemének fejlesztésére kellő gondot fordítanak. Ez az üzem 21 féle szolgáltatást nyújt a lakosságnak, s a múlt évben 1 millió 312 871 korona bevételt ért el. A lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból eredő bevétel 500 050 koronát tesz ki. Gondot okoznak a nem megfelelő helyiségek, és a túlzsúfoltság. Ennek ellenére csak dicsérően szólhatunk róluk, mivel az említett időszak alatt 37 ezer korona tiszta jövedelmet értek el. TERVEK, TÁVLATOK . .. Nagysallón jelenleg három szövetkezet gazdálkodik. Eredményeik különbözők. Míg a Márciusban a kuŕimi Prefa n. v. üzemében próbaüzembe helyeitek egy új gépsort, melyen előfeszített mennyezeti elemeket gyártanak emeletes ipari csarnokok számára. Felvételünkön ai új gépsor látható. (E. Bican fel. - ČTK) kíssallói egy hektár mezőgazdasági területen 12 488 korona bevételt ért el a múlt évben, addig a nagysallói 8820, a hölvényi pedig 5809 koronát. A nagysallói nagy szövetkezet, így csak a két kisebb egyesítése jöhet számításba. A nemzeti bizottság és a pártszervezet is sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tervbe vették, hogy minden tőlük telhető eszközzel elősegítik a hölvényi EFSZ gazdasági megerősítését, hogy az egyesüléskor egyenlő partnerként szerepelhessen. A „Z"-akció keretében a felszabadulás óta több épületet emeltek. Az idén folytatják a szabadtéri fürdő építését, amelyet jövőre adnak át rendeltetésének. Értéke meghaladja majd az 1300 000 koronát. Az 5-ös és 6-os utcákban járdát építenek, s az 1963-ban épített kultúrotthont központi fűtéssel látják el. Az említett munkálatok fölött a nagysallói EFSZ vállal védnökséget. A kíssallói és a hölvényi szövetkezetek az óvoda építését segíti elő, melyben 70 gyermek kap majd helyet. Az említetteken kívül több utcában kijavítják a járdát s parkosítják az utcák szélét. Ugyancsak elkészül az autóbuszmegálló is, amelynek bizonyára örülnek majd az utasok. A község lakosai a felsorolt munkálatoknál — vállalásaik alapján — több mint 10 ezer brigádórát dolgoznak le. AMIRŐL SOK SZÚ ESIK A községben 18 kilométernyi utat kell rendbehozni. A múltban 6 kilométernyi járdát készítettek, hogy rossz időjárás esetén ne kelljen a gyerekeknek és a felnőtteknek a sarat dagasztaniuk. — Az egyesítés előtt a járás képviselői anyagi és erkölcsi támogatást ígértek — mondja Kočiš elvtárs. Ogy látszik, megfeledkeztek adott szavukról. Pedig — mi tagadás — szükség volna rá! Erről és a vasútállomás váróterméről a HNB ülésén sok szó esik. Keresik a megoldást. A nagysallói állomásról ugyanis 9 falu lakosai utaznak naponta. Regelenként 400 ember várja a vonat érkezését, a váróteremben azonban csak 30—40 ember fér el. Két év óta küldözgetik a kérvényeket, de nem találnak megértésre. Pedig brigádmunkával is elősegítenék a váróterem építését. Az iskolának nincsenek mellékhelyiségei. A konyha ideiglenes helyen működik, tornatermük nincs. Egy-két üzlethelyiség is kellene, a szolgáltatások házáról nem is beszélve. NÉMETH JÁNOS ignc őszén Erdélyből pros• pektust hozott a posta: egy új folyóirat tervét. Címe: KORUNK. Szerkeszti: Dienes László. Megjelenik 1925 karácsonyán. Dlenes Lászlót csupán a kolozsvári „Keleti Újság" hasábjairól ismertem, ahol én kéthárom éven át a szlovenszkói magyar irodalom évösszegező és értékelő cikkeivel jelentkeztem. Dlenes László azonban valószínűleg azért figyelhetett fel a nevemre, mert — a később nagyobb olvasóréteg előtt ls ismertté vált vak író — Szántó György erdélyi folyóiratát, az alig egy évet megért „Periszkóp"-ot, mint szlovenszkói szerkesztő jegyeztem. Dienes László támogatásomat és közreműködésemet kérte. Mihez? A prospektus bejelentő sorai Így kezdődtek: „Hatodik éve már, hogy az utódállamok magyarsága új államkeretek közé került s ennek folytán elvesztette azokat a kulturális kapcsolatokat, amelyek az összmagyarsághoz s ezen keresztül a nagy európai kultúrközösséghez fűzték és népi életének szellemi támaszt adtak A nagy változások első beteges bódulata elmúlt s kijózanodva tekintünk körül. De teljesen tájékozatlanul ... A létfeltételek újak, s régi, megszokott fogalmakkal hozzá nem férhetők. Más ma közvetlen környezetünk, amelyben élünk s más ma Európa levegője, amelyet belélegzünk. Ezeket az új adottságokat kell tudatosítani magunkban, ha hozzájuk alkalmazkodni és bennük élni akarunk .. Ez csak úgy történhetik, hogy lelkileg reflektálunk új helyzetünkre s igyekszünk világosan megfogalmazni tennivalónkat. De ez a reflektálás csak mindnyájunk kollektív munkája lehet". A hangsúly tehát kezdettől a kollektív jelzőre esett. A KORUNK soha, egy pillanatra sem akart csak erdélyi folyóirat lenni, egy a sok közül. Az utódállamok magyarságának vllágkapcsolatát, világszemléletét akarta megteremteni és kialakítani egy új helyzet adottságai közepette. A cél, a terv kezdettől horizonttágítón rögzítődött: „A KORUNK prograinmjának fontos pontja, hogy a világ, különösen pedig Európa megváltozott politikai és vllá$nézeti helyzetképét adja az utódállamok gondolkodó magyarságának s közreműködjön azon kulturális kapcsolatok újraépítésén, amelyek a magyarságot a nagy európai kultúrközösséghez fűzték." A folyóirat első száma 1925 karácsonya helyett 192Q februárjában jelent meg. Negyven éve. A KORUNK, mint folyóirat azonban nem negyven éves. Évfolyamainak száma csupán huszonöt. (A mostani 1966-os évfolyammal kezdte meg huszonötödik esztendejét). A KORUNK nemcsak tartalmában lett korunk képe, arca és történelme, de külső sorsában is. Dienes László, kinek vegyészprofeszor feleségét a kolozsvári egyetemről fasiszta román diákok tettlegesen távolították el, ez Incidens után kénytelen volt Berlinbe költözni, majd 1929-ben lapját Gaál Gábornak átadni. Ezzel a lap történetének új szakasza kezdődött. Gaál Gábor lett a „nagy szerkesztő", az irodalomtörténeti fejezetteremtő, kinek polgári vonalon csak a NYUGAT Osváth Ernője lehetett a megfelelője. Akkor és azóta vált közös fogalommá Gaál Gábor és a KORUNK. Művét azonban nem fejezhette be. A történelem — Hitler képében — közbeszólt. A lap ható és felvevő sugárhossza és kiterjedése egyre szűkült. Magyarországra már régen csak illegális utakon kerülhetett el. A csehszlovákiai változások is pontot tettek egy fontos és szép — a szlovákiai magyar kultúra történetéből ki nem küszöbölhető — fejezet után. Utolsó írásom az 1939

:es szeptemberi számban jelent meg. Utána lllava jött, börtön és én nem lehettem többé a KORUNK csehszlovákiai szerkesztője. Maga a folyóirat 1940-ben szűnt meg. A kor történelme némította el. És a kor történelme újjá élesztette. 1957-ben megindult a KORUNK új folyama — a korváltozásnak megfelelően — új küldetéssel. Már nem a progresszió, a marxizmus és az antifasizmus magyar összlapja. Belterjes, fontos, romániai szerepe van. A külföldi munkatársak már nem képezik a lap gerincét; esetlegesek és a minimumra redukálódtak. Talán ez a mai kép és csökkent kisugárzás az oka, hogy például Magyarországon egyes sajtóorgánumokban a KORUNK negyven ffvére főképp mint a romániai kommunista párt és irodalom ügyére gondolnak: elsődleges romániai jelentőségére. A KORUNK irodalomtörténeti helye és szocialista történelmi jelentősége ma már olyan egyértelműen tisztázódott és olyan köztudott. • romániai vonalra leszűkített sablonos megemlékezések szinte történelem-hamisításként és így kegyeletsértőn hatnak. Ami az 1926-os indulás és az 1940-es erőszakos megszakítás közé esett, az egyetemesség volt minden értelemben. A KORUNK minden volt, csak nem erdélyi specialitás és romániai jellegzetesség. Csak fel kell lapozni a munkatársak neveit és beleolvasni — bárhol — a cikkek, tanulmányok, versek, széppróza szövegébe, és mindenki előtt nyilvánvalóvá válik a KORUNK kollektív indítéka és kihatása, összmagyar ügy volt, összkommunista fogalmazás; középeurópal és ezen túlmenően európai adalék és summázó világmondanivalő. Az utődállambeli szerkesztőségek és kiadóhivatalok láthatóan és kitapinthatőn ezt épp úgy bizonyítják, mint a munkatársak névsora és lakhelye New-Yorktól Moszkváig és Stockholmtól Rómáig. Fordításokban, kritikákban és ismertetésekben a világirodalom és világkultúra kapott helyet a KORUNK-ban. A szovjetirodalom itt nyert legnagyobb magyar nyilvánosságot és a Duna-tér írói Capektől Jilemnickýlg, Ivo Andričtól Tudor Argheziig is Itt adaptálódtak. A magyar irodalom elképzelhetetlen a KORUNK-ban jelentkező vagy bemutatott Veres Péter, József Attila, Illyés Gyula. Déry Tibor, (Folytatás a 6. oldalon) ^ A ..KORUNK" NEGYVEN EVE Vesekő