Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-16 / 74. szám, szerda

A kormány nyilatkozata Csehszlovákia külpolitikájáról (Folytatás a 2. oldalról) javaslatunk, hogy növeljük a kölcsönös árucserét és hosz­szú lejáratú kereskedelmi egyezménnyel tegyük lehetővé a gazdasági együttműködés bő­vítését. Nagyon alacsony szín­vonalon áll tudományos-műsza­ki együttműködésünk, s a Kí­nai Népköztársasággal fennálló kulturális kapcsolataink is. Az Albán Népköztársasághoz fű­ződő kapcsolataink — ismert állásfoglalása következtében — most lényegében csupán áru­cserére korlátozódnak. Az imperializmus és a gyar­mati rendszer ellen, a béké­ért és a társadalmi haladásért vívott harc fontos tényezője a nemzeti felszabadító mozgalom. Az utóbbi években bekövetke­zett fejlődések az imperializ­mus gyarmati rendszerének széthullásához, s a független államok egész sorának kelet­kezéséhez vezetett. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete tag­jainak több mint a fele jelen­leg fejlődő ország. Súlyuk je­lentősen megnövekedett a fon­tos nemzetközi problémák meg­oldásában. Független politikai és gazdasági fejlődésükért, tár­sadalmi rendszerük szabad megválasztásának jogáért har­colnak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és további imperialista ha­talmak agresszív körei a ha­ladó fejlődés feltartóztatására törekedve az ún. „harmadik világban" fokozzák támadásai­kat a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Egyes ideig­lenes sikereik ellenére az im­perialisták törekvései a népek növekvő ellenállásába ütköz­nek és kudarcra vannak ítélve. A népek gvarmati és újgyarma­ti elnyomásából való felszaba­dulásának történelmi folyama­ta folytatódni fog. Az imperia­listák kénytelenek lesznek meghátrálni a nemzeti felsza­badító mozgalmak és az összes haladó erők nyomása elől. Al­kalmazzák bár a legkörmön­fontabb módszereket, nem si­kerül meggátolniok a gyarma­ti elnvomás és kizsákmányolás rendszerének teljes széthullá­sát. Áraia, Afrika és Latin­Ainerika népei — előbb-utóbb —- leküzdik jelenlegi nehézsé geiket és fokozatosan megold ják függetlenségük és állami szuverenitásuk megszilárdításá­nak problémáit. Ebben a ne­héz, bonyolult helyzetben azon­ban jobban, mint valaha, szük­ségük van az összes haladó, békeszerető erő támogatására. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság hatékony támoga­tásban részesíti a nemzeti fel­szabadítás! mozgalmat. Kölcsö­nös kapcsolataink a fejlődő országokkal az utóbi években megszilárdultak és kibővültek. Tovább mélyült a velük foly­tatott együttműködésünk a fontos nemzetközi kérdések megoldására Irányuló közös törekvésünkben. A fejlődő or­szágok túlnyomó többségével kölcsönösen előnyös kereske­delmi kapcsolatban állunk és sok országgal fejlesztjük gaz­dasági és tudományos műszaki együttműködésünket. Velük együtt fogjuk keresni az uta­kat ahhoz, hogyan lehet ezt az együttműködést tovább bő­víteni és elmélyíteni. Lehetősé­geinkhez mérten számos or­szágnak nyújtunk segítséget saját szakkádereik képzésében, egyrészt azáltal, hogy ösztön­díjasokat és gyakornokokat ve­szünk fel, másrészt azáltal, hogy technikusokat, orvosokat, tanárokat és tanítókat küldünk az illető országokba. További műszaki segítséget nyújtunk a fejlődő országoknak gépek és berendezések szállításával. Ezek az országok nagyra érté­kelik segítségünket, mert — hasonlóképpen, mint a velünk folytatott kereskedelmi és gaz­dasági együttműködés — előse­gíti fejlesztésük sürgős kérdé­seinek megoldását és lehetővé teszi, hogy mentesül jenek az im­perialista hatalmaktól való egy­oldalú függőségüktől. Részt ve­szünk a különféle műszaki se­gélynyújtási programokban is, amelyeket a fejlődő országok­nak az ENSZ és a világszerve­zet illetékes szervei által nyúj­tanak. A külügyminiszter a továb­biakban taglalta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, s egyes fejlődő országok kapcsolatát, majd pedig a legutóbbi indo­néziai és ghanai fejlemények­kel kapcsolatban kijelentette: A múlt évek folyamán jelen­tős méreteket öltöttek az In­donéziához fűződő kapcsola­taink. Ebben a nagy országban, miután a hazafias erők ellnn nagyarányú ellenforradalmi terorra került sor, most újabb komoly eseményeknek vagyunk tanúi, amelyeket éberen figye­lemmel kísérünk. Indonéziá­nak — amely jelentős szerepet játszott az Imperializmus elle­ni harcban — saját érdeke, hogy népe ellenálljon a csel­szövéseknek és megvédelmezze forradalmi vívmányait. Kíván­juk, hogy Indonézia népe mi­előbb leküzdje a jelenlegi ne­hézségeket, és hogy kölcsönös kapcsolataink sikeresen fejlőd­jenek. A glianai fejleményekkel kapcsolatban a külügyminisz­ter a következőket mondotta: Sikeresen fejlődtek kapcsola­taink Ghanával, amely haladó bel- és külpolitikát folytatott, s amely fontos tényezője lett a gyarmati rendszer afrikai maradványai ellen, az imperia­lizmus újgyarmatosító politiká­ja ellen vívott harcnak, vala­mint az afrikai egység megszi­lárdítására irányuló törekvés­nek. Ezért nem csoda, hogy a Ghanában nemrégen bekövet­kezett államfordulat nagy nyugtalanságot keltett a nem­zetközi haladó közvélemény körében. Az Afrikai Egység Szervezetének Addisz Abeba-i konferenciáján számos afrikai ország képviselője határozottan elítélte az imperialista hatal­mak fokozott mesterkedéseit az afrikai kontinensen, amelyek­nek célja feltartóztatni az af­rikai országok haladó fejlödé­Egymillió oltvány AZ UTÓBBI ESZTENDŐBEN sok hektárral növekedett a szőlővel betelepített terület. Célszerű megoldás, hiszen a kevésbé értékes talajok gazda­ságosabb kihasználását teszi lehetővé. A telepítés persze még nagyobb méretű lehetue, ha lenne elegendő szolőolt­vány. Pedig a termelők ugyan csak igyekeznek, hogy sokat készítsenek belőle. Közéjük tartoznak a Gyulamajori Álla­mi Gazdaság karvai részlegének szőlőmunkásai ls. — Egymillió oltványt készí­tünk el egy téli időszakban — mondja Szőköl István, a szőlő­gazdaság vezetője. A karvaiak körében nem új­donság ez a munka, már más­fél évtizedes múltra tekint vissza. Ám a vevők nem ls pa­naszkodhatnak. hiszen az olt­ványok 54 százaléka első osz­H a tályú. Szőköl elvtárs elmondja J azt is, hogy az újgyallaiak is­kolázás nélkül, ládából ültették 1986. kés z helyre az oltványokat és 80 százalékuk megfogamzott. . U. Szóval jól dolgoznak a kar­vaiak, s emellett el kell mon­3 dánunk, hogy az oltók négy­ötöde nő. VARGA MARGIT vagy Szűcs Gizella 800—800 oltványt készít el naponta. Az igaz, ezzel még nem érik ei a férfiak teljesít­ményét, mert Senkár László vagy Gregó Lajos 1100—1100 vesszőt olt be, ám a gyakorlat után a fiatalasszonyok is gyor­síthatnak a munkán. Szükség is van rá, hiszen készítményük igen keresett cikk. A karvaiak ügyesen oldották meg, hogy az asszonyokat is bevonták a munkába. Ezzel nemcsak a termelés növelését érték el, hanem egyben felszá­molták a téli munkanélkülisé­get is. — Amit most oltanak, az már őszkor kész helyre kerül­het — mondja Szőköl elvtárs — s ha esetleg őszkor nem fogy el, akkor homokban el­vermeljük és tavaszkor adjuk el. A SZŐLŐVESSZŐK első meg­állója a pince. De még mielőtt idekerülnek — Sabla János, meg Senkár Pál fűrészporba, ládákba rakják, megöntözik és a pincébe, a tárolóhelyre szál­lítják. Sok vele a munka, ám megéri a fáradságot, gazdasá­gainknak egyre több rizlingre, zöld veltlinre, leánykára van szüksége. -bj­sét, újból az újgyarmatosítás igájába hajtani őket és meg bontani egységüket. Ami a fejlett kapitalista ál lamokhoz fűződő kajicsolatain kat illeti, Dávid elvtárs rámu tátott, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elveiből indulunk ki. A Csehszlovák Szocialista Köztár saság ezekkel az államokkal fejleszteni fogja kapcsolatait az egyenlőség, a szuverenitás teljes tiszteletben tartása, a be nem avatkozás és a kölcsö nos előnyösség alapján. Megál­lapította, hogy kedvezően fej lödik Csehszlovákia kapcsola ta Franciaországgal és más európai és tengeren-túli orszá­gokkal. Rámutatott, hogy ezzel szemben az Egyesült Államok hoz fűződő kapcsolatainkat nagymértékben befolyásolja a vietnami amerikai agresszió, az NSZK militarista és revansista politikájának támogatása. Mind­ez gátolja a kölcsönös kapcso­latok normalizálódását. Dávid miniszter a továbbiak ban rámutatott, hogy a világ ban végbemenő dinamikus fej­lődés, amelynek során utat tör­nek a haladó irányzatok, meg nyilvánul a nemzetközt szer­vezetekben is. Ez a folyamat nem valósul meg automatiku­san, hanem az imperialistael­lenes erők szüntelen harcának eredménye, amelyek lépésről lépésre leküzdik a reakció el­lenállását, visszaverik e szer vezetek megbénítására irányu­ló kísérleteket és megt remiik annnak előfeltételeit, hogy e szervezetek az államok hasznos politikai, gazdasági, kulturális és szociális együttműködésé­nek hatékony eszközeivé válja­nak. Dávid elvtárs ezután a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságnak ezekben a szervezetek ben, főként az ENSZ-ben való eljárásáról beszélt. Dávid miniszter ezután el mondotta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 77 ál­lammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogv külpolitikánk megvalósí­tása folyamán a Nemzetgyűlés nagyarányú aktivitást fejt ki. Javaslataink és észrevételeink hatékony segítséget nyújtanak a kormánynak a nemzetközi kapcsolatok terén. Igen fonto­sak a Nemzetgyűlés saját kül­politikai kapcsolatai, elsősor­ban parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásai és a csehszlovák csoport részvétele az Interparlamentáris Unióban. Dávid külügyminiszter beszé­dét a következő szavakkal fe­jezte be: Köztársaságunk né­pének élete most teljesen Csehszlovákia Kommunista Pártja közelgő XIII. kongresz­szusának jegyében áll. Amint a CSKP Központi Bizottságának tézisei hangsúlyozzák, a kong­resszus feladata lesz kidolgoz­ni és konkrétan lefektetni a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének hosz­szú tartamra szóló irányvona­lát. A kongresszus meghatároz­za feladatainkat a külpolitika szakaszán. Is. A kormány biz­tosítja a Nemzetgyűlést és ál­tala a csehszlovák népet, hogy mindent megtesz a köztársaság biztonságának szavatolása, nemzetközi helyzetének továb bi szilárdítása érdekében és azért, hogy kialakuljanak ha­zánkban a szocializmus építé­sének legkedvezőbb feltételei. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri együttműködésben az összes imperiallstaellenes erővel szo­ros összefogásban, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság fáradhatatlanul folytatja har­cát a békéért és a társadalmi haladásért az egész világon. KITÜNTETÉS (CTK j — Antonín Novotný köztársasági elnök J. Hojč elv társnak, a CSKP központi ellen őrzési és revíziós bizottsága tagjának 60. születésnapja al­kalmából a munkásmozgalom­ban, a pártban és a szocializ­mus építésében kifejtett sok éves önfeláldozó munkája el ismeréséül a Munkaérdemren­det adományozta. A kitüntetést és a CSKP Köa ponti Bizottsága üdvözlő leve lét a jubilánsnak J. Hlína elv társ, a CSKP központi ellenőr ző és revíziós bizottságának al­elnöke adta út, Megkezdődött a Nemzetgyűlés X. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról Dr. G. SEKANINDVA CAKR­TOVA képviselő vitafelszólalá­sában a nyugat-németországi politikai fejlődés veszélyességé­vel foglalkozott. Az NSZK kor­mányának politikája — hangsú­lyozta — olyan vonásokat mu­tat, amelyek élénken emlékez­tetnek a második világháború előtti időszakra. Huszonnyolc évvel a müncheni döntés, több mint húsz évvel a nácizmus le­verése után Nyugat-Németor­szágból mindmáig nem hallot­tunk olyan egyértelmű megnyi­latkozást, amely szerint a nyu­gatnémet tényezők elhatárolják magukat e szégyenteljes egyez­ménytől. A képviselőnő a Nyugat-Né­metországban nemrég közzétett revansista memorandummal foglalkozva hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány nyilatko­zatai arról, hogy velünk szem­ben nincs területi követelése, csak a világközvélemény fi­gyelmének elterelésére valók. A világközvélemény ugyanak­kor felháborodva ítéli el „az elrabolt szudéta területekről" tett revansista kijelentéseket. Az NSZK képviselői gyakran beszélnek a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok rende­zéséről. Afelől nem lehet két­ségük, hogy a kapcsolatok tényleges normalizálásához tar­tozik, hogy a múltról lemondja­nak és a múltat áthidalják. Ez teljes mértékben vonatkozik a müncheni diktátumra is, amely része volt a hitleri agresszió­nak. Ha tehát az NSZK való­ban kívánja a hazánkkal való kapcsolatok konstruktív meg­oldását, akkor természetes, hogy a szomszédos országgal való békés együttélés iránti ér­deklődése és a múlthoz fűződd erkölcsi és politikai álláspont­ja egyedül München követke zetes elítélésében nyilvánul meg. A következő szónok, jOSEF BELAS képviselő szintén az ag gasztó nyugat-németországi fej­leményekkel, a nyugatnémet militarizmus fenyegető tényei­vel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az NSZK militarizálása elleni harc indokolt. Ez a küz­delem az NSZK-beli veszélyes Fejlődés reális adataiból követ­kezik. JOSEF GEMROT képviselő a t USA vietnami agressziójával foglalkozva részletesen elemez­te az amerikai Imperialisták vietnami barbár akcióit. Kije­lentette: „teljes mértékben egyetértünk kormányunk politi­kájával, amely a népek közötti együttműködésre, a gyarmati rendszer felszámolására, a nemzetek önrendelkezésére, egyenlőségére és függetlensé­gére. valamint a béke megszi­lárdítására törekszik. Meggyő­ződésünk, hogy a vietnami nép Igazságos harcában győzni fog, hogy Vietnamban felvirrad a béke, a szabadság és nyugalom napja. Ezért követeljük: ame­rikaiak, távozzatok Vietnamból, hagyjátok meg Vietnamot a vietnamiaknak!" JIŔ1 PELIKÁN képviselő fel­szólalásában az indonéziai, ghanai és más afrikai, illetve ázsiai országokban történt ál­latnfordulatokkal foglalkozott. A vietnami eseményekkel kap­csolatban kijelentette, hogy az USA agressziójának célja első­sorban a thaiföldi, a fülöp-szí­getl, a dél-koreai, a malájföldi stb. nemzeti felszabadító moz­galmak megfélemlítése. „Nem nézzük közömbösen az indoné­ziai terrort, amelynek már ed­dig 180 000 kommunista és né­pe szabadságáért küzdő hazafi esett áldozatául." A továbbiak­ban annak a nézetének adott kifejezést, hogy az ázsiai és az afrikai kontinensen történt ál­laratördulatok közös nevezője az Imperialista hatalmak és a reakció ellentámadása. „Őszin­tén reméljük — mondta, — hogy Ázsia és Afrika forradal­mi erői elég erősek lesznek ah­hoz, hogy elhárítsák a reakció támadását. Harcukban számít­hatnak a tni segítségünkre is." JIŔINA TURECKOVÁ opavai képviselő a nyugatnémet revan­sista propaganda módszereit elemezte felszólalásában. A kő­vetkező szónok, Andrej Žiak képviselő beszédében helyesel­te, hogy külpolitikánk a béke ügyét szolgálja akkor, amikor az emberiséget a nukleáris há­ború katasztrófája fenyegeti. ANNA KARLOVSKÁ kép.viselő vitafelszólalásábiin a hazánk és a Szovjetunió közötti együtt­működés jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta, hogy e gyümöl­csöző együttműködés nélkül nem épülhetett volna fel ha­zánkban a szocializmus. Ez az együttműködés biztosította gaz­dasági fejlődésünket. Dr. FRAN­TIŠEK KRIEGEL képviselő a délkelet-ázsiai háborús tűzfé­szekről és az NSZK részéről fenyegető veszélyről szólt. Rá­mutatott arra, hogy az USA a vietnami konfliktusba más or­szágot is bevont: Japánból amerikai bombázók repülnek Vietnamba, az NSZK pedig kór­házhajót ajándékoz a dél-viet­nami reakciós rezsimnek. Ez a „gesztus" nem más, mint az amerikai politikával való teljes egyetértés kifejezésre juttatása. Pavla Molnárová bratislavai képviselő felszólalásában elítél­te az USA vietnami agresszió ját, a mérges gázok használatát a békés vietnami lakosság, ag­gastyánok, nők és gyermekek ellen. A következő szónok, dr. BOHUSLAV KUCERA az európai biztonság kérdéseit érintve fel­tárta a nyugatnémet politika veszélyességét Európa népeinek biztonsága szem[>ontjából. BO­ŽENA FUKOVÁ podbrezovai képviselői felszólalásában ki­emelte a kultúra szerepét az ideológiai harcban. Hangsúlyoz­ta, hogy az ideológiai küzdőté­ren propagandánk nem hagy­hatja figyelmen kívül a legké­nyesebb kérdéseket sem — azokra tudományosan megala­pozott választ kell adni. Le­szögezte, hogy többet kell tö­rődni a cseh és szlovák iroda­lom külföldi propagálásával. Kulturális kapcsolataink, kul­túránk külföldi propagálása nem fényűzés, hanem külpoli­tikánk fontos része. RUDOLF REJHON képviselő vitafelszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy az Amerikai Egyesült Államok világuralomra törek­szik, és ezért akarja megtorpe­dózni a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az erős szocialis­ta tábor óta azonban nem min­dig döntő a gazdasági fejlettsé­gi fok, mert a nemzeti felsza­badító mozgalom mindig megta­lálja szövetségesét, és győzel­meket ls érhet el. VACLAV PASEK képviselő Is kifejezte teljes egyetértését kormányunk külpolitikájával. Felszólalásában elmondta • Szakszervezetek Központi Ta­nácsa Vietnamban járt küldött­ségének ott szerzett tapasztala­tait. A küldöttség tagjai saját szemükkel láthatták a lebom­bázott új üzemeket, új Iskolá­kat, munkásklubokat stb. A külpolitikai vitában ked­den utolsónak felszólaló ALE­XANDER PAVLOVIC képviselő a Szovjetunióval való szövetség állandó megszilárdításának szükségességéről szól, mert —« amint mondotta — e szövetség hazánk függetlenségének zálo­ga. Az ülés berekesztése előtt Fiale képviselő interpellációval fordult Václav Dávid külügy­miniszterhez. Felkérte, hogy • külügyminiszter számoljon be a Nemzetgyűlésnek arról, hogy értékelik Csehszlovákia külpoli­tikáját azok az országok, ame­lyeket az utóbbi Időben meg­látogatott. A Nemzetgyűlés X. ülésszaka ma 9 órakor külpolitikai vitá­val folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS MAGYAR KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT PRÁGÁBA Tegnap Sárai Tibor főtit­kár vezetésével a Magyar Ze­neszerzők Szövetségének kül­döttsége érkezett Prágába. Egyhetes csehszlovákiai tar­tózkodásuk során a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége képví selőivel a további együttműkö­dés kérdéseiről tárgyalnak. FOGADÁS A KÜLKERESKEDELMI MINISZTERNÉL (CTK) — František Hamouz külkereskedelmi miniszter teg­nap fogadta Sayed Osman Ab­dall Hamidot, a Szudáni Köz­társaság új csehszlovákiai nagykövetét. A fogadáson a két ország kereskedelmi -kapcsola tainak elmélyítéséről tárgyal­tak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom