Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-25 / 55. szám, péntek

A Szovjelunióban a hétéves terv időszakában megjavultak a lakosság felének lakásviszonyai. Az elmúlt hét év alatt annyi új ház épült a Szovjetunióban, ahány a szovjet kormány hatalomra lépése óta 1958-ig. Képünkön egy uljanovszki új lakónegyed, (ÖTK-TASZSZ felvételei Wilson befejezte moszkvai látogatását Sajtóértekezlet a seremetyovói repülőtéren Moszkva (CTK) — Harold Wilson angol miniszterelnök befejezte négynapos moszkvai látogatását, és kíséretével visz szautazott Londonba. Tegnap reggel az angol mi­niszterelnök találkozott Anasz­tasz Mikojannal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagjával, majd másfél órás tanácskozást folytatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökével. A TASZSZ hivatalos Jelentése szerint a két államférfi eszme­cserét folytatott a nemzetközi kérdésekről és a szovjet—angol kapcsolatokról. A Harold Wil­son moszkvai látogatásáról ki­adandó szovjet—angol közös közleményt is megtárgyalták. A tárgyaláson részt vett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és lord Chal­font külügyi államminiszter. Wilson elutazása előtt sajtó­értekezletet tartott a sereme­tyovói repülőtéren. Nagyon szűkszavúan nyilatkozott a szov­jet—angol közös közleményről. Nézete szerint a tárgyalások hasznosak voltak. A mostani tanácskozást több eszmecsere követi. Wilson bejelentette, hogy Koszigin Londonba láto­gat. Látogatásának időpontját később határozzák meg. Kijelentette, hogy nemzetközi kérdésekről és az angol—szov­jet kapcsolatokról tárgyaltak. Még távolról sem oldottunk meg mindent — mondotta Wil­son. Sok kérdés megoldása vár a további találkozókon. Bolgár javaslat a genfi leszerelési értekezleten Genl (CTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén Svédország, Bulgária és Olaszország küldöttségeinek ve­zetői szólaltak fel. Lukanov bolgár küldött el­ítélte az atomfegyvereket szál­lító amerikai bombázó repülő­gépek repüléseit idegen orszá­gok területe felett, és javasol­néhány sorban KÄDÄR JÄNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra fogadta František Píšek csehszlovák nagykövetet, aki rövidesen távozik Magyaror­szágról. (CTK) P. JAROSZEWICZ, Lengyelor­szág Minisztertanácsának alel­nöke és B. Dugersuren, Mon­gólia Minisztertanácsának alel­nöke Varsóban megállapodást kötött a két ország gazdasági együttműködéséről. (CTK) A TÖBB MINT EGY HÖNAPIG tartó kormányválság után Aldo Moro kormánya letette a hiva­talos esküt. Az új kormány március 3-án kér bizalmat a parlamenttől. (CTK) AZ ALGÍRI KÖOLAJFINOMl­TÓ, mely túlnyomórészt kül­földi tőkések kezében van — dolgozóinak sztrájkja sikeres volt. Az üzem vezetősége ele­get tett követeléseiknek. (CTK) A SVÉD PARLAMENT KÉT KAMARÁJA beleegyezett egy különbizottság megalakításába, mely a monarchia feladatát és helyzetét fogja tanulmányozni. A javaslat jóváhagyása előtt megvitatják, hogy Svédország monarchia maradjon-e, vagy köztársaság legyen. LONDONBAN 53 ÉVES KO RÁBÁN MEGHALT VICKY, az egyik legnevesebb angol kari­katurista. A magyar származá­sú Vietor Weisz — művészne­vén Vicky a nácik elől mene­kült Angliába 1935-ben, (CTK) ta a bizottságnak, hívja fel az USA-t, hogy az ilyen repülése­ket azonnal szüntesse be. A to­vábbiakban az atomfegyverek továbbterjesztése betiltásával és az általános leszereléssel foglalkozott, majd elítélte a nyugati hatalmak törekvését, hogy atomfegyvereket adjanak a nyugatnémet revansisták ke­zébe. Felszólalásában támogat­ta a Szovjetuniónak azt a ja­vaslatát, hogy az atomfegyve­rek terjesztésének betiltása ér­dekében kössenek szerződést. U THANT TÁJÉKOZTATÁSA A TASKENTI EGYEZMÉNY TELJESÍTÉSÉRŐL New York (CTK) — U Thant ENSZ-főtitkár szerdán tájékoz­tatta a Világszervezet Biztonsá­gi Tanácsát arról, hogy vasár­nap, február 20-án az indiai és a pakisztáni katonai egységek visszavonultak az 1965. augusz­tus 5-e előtti hadállásaikba. A felek kicserélték egymás között az aknamentesített területeket feltüntető térképeket, és a vé­delmi berendezések leszerelésé­ről írásban biztosították egy­mást. Ezzel a lépéssel sikeresen teljesítették a taskenti egyez­mény egyik legfontosabb pont­ját. U Thant úgy véli, hogy a kitűzött határidőig sikerül az egységeket visszavonni, ha ezt valamilyen rendkívüli esemény meg nem akadályozza. SZTRÁJKHULLÁM FRANCIAORSZÁGBAN Párizs (CTK) — Franciaor­szágban tegnap a közalkalma­zottak, az államosított ipar és bankok alkalmazottjai tüntetést rendeztek bérköveteléseik tá­mogatására. Szerda óta hiányos a postai szolgálat, mivel a pos­tai alkalmazottak egyes cso­portjai sztrájkolnak. Ma a mozdonyvezetőkön van a sor. A jövő héten a párizsi Metro alkalmazottjai sztrájkol­nak. A közalkalmazottak és az ál­lami bankok dolgozói tegnap Párizsban több nyilvános gyű­lést rendeztek. Párizs környékén és Seine­Maritime tartományban a fém­megmunkáló üzemekben teg­nap két órára félbeszakították a munkát. A NYOMOZÁS SZÁLAI SVÁJCBA VEZETNEK Párizs (CTK) — Zoliinger vizsgálóbíró azzal a kéréssel fordult a svájci hivatalokhoz, vizsgálják ki, mit keresett Oufkir tábornok, marokkói bel­ügvminiszter, Ben Barka egyik elrablója október 31-e és no­vember 3-a között Svájcban. Ü azt állítja, hogy gyermekeit látogatta meg, de más hírek szerint kezébe akarta kaparin­tani Ben Barkának a svájci bankokban elhelyezett vagyo­nát. A Tribúne de Genéve svájqi lap közlése szerint Le Ny fran­cia gengszternek, az elrablás egyik résztvevőjének magas ju­talmat fizetett ki Svájcban a marokkói titkosszolgálat ügynö­ke. Le Ny Svájcból állítólag Barcelonába, majd a spanyol Szaharára utazott. Az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata a Njono elleni ítéletről Moszkva (CTK) — A moszk­vai Pravda közzétette az SZKP Központi Bizottságának nyilat­kozatát, mely elítéli Njonónak, az Indonéz Kommunista Párt politikai bizottsága tagjának el­ítélését, és e bátor harcos éle­tének megmentését követeli. A nyilatkozatban többek kö­zött ez áll: a djakartai per új­ból leleplezi a kommunistael­lenes őrület szervezőinek nép­ellenes céljait és azt a törekvé­süket, hogy jogi alapot teremt­senek az Indonéz Kommunista Párt betiltására. Az SZKP Központi Bizottsá­ga nyilatkozatában meggyőződé­sét fejezi ki, hogy az indonéz hazafias erőknek sikerül be­szüntetniük a reakció tevékeny­ségét, ami megbontja az ország egységét, és sikerül megmen­teniük az indonéz nép forradal­mi vívmányait. UNTUNG VISSZAUTASÍTJA A VÁDAKAT Djakarta (CTK) — Djakartá­ban a jobboldali diákok újból tüntettek Nasution leváltása el­len. Sukarno elnök, hogy elke­rülje a fölösleges összetűzése­ket, a minisztereket helikopter­rel szállíttatta az elnöki palo­tába, mely előtt tüntető diákok gyülekeztek. Tegnap folytatódott az Un­tung-per. A vádlott visszautasí­totta a vádakat, és elsősorban azon vád ellen tiltakozott, hogy meg akarta dönteni Sukarno el­nök kormányát. Hangsúlyozta, ha nem létesült volna az ellen­forradalmi tábornoki tanács,, ak­kor az ő forradalmi tanácsa sem alakult volna meg, mely a tábornokok összeesküvésének megakadályozására törekedett. Az Indonéz kormány 14 új minisztere tegnap letette Su­karno kezébe a hivatalos es­küt. Az új miniszterek között van Sarbini vezérőrnagy, aki Nasution tábornok helyébe lé­pett. A szíriai helyzet változatlan Damaszkusz (CTK) — A da­maszkuszi rádió tegnap reggeli jelentéséből ítélve a szíriai hely­zet nem változott. A rádióállo­más csupán annyit jelentett be, hogy az ország valamennyi te­rülete, a hadsereg valamennyi csapata, a népszervezetek és a Baath Párt szervezetei távirato­kat küldenek az államcsíny ve­zetőinek, melyben biztosítják őket támogatásukról. Szíriával megszakadt a tele­fon- és távíróösszeköttetés. A kikötők, repülőterek és a határ is le van zárva. Tegnap elhallgatott az alep­pói rádió, mely az államcsínyt ellenző csapatok kezében volt. Eddig még nem tudni, hogy ezek a csapatok valóra váltot­ták-e fenyegetésüket, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol­nak és „Damaszkusz ellen vo­nulnak". A damaszkuszi rádió bejelentette, hogy ezek a csa­patok Is csatlakoztak a Baath Párt új, ideiglenes vezetőségé­hez. Az államcsíny vezetői kap­csolatba léptek a szíriai—izrae­li határon állomásozó csapatok parancsnokaival és felszólítot­ták őket, csatlakozzanak hozzá­juk. A határ menti területek pa­rancsnokai azonban a Baath Párt letartóztatott vezetőinek szabadon bocsátását követelik. A damaszkuszi rádió közölte, hogy beszüntetik a szigorú ki­járási tilalmat. Délelőtt 11 órá­tól 16 óráig kinyithatják az üz­leteket és az emberek ebben az időben szabadon mozoghatnak az utcákon. A választási harc vége felé közeledik. A néppárt vezetősé­gében helyet foglaló szélső jobboldali elemek „Klaus vagy Pittermann" jelszóval úgy állí­tották be a kampányt, mintha nem pártra, hanem személyi­ségre kellene szavazni. Közben a Wiener Neustadt-i Rax művek munkásainak harca ezekben a hetekben összefüg­gésbe került a választási küz­delemmel ls, mert egy igen komoly belpolitikai problémá­ra: az államosított üzemek to­vábbi létezésének kérdésére terelte a figyelmet. Miről is volt tulajdonképpen szó? Az államvasutak számára főként mozdonyokat és vago­nokat gyártó Rax-művek körül már régóta folynak az Intri­kák. Az üzemet röviddel az osztrák államszerződés megkö­tése után az államosított fém­művekhez tartozó Simmerlng— Graz—Pauker (SGP) konszern­hez csatolták, és szándékos rossz gazdálkodással „éretté tették" arra, hogy elkótyavetél­jék a magántőkének. Az álla­mosított üzemek vezetőségében ugyanis még mindig helyet fog­lalnak nagytőkés körök képvi­selői is, jóllehet az Osztrák Szakszervezeti Szövetség ' V, kongreszusa eltávolításukat kö­vetelte. Zach, az SGP-konszern ismert néppárti reakciós vezér­igazgatója, a szó szoros értei­mében szabotálta a Rax-műve­ket. Megtiltotta, hogy az üzem megrendeléseket fogadjon el. A piszkos üzelmek nemcsak a munkásmozgalmi hagyomá­nyairól híres Rax-művek dolgo­zóit bőszítették fel, hanem az egész Wiener Neustadt-i ipari kerület munkásságát. Nőttön­nőtt a felháborodás, különösen amikor kiderült, hogy az álla­mosított üzemekért felelős Pit­A RAX-művek munkásainak harca termann alkancellár a Szocia­lista Párt elnöke mellett műkö­dő „tizenötök bizottsága" — az üzem szocialista párti képvise­lőinek hozzájárulásával — megbízta az SGT-konszern ve­zetőségét, hogy a Rax-műveket adja el Pölzl gyárosnak, a Nép­párt „protekciós gyermeké­nek". Ez a Pölzl, aki többek kőzött egy golyóscsapágygyár­nak a tulajdonosa, a náci meg­szállás Idején üzemek arlzálá­sával óriási vagyonra tett szert, bántalmazta a külföldi kényszermunkásokat és osztrák munkásokat nem egyszer fe­nyegetett meg azzal, hogy őket beárulja a Gestapónak. A már megkötött ideiglenes szerződés értelmében Pölzl a Közép-Európa egyik legkorsze­rűbb csarnokával rendelkező, a valóságban 120 millió schil­linget is megérő Rax-műveket hozzávetőleg 30 millió schil­lingért kapta volna meg, az üzemet körülvevő telkekkel együtt, amelyek egymagukban is megérnek 30 millió schil­linget. Hatalmas tiltakozási mozga­lom indult az egész kerületben, és a munkásság harcot indított az üzem megmentéséért. A Wiener Neustadt-i községi ta­nács és a városi szenátus, a katolikus pap, a szocialista párti, a kommunista párti, de még a néppárti községi taná­csosok is kiálltak az üzem mel­lett. Több mint száz üzem szo­lidaritásáról biztosította a Rax-művek munkásait, ám az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ség vezetősége nem volt haj­landó a munkások harcát tá­mogatni. December közepetájt a Rax­művek munkásai megszállták az üzemet. Egy üzemi bizottsá­gi tagokból álló csoport (kom­munisták, szocialisták és egy néppárti tag) éhségsztrájkba lépett. A karácsony előtt meg­szakított akciót februárban folytatták, miután az SGP igaz­gatósága az üzemet leállította, és 300 kitűnő szakmunkást el­bocsátott. A munkásság kül­döttséget menesztett Bécsbe. Heves összeszólalkozásra került sor a küldöttek és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség veze­tő funkcionáriusai között, akik semminemű hajlandóságot sem mutattak a közbenjárásra. A küldöttek erre ott helyben, a Szakszervezetek Házában éh­ségsztrájkba kezdtek, melyat két nap múlva, az üzembe visz­szatérve folytattak míg végül is kórházba kellett őket szállí­tani. A Rax-művek ügye ezután a minisztertanács elé került, mely Pittermannt bízta meg a helyzet kivizsgálásával. Időköz­ben a Wiener Neustadt-t köt­ségi tanács bejelentette, hogy. hajlandó a Rax-műveket átven­ni. A választások, vagyis már-< cius 6-a előtt végleges döntés­re aligha kerül sor. A Rax-művek munkásainak küzdelme azért nagy jelentősé­gű, mert tulajdonképpen egyik' formája a harcnak, melyet a munkások az üzem és a gazda­ság vezetésében való beleszó­lási jogért folytatnak. A nagy­üzemek munkásai védekeznek az ellen, hogy leltárdarabként egyszerűen eladhassák őket egy másik tulajdonosnak. A Rax-művek munkásai ugyan nem tudták megakadályozni az üzem leállítását, de harcuk még nem ért véget, s remélhe­tő, hogy végül sikeres lesz. A Néppárt választási prog­ramjában „Az államosított üze­mek problémájának végső ren­dezése" jelszóval ezeknek az üzemeknek a magántulajdonba történő visszajuttatását tűzte ki egyik fő céljául. Ezért vá­lasztási győzelme nagy ve­szélyt Jelentene az államosított üzemekre nézve, balsikere vi­szont lényegesen előbbre vinné az államosítás kiterjesztéséért folyó harcot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom