Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-10 / 40. szám, csütörtök

egyiittélésre y kölcsönös megértésre törekszünk (CTK) — A Nemzetgyűlés külügyi bizottságában tegnap dr. M. Klusák nagykövetünk az ENSZ közgyűlése XX. ülés­szakának szeptember 21—de­cember 21-e közötti tanácsko­zásairól és azok eredményeiről számolt be. Kijelentette, hogy a tárgyalások során a szocia­lista államok küldöttségeinek számos javaslatát sikerült lé­nyegesebb módosítások nélkül elfogadtatni. A továbbiakban Klusák elv­társ a szocialista államoknak az ENSZ és szervezetei eddigi tevékenységét érintő bírálatá­val foglalkozott. A csehszlo­vák küldöttség ezzel kapcso­latban határozati javaslatot terjesztett be, mely a fejlődő országok független gazdasági és szociális fejlődésének a megszilárdítását célozza. Bár ezt a javaslatot is elfogadták, valamennyi probléma nem ol­dódott meg. — Az eredményeket méltat-* va megállapítható — összegez­te a helyzetet az előadó, hogy 8 szocialista államok céltuda­tos és kezdeményező politiká­jukkal ma az ENSZ-ben sikere­MEGHALT RIDEG SÁNDOR Rideg Sándor Kossúth-díjas író életének 63. évében február 8-án elhunyt. A nálunk is is­mert népszerű fró mesélő ked­véből, barátoknak elmondott vidám történeteiből 14 kötetre való szépirodalmi mű gyűlt össze. Regényhősei és novella­figurái nagy erejű, furfangos éš bővérű gézengúzok, hatal­mas népi igazságokat hordoz­nak. Életük folyamán bölcsek voltak és Igazságot tettek, mint az igazán népi hősök: kinevették a gazdagokat, sze­rették a nincsteleneket. Leg­híresebb regénye a Sámson több nyelven megjelent. sen harcolhatnak a támadó és intervenciós politika ellen, a lefegyverzés, a béke és a prob­lémák békés úton történő megoldása érdekében. A napirend további pontja­ként V. Ludviknak, a Külügy­minisztérium főosztályvezetőjé­nek a francia politikát érintő beszámolója szerepelt. — A különböző társadalmi rendsze­rű államokkal való békés együttélés politikájának a megvalósítására, a kölcsönös megértésre és bizalomra tö­rekszünk, mert csak ez a poli­tika biztosítja a nemzetközi légkör javulását — mondotta Ludvik elvtárs. Ikm) KINEVEZÉS (CTK) — Köztársaságunk kormánya Josef Grohman mér­nököt kinevezte az iskola- és művelődésügyi miniszter első helyettesévé. Egyúttal a Cseh­szlovák Könyvkultúra Központ­jának is igazgatója. A kormány továbbá Mária Jungmannovát ls kinevezte az iskola- és művelődésügyi mi­niszter helyettesévé. Hatásköré­be az alap-, közép- és iparis­kolák fognak tartozni. A CSTMT KONGRESSZUSA ELŐTT (CTK) — A Csehszlovák Tu­dományos és Műszaki Társa­ságnak jelenleg Szlovákiában 760 üzemi kirendeltsége van, mélynek 40 000 technikus, újí­tó és szakmunkás a tagja — mondotta Michal Kimlik, a Tár­saság szlovákiai bizottságának titkára a tegnapi sajtóértekez­leten, Bratislavában. A tegnapi sajtótájékoztató megelőzte a Tudományos és Műszaki Társaság II. szlovákiai értekezletét, melyet február 11—12-én tartanak meg Bra­tislavában. Az értekezleten elő­készítik a Társaság II. orszá­gos kongresszusát. Szakszervezeteink támogatják Indonézia dolgozóit (ČTK) — Hazánk dolgozói különböző alkalmakból aggo­dalmukat fejezik ki az Indoné­ziában jelenleg uralkodó álla­potok miatt — hangsúlyozza többek között a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának az in­donéz szakszervezetek üldözte­tésével kapcsolatban közzétett Byilatkozata. Indonéziában Su­karno elnök békéltető felhívá­sa ellenére is üldözik a haladó Irányzatú szervezeteket. A csehszlovákiai szakszerve­zetek a proletár nemzetközi­ség szellemében mindig test­véri együttérzéssel viseltettek az indonéz dolgozók és szak­szervezeteik iránt. Csehszlová­kia dolgozói meg vannak róla győződve, hogy Indonézia hős népe megvédi a forradalom vívmányalt és elhárítja a ha­zai reakció s az imperialisták támadásait. HlfiW (ČTK) — A kelet-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági munkák gépesítésére az utóbbi öt évben több mint egymilliárd koronát fordítottak, Mintegy 8000 traktort, több mint 1000 kombájnt, ezenkívül más me­zőgazdasági gépeket vásárol­tak. A kerület azonban a szak­káderek képzésében a többi kerület mögött marad. Pavol Žmeko mérnök a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját tájékoz­tatta az új szakemberek képzé­séről. Többek között elmondta, hogy a kelet-szlovákiai kerület­ben most, a tavaszi munkák megkezdése előtt 1694 trakto­ros, 1114 gépjavító, 800 kom­bájnos és 294 szakképzett gé­pesítő hiányzik. Az ötéves terv folyamán a szakemberek képzésében előre­láthatólag javulás áll be. Egyes szövetkezetekben és állami gaz­daságokban különféle szakisko­lákat létesítenek. Külföldi turnéra készül a prágai Nemzeti Színház A prágai Nemzeti Színház megtisztelő meghívást kapott. Március 21-től május 21-ig ke­rül sor Londonba a III. szín­házi világévad megrendezésére. rA világ színházai által nagy érdeklődéssel kísért nemzetkö­zi rendezvény szervezői kezde­ményezték a prágai Nemzeti Színház meghívását. A prágaia­kon kfvUl még négy európai Színház kapott meghívást Lon­donba. A római Compagnia del Giovanni, az athéni Görög Nemzeti Színház, a varsói Len­gyel Népszínház, valamint a le­ningrádi Gorkij Színház. Két művel mutatkozik be ezen a rendezvényen a prágai Nemzeti Színház. Capek fivérek Ä rovarok életéből című művel és Shakespeare Téli meséjével. 'Az együttes március 19-én uta­zik Londonba és március 21—* 26 között nyolcszor játssza a felújított és világszerte nagy érdeklődést kiváltó A rovarok életéből című drámát. A lon­doni előadásokon a hallgató­ság fülhallgatókon keresztül fordításban angolul hallhatja a szöveget. Az egyhetes londoni szerep­lés után, útban hazafelé, már­cius 29-től április 3-ig a mün­cheni Deutsches Theaterben adják elő hatszor a Capek fi­vérek remekművét. A londoni és a müncheni szerepléseken kívül tárgyalá­sok folynak olaszországi, bécsi, varsói, zágrábi és ljubljanai színházakkal, amelyek szintén érdeklődnek a prágai Nemzeti Színház vendégszereplése iránt. Szó van arról is, hogy a mont­reali világkiállítás alkalmával Kanadába utazik a prágai Nem­zeti Színház prózai együttese és fellépne Torontóban, majd New Yorkban. f&KOK MRNMRNM^ SSÉ T Ü NTETÉSEKi tffWWtVfmm* miimiwmmiüii Ausztria A bécsújhelyi Rax gyúr 11 munkása éhségsztrájkba lépett, tiltakozásul az üzem 295 alkal­mazottjának elbocsátása ellen. A környék üzemeinek küldött­ségei meglátogatták a sztrájko­lókat és biztosították őket tá­mogatásukról és szolidaritásuk­ról. A 11 sztrájkoló munkás leve­let küldött Klaus kancellárnak, s felháborodásukat fejezik kl az elbocsátások miatt. Az alsó-ausztriai Szocialista Párt határozatot adott ki, mely­ben leszögezi, hogy a hely­zetért a Néppárt felelős, mely azzal a szándékkal nevezett ki új igazgatót az üzembe, hogy fokozatosan magánkézbe juttas­sa az üzemet. Chile A chilei rézbányák bányászai 24 órás sztrájkba léptek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki az El Tentente bánya alkalmazott­jaival, akik már 36. napja sztrájkolnak a bérek emelésé­ért A chilei magánbankok alkal­mazottjai is sztrájkba léptek. A Santiago de Chile környéki nagybirtokok munkásai is fél­beszakították munkájukat s új munkaszerződést követelnek. Franciaország A francia hajógyárakban az utóbbi napokban fokozódik a munkáért és a dolgozók nyo­mora ellen indított mozgalom. Toulonbart, Martiguesz-ban és Rouen-ben kedden a munkások összejövetelt tartottak, melyen tiltakoztak a további elbocsá­tások ellen és védelmezték alapvető jogaikat. A helyi la­kosság szolidaritásból csatla­kozott a tüntetőkhöz és így a tiltakozó összejöveteleken több tízezer ember vett részt. A leg­nagyobb tüntetés Toulonban volt, ahol a hajógyár 30 000 al­kalmazottja tüntetett. Valószí­nű, hogy a francia kormány tegnapi ülésén foglalkozott a hajógyári munkások helyzeté­vel. Uruguay Montevideo északi peremvá­rosában nyolc textil- és kohó­ipari üzem dolgozói sztrájkba léptek tiltakozásul amiatt, hogy au amerikai nagykövetség be­avatkozik az uruguayi szak­szervezeti mozgalom ügyeibe. Honolulu után sem történik lényeges változás a washingtoni — saigoni kapcsolatokban |Folytatás az I. oldalról) őrzése. Ennek csupán kiegészí­tői az olcsó ígéretek: a gazda­sági és a társadalmi hely­zet megjavítása, népszavazással szentesített alkotmány és vá­lasztott kormány (Ky szerint 1967-ben). Ilyesmit már az elő­ző rendszerek is ígértek, de azért még mindig katonai dik­tatúra uralkodik Saigonban. A megfigyelők szkeptikusan nyilatkoznak a programról, vi­szont Joggal tartanak attól, hogy a honolului találkozó nem Járul hozzá a vietnami konflik­tus rendezéséhez, sőt ellenke­zőleg, a háború fokozására ösz­tökél, mert az agresszív erők fölénybe akarnak kerülni a hazafiakkal szemben. A World Telegram and The Sun honolului tudósítója sze­rint Johnson elnöknek a saigo­ni vezetőkkel való első szemé­lyes találkozásán a további hadviselést és a béketörekvése­ket illetőleg komoly nézetelté­rések tárultak fel. A saigoni tá­bornokok hallani sem akarnak a békéről, és amerikai költsé­gen el akarják érni a „kommu­nisták teljes kapitulálását". Johnson hiába hívta fel figyel­müket a „második háborúra",' a szociális és gazdasági refor­mokra. A Journal American szerint a honolului értekezlet közvet­len eredménye: 400 ezer fővel emelik a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai csapatok lét­számát, és 40 ezerrel a saigo­niakét, amely így eléri a 600 ezer főt. Fokozzák a Dél-Viet­namnak nyújtandó — eddig napi másfél millió dollárt kitevő — amerikai segítséget. Johnson elnök tegnap Hono­luluból visszatért Washington­ba. Útközben Los Angelesben találkozott a Saigonba és más ázsiai fővárosokba utazó Humphrey alelnökkel. Johnson kijelentette, hogy a hadviselés módszeréről tanácskoztak Ho­noluluban. Humphrey utazásá­nak eélja állítólag „annak a programnak az előmozdítása, amelyet a honolului tanácsko­záson dolgoztak kl". Johnson közölte, hogy még két misz­sziót küld Saigonba: egy mező­gazdaságit Freeman földműve­lésügyi miniszter vezetésével és egy másik küldöttséget Gard­ner közoktatás-, egészségügyi és szociális gondoskodásügyi miniszter vezetésével. Humph­rey 48 órát tölt Saigonban, utá­na Delhibe, majd Ausztráliába, Malaysiába, Thaiföldre, és Ja­pánba utazik. Az Egyesült Államok vietna­mi agresszióját helytelenítő an­gol munkáspárti képviselők cso­portja nevében Mendelson kép­viselő javaslatot terjesztett be a parlamentben, hogy változtas­sa meg a kormány vietnami po­litikáját, és segítse elő a viet­nami viszály békés rendezését. Kérje fel Johnson elnököt, hogy szüntesse be a VDK bombázá­sát, ismerje el a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, támogassa a semleges ENSZ­tagállamok közvetítő bizottsá­gának létrehozására tett javas­latot, és kísérelje meg egy Viet­nem-értekezlet újbóli összehívá­sát. U Thant ENSZ-főtitkár foly­tatja erőfeszítését egy Vietnam­értekezlet rendezése érdekében. A Biztonsági Tanács elnöke tegnap a béketárgyalások lehe­tőségeiről tanácskozott. Beszél­getésének az volt a fő célja, hogy az 1954-es és 1962-es gen­fi értekezlethez hasonló érte­kezletet hívjanak össze. Pham Van Dong, a VDK mi­niszterelnöke táviratban kö­szönte meg Alekszej Koszigin­nak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének azt a segítsé­gét, amelyet a szovjet nép nyújt a vietnamiaknak az im­perialisták elleni harcban. Heves bombatámadások •Észak- és Dél-Vietnamban Az amerikai légierő tegnap ismét bombázta a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot és Dél-Vietnam számos területét. Az amerikai repülőgépek 17 tá­madás során a VDK-ban négy hidat megsemmisítettek, Dél-Vietnamban 437 támadást hajtottak végre az amerikai re­pülőgépek. Az amerikai hadve­zetőség ismét Guam szigetről startoló B-52-es óriásbombázó­kat vetett be. Tay Ninh és Kien Giang tar­tományokban a hazafiak ered­ményes hadműveleteket hajtot­tak végre. Tay Ninh tartomány­ban súlyos veszteségeket okoz­tak a körülzárt kormánycsapa­tok kiszabadítására érkező erő­sítésnek. Harcok Laoszban Északkelet-Laoszban az elmúlt napokban összecsaptak a kor­mánycsapatok és a Hazafias Front alakulatai. A hazafiak a kormánycsapatok négy hadál­lását foglalták el Sam Neua tartományban. Ugyanitt február 6-án lelőttek egy támadó ame­rikai repülőgépet. A lagosi televízióban ked­** veit játék a nálunk is is­mert „Ki mit tud?" Ezt a já­tékot azonban nem a nigériai politikusok, hanem az egyszerű emberek számára találták ki. Azért — mondotta egy nigériai újságíró barátom —, mert er­refelé veszélyes ilyen kérdést feltenni politikusnak. — Miért? — Adtam az ártat­lant. — Mert az őszinte felelet kellemetlen következményekkel járna. Nem sokkal e beszélgetés után tanúja voltam ezeknek a következményeknek. A nigériai hadsereg végül is feltette a kérdést, és a válasz bevárása nélkül cselekedett. Eltávolítot­ta a poltikusokat a hatalomból. De azt hiszem, az olvasó szá­mára még mindig talány, mit is tudnak a nigériai politiku­sok? Nos, mindenekelőtt pénzt csinálni. Lagosi tartózkodásom idején rendszerint vagy a Victoria vagy az lkoyi szigeten szállok meg. Mindkettő szinte sugároz­za a fejlődést. Elég néhány he­ti távollét után e két sziget valamelyikére visszaérkezni, hogy az ember fizikailag érez­ze, lássa az építés, a haladás viharos gyorsaságát. Félreértés ne essék, nem iparosításról be­szélek. A nigériai fővároshoz tartozó két szigeten ultramo­dern villák, amerikai stílusú, üvegből és betonból készült há­zak épülnek, szemkápráztató gyorsasággal. Itt-ott már felhő­karcolókat, irodaházakat is ter­veznek. S az építtető nem a ni­gériai állam. Távolról sem. A politikusok, parlamenti képvise­lők és miniszterek által olcsón felvásárolt telkeken — politi­kusok építkeznek. Nem a saját szükségleteikre. Az elkészülő villákat borsos lakbér ellené­ben évekre átengedik külföldi ÉLIÁS BÉLA LAGOSI LEVELE NIGÉRIÁBAN ? diplomatáknak, iparosoknak, kereskedőknek és szakértők­nek. Maguk az államtól kapott házakban laknak. Miért? Ez ve­lejár a hivatallal, a ranggal és a lehetőségekkel. Nigériában magas a politikusok fizetése. De nem annyira magas, hogy sok ezer fontba kerülő házakat lehetne belőle építtetni. Hon­nan veszik hát a pénzt? A felelet kézenfekvő. Ha is­ten hivatalt ad, tehetséget is ad hozzá. Vagy legalábbis annyi képességet, hogy az ille­tő politikus ráeszméljen: a po­zíció gyümölcsöztethető. Lagos­ban hallottam, hogy a katonai puccs Idején megölt Okotie­Eboh szövetségi pénzügyminisz­ter hivatali tevékenykedésének néhány esztendeje alatt nem kevesebb mint hétmillió fontot szedett össze és helyezett el gondosan külföldi bankokban. Amikor letartóztatták — beszé­lik Lagosban —, egymillió font­ról szóló csekket ajánlott fel a parancsot végrehajtó katona­tisztnek, ha szabadon engedi. Óriási összeg. De hisz még ma­radt volna neki hatmillió. És az élete, amelyet mindenkor több­re becsült népénél és hazájá­nál. Az említett tiszt darabok­ra tépte a milliós csekket, és elindította a korrupt politikust — utolsó útjára. Azt tartja a mondás, hogy halottakról vagy jót, vagy semmit. De vajon le­het-e jót mondani arról az em­berről, aki a halálba is ilyen úton ment? A korrupció, a sógorság-ko­maság, az ország és a nép ér­dekeinek lábbal tiprása lett a nigériai politikusok, vagy aho­gyan az utca embere nevezte őket, a „fekete angolok" va­gyonszerzésének legfőbb eszkö­ze Afrika legnagyobb népessé­gű országában. A miniszterség nem arra volt jó, hogy a politi­kus beváltsa a választások előtt tett ígéreteket. A fő gond min­dig az volt, miből mennyi hasz­not lehet húzni? A külföldi be­fektetők közül nem az kapta meg a rendelést vagy az enge­délyt valamilyen létesítmény felállítására Nigériában, aki a legkedvezőbb feltételeket aján­lotta fel, hanem az, aki a szer­ződést aláíró miniszter számára a legmagasabb százalékot biz­tosította. Ilyen százalékokból 1986. II. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom