Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-26 / 56. szám, szombat

AKÍGYÚMÉREG ÉS AZ EMBEREK A kígyócsípés okozta haláleset — tudtunkkal — ritka, •mi eléggé meglepő. Ez azzal magyarázható, hogy Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, és Afrikában a kígyómarásról nem vezetnek pontos statisztikát. A múlt század végén a kutatók megfigyelték, hogy Indiában a kígyómarás okozta halálesetek száma hivatalos adatok szerint évente 20—30 ezer, de az orvosok csak 15—20 esetet jegyeztek fel. A mérges kígyó marásának veszélyessége a szervezetbe juttatott méreg mennyiségétől, hatóerejétől és a megmart egyén szervezetétől függ. A tengeri kígyók marása nem olyan veszélyes, mint az indiai kobráé, ezek ugyanis csak 0,5—20 mg mérget fecskendeznek az ember testébe, a kobra pedig 180 mg-ot. A kígyómarisra legérzékenyebbek a gyermekek és az Idős, illetve beteges emberek. De azért még a legmérgesebb trópusi kigyók megmarta egyének kétharmadát is meg lehet menteni. Bebizonyosodott, hogy a kígyómarás gyógyításában a hagyományos módszerek — mint például a szoros kötés, a kiégetés, savak, olajok alkalmatása — nem célra vezetők. Nem akadályozzák meg a méreg szétterjedését. A szovjet tudósok bebizonyították, hogy ezek a módszerek sok esetben még károsak is. Régi bevált módszer azonban, hngy a mérget kiszívják a sebből, s ezzel megakadályozzák szétterjedését a szervezetben. Ilyen esetben ajánlatos, ha a megmart egyén fekvő állapotban marad. A legcélravezetőbb módszer azonban a vérátömlesztés. A gyógyításban nagy szerepe van a méreg elleni szérum nak, melyet a század elején A. Calmatte francia tudós javaslatára kezdtek alkalmazni, mégpedig sikerrel. A szérumot kígyóméregből gyártották. A méreg hatását azonban csak vegyi anyagokkal lehet semlegesíteni. Az utóbbi években Talizin és munkatársai jó eredményeket értek el a kígyóméreggel végzett kísérletekkel. A tudósokat már régen foglalkoztatja a gondolat, hogy a kígyómérget felhasználják gyógyítás céljaira. A méreg gyögybatását úgy fedezték fel, hogy megfigyelték azokat az egyéneket, akiket kígyó megmart. Ezek a személyek sok esetben kigyógyultak más betegségükből. A méreg megszüntette vagy legalább csillapította fájdalmaikat. Mint gyógyszer leghatásosabb a kobra mérge, melynek hasonló a hatása mint a morfiumnak. Az állatokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a hörgők megbetegedése, a rákdaganatok stb. gyógyításában a kobramérget sikeresen lehetne alkalmazni. A gyógyszeriparban más vegyszerekkel keverve már régebben felhasználják a kígyómérget. Fájdalom- és idegcsillapltókat készítenek belőle. A Kelet-szlovákiai Vasmű acélfeldolgozó részlege a CSKP XHI. kongresszusa tiszteletére már a kongresszus előtt le akarják szállítani az első acéimennyiséget, hogy biztosítsák a saját gyártmányú hidegen hengerelt bádogsziikségletet. (G. Bodnár — CTK felv.) Romokon épült város Érsekújvár. Ez a 24 ezer lakosú dél-szlovákiai várost országszerte jól ismerik. Az Elektrosvit, a paprikamalom, a dohánygyár termékei csak öregbítik a város hírnevét, arról nem is beszélve, hogy fontos vasúti gócpont. Hogy a város milyen fejlődésen ment keresztül a jelszabadulás óta, erről beszélgettünk fózsef Kádek mérnökkel és József Procházka elvtárssal, a városi nemzeti bizottság építésügyi osztályának dolgozóival. épített adminisztrációs épületet. Az Elektrosvit és a GTÁ kibővült, s átépítették a Gorkij mozit, az egészségügyi központot és számos más intézményt. • Milyen eredményeket érértek el lakóházak építése terén? — A felszabadulás, illetve a bombázás előtt 6548 lakás volt a városban. A felszabadulás után a kijavított épületekkel együtt csak 5590 lakás maradt. Csaknem ezerrel lett kevesebb s ez a városi nemzeti bizottságnak nagy gondot okozott. Az elmúlt húsz év alatt új lakónegyedekkel gyarapodott városunk. Számban kifejezve 2603 lakásegységet építettünk fel, ugyanakkor 722 régi lakást lebontottunk. Az egyéni építkezés keretében több mint 800 családi ház került tető alá. • A középületek terén?... — Mind felsorolni nemigen tudom. Többek között felépült a városháza, pékség, tejfeldolfozó üzem, áruház, két 18 tantermes középiskola, 14 osztályos tanonciskola, munkásszálló, s több üzlethelyiség. Mintegy 250 gyermek részére épült óvoda és bölcsőde is. A Bernolák teret parkosítottuk s elkészült a fedett és a szabadtéri úszoda, valamint a húszezer személy befogadására alkalmas ~v~-ortstadion. Az utóbbi évekDen átadták rendeltetésének az új postát, a HESZ székházát, a rokkantak szövetkezete üzemhelyiségét és a Csemadok kultúrotthonát. Az említetteken kívül több üzem Milyen terveik az idei évre? vannak — A tervek szerint újabb 250 lakásegységgel leszünk gazdagabbak. Az idén és jövőre fel szeretnénk számolni a „pérót". Kilencmillió korona beruházással áthelyezzük a „64"-es műutat. Elkészül a városi vízvez^tókhálőzat és a Az érsekújvári űj lakótelep büszkesége a 11 emeletes toronyház. szennyvízlevezető csatorna egy része, valamint a víztartály. Hat évi munka után átadják a művelődési otthont is. Átépítik a „Partizán" vendéglátóüzemet, amely mellett hozzáépítéssel szállodát létesítünk. Megkezdődött a szolgáltatások házának építése is. Kilátás van 2 üzlethelyiség és a Pletatex kisipari szövetkezet üzemrészlegének építésére. • Mire lenne még szüksége a városnak? — Nehéz kérdés, de megpróbáljuk megválaszolni. Elsősorban is kórházra, mivel ezer lakosra 2,7 ágy jut s ez az országos átlagnál jóval kevesebb. A turistaforgalom szempontjából a szállodai ágyak számát 200—250-re kellene emelni. A következő években mintegy 1800 négyzetméternyi üzlethelyiséget kell felépítenünk s több mint 2000 négyzetmétert a vendéglátóipar részére. Szükséges volna vízvezetékhálózat építésének befejezése, a város utcáinak rendbetétele. Ezenkívül szeretnénk, hogy az egészségügyi iskola mellett más szakiskolával is dicsekedhetne városunk, s mielőbb elkészülne az új állomás is. Végezetül pedig csak annyit: Jól ismerjük azt a régi közmondást: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér." Vagyis tudatában vagyunk annak, hogy egyszerre minden nem valósítható meg, hisz köztársaságunkban nem egy hasonló jellegű város van. Bízunk abban, hogy a felsőbb szervek, mint eddig, ezután sem feledkeznek meg rólunk, s a következő húsz év még nagyobb változást hoz városunk életében. Feljegyezte: NÉMETH JÁNOS Csehszlovákia történelmi atlasza a tudományos ismeretterjesztés új eszköze. Az atlaszban figyelemmel kísérhetjük a társadalom fejlődését a mai Csehszlovákia területén. Számos térkép mutatja be az ország történetét, mégpedig az első embertelepüléstől egészen napjainkig. Figyelemre méltó pl. az atlasznak az a része, mely az ország gazdaság fejlődését mutatja be a XIX. századtól kezdve. E térképek számos összetett statisztikai adatot tartal maznak. A legősibb településeket megjelölő térképek a legújabb régészeti feltárások eseményei alapján készültek. Bár a történelem egyes korszakait már régebben is feldolgozták, s ezeket a szerzők felhasználhatták, mégis meg kell jegyeznünk, hogy az atlasz új, meglepő eredményeket foglal ma gába. E történelemtudományi alkotás a társadalmi fejlődés és a természeti körülmények összefüggéseire, összhangjára világít. Hazánk történelmét legszemléletesebben térkép segítségével lehet feldolgozni. Egyegy térkép gazdag ismereteket nyújt, leköti az ember figyel mét, elgondolkoztat, és eddig nem ismert összefüggések keresésére késztet. Az atlasz a történelmi müvek kereteit túllépi, hiszen a fejlődést sokoldalúan szemlélteti. Nemcsak a gazdasági, de a művészeti és a kulturális fejlődést is bemutatja. Csehszlovákia történelmi atlasza gyakorlatilag széleskörűen felhasználható. Hiszen ha megfigyeljük azokat a térképeket, melyek hazánk iparosítását és a kollektivizálást mutatják be, nemcsak az elért sikereket láthatjuk, de kirajzolódnak előttünk a jövő feladatai is. Ugyanezt láthatjuk a közlekedési hálózat, a mozik, a színházak, a múzeumok, a képtárak stb. fejlődését szemléltető térképeken is. Nem sorolhatjuk fel azt a sok érdekességet, amit az atlasz az olvasóknak nyújt. K nagyszabású alkotásnak egységes a koncepciója, habár nagy kollektíva munkája. A szerzők névsorában több mint 190 szlovák és cseh tudományos dolgozó nevével találkozunk. A szakemberek a CSTA, SZTA és az egyes főiskolák tudományos dolgozói, akik a CSTA Történelmi Intézetében több mint 10 évig dolgoztak a művön. Ilyen hatalmas, bonyolult tudományos munkát csak kollektív munkával lehet elvégezni. A szerzőkön kívül érdemdús tevékenységet fejtettek ki a térképrajzolók és a technikusok is. Sikeresen felhasználták a kartográfia új módszereit, bebizonyították nemcsak szakmai, de esztétikai képzettségüket is. A Geodézia és Kartográfia Központi Igazgatóságának kiadásában megjelent atlasz a szocialista kultúra fejlesztésében jelentős szerepet tölt be. JOZEF MACEK akadémikus A XX. SZAZAD KALANDJAI 7. A „NAGYVAD" 1943 egyik esős őszi estjén tiszti egyenruhás férfi Ődöngött a kihalt Rovno utcáin, öt-tíz percenként fegyveres őrjáratokba ütközött. Igazoltatáskor papírjai mindig rendben voltak. Két vaskereszt, több sebhely bizonyította, hogy a tűzkeresztségen már régen átesett. Paul Siebert volt... Most is gondolataiba mélyedve sétált az utcán, s időközben eszébe jutott, vajon mit csinál most Liszovszkaja és Maja Mikota a Légiók utcájában vagy a Német utcában, a tiszti kaszinóban. Sorra vette Ismerőseit, no meg Valja Dovgert, egy igazi Volksdeutschet, akit sikerült Koch főbiztosi hivatalában elhelyeznie. Ismerősei közül különösen foglalkoztatta von Ortel SS-rohamvezető (őrnagy). A magas, nyúlánk férfi 28 éves korában már ilyen magas rangot viselt. Állítólag különös érdemekért. Senki sem tudta róla, hol szolgál, mi a beosztása. Afféle független tiszt volt. Értelmes arcú, de különös viselkedésű. Voltak, akik az SD és a Gestapo befolyásos embereként emlegették. Állítólag még ott is félnek tőle. Siebert a tiszti kaszinóban ismerkedett meg Ortellal. Von Ortel kellemes társalgónak bizonyult, de mindent megfigyelt. Asztaltársának egyetlen mozdulata sem kerülte el figyelmét. Siebert viszont ismerte a náci tisztek kölcsönös kapcsolatának lélektani oldalát. Tudta, hogy a repülők és a páncélosok lenézik a gyalogosokat, a harci alakulatok tisztjei meg a hadtáp embereit. Tapasztalta, hogy a Gestapo tisztjei sem egyformák: vannak köztük meggyőződéses fanatikusok és hidegvérű gyilkosok. Von Ortel nagyon érdekes ember volt. A társaságban szellemes, irodalmi és művészeti jártasságot árult el. Siebert egyszer meggyőződött róla, hogy Ortel tökéletesen beszél oroszul. Csodálkozott rajta. — Értett belőle valamit — kérdezte Ortel, és vizslaszemét fürkészően Siebertre szegezte. — Egy két szót, amit itt a fronton az ember összeszed. De maga hol tanult meg ilyen folyékonyan oroszul? Von Ortel elégedett volt. — Tudja barátom, voltam én Moszkvában is, persze a háború előtt. Természetesen, nem a szocializmust segítettem építeni a bolstknak ... Siebert nem kérdezősködött. Sohasem tolakodott, a józan ész — különösen Ortel esetében — fokozott óvatosságra intette, gavalléroskodni sem akart, mert Ortelt majd felvetette a pénz. Azzal persze tisztában volt, hogy von Ortel nem mindennapi, veszedelmes kém. Martin Höttel érdeklődik Martin Höttel őrnagyot szolgálati beosztása a birodalmi főbiztosi hivatalhoz kötötte. Szolgálati kötelességeivel ugyan senki sem volt tisztában, de „nagy kutyának" tartották, mert dolgozószobájába, meg a magánlakásába még a takarítónőt sem engedta be. Inkább maga sepergetett, meg törülgetett. Höttelt közútálat vette körül. A rőt hajú tiszt általában bezárta dolgozószobáját, és sorra járta a hivatali helyiségeket, beszédbe elegyedett a tisztviselőkkel, az egész napot eltereferélte, mintha ez lett volna a munkája. Kollégái a Gestapo emberének tartották, veszedelmes alaknak, s ha valamelyik helyiségben feltűnt, mindenki igyekezett valamilyen sürgős munkát kitalálni, hogy elosonhasson. Ez a Höttel szemet vetett Valja Dovgerre. Egyszer munka után engedélyt kért tőle, hogy hazakísérhesse. Közömbös dolgokról beszéltek, sűrűn hangzottak el sablonos tiszti bókok. Höttel nem győzte hangoztatni, mennyire irigyeli ezt a Paul Siebert főhadnagyot. Ki tudja, honnan jött, egyszerűen feltűnik Rovnóban, s elhalássza orruk elől a város lányainak gyöngyszemét, s mindjárt el is jegyzi. — Tudja, Fräulein Valantina, nagyon szeretném megismerni a vőlegényét. Ha már önt elrabolta tőlünk. Valja Dovger azonnal figyelmeztette Paul Siebertet, hogy Höttel gyanakszik rá. Siebert megbízóitól utasítást kapott, Ismerkedjék meg Höttellel, és puhatolja ki szándékait. Siebert Paul Siebert a „Távoli ugrás akció idején. töprengett: saját szakállára dolgozik-e Höttel, vagy felhívták rá a figyelmét? Ha az utóbbi igaz, akkor tudnak róla, s minden percben lebukhat. Ha pedig Höttel egyéni akcióba kezdett, mi a célja? Kinek a szolgálatában áll? Az RKW-nak, az Abwehrnek, a Gestapónak, vagy az SD-nek dolgozik-e? A legvalószínűbbnek mégis az látszott, hogy Höttel a saját szakállára dolgozik. Siebert már készült a találkozóra, amikor valami vllSant az agyában, s a Höttel-ügy új fordulatot vett. Következik: AZ „INTELLIGENCE SERVICE" EMBFÍE