Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-18 / 48. szám, péntek

Ismét belpolitikai feszültség Görögországban Nagygyűlés Athénban és Szalonikiban A francia hajógyári dolgozók körében egyre erősödik az elbo­csátások elleni mozgalom. Hétfőn a Port de Bouc-1 dél-franeia hajógyárban a munkások tiltakozó sztrájkkai elérték, hogy a meg* munkálás alatt levő hajót saját gyárukban építik fel és bocsát' ják vízre, holott a tervek szerint a hajó befejező munkálatait máshol kellett volna elvégezni. A dél-francia hajógyár kérdésé­vel a francia kormány február 16-án foglalkozott. Képünkön: a Port de Bouc-i hajógyár sztrájkoló munkásai. (Telefoto UPI-CTKJ Nevetségesen jelentéktelennek minősitik a szakszervezetek a párizsi szociális programot A Centrum Unió szerdán At­hén belvárosában nagygyűlést tartott, megemlékezésül a párt két évvel ezelőtti választási győzelmére. A nagygyűlést, amelyen beszédet mondott Pa­pandreu volt miniszterelnök, a Centrum Unió elnöke, támogat­ta az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) is. A hatóságok már jó előre riadókészültségbe helyezték az athéni helyőrséget, továbbá öt­•zer rendőrt. Az AFP értestilé­se szerint a nap folyamán több lucat, baloldali érzelmeiről is­mert személyt tartóztattak le, Papandreu új választások megtartását követelte, mert csak így lehet eljutni a demok­ratikus rendszer helyreállításá­hoz. — Nincs többé állam — mondotta a volt miniszterel­nök, szavait a királynak címez­ve —, az államrendszer eresz­tékei meglazultak. Nincs sem parlament, sem kormány, sem egyház, sein gazdasági élet. Le­hetséges lenne, hogy ez az ál­talános bomlás, ez a korrupció és ez a zűrzavar, egyszóval mindez önt hidegen hagyja? Ellenben hangoztatta, hogy pártja nem szándékozik nép­frontot alakítani. Felelevenítette annak a ve­Gonf (ČTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén Genfben Szemjon Carap­kln, a szovjet küldöttség veze­tője memorandumot olvasott fel, amelyben a szovjet kor­mány felemeli figyelmeztető szavát az ellen, hogy atomfegy­vert szállító bombázógépek re­püljenek át idegen államok te­rülete felett. A memorandum hangsúlyozza, hogy a repülések Djakarta (CTK) — Sukarno indonéz elnök megerősítette, hogy feloszlatták az Indonéz Kommunista Pártot. Az Antara indonéz hírügynökség jelenté­se szerint Sukarno e kijelen­tést szerdán tette, amikor ta­lálkozott a jobboldali diákszer­vezet képviselőivel, akik a kommunista párt betiltását kö­vetelték. A francia Általános Munkás­szövetség Sukarno elnöknek és a djakartai különleges katonai bíróság elnökének táviratot szélyét, hogy bizonyos körök a választások megakadályozása céljából diktatúrához akarnak folyamodni. Hallgatóságának emlékezetébe idézte a tavaly júliusban kirobbant válságot, amelynek során jogtalanul el­távolították a kormány éléről. Hangsúlyozta, hogy a király visszaélt alkotmányos jogaival, és a „demokratikus korona rendszere nevetségessé vált*. Az AP amerikai hírügynökség görög ellenzéki politikusok megjegyzéseire hivatkozva úgy értékeli Papandreu beszédét, mint „nyitást balra". Szerdán Szalonikiban is nagyszabású tömeggyűlés zaj­lott le. Beszédet mondott Iliu, az EDA parlamenti pártcsoport­jának elnöke. Szintén hitet tett a parlament feloszlatása és új választások kiírása rael lett. Az egybegyűltek követel­ték a kommunista párt jogai­nak helyreállítását, általános választisok snegtartását és am­nesztiát az állítólagos politikai összeesküvés vádjával letartóz­tatott katonatisztek számára. A tömegben Amerika-ellenes jel­szavak is elhangzottak, sokan feliratos táblákat vittek, ame­lyek elítélték az Egyesült Álla­mok vietnami agresszióját. ellentétben állanak a nemzet­közi jog általános alapelveivel és normáival. Az emlékirat ezzel kapcso­latbatn rámutat arra a nenn régi esetre, amikor egy atomfegy­vert szállító amerikai bombázó­gép lezuhant Spanyolországban. Carapkin követelte, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizott­ság hívja fel az Egyesült Ál­lamokat az ilyen repülések azonnali beszüntetésére. küldött, amelyben a francia munkásosztály nevében erélye­sen tiltakozik az indonéz szakszervezetek, demokratikus gondolkodású személyek és a nemzeti függettlenségért és demokráciáért küzdő dolgozók elleni véres megtorlások ellen. A francia szakszervezeti köz­pont követeli a bebörtönzött szakszervezeti vezetők és a ha­zafiak azonnali szabadon bo­csátását, valamint a szakszer­vezeti és demokratikus jogok helyreállítását Indonéziában. MEGKEZDŐDÖTT AZ SZKP MOSZKVAI TERÜLETI KONFERENCIÁJA Moszkva (CTK) — A moszk­vai Szakszervezeti Háznak osz­lopcsarnokában tegnap megkez­dődött az SZKP moszkvai terü­leti konferenciája. Az értekez­leten részt vesz Leonyid Brezs­nyev, Alekszej Koszigin, Nyiko­laj Podgornij, Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Gyemi­csev, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára és a párt más vezető képviselői. A moszkvai területi pártszervezet tevékeny­ségéről Konotop, az SZKP moszkvai területi szervezetének első titkára tartott beszámolót. ERHARD A CDU ELNÖKE, BARZEL A HELYETTESE A CDU országos pártvezető­sége szerdán több órás tanács­kozás után Erhard kancellárt jelölte a CDU elnöki tisztségé­re. A pártvezetőség ugyancsak ezen az ülésen a CDU elnökhe lyettesl posztjára Barzelt, a CDU—CSU parlamenti pártcso­portjának elnökét ajánlotta. DR. CESTMlR CfSAft, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság bukaresti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete február 17-én felkereste Nlcolae Ceau­sescut, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. A CSKP és az RKP, a két ország kölcsönös kapcso­latairól baráti beszélgetést folytattak. (ČTK) BRAZÍLIA északkeleti részé­ről a natali rakétatámaszpont­ról szerdán egy meteorológiai szondát bocsátottak fel, amely a hírügynökségek jelentése sze­rint 60 kilométeres magasságot ért el és teljesítette feladatát. (CTK) RENÉ BEELEN ELVTÁRS, a Belga Kommunista Párt helyet­tes elnöke február 16-án, szer­dán Moszkvában váratlanul el­hunyt. Az SZKP Központi Bi­zottsága gyászjelentést adott ki a haláleset alkalmából. (TASZSZ) A CIA AMERIKAI KÉMSZER­VEZET jövendő ügynökeit nagy­mértékben az egyetemi diákok közül válogatja kl. A CIA szol­gálatában az egyetemek végzett növendékeinek 53 százaléka dolgozik. A titkosszolgálat tag­jai több mint 100 amerikai egyetemen toboroznak új ügynö­köket. Michel Debré pénzügy- és gazdaságügyi miniszter a mi­nisztertanács szerdai ülésén előterjesztette gazdasági és szociális programját. A tervbe vett Intézkedések alig módo­sítják a kormány eddigi gazda­sági politikáját és nem igazol­ták azt a reményt, hogy Gis­card d'Estaing pénzügyminisz­ter távozása a dolgozókat sújtó stabilizációs irányzat fellazítá­sát Jelenti. A Debré-program elsősorban arra irányul, hogy a nagytő­kés vállalatokat adókedvezmé­nyekkel korszerűsítő beruházá­sokra és egyesülésre serkentse. A külföldi tőke beáramlását is előmozdítja, amennyiben enyhí­ti az eddigi korlátozásokat. A szociális Intézkedések ez­zel szemben csak a legalacso­nyabb keresetű rétegek számá­Párizs (CTK) — Zoliinger vizsgálóbíró szerdán kihallgat­ta a letartóztatott Jo Attika gengsztert, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy tudott Ben Barka elrablásának előkészületeiről. Attika azonban nem volt haj­landó vallomást tenni azon per előtt, amelynek folyamán más bűntetteiért fognak ítélkezni felette. Gulbaud tábornok, a Sdece kémszolgálat új főnöke a vizs­gálóbírónak átadta Lopez ügy­ra Jelentenek nagyon szerény javulást. A minimális órabére­ket március 1-től 2,1 százalék­kal emelik fel, holott a szak­szervezetek 50 százalékos javí­tást követeltek. A családi pót­lékok egy része 5 százalékkal növekszik augusztus elsejétől, az öregségi járadékosok pedig napi 27 centimes-mel kapnak többet július elsejétől. Nemcsak a CGT és a CFDT, hanem a legmérsékeltebb szak­szervezeti központ, a Forca Ouvriére vezetői is kijelentet­ték, hogy a kormány szociális intézkedései „nevetségesen je­lentéktelenek". A kormány • dolgozók elégedetlenségére va­ló tekintettel elhalasztotta a városi közlekedésnek a költ­ségvetésben előirányzott 27 százalékos drágítását, viszont március elsejével 5 százalékkal felemelte a vasúti jegyek árát. nök Sdece beli működésének kivizsgálásáról szóló jelentés első részét. A Jelentés szerint Lopez részt vett Ben Barka el­rablásában és még aznap tele­fonon jelentést tett főnökének, Finville őrnagynak. A francia sajtójelentések sze­rint a Sdece-beu nagyarányú tisztogatás folyik, amely főként azok elleti a személyek ellen irányul, akiket az amerikai kémszolgálattal való kapcsolat­tal gyanúsítanak. Szovjet memorandum a genfi leszerelési konferencián Sukarno megerősítette az IKP feloszlatását Folynak a kihallgatások a Ben Barka-ügyben C szavak hallatára Illyés ~ Gyula „Három öreg" cí­mű verse jut az eszembe, s az­tán sok-sok gyermekkori em­lék: nagyapáim, falum öregei. A süppeteg sírhalmok alatt nyugszik a falumbeli öreg Bo­rid Z. Ágnes és a többiek, aki­ket még a vagyon sem mentett meg a nyomorúságos öregkor­tól. Alakjuk már csak emlékek­ben villan fel: a múlt ködé­ből öreg béresek bukkannak elő, akiket az uradalom kivert, mint egy kutyát, mert már arra sem volt erejük, hogy a bére­sek teheneire vigyázzanak. So­kan kegyelemkenyéren tenget­ték életük öreg napjait, s há­nyan akasztották fel magukat, vagy ugrottak a kútba, mert nem bírták elviselni a megaláz­tatást, amelybe családjuk és a társadalom taszította őket. Vol­tak, akiket gyermekeik emész­tettek el lassan pusztító méreg­gel. „Mit kínlódsz vele?" Móricz Zsigmond írt erről megrázó riportot a harmincas évek elején. A „Tiszazugi mé­regkeverők" című írását, mint tükröt tartotta az akkori ural­kodó osztály elé: íme, ilyen­né lesz a falu, s benne az öre­gek helyzete, ha a társadalom nem törődik velük. Dehát kl is törődött volna éppen az öre­gekkel abban a társadalmi rend­ben, amelyben az ember em­bernek volt a farkasa. Semmi­lyen törvény nem védte az idős, dolgozni nem tudó falu­siakat. Nem csoda, ha elter­jedt a suttogás: „Mit kínlódsz Nyugdíjas parasztok Magyarországon vele?l" — nemcsak a Tiszazug­ban, hanem máshol, a mi biha­ri kis falunkban is. ' Olyan mélyen telepedett a fa­lura az úri elnyomás, a sze­génység, hogy a nagy Író, Mó­ricz Zsigmond sem tudott egye­bet, mint feljajdulni/ „Nagy fe­kete felhőkbe telepszik a gond. a magyar bánat, a magyar zo­kogás ... túlnyomó részük egészségtelen, elhagyatott, sze­gény ... Kiáltójel az élet pusz­táján . . Néha még ma is azl De már nem a társadalom nyomorítja meg őket, hanem éppen a múlt kísértete, szoká­sa, kötöttsége teszi sok öreg számára a jelent ls szomorúvá. Nem tűnt még el teljesen az a gond, amiről Móricz Zsigmond írt. Vannak még síró, panasz­kodó öregek, s az okokat leg több esetben a múltban keres­hetjük. Családtatan, gyermekte­len idős házaspárok eltartási szerződést kötnek a fiatalok­kal. A falusiak egy élet mun­káját kuporgatták össze abban a reményben, hogy vagyonká­jukért majd eltartják őket — és ml az eredmény? Sok eset­ben kirakják őket lakásukból, durván bánnak velük, nem ad­nak rendszeresen enni, hogy minél előbb rátehessék kezüket a vagyonra, a házra ... Az ilyen esetek már ritkán — és egyre ritkábban — for­dulnak elő. A törvény ls védi az idős házaspárokat, és a közvélemény is egyre jobban az öregek oldalára áll. Az évek lassan meghozzák a jobb, az emberségesebb világot. A terme­lőszövetkezeti mozgalom erősö­désével egyre jobban a közös­ség gondoskodik a falu öregei­ről. A legnagyobb vívmány A szövetkezetek szervezésével egyidejűleg látott napvilágot Magyarországon az a törvény­erejű rendelet, amely a tsz-ta­gok számára kötelezővé tette az általános társadalombiztosí­tást, az Idős, munkaképtelen tsz-tagok részére pedig öregségi és munkaképtelenségi Járadékot állapított meg. A legnagyobb vívmány, amely­ről csak álmodni mertek a ré­gi öregek: a nyugdíj. Egyre több nyugdíjas paraszttal lehet találkozni falun. A nyugdíjasok — a tsz-ben ledolgozott évek­től függően — 3 — 400 forintot kapnak egy hónapra. Ehhez jön még a háztáji föld. a házkörüli udvar, kert jövedelme, a földjá­radék összege. Mindezért a tsz-tag havonta 27 forintot fizet be a nyugdíj­alapra, 4,50-et a balesetbiztosí­tásra, 6 forintot betegbiztosítás­ra. A tsz is hozzájárul a nyug­díjalaphoz, de még ez sem teszi ki azt az összeget, amelyet az állam fordít a tsz-tagok beteg­segélyezésére, az öregek meg­élhetésére. 1965-ben a társada­lombiztosításra Magyarországon több mint 15 milliárd forintot fordítottak — egy lakosra 1550 forintot. Falun ma 14 ezren tsz­nyugdíjat élveznek és 250 ezren — a paraszti családok egyötö­de — öregségi, munkaképtelen­ségi Járadékban részerülnek, ha­vonta 260 forintban. Az előbbi­re egy év alatt 55 millió forin­tot, az utóbbira 782 milliót fi­zetett ki népi államunk. A csemői példa Nem sok a 260 forint, de né­mi függetlenséget mégis bizto­sít. A termelőszövetkezetek sem hagyják magukra az öregeket. A csemői Szabad Főid Termelő­szövetkezetben 1780 holdon 480 tag gazdálkodik. Ebből a 480 tagból 270-en nyugdijasok, illet­ve öregségi járadékosok. Eny­nyien kapnak az államtól havi járadékot. Persze, dolgoznak is. Az idősebb tagok közül kerül­nek ki az éjleliőrök, a csőszök, az udvarosok, az állatgondozók. Évente átlag 100—110 munka­egységet teljesítenek, egy mun­kaegység értéke 1965-ben 30 forint volt. Az idős tagok egész háztájit kapnak, legtöbb esetben a ta­nyához, a házukhoz közel. A tsz a háztáji földnek minden gépi munkáját elvégzi. Az öre­gek kezelésében általában 800 öl szőlő marad, amelynek évi termése — három óv átlagában — hat hektó bor volt, amelyért hatezer forintot kaptak. Egy­egy idős tagnak munkaegysége után és a háztájiból évente 8— 10 ezer forint jut. A tsz ezenkívül jövedelmének két százalékát — évi 60 ezer forintot — szociális, kulturális alapra fordítja. Ebből az öregek 40 ezer forintot kaptak. A tü­zelőt, a fejadagot is a termelő­szövetkezet adta a nyugdíjasok­nak. S végül földjáradékot is kapnak, egy hold szőlő után ál­talában 500 forintot. Az öregek a tsz klubjában rádiót hallgat­hatnak, kártyázhatnak, szóra­kozhatnak. Amióta a tsz fenn­áll, még nem fordult elő. hogy idős tagok gyerekeikre szorul­tak volna, sőt Inkább ők segí­tették a fiatalokat házépítésben, autóvásárlásban Az egész társadalom ügye Móricz riportjának megjelené­se óta harmincöt esztendő telt el. Az utolsó 4—5 esztendőben a falusi öregek helyzetében mélyreható változás történt. Az állam, a tsz-közösség mögöttük van és a gyermeki szeretet sem hiányzik. Nem bontja meg már köztük a harmóniát a föld­éhség, a vagyon iránti sóvár­gás. És ha ez a társadalom egye­bet nem ls tett volna, mint hogy a falusi öregek helyzetét meg­nyugtatóan rendezte, már ak­kor is minden eddigi társadal­mi rendszernél igazságosabb. Köznyelvünkben új fogalom ho­nosodott meg: nyugdíjas pa­rasztok! Sokan még most íz­lelgetik az új kifejezést, amely­nek jelentése egy boldogabb, gondtalanabb életet takar. GALI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom