Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-15 / 45. szám, kedd

IfflSIIIffl lézer az orvosok kezében MIRE JÓ A LÉZER? • ÚJ KILÁTÁSOK A ROSSZINDULATÚ DAGANATOK KE­ZELÉSÉBEN • AZ „ÜVEGSZÁLOPTIKA" ÉS A LÉZERSUGARAK ÖSSZEFOGÁSA • A BIOLÓGUSOK MÉG TÉTOVÁZNAK A VÉGSÓ VÁLASSZAL A „Dlscovery" c. amerikai folyóirat nemré­giben (gy jellemezte a lézerkutatás céljait: A lé­zer alapvető előnye és vonzó vonása az, hogy nagy energiájú, nem széttartó sugarakat hoz létre. G sugár akár koherens fényből, akár infravörös sugárzásból állhat, és frekvenciája rendkívül pontosan meghatározott. Minthogy a sugár nagymértékben irányított, és energiasűrű­sége ls óriási, a fémek megmunkálásához, pél­dául fúrásukhoz Igen sokat ígérő. Minthogy a sugárzás koherens, vagyis minden hullám szink­ron ütemben fut — rádióhullámokhoz hasonló módon — információt is vihet magával. Mivel a nagyobb energiájú fénysugárzás sokkal na­gyobh frekvenciájú, mint a rádiósugárzás, mil­liószor annyi Ínformációt szállíthat, mint az. És mivel a lézer sugara igen pontosan meghatá­rozott frekvenciájú, ezért az analitikai kémi­kusok számára is rendkívül sokat ígérő kutató­eszköznek ígérkezik. A RECEHÁRTYA „VISSZAHEGESZTÉSE" A lézer orvosi alkalmazása az Egyesült Álla­mokból Indult el. Az első kísérletekben azt vizsgálták, hogy a nagy energiájú sugárzást mennyire nyelik el a bőr és az ideghártya dú­san pigmentált, tehát jó fényelnyelő sejtjei. Több kutató azt tapasztalta, hogy a lézersugár igen kifejezett hatású az ideghátrtyára, és azt a szemlencse fókuszáló hatása ls erősíti. Ez a megfigyelés adta azt az ötletet, hogy egy eddig igen nehezen befolyásolható és csak körülmé­nyesen operálható betegséget, az ideghártya le­válását lézersugárral gyógyítsák. Ez a betegség sok esetben jelentős látásromlást okozott, ami megszüntethető, ha a levált területeket sikerül „visszaragasztani" az érhártyához. Ezt elektro­mos késsel vagy ún. fotokoagulációval eddig ls el lehetett érni, de a lézer éppen rendkívül finom pnnthatása és csekély szóró hatása folytán erre alkalmasnak bizonyult. Hogyan történik a lézersugárral történő ideg­hártya-ragasztás? Az ideghártya különböző pont­jain apró lézerógéseket okoznak, s ez az ideg­hártya letapadását biztosítja. Mindezt rendkívül rövid idő alatt és a szem megnyitása nélkül el lehPt végezni. Emberen ezt az új műtéti eljá­rást az USA-ban 1962-ben próbálták ki, de még ma sem haladta túl a klinikai próbálkozások idejét. Az ez irányú első bíztató eredmények azonban több további elméleti ismerettel is gaz­dagították az orvostudományt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a pigmentdús ideghártya a lézer­sugarakat elnyeli, a mélyebb szöveteket nem égeti el és így alkalmas az ideghártya körül­határolt roncsolására. A BŰR LÉZERBESUGÁRZÁSA Más orvoscsoport azt vizsgálta, hogy milyen előnyös és hátrányos következményekkel jár a bőr lézerbesugárzása. Mivel ugyanis a bőr nagy­mértékben elnyeli a sugarakat, fgy erőteljes helyi roncsolás várható. Szíriai hörcsögöket fó­kuszált lézersugárral kezeltek, és a bőrön jelleg­zetes másod- és harmadfokú égési sebeket ész­leltek. Ennek ellenére az égés szokásos „ud­vara" itt hiányzott, a bőr olyan volt, mintha „lyukasztóval" vágták volna ki: mikroszkóp alatt a besugárzott és a környező ép szövet között húzódó övszerű átmeneti zóna vastagsága ki­sebb, mint a milliméter egy ezredrésze! Ilyen élesen „vágó" sugárzás eddig elképzel­hetetlen volt a biológiában. A rendkívüli pont­hatás é* a rnSsort-inrc iniHinmnd része alatt bejnttatott hatalmas energia nem ad időt arra, hogy a besugárzott területről a sugárzás által fejlesztett hő valamennyire is elnyelődjék. Ezért a közvetlen környezet is teljesen ép marad, el­lentétben a röntgensugárzással. A besugárzott energia teljes egészében a kívánt helyen fejti ki előnyös vagy káros szövetpusztító hatását Nem fókuszált lézersugár alkalmazása esetén a bőr besugárzásánál a durva égéseket elkerül­ve lehetőség mutatkozik finomabb felületi ha­tások elérésére. Ez biztató körülmény, mert így a lézersugár több bőrbetegség gyógyítására le­het alkalmas. TŰSZERŰ HATÁSOK Meglepő eredményeket értek el a lézerrel a különböző biológiai intézetekben is. Egyesek nö­vényi és állati sejteket kezeltek lézerrel, má­sok algákon lézersugárral sejteken belüli ré­szeket „boncoltak". Mikroszkóppal fókuszált lé­zersugárral valóságos besugárzási rekordot si­került felállítani, amikor egy egysejtű lényben 1x2, S mikron területű részt pusztítottak el el­szigetelten. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi Lézerrel történő szemműtét Akadémia klinikáján. a varsói Orvosi A szovjet technikusok és orvosok közös munká­ja eredményeképpen született meg a képen lát­ható fin. telebatoszkóp. Elektronikus, televíziós és optikai részből áll, amely röntgensugárzóval és fényforrással van kiegészítve. A sebészek a készülék ernyőjén megfigyelhetik a páciens puha sxSveteinek vetületét, a vérkeringés rend­szerét s az egyes csontokat is. Az emberi test % képernyőn úgyszólván átlátszóvá válik. terület épsége mellett teljesen elroncsolhatjuk, jogosították fel a kutatókat arra, hogy a lézert olyan mikrosebészeti eszköznek tekintsék, amely az eddig ismert eszközöket messze felülmúlja. A gyógyító orvostudomány és az emberiség szempontjából legjelentősebbnek a daganatok kezelésében elért kezdeti, szerény eredménye­ket kell mondanunk, bár az igen kevés kísérleti munkából és a szórványos emberi anyagon tör­ténő próbálkozásokból még nem lehet végleges véleményt alkotni a daganatok léxerbesugárzá­sos kezeléséről. Újabban csonteredetű rosszin­dulatú daganatokat és pajzsmirigyrákot is kezel­tek lézerrel. JÚZAN KILÁTÁSOK A lézersugarak rendkívül erős összpontosítha­tósága révén lehetővé válnak olyan sejten belüli finom részvizsgálatok, piciny területek elpusztí­tása, amely a mai eszközökkel soha sem lenne remélhető. A lézer tehát hatalmas lökést adhat a finom szövettani és az örökléstani kutatá­soknak, mert vele a kromoszómarészecskék (gé­nek) elszigetelten elpusztíthatók, és új öröklődő tulajdonságok (ún. mutációk) idézhetők elő. Egyes elgondolások szerint a már régebben használt úgynevezett üvegszáloptika segítségével a lézersugarak bármilyen üregbe levezethetők, így a nagy mélységben levő kóros vagy ép szö­vetek (daganatok) elérhetők ős elpusztíthatók anélkül, hogy a besugárzás a kóros területek feletti ép részeket a legcsekélyebb mértékben károsítaná. A BIOLÚGUSOK AGGÁLYAI A közönséges rubinlézer fénytartománya a vö­rös és az Infravörös spektrumban van, érthető tehát, hogy biológiai felhasználása esetén igen komoly veszély a hőhatásból eredő szövődmé­nyek lehetősége. Világszerte megfigyelték, hogy a lézersugár hibás alkalmazása kiterjedt bőr­égéseket és ideghártyaégéseket okoz. A védő­üvegek kidolgozása folyamatban van. Bizonyos esetekben a lézerrel besugárzott te­rületeken később a sejtek rosszindulatúlag elfa­julhatnak, a sejtek örökletes állományára hatva pedig nemkívánatos változásokat okozhat, ami később torz utódok, fejlődési rendellenességek forrása lehet. A lézersugár ezenkívül ionizálja a szöveteket, ez pedig elméletileg növeli a da­ganatképződés veszélyét. A lézer tehát gyógyítási szempontból ma még többé-kevésbé csak laboratóriumi fegyver. Pers­pektívái azonban az orvostudományban ls belát­hatatlanok. Káros hatásai kiküszöbölésa esetén komoly segítséget ígér a daganatok kezelésében, a sejten belüli részek és az öröklés tanulmányo­zásában, a szemsebészetben, üreges szervek el­érésében, célzott műtétek végzésében. Mert vétkesek közt cinkos, aki néma! I Rolf Hochhuth bemutatójára BABITS MIHÁLY „Jónás könyvének" halhatatlan sorai jutottak eszembe szombaton este, amikor a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Színház bemu­tatta Rolf Hochhuth, nyugat­német író „A helytartó" című drámáját, amelyet a felelős­ség elől való megfutamodás, az elnémult lelkiismeret, de főleg a közönyös hallgatás ellen emeli fel szavát, vádol és elmarasztal. Történelem, filozófia és eti­ka találkozik s válik szerves egységgé ebben a darabban, amelyet csupán a legnagyobb rosszakarattal mondhatnók egyház, vagy akár pápaelle­nesnek ls. Ám ha Rolf Hoch­huth mégis csak elmarasztal­ja XII. Pius pápát, az egykori Pacelli bíborost — akiről már a második világháború előtt, gyerekfővel tudtuk, hogy meggyőződéses germanofil, és hogy ezen magatartásán Hit­ler uralomra jutása sem vál­toztatott, sőt ennek ellenére is megkötötte a Harmadik Bi­rodalommal azt a szégyenle­tes konkordátumot, amely a Führert, a világ katolikusai­nak színe előtt, szalonképessé tette, akkor ezt a történelem meg nem cáfolható tanúbi­zonyságainak az alapján tet­tel Mert XII. Pius pápa, Krisz­tus földi helytartója egy ár­va szóval sem tiltakozott a történelem legsúlyosabb és legembertelenebb gonosztette, a hitleristák és zsoldosaik zsidóüldözése, fajirtása el­leni Auschwítz, Majdanka, Mauthausen, Terezin gázkam­rái, krematóriumai, milliók és milliók, zsidók, csehek, len­gyelek, szerbek, franciák, hol­landok, ukránok, halomra­gyilkolása ellen a római ka­tolikus egyház feje sern szó­ban, sem írásban ellenvetést nem tett! Jóllehet a nyugati szövetségesek, de főleg Roo­sevelt erre számos esetben kértékl XII. PIUS PAPÁT végső fo­kon a történelem marasztalta el s nem Hochhuth, aki csu­pán hangot adott ennek az elmarasztalásnak, hiszen sa­ját munkatársai bizonyították, hogy ez a pápa nem félelem­ből hallgatott. XII. Pius pápát nem fenyegette veszély a ná­cik részéről egy pillanatig sem, de ha fenyegette is vol­na! A katolikus egyháznak a régmúltban éppen vértanúi szilárdították ineg alapjait, miért nem hívhatta volna fel akár tömeges mártíromságra papjait ex cathedra, miért nem mondhatta volna: állja­tok ellen a legnagyobb rossz­nak, a fasiszta barbárságnak? Ám, ahogyan ezt a kortár­sak vallják, Pacelli nem sze­rette az embereket, hiú volt, önző és számító. Az ember önkénytelenül ls igazat ad a párizsi „L'Arche" című zsidó lap cikkírójának, aki „Les si­lences de Pie XII" című fej­tegetésében arra következte­tésre jut, hogy a pápa (XII. Pius) hallgatásának távoli gyö­kereit a katolikus egyház kö­zépkori antiszemitizmusában kell keresnünk! No meg való­színűleg abban, hogy mind Pa­celli, mind pedig Európa és Amerika egyházfejedelmei Hitlerben látták azt a lángoló pallósú Szent Mihály arkan­gyalt, aki elpusztítja a Szov­jetuniót és vele együtt a kom­munizmus eszméit ls. Jóllehet, ahogy azt Piscator megjegyzi, Hochhuth nem él­mény anyagot dolgozott fel, hanem olyan eseményeket, melyek vagy zárt ajtók mö­gött játszódtak le, vagy pe­dig a halál kapujának ausch­witzi küszöbén, ahonnan nem. voit visszatérés, s amelynek csupán évek hosszú során folytatott tanulmányozások segítségével jutott a birtoká­ba. Éppen ezért nem él a drámaírás novellisztlkájával, nem törekszik az érdekesség­re, csattanóra, sem cselek­ményre, amely felemelője, de buktatója is lehetett volna a darabnak. A valóság, a törté­nelem valósága ezúttal sok­kal érdekesebb és izgalma­,A helytartó" című darabjának sabb minden epizódnál és óp pen ezért ez a dráma, amel­lett, hogy minden szabálysör tése ellenére jó és szükséges darab, politikai színházba va­ló, epikus dráma, amely mon­danivalójának minden betűjé­vel az elkötelezett művészet mellett tesz hitvallást. Érdekes, hogy ez az erede­tileg könyvdrámának készttlt darab, jóllehet közel négy órát tart, hála a Rolf Hoch­huth mondanivalójának, nem unalmas ós nem hosszú! Igaz viszont, hogy az előadást nem lehet egyértelműen dicsérni. Meg vagyok róla győződve, hogy mind J. Budský rende­ző, mindpedig a színészgárda tudatában volt annak, hogy ezúttal ez a bemutató nem az a szokványos kulturális ese­mény mint más esetben, s a felelősségérzés terhe alatt nem egy esetben, Ladislav Chudikot és Ctibor Fllčíket kivéve, bizonytalanok voltak. A DRÁMÁNAK négy fő alakja van: Gerstein SS-tiszt, Rlccardo, a fiatal jezsuita pá ter, akinek szenvedélyes Idea­lizmusában nem egy esetben magára Hochhuth mély és lel­kes igazságkeresésére isme­rünk, aztán XII. Pius pápa és a Doktor, aki részben Goethe Faustjára, de még inkább Me­fistójára emlékeztet, főleg a könyvben! A fiatal Riccardo páter (gróf Fontana laikus pápai főtanácsos fia) Gerstelntől. az Istennek, az SS-be befura­kodott spiónjátől tudomást szerez azokról a borzalmak­ról, amelyek a német haláltá­borokban történtek, ahol a hitleristák a genocídiumot rendszerbe testesítették. Ri­cardo a Vatikánban különbö­ző egyházfejedelmeket, köz­tük a jezsuita rend generáli­sát, és az érsekbíborost igyek­szik meggyőzni, gyakorolja­nak nyomást XII. Piusra, hogy nyilvánosan tilakozzon a Harmadik Birodalom szörny tettel ellen. És az utolsó előt­ti Jelenetben magával Pacelli­vei vív nagy szócsatát. Várat­lan szövetségese akad, apja gróf Fontana személyében Ám minden eredménytelen. XII. Pius pápa eleve elveti a tiltakozás lehetőségét és a kétségbeesett Rlccardo papi öltönyére feltűzi Dávid király hatágú sárga csillagát és ön­ként megy a deportált római zsidók egyik csoportjával Auschwitzbe. AZ UTOLSÚ KÉP a pokol tornácán játszódik le, ahol Riccardo nagy vitát folytat a Doktorral, a láger és a Har­madik Birodalom Mefisztójá­val. Ott találkozik Gersteln­nel, aki igyekszik őt kisza­badítani — eredménytelenül. Gersteínt letartóztatják ós Riccardot az egyik őr golyója öli meg. A bemutató legkiválóbb és töretlen alakítását Ladislav Chudik és Ctibor Filčlk nyúj­totta, a Doktor illetve XII. Pius pápa szerepében. Igen jól játszotta bár nem töretle­nül — Fontana Riccardot Stefan Kvietik, s ha nem fenntartás nélkül, de mégis dicsérhetjük Gerstein SS-tiszt alakítóját, Elo RomanCikot is, valamint a bíboros szerepé­ben Andrej Bagárt. ÁM A BIZONYOS megingá­sok és a kiegyensúlyozatlan­ságok ellenére ls, amelyek minden bizonnyal a további előadások folyamán eltűnnek, Rolf Hochhuth drámáját látni kell! Es a négyórás előadás se vegye kedvét senkinek, mert az „A helytartó" ahogyan ezt Piscator mondja: „Túl jó ah­hoiz, hogy hosszú legyen, s tegyük hozzá mindjárt azt Is, hogy unalmas legyen". Mert ez a dráma mindnyá­junkhoz szól, s mindannyi­unknak látnia kell, neho-gy a jövőben még egyszer „ ... vétkesek közt cinkos legyen, aki néma ... I " BARSI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom