Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-15 / 45. szám, kedd

IfflSIIIffl lézer az orvosok kezében MIRE JÓ A LÉZER? • ÚJ KILÁTÁSOK A ROSSZINDULATÚ DAGANATOK KEZELÉSÉBEN • AZ „ÜVEGSZÁLOPTIKA" ÉS A LÉZERSUGARAK ÖSSZEFOGÁSA • A BIOLÓGUSOK MÉG TÉTOVÁZNAK A VÉGSÓ VÁLASSZAL A „Dlscovery" c. amerikai folyóirat nemrégiben (gy jellemezte a lézerkutatás céljait: A lézer alapvető előnye és vonzó vonása az, hogy nagy energiájú, nem széttartó sugarakat hoz létre. G sugár akár koherens fényből, akár infravörös sugárzásból állhat, és frekvenciája rendkívül pontosan meghatározott. Minthogy a sugár nagymértékben irányított, és energiasűrűsége ls óriási, a fémek megmunkálásához, például fúrásukhoz Igen sokat ígérő. Minthogy a sugárzás koherens, vagyis minden hullám szinkron ütemben fut — rádióhullámokhoz hasonló módon — információt is vihet magával. Mivel a nagyobb energiájú fénysugárzás sokkal nagyobh frekvenciájú, mint a rádiósugárzás, milliószor annyi Ínformációt szállíthat, mint az. És mivel a lézer sugara igen pontosan meghatározott frekvenciájú, ezért az analitikai kémikusok számára is rendkívül sokat ígérő kutatóeszköznek ígérkezik. A RECEHÁRTYA „VISSZAHEGESZTÉSE" A lézer orvosi alkalmazása az Egyesült Államokból Indult el. Az első kísérletekben azt vizsgálták, hogy a nagy energiájú sugárzást mennyire nyelik el a bőr és az ideghártya dúsan pigmentált, tehát jó fényelnyelő sejtjei. Több kutató azt tapasztalta, hogy a lézersugár igen kifejezett hatású az ideghátrtyára, és azt a szemlencse fókuszáló hatása ls erősíti. Ez a megfigyelés adta azt az ötletet, hogy egy eddig igen nehezen befolyásolható és csak körülményesen operálható betegséget, az ideghártya leválását lézersugárral gyógyítsák. Ez a betegség sok esetben jelentős látásromlást okozott, ami megszüntethető, ha a levált területeket sikerül „visszaragasztani" az érhártyához. Ezt elektromos késsel vagy ún. fotokoagulációval eddig ls el lehetett érni, de a lézer éppen rendkívül finom pnnthatása és csekély szóró hatása folytán erre alkalmasnak bizonyult. Hogyan történik a lézersugárral történő ideghártya-ragasztás? Az ideghártya különböző pontjain apró lézerógéseket okoznak, s ez az ideghártya letapadását biztosítja. Mindezt rendkívül rövid idő alatt és a szem megnyitása nélkül el lehPt végezni. Emberen ezt az új műtéti eljárást az USA-ban 1962-ben próbálták ki, de még ma sem haladta túl a klinikai próbálkozások idejét. Az ez irányú első bíztató eredmények azonban több további elméleti ismerettel is gazdagították az orvostudományt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a pigmentdús ideghártya a lézersugarakat elnyeli, a mélyebb szöveteket nem égeti el és így alkalmas az ideghártya körülhatárolt roncsolására. A BŰR LÉZERBESUGÁRZÁSA Más orvoscsoport azt vizsgálta, hogy milyen előnyös és hátrányos következményekkel jár a bőr lézerbesugárzása. Mivel ugyanis a bőr nagymértékben elnyeli a sugarakat, fgy erőteljes helyi roncsolás várható. Szíriai hörcsögöket fókuszált lézersugárral kezeltek, és a bőrön jellegzetes másod- és harmadfokú égési sebeket észleltek. Ennek ellenére az égés szokásos „udvara" itt hiányzott, a bőr olyan volt, mintha „lyukasztóval" vágták volna ki: mikroszkóp alatt a besugárzott és a környező ép szövet között húzódó övszerű átmeneti zóna vastagsága kisebb, mint a milliméter egy ezredrésze! Ilyen élesen „vágó" sugárzás eddig elképzelhetetlen volt a biológiában. A rendkívüli ponthatás é* a rnSsort-inrc iniHinmnd része alatt bejnttatott hatalmas energia nem ad időt arra, hogy a besugárzott területről a sugárzás által fejlesztett hő valamennyire is elnyelődjék. Ezért a közvetlen környezet is teljesen ép marad, ellentétben a röntgensugárzással. A besugárzott energia teljes egészében a kívánt helyen fejti ki előnyös vagy káros szövetpusztító hatását Nem fókuszált lézersugár alkalmazása esetén a bőr besugárzásánál a durva égéseket elkerülve lehetőség mutatkozik finomabb felületi hatások elérésére. Ez biztató körülmény, mert így a lézersugár több bőrbetegség gyógyítására lehet alkalmas. TŰSZERŰ HATÁSOK Meglepő eredményeket értek el a lézerrel a különböző biológiai intézetekben is. Egyesek növényi és állati sejteket kezeltek lézerrel, mások algákon lézersugárral sejteken belüli részeket „boncoltak". Mikroszkóppal fókuszált lézersugárral valóságos besugárzási rekordot sikerült felállítani, amikor egy egysejtű lényben 1x2,

S mikron területű részt pusztítottak el elszigetelten. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi Lézerrel történő szemműtét Akadémia klinikáján. a varsói Orvosi A szovjet technikusok és orvosok közös munkája eredményeképpen született meg a képen látható fin. telebatoszkóp. Elektronikus, televíziós és optikai részből áll, amely röntgensugárzóval és fényforrással van kiegészítve. A sebészek a készülék ernyőjén megfigyelhetik a páciens puha sxSveteinek vetületét, a vérkeringés rendszerét s az egyes csontokat is. Az emberi test % képernyőn úgyszólván átlátszóvá válik. terület épsége mellett teljesen elroncsolhatjuk, jogosították fel a kutatókat arra, hogy a lézert olyan mikrosebészeti eszköznek tekintsék, amely az eddig ismert eszközöket messze felülmúlja. A gyógyító orvostudomány és az emberiség szempontjából legjelentősebbnek a daganatok kezelésében elért kezdeti, szerény eredményeket kell mondanunk, bár az igen kevés kísérleti munkából és a szórványos emberi anyagon történő próbálkozásokból még nem lehet végleges véleményt alkotni a daganatok léxerbesugárzásos kezeléséről. Újabban csonteredetű rosszindulatú daganatokat és pajzsmirigyrákot is kezeltek lézerrel. JÚZAN KILÁTÁSOK A lézersugarak rendkívül erős összpontosíthatósága révén lehetővé válnak olyan sejten belüli finom részvizsgálatok, piciny területek elpusztítása, amely a mai eszközökkel soha sem lenne remélhető. A lézer tehát hatalmas lökést adhat a finom szövettani és az örökléstani kutatásoknak, mert vele a kromoszómarészecskék (gének) elszigetelten elpusztíthatók, és új öröklődő tulajdonságok (ún. mutációk) idézhetők elő. Egyes elgondolások szerint a már régebben használt úgynevezett üvegszáloptika segítségével a lézersugarak bármilyen üregbe levezethetők, így a nagy mélységben levő kóros vagy ép szövetek (daganatok) elérhetők ős elpusztíthatók anélkül, hogy a besugárzás a kóros területek feletti ép részeket a legcsekélyebb mértékben károsítaná. A BIOLÚGUSOK AGGÁLYAI A közönséges rubinlézer fénytartománya a vörös és az Infravörös spektrumban van, érthető tehát, hogy biológiai felhasználása esetén igen komoly veszély a hőhatásból eredő szövődmények lehetősége. Világszerte megfigyelték, hogy a lézersugár hibás alkalmazása kiterjedt bőrégéseket és ideghártyaégéseket okoz. A védőüvegek kidolgozása folyamatban van. Bizonyos esetekben a lézerrel besugárzott területeken később a sejtek rosszindulatúlag elfajulhatnak, a sejtek örökletes állományára hatva pedig nemkívánatos változásokat okozhat, ami később torz utódok, fejlődési rendellenességek forrása lehet. A lézersugár ezenkívül ionizálja a szöveteket, ez pedig elméletileg növeli a daganatképződés veszélyét. A lézer tehát gyógyítási szempontból ma még többé-kevésbé csak laboratóriumi fegyver. Perspektívái azonban az orvostudományban ls beláthatatlanok. Káros hatásai kiküszöbölésa esetén komoly segítséget ígér a daganatok kezelésében, a sejten belüli részek és az öröklés tanulmányozásában, a szemsebészetben, üreges szervek elérésében, célzott műtétek végzésében. Mert vétkesek közt cinkos, aki néma! I Rolf Hochhuth bemutatójára BABITS MIHÁLY „Jónás könyvének" halhatatlan sorai jutottak eszembe szombaton este, amikor a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház bemutatta Rolf Hochhuth, nyugatnémet író „A helytartó" című drámáját, amelyet a felelősség elől való megfutamodás, az elnémult lelkiismeret, de főleg a közönyös hallgatás ellen emeli fel szavát, vádol és elmarasztal. Történelem, filozófia és etika találkozik s válik szerves egységgé ebben a darabban, amelyet csupán a legnagyobb rosszakarattal mondhatnók egyház, vagy akár pápaellenesnek ls. Ám ha Rolf Hochhuth mégis csak elmarasztalja XII. Pius pápát, az egykori Pacelli bíborost — akiről már a második világháború előtt, gyerekfővel tudtuk, hogy meggyőződéses germanofil, és hogy ezen magatartásán Hitler uralomra jutása sem változtatott, sőt ennek ellenére is megkötötte a Harmadik Birodalommal azt a szégyenletes konkordátumot, amely a Führert, a világ katolikusainak színe előtt, szalonképessé tette, akkor ezt a történelem meg nem cáfolható tanúbizonyságainak az alapján tettel Mert XII. Pius pápa, Krisztus földi helytartója egy árva szóval sem tiltakozott a történelem legsúlyosabb és legembertelenebb gonosztette, a hitleristák és zsoldosaik zsidóüldözése, fajirtása elleni Auschwítz, Majdanka, Mauthausen, Terezin gázkamrái, krematóriumai, milliók és milliók, zsidók, csehek, lengyelek, szerbek, franciák, hollandok, ukránok, halomragyilkolása ellen a római katolikus egyház feje sern szóban, sem írásban ellenvetést nem tett! Jóllehet a nyugati szövetségesek, de főleg Roosevelt erre számos esetben kértékl XII. PIUS PAPÁT végső fokon a történelem marasztalta el s nem Hochhuth, aki csupán hangot adott ennek az elmarasztalásnak, hiszen saját munkatársai bizonyították, hogy ez a pápa nem félelemből hallgatott. XII. Pius pápát nem fenyegette veszély a nácik részéről egy pillanatig sem, de ha fenyegette is volna! A katolikus egyháznak a régmúltban éppen vértanúi szilárdították ineg alapjait, miért nem hívhatta volna fel akár tömeges mártíromságra papjait ex cathedra, miért nem mondhatta volna: álljatok ellen a legnagyobb rossznak, a fasiszta barbárságnak? Ám, ahogyan ezt a kortársak vallják, Pacelli nem szerette az embereket, hiú volt, önző és számító. Az ember önkénytelenül ls igazat ad a párizsi „L'Arche" című zsidó lap cikkírójának, aki „Les silences de Pie XII" című fejtegetésében arra következtetésre jut, hogy a pápa (XII. Pius) hallgatásának távoli gyökereit a katolikus egyház középkori antiszemitizmusában kell keresnünk! No meg valószínűleg abban, hogy mind Pacelli, mind pedig Európa és Amerika egyházfejedelmei Hitlerben látták azt a lángoló pallósú Szent Mihály arkangyalt, aki elpusztítja a Szovjetuniót és vele együtt a kommunizmus eszméit ls. Jóllehet, ahogy azt Piscator megjegyzi, Hochhuth nem élmény anyagot dolgozott fel, hanem olyan eseményeket, melyek vagy zárt ajtók mögött játszódtak le, vagy pedig a halál kapujának auschwitzi küszöbén, ahonnan nem. voit visszatérés, s amelynek csupán évek hosszú során folytatott tanulmányozások segítségével jutott a birtokába. Éppen ezért nem él a drámaírás novellisztlkájával, nem törekszik az érdekességre, csattanóra, sem cselekményre, amely felemelője, de buktatója is lehetett volna a darabnak. A valóság, a történelem valósága ezúttal sokkal érdekesebb és izgalma,A helytartó" című darabjának sabb minden epizódnál és óp pen ezért ez a dráma, amellett, hogy minden szabálysör tése ellenére jó és szükséges darab, politikai színházba való, epikus dráma, amely mondanivalójának minden betűjével az elkötelezett művészet mellett tesz hitvallást. Érdekes, hogy ez az eredetileg könyvdrámának készttlt darab, jóllehet közel négy órát tart, hála a Rolf Hochhuth mondanivalójának, nem unalmas ós nem hosszú! Igaz viszont, hogy az előadást nem lehet egyértelműen dicsérni. Meg vagyok róla győződve, hogy mind J. Budský rendező, mindpedig a színészgárda tudatában volt annak, hogy ezúttal ez a bemutató nem az a szokványos kulturális esemény mint más esetben, s a felelősségérzés terhe alatt nem egy esetben, Ladislav Chudikot és Ctibor Fllčíket kivéve, bizonytalanok voltak. A DRÁMÁNAK négy fő alakja van: Gerstein SS-tiszt, Rlccardo, a fiatal jezsuita pá ter, akinek szenvedélyes Idealizmusában nem egy esetben magára Hochhuth mély és lelkes igazságkeresésére ismerünk, aztán XII. Pius pápa és a Doktor, aki részben Goethe Faustjára, de még inkább Mefistójára emlékeztet, főleg a könyvben! A fiatal Riccardo páter (gróf Fontana laikus pápai főtanácsos fia) Gerstelntől. az Istennek, az SS-be befurakodott spiónjátől tudomást szerez azokról a borzalmakról, amelyek a német haláltáborokban történtek, ahol a hitleristák a genocídiumot rendszerbe testesítették. Ricardo a Vatikánban különböző egyházfejedelmeket, köztük a jezsuita rend generálisát, és az érsekbíborost igyekszik meggyőzni, gyakoroljanak nyomást XII. Piusra, hogy nyilvánosan tilakozzon a Harmadik Birodalom szörny tettel ellen. És az utolsó előtti Jelenetben magával Pacellivei vív nagy szócsatát. Váratlan szövetségese akad, apja gróf Fontana személyében Ám minden eredménytelen. XII. Pius pápa eleve elveti a tiltakozás lehetőségét és a kétségbeesett Rlccardo papi öltönyére feltűzi Dávid király hatágú sárga csillagát és önként megy a deportált római zsidók egyik csoportjával Auschwitzbe. AZ UTOLSÚ KÉP a pokol tornácán játszódik le, ahol Riccardo nagy vitát folytat a Doktorral, a láger és a Harmadik Birodalom Mefisztójával. Ott találkozik Gerstelnnel, aki igyekszik őt kiszabadítani — eredménytelenül. Gersteínt letartóztatják ós Riccardot az egyik őr golyója öli meg. A bemutató legkiválóbb és töretlen alakítását Ladislav Chudik és Ctibor Filčlk nyújtotta, a Doktor illetve XII. Pius pápa szerepében. Igen jól játszotta bár nem töretlenül — Fontana Riccardot Stefan Kvietik, s ha nem fenntartás nélkül, de mégis dicsérhetjük Gerstein SS-tiszt alakítóját, Elo RomanCikot is, valamint a bíboros szerepében Andrej Bagárt. ÁM A BIZONYOS megingások és a kiegyensúlyozatlanságok ellenére ls, amelyek minden bizonnyal a további előadások folyamán eltűnnek, Rolf Hochhuth drámáját látni kell! Es a négyórás előadás se vegye kedvét senkinek, mert az „A helytartó" ahogyan ezt Piscator mondja: „Túl jó ahhoiz, hogy hosszú legyen, s tegyük hozzá mindjárt azt Is, hogy unalmas legyen". Mert ez a dráma mindnyájunkhoz szól, s mindannyiunknak látnia kell, neho-gy a jövőben még egyszer „ ... vétkesek közt cinkos legyen, aki néma ... I " BARSI IMRE