Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-15 / 45. szám, kedd

HULLÁMVÖLGYBŐL FÖLFELÉ Évzáró közgyűlésre készültek a herestyéni szövetkezetben is. Géci ökonómus újságolta, hogy 16 korona a munkaegység értéke, és a természetbeni gabona további 1,8 koronát jelent. Nem nagy összegről van szó, ám ebben az esetben az a helyzet, hogy a kevés is sok. Erről azonban majd később, adjunk előbb szót Géci elvtársnak, aki röviden tájékoztat a gazdálkodás történetéről: JÚL INDULT A SZÖVETKEZET 1957-ben vált egész falusi szövetkezetté a közös gazdaság. Ebben az esztendőben már 19,3 koronát fizetett egy-egy munkaegységre. A következő években nem érte el ugyan ezt a jövedelmet, de nem volt nagy a kilengés. A munkaegység értéke nem szállt alább 16 koronánál. A gazdaságot Štefan Tokár elnök irányította, és amint az eredmények mutatják hozzáértéssel. Ennek ellenére 1961-ben leváltották őt azzal az Indokkal, hogy nem jól gazdálkodik. HULLÁMVÖLGYBE KERÜL A KÖZÖS A vezetést František Borčin vette át. Öt František Bocfo, az akkori helyi nemzeti bizottság titkára Irányította, s bizony nem nagy szerencsével. A munkaegység értéke 10 koronára csökkent. A következő esztendőben még egy koronával csökkent a munkaegység értéke, pedig fennállása óta ekkor érte el a gazdaság a legjobb gabonahozamot. Kalászosokból 115 vagon termést takarítottak be, a munkaegységre mégis csak kilenc korona jutott. A visszaesésre felfigyelt a Nyitrai Járási Termelési Igazgatóság, és tárgyalt róla. MEGVÁLASZTJÁK A VOLT ELNÖKÖT 1963-ban ismét Tokár elvtárs került a szövetkezet élére. Az első esztendőben még nem tehetett sokat, csak egy koronával emelkedett a munkaegység értéke. Egy esztendőre rá azonban már 15 korona volt, és amint tudjuk, 1965-ben (amiről most számolnak el) 16 koronát ért egy-egy munkaegység. Tavaly is szép termés volt gabonából, ám az említett év 115 vagonos termésétől 9 vagonnal elmaradt, mégis többet hozott ki belőle a gazdaság, mint akkor. Tehát nem mindegy, ki áll az élen. AZ ELNÖK VÉLEMÉNYE — Nem a véletlen műve, hogy a szövetkezet gyenge eredményeket ért el az említett esztendőkben. A volt titkár — tanácsaival nem akart rosszat —, nagyon befolyásolta a vezetőket, bár ő inkább az asztalos szakmához ért, mint a mezőgazdasághoz. Ilyen irányítással a szervezés hiányos volt. A takarmánnyal nem takarékoskodtak. Nemcsak azt kell tudni, hogy az állománynyal föl kell etetni a termést, hanem azt ls, melyik a leggazdaságosabb takarmányadag, illetve milyen fajta termékekből kell összeállítani. A JÖVÖ BIZTATÖ A herestyéni szövetkezetben még sok a rejtett tartalék. 62 hektár alagcsövezett rétet a múlt évben törtek föl, és további 40 hektár hasznavehetetlen rét várja még a lecsapolást. Ez a terület is szép hozamokat ígér a Dermence patak szabályozása után. A szakosítás megvalósítása is (ami már folyamatban van) nagyobb jövedelmet biztosít. A szövetkezet 13 vagonról 18 vagonra növeli a a sertés- és marhahústermeA termőföld pótolhatatlan A BRATISLAVA-VIDÉKI járásban a termőföld védelmére hozott kormányrendelet nyilvánosságra hozatala óta különös figyelmet szentelnek e kérdésnek. Azonkívül, hogy az építőipar és a többi népgazdasági ég céljaira évről évre nagy területeket vontak ki a termelésből, azelőtt a mezőgazdasági üzemekben sem törődtek kellőképpen a talajjal. A bűnös hanyagság következtében nagy kiterjedésű termőföld vált többékevésbé terméketlenné. Jobb későn, mint soha! — mondja a közmondás. A Bratisláva-vldéki járásban — nagyrészt állami támogatással, de önsegélyezéssel ls — az elhanyagolt talajt lassanként újra a termelés szolgálatába állítják. A MÚLT ÉVBEN 1120 hektár rosszul termő rétet és legelőt szántottak fel, melyek — a talajösszetétel helyreállítása után i— rövidesen gazdagon visszafizetik a gondoskodást. A Záhorie környékén 170 hektár futóhomokot tettek termővé. Ez a vidék — e nagyszabású állami beruházás nyomán — nemsokára visszanyeri egykori jellegét, amikor is Bratislavát, sőt Bécset is ellátta zöldséggel. A mezőgazdasági termelés szakosításának tervében már részletesen kidolgozták az ezirányú intézkedéseket. Ezek nyomán Záhorie környéke a közeljövőben gyümölcsös és zöldséges kertté változik. Néhány éven belül fedezni képes Bratislava szükségletét, sőt feldolgozásra ís jut termékeiből. A nagyarányú meliorációs és rekultivációs munkák tulajdonképpen még csak most bontakoznak kl teljes mértékben. A malackai meliorációs szövetkezet, a járás legnagyobb ilyen üzeme tavaly 5 millió koronát fordított a mezőgazdasági föld termővé tételére, a vízrendélést és lemond a tejtermelésről. Ugyanis a húst olcsóbban állítja elő; a sertéshús kilóját 6,57 koronáért, a marhahúsét 8,12 koronáért. A tej önköltségi ára viszont magas, 2,85 korona literenként. AMIKOR A KEVÉS IS SOKAT JELENT A bevezetőben szó volt róla, hogy a 16 koronás munkaegység és az 1,8 korona értékű természetbeni gabona nem sok. Ha azonban figyelembe veszszük a szilárd normát, meggyőződünk róla, hogy a herestyéni szövetkezetesnek ilyen alacsony munkaegység-érték mel lett is szép a jövedelme. Matej Komžík fejő 1600 munkaegységet szerzett tavaly, ami a természetbenivel együtt 28 480 korona részesedést jelent. Ezenkívül még fél hektár háztáji földje is van. Igaz, ő dolgozott a legtöbbet, ám az állattenyésztésben foglalkoztatottak átlagosan 1200 munkaegységet szereznek évente, s ezért is tekintélyes összeg jár. ZARSZŰ A dióhéjba tömörített jellem zésből úgy tűnik, mintha az elért eredmény csak Tokár elvtárs érdeme. Vagy olyan következtetést lehetne levonni, hogy a herestyéni szövetkezetben csak egy vezető létezik, és a többinek „hallgass a neve". Korántsem erről van szó, mindenekelőtt a tagság teremti elő a javakat, és a szövetkezeti demokrácia sem szenved csorbát. Tokár elvtárs meghallgatja mindenki véleményét, és nem tartja magát a szövetkezet kor látlan urának. Annyi azonban bizonyos, egy vezetőnek tudni kell, melyik javaslatot válassza ki a sok közül, amely a közőst előre mozdítja. A tagságnak viszont arra kell ügyelnie, hogy olyan vezetőt állítson az élre, aki odavaló. BENYUS JÓZSEF szetre és a termőföld védelmére Az Idén és a következő években ez az összeg megsokszorozódik. A negyedik ötéves terv végére — amikor lényegében már befejezik a járásban a termelés szakosítását — ez lesz hazánk egyik legtermékenyebb vidéke, beleszámítva a ma még terméketlen Záhoriét is. A múlt évben 700 hektár elhanyagolt termőföldet hoztak rendbe. Még a talajerő fokozásához szükséges anyagot ls saját készleteikből fedezték. Tavaly e célra több mint 3000 vagon tőzeget fejtettek. ÉVKÖZBEN talajelemzést végeztek. Több mint 17 ezer hektáron vettek talajmintát. Ennek alapján 3000 hektárt nyomban meszeztek. További területek szintén ápolásra szorulnak. Évek hosszú során át elkövetett mulasztásokat nehéz pótolni, ám a Bratislava-vidéki Járás mezőgazdasági dolgozói már megtették az első lépéseket. P. L. A plzefíi Skoda Müvek szakágazati vállalata elektrotechnikai üzemének próbatermében az elmúlt év közepe óta új modern berendezés működik. Felvételünkön a 65. számú üzem légnyomásos kapcsolóinak próbaterme látható. J. Vlach — CTK felv. Kevesebb a panasz A CSKP XII. kongresszusa óta hovatovább kevesebb a panasztevő a kelet-szlovákiai kerületben. Ez az örvendetes tény statisztikai adatokkal is bizonyítható. A kerület lakossága 1962-ben összesen 5703 írásbeli panasszal fordult a kerületi nemzeti bizottsághoz, illetve a járási nemzeti bizottságokhoz.,' tavaly viszont már csak 3866 esetben emeltek panaszt. A múlt év folyamán benyújtott panaszok jelentős része — számban 146 — mezőgazdasági problémákkal volt kapcsolatos. Az Illetékes szervek szerint ezekből a panaszokból csak 25 volt indokolt. A nemzeti bizottságok, illetve a hatáskörükbe tartozó szervezetek vezető dolgozói tevékenységét 127 panasztevő kifogásolta, közülük 32-en névtelenül, és csak 46 esetben indokoltan. A kivizsgálással megbízott ellenőrök több indokoltan bírált fogyatékosságot állapítottak meg a helyi nemzeti bizottságok egyes titkárainak, Illetve elnökeinek tevékenységében. Kifogásolható volt egyes személyeknek, pl. családi kapcsolatokon alapuló előnyben részesítése, a HNB-k szervei érdekeinek törvényellenes támogatása, egyes funkcionáriusok iszákossága, a nemzeti vagyon felületes kezelése, a költségvetésben előirányzott eszközök megengedhetetlen célú felhasználása stb. Tavaly összesen 557 lakásügyi panasz érkezett a Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság címére. Ezek a panaszok túlnyomórészt jogosak voltak. Ezenkívül 85 panasztevő kifogásolta egyes tanítók pedagógiai munkáját, valamint azt, hogy néhány diákot pártfogolással javasoltak további tanulmányok folytatására. Elgondolkoztató például Vasil Krajňák medzilaborcei lakos panasza, aki a helyi kilencéves iskola egyik tanítónőjének helytelen magatartására figyelmeztetett. A tanítónő ugyanis rendszeresen alkalmazta a testi fenyítés megengedhetetlen módszerét. A tulajdonjogi ügyekkel kapcsolatos 84 panasz 24 százaléka volt jogos. A panasztevrik többnyire a megállapítottnál nagyobb kártérítést Igényelitek vízművek, utak, űj lakóházak építése miatt kisajátított Ingatlanukért, a továbbiak pediig vagyonuk elkobzásának hatálytalanítását, illetve a már jóváhagyott kárpótlás címén járó összeg átutalását kérték. Nyolcvan panasz vonatkozott építésügyi kérdésekre. A panasztevők közül 40-en jogosan fordultak az illetékes szervekhez. A társadalombiztosításban elkövetett mulasztások 79 panaszra adtak okot, de csak 16 százalékuk volt Indokolt. A kerület 53 lakosa panaszkodott egészségügyi fogyatékosságok, valamint orvosok, illetve egészségügyi dolgozók helytelen magatartása miatt. Az említetteken kívül még számos más jellegű panasz is érkezett a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, illetve egyes járási nemzeti bizottságok címére. Jóllehet a névtelenül benyújtott panaszoknak csupán 38 százaléka volt indokolt, mégis hozzájárultak számos hiba s fogyatékosság feltárásához. Az viszont helytelen, ha a panasztevők névtelenségbe burkolóznak, mert így nem segíthetik kellőképpen az Illetékes szerveket az adott panasz indokoltságának kivizsgálásában. Befejezésül még csak annyit, hogy a lakosság elégedettsége érdekében minden nemzeti bizottságnak a panaszokat az előírt határidőig ki kell vizsgálnia s el kell intéznie. Csupán az ilyen ügyintézés lehet a lakosság által Igényelt jogvédelem valóban hathatós eszköze. BOHUS NEMCEK Uj állomást kap Érsekújvár ERSEKGJVAR ÁLLOMÁSÁT a második világháború alatt lebombázták, s a vágányok legnagyobb része is elpusztult. Átmenetileg ideiglenes állomásépületet emeltek, hirtelen összeeszkábolt, irodákkal, szolgálati helyiségekkel, de az idő vasfoga kikezdte az épületet. A műszaki berendezés sem felel meg a mai követelményeknek. A város tehát új, korszerű állomást kap. Az építkezés terveiről beszélgettünk Csintalan Ede mérnökkel, a vasútigazgatóság pályatervezési osztályának vezetőjével. AZ OJ ÁLLOMÁS létesítése városrendezési szempontból is számos változtatást kíván. Az Indóház felé vezető utcákat átépítik, kiszélesítik, aszfaltvagy betonburkolattal látják el. Az épület előtti parkot feltöltik. Az autóbuszok végállomását más helyre teszik át. Ezzel azt akarják elérni, hogy a városba érkező Idegen mindjárt kellemes benyomást nyerjen, ne lásson túlzsúfoltságot, tolongást, lármát, lótást-futást, hogy az utas könnyebben tájékozódhassák, nyugodtan folytathassa útját. Jelenleg, sajnos, ez lehetetlen. Hétfőn reggel például annyi a vonatokat váró utas, hogy a várótermekben nem fér el. Az állomás előtti téren, a vágányok között nyüzsög a nép. Ehhez még hozzájárul, hogy ilyenkor — menetrend szerint — egy tehervonat fut be a pályaudvar állomás felőli oldalán. Minden alkalommal gázolás, súlyos sésülés veszélye fenyegeti a várakozókat. Igazán nagy szerencse, hogy eddig nem következett be katasztrófa. Az új pályaudvaron ez a veszély nem foroghat fenn. Az utas az állomás épületéből aluljárón juthat a vágányok között levő szigetperonra. A 150 méter hosszú fedett szigetperonon annyi ember fér el, amennyi a személyvonat befogadóképessége. Arról ls gondoskodnak, hogy az utasok ne járjanak feleslegesen lépcsőt. Kiszállás után az aluljárón át közvetlenül az Indóház előtti térre kerülnek. Különösen nagy súlyt fektetnek a technikai berendezésre. A legmodernebb relérendszert vezetik be. A diszpécser falon függő vezérlőtáblán pontosan megállapíthatja, milyen a helyzet a vágányokon. A ki-kigyulladó és klalvó színes villanykörték jelzik, melyik vágány foglalt, melyik szabad, nincs-e fennakadás, torlódás. Az önműködő fékező berendezésért főleg a mozdonyvezetők lesznek hálásak. Nagy előnye az új pályaudvarnak, hogy Itt csak személyforgalmat bonyolítanak le. A tehervonat-állomást messzebb építik fel. Az áruforgalom nem zavarja az utasokat, tisztábbak lesznek az állomás felé vezető utak, peronok, vágányok, elkerülhetik a túlzsúfoltságot, simábban zajlik a személyforgalom. A gőzmozdonyokat fokozatosan kivonják a forgalomból, s Diesel- vagy villanymozdonyokkal helyettesítik. A fűtőházat korszerű berendezéssel látják el, amely minden tekintetben megfelel majd a követelményeknek. Idejében bemelegítik a személyvonatszerelvényeket, nem kell az utasoknak fűtetlen kocsikban fagyoskodniuk. A VASÜTI SZEMÉLYKOCSIK tisztántartására több gondot fordítanak. Reméljük, hogy a közönség ezután jobban ügyel a kocsikban a rendre, tisztaságra. Az új kazánház mögött karbantartásra és tisztogatásra szolgáló vágányokat építenek, ahol alaposan átvizsgálják a beérkező szerelvényeket. Az érsekújvári pályaudvar felépítése után az utazóközönségnek sok előnyben, kényelemben lesz része. HORNYANSZKY TIBOR ÜE 1966. II. IS 4