Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-02 / 32. szám, szerda

ÉVZÁRÓ PÁRTTAGGYOLÉS SZLOVÁKIA MÁSODIK LEGNAGYOBB SZÖVETKEZETÉBEN FELADAT ÉS MEGOLDÁS [ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ Elsősegély betegségek fellépésénél AZ IDŐJÁRÁS MEGTIZEDELTE A TERMÉST • A KOMMUNISTAK GONDJAI • Ml LESZ, HA KIDŐLNEK AZ ÖREGEK? • ÖNÁLLÓSÁG - JOBB GAZDALKODÁS SZKP SZÁMBAN jöttek össze a múlt vasárnap az üzemi pártszervezet tagjai, ennek ellenére a 70 kommunistából egynéhány hiányzott. Betegség vagy egyéb elfoglaltság miatt nem vettek részt az évzárón. Talán ez volt az egyetlen szépséghibája a különben értékes, őszin te bírálat jegyében lezajlott értekezletnek. Részt vett a gyűlésen és érdemben szólt a járás (s természetesen az udvar di szövetkezet) jövő gondjairól Šúcha elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára. Pártmunka az 5000 hektáros szövetkezetben Négy termelési részlegre oszlik a gazdaság. Minden részlegen működik egy pártcsoport. Az üzemi pártbizottság határozatai a részlegek csoportjain keresztül jutnak el a pártonklvüliekhez. Hogyan dolgoztak a kommunisták? Alapjában véve — a beszámoló is tükrözte — megállták helyüket, különösen a gazdasági jellegű kérdések megoldásában. Talán az emberi vonatkozású problémákat nem mindig sikerült a legmegfelelőbb hozzáállással Izeire szedni. Az eredmények, a sikerek és a sikertelenségek egy csokorba szedve, elgondolkoztatják az embert. A vita során feltűnt valami. Az elmúlt években egy ilyen évzárón úgyszólván csupán a termelési kérdések fog lalkoztatták a felszólalókat. Most ennél sokkal több történt. Olyasvalami, amiből kicseng, hogy a szövetkezet gazdái felnőttek az előttük tornyosuló feladatok boncolgatására. Országos ügyekben is jártasabbak, az emberi kapcsolatok elbírálásában higgadtabbak, megfontoltabbak. őszinte szavak A lecke, amelyet a múlt esztendő adott fel, nem oldódott meg teljesen. Miről van szó? Huszonhárom millió korona volt a pénzügyi tervük. Elérték a 25 milliós jövedelmet. Pedig csak az állattenyésztés teljesítette a tervet, a növénytermesztés országszerte ismert okokból nem. Nem is csoda, 700 hektárt vert el a jég, 300 hektárnyit tett tönkre a talajvíz. Miből van a pénz, hiszen enynyi terméskiesés 5 millió koronát Jelent náluk? Még sem érezték meg, mert a biztosító fizetett. És éppen ezzel kapcsolatban hangzottak el a vitában elgondolkoztató megjegyzések. Nem említek neveket, többen is elmondták: „Mi megkapjuk a magunkét, ám a pénz ellenében nem adtunk árut az országnak. Viszont az állampénztár, legyen az biztosító is, nem kiapadhatatlan forrás, amelyből ellenérték nélkül fizethetnének. Ez az eset is figyelmeztet valamire. A jövőben szakszerűbben kell majd gazdálkodnunk." A természet ellen nem mindig vehetik fel ugyan a harcot, de ők tudják; a növénytermesztésben akad még tennivaló. A búza, az árpa termésátlaga jóval alacsonyabb a járásinál, bár négy—öt évvel ezelőtt magasan kiemelkedtek. Nagy Miklós fiatal kommunista. Május óta dolgozik a szövetkezetben, de még csak most volt másodszor gyűlésen. Ennek részben a pártbizottság az oka, de részben ő is. Nem jelentkezett idejében a szervezetnél. Kifogásolta, hogy nem kezdődnek pontosan a gyűlések, s a nagy munkák idején a 70 kommunista közül alig 15—20an jelennek meg. Strida elvtárs, mint pártbizottsági tag is érintett volt ebben. — Ha sürgős a szántás, kiállhatok este hatra a munkából? Ha áll a traktor, nem gyarapszik a barázda, aztán magam is megérzem, ha nem dolgozhatom . . . Miért nem maradnak Miért mennek el a fiatalok a mezőgazdaságból? Jelen esetben miért kevés a fiatal kommunista az udvardi EFSZ-ben. Hatan vannak 26 éven alul. Tavaly határozat született: 10 jelöltet vesznek fel a pártszervezetbe. Nem sikerült a határozat megvalósítása. Az ok? A gyűlés megkezdése előtt elbeszélgettem az emberekkel. Főképp a fiatalokra terelődött a szó, ám a kultúrház, a szövetkezeti klub elválaszthatatlan kísérőzenéje e kérdés megtárgyalásának. Ebben a 6000 lakosú faluban nincs kultúrház, nincs szövetkezeti klub, de még egy nagyobb terem sem, ahol a helyi szervezetek összejönnének. Az évzáró pártgyűlés színhelye is mindenre jó, de éppen erre a célra nem. Fonák helyzet, de úgy van, hogy az EFSZ zárszámadási közgyűlésére sem mehet el a 900 tag közül mindenki, aki ott szeretne lenni, hanem csak az, akit majd delegálnak. Ügy mondják, tavaly ls az udvaron, a bejárati ajtóben szorongtak igen sokan. Szórakozhat, művelődhet a fiatal? Csak a füstös kocsmába mehet. Természetesen — a vitában is hangsúlyozták — ha el is készül (az idén végre befejezik) a szövetkezeti klub, ezzel még nem oldódott meg az ifjúság kérdése, csak valamivel könnyebb lesz őket otthon tartani. Udvardon sincsenek még paradicsomi állapotok. „A legényeknek — mondotta egy korosabb kommunista — valamivel többet kellene adni, mert ugyebár a családos kap földet, kedvezményesen vásárolhat malacot vagy egyéb terményt. Kaphatna a fiatal is, de ha ő nem akar malacot nevelni... Olvastam az újságban, hogy Csehországban tudják őket tartani. Havonta 100 koronával többet kapnak. Nekünk is megérné elgondolkozni efölött..." Blisfan elvtárs, a szövetkezet elnöke szintén az Ifjúságról beszélt: „A föld szeretete, a mezőgazdasági szakma megbecsülése nélkül erőnek erejével nem kényszeríthetjük a fiatalokat a mezőgazdaságba. A neveléstől függ tehát, a szülők tői és az iskoláktól, mennyiben tudnak segíteni nekünk. Szaktudás és gazdaságosság A párt levelével és a tézisekkel kapcsolatban élénk vita alakult ki a szakemberpótlásról és a gazdaságosságról. A felszólalók többsége megnyugvással vette tudomásul, hogy a jövőben a mezőgazdaság — tehát a szövetkezetek is — a népgazdaság többi ágazatainak egyenrangú partnereivé válnak. Batalka elvtárs részlegvezető a szaktudással kapcsolatban érintett egy fontos problémát. — Sokat beszélünk a trágyázás fontosságáról. Tudjuk, sőt apáink már 30 évvel ezelőtt is tudták, mit jelent a földnek az istállótrágya, a talajerőpótiás. Most már másról kell beszélni. Hogyan termeljünk szakszerűbben, gazdaságosabban, hogyan takarmányozzunk. Megéri-e, ha takarmánytököt etetünk a jószággal, lucerna helyett. Ha kiszámítjuk, mennyi az egyik és mennyi a másik fehérje és keményítő értéke, máris tudjuk, a lucerna mázsája két koronával olcsóbb a takarmánytöknél. Danis Pál volt és újjá választott elnöke a pártszervezetnek a szövetkezet fő gépesítője. Csak természetes, hogy a gépellátás, alkatrészellátás problémáival foglalkozott. — Ha jobb gépeket vásárolhatunk, és olyanokat, amilyenekre a leginkább szükség van, sokkal gazdaságosabban dolgozhatunk, kevesebb lesz a baleset is a szövetkezetben. A beszámolóból az sem hiányzott, hogy a balesetek miatt 2239 munkanap kiesés történt, s a balesetek javarészét a korszerűtlen gépek és gépi felszerelések okozták. • • • A lecke, amelyet a múlt év természeti csapásai adtak fel, a feladat, amely a társadalmi szempontból a mezőgazdaságra hárul, egyre nagyobb. A jövőben mind jobban reflektorfénybe kerülnek a anyagiak. Az a néhány millió korona, amit a biztosítótól kapott a szövetkezet, most sokat segített, de nem oldja meg a jövőbeni gondokat. S ebből a gondból a kommunistáknak kell a legtöbbet magukra vállalniuk. Ehhez aztán mindenkinek hozzá kell rakni az emberi akaratot, a gondok fölé emelkedést. A pártbizottság irányításával az üzemi szervezet csoportjai, mint eddig is, sokra képesek. Arra is, hogy a szövetkezet gazdaságosabban termeljen, de arra is, hogy a kommunisták bővítsék soraikat és a 350 dolgozó asszonyból legalább néhányat (eddig egyetlen kommunista sincs a nők sorából a szövetkezetben) felvegyenek maguk közé. A szövetkezeten belül elsősorban a párt tagjai vállalják a kezdeményező szerepet, kellő részt a gyakorlati teendőkből az EFSZ-ben dolgozös ügyünk gyorsabb építéséért. MÉRY FERENC MINDENNAPI életünkben gyakoriak a különféle megbetegedések. Laikus tudásunkkal is sokat tudunk ilyen esetben segíteni. Az alábbiakban nem az elsősegélynyújtásról, hanem a többi kóros állapot esetében nyújtható segítségről lesz szó. A betegségek leggyakoribb tünete a láz. Magasabb lázat a legegyszerűbben hidegvizes borogatással csökkenthetünk. A beteg egész testét — a fejet kivéve — beborítjuk hidegvizes ruhával, melyre száraz ruhát is teszünk. A borogatást 15—20 percenként cseréljük, amíg a láz 38 fok alá száll. Adjunk a betegnek közben minél több folyadékot (citromos tea, limonádé). Használ aiz acylpirín is (felnőtteknek 1—2 tabletta, gyerekeknek fél vagy negyed tabletta). Vigyázzunk, hogy ne csökkentsük hirtelen a lázt, mivel ez görcsöket válthat ki, különösen a csecsemőknél. Kanyarónál és más fertőző betegségnél ls nyugodtan adhatunk hidegvizes borogatást. Nem kell attól tartanunk, hogy a kanyaró „bennreked", vagy a hideg borogatás tüdőgyulladást vált ki. Köhögésnél adjunk meleg mézes teát. A mellkasra tegyünk forró olajos, vagy zsíros ruhát. Kamillatea, vagy sós víz belélegzése is segít, különösen a száraz köhögésnél. Gondoskodjunk arról, hogy a helyiségben eléggé párás legyen a levegő. Ezt úgy érjük el, hogy vizet, vagy kamillateát gőzölögtetünk a szobában. Külöböző fájdalmaknál adhatunk egy-három tabletta acylpirint. Fejfájásnál menjünk friss levegőre, gyomorrontásnál pedig ajánljuk a 24 órás koplalást és sok mozgást. Fülfájásnál naponta többször csepegtessünk fülünkbe 10 csepp hidrogént. Szemgyulladásnál és a legkülönfélébb bőrbetegségeknél nagyon jót tesz a kamillateás öblögetés és boroga* tás. Fájó ízületeinket ólomecettel borogathatjuk, ezt a fülfájásnál is alkalmazhatjuk. Étvágytalanságnál, ha nem tudjuk okát, különböző vitaminokat adhatunk. (Celascon, Bkomplex). Naponta kétszer egy kávéskanál csukamájolaj is jót tehet. Jobb étvágyra serkenthetnek a keserű teák is, megpróbálhatjuk acylpepsol adagolását is (háromszor egy tabletta, vagy háromszor 15 csepp Stomachicum naponta J. E gyógyszerek kaphatók orvosi előírás nélkül ls. Néha a környezetváltozás is csodákat művel, különösen a gyermekek étvágytalanságánál. Székrekedésnél masszírozzuk a hasfalat, tegyünk rá meleg borogatásokat, s Igyunk kamillás-köménymagos teát. A székrekedésnél elsősorban a diétát kell módosítanunk. Adjunk cellulózban dús táplálékot, amely ingerli a belek mozgását. Ilyen étel például a barna kenyér, a zöldség, gyümölcs és a keményebb húsok. Sokszor segít a zabpehely. A kosztból töröljük azokat az ételeket, amelyek székrekedéshez vezetnek. Ilyenek az orosz tea, az alma- és birsalmaié, szentjánoskenyér, kakaó, csokoládé, sárgarépa, rizs stb. Reumás megbetegedéseknél helyezzük a beteget nyugalomba és melegbe. A cukorbajos gyakran esik eszméletlen állapotba. Ez különösen akkor történik, amikor többet mozog, dolgozik a megszokottnál. Ilyenkor süllyed vércukor-szintje. Ebben az esetben adjunk 1—2 kockacukrot, vagy cukros vizet. A helyes elsősegélynyújtással segítünk embertársainkon és sokszor feleslegessé tesszük az amúgy is túlterhelt orvosi szolgálat igénybevételét. DR. IUHÄSZ ISTVÁN A Szenei GTÁ szakosított műhelyében javítják a Zetur super 35 típusú traktorokat. A múlt évben 279 traktort és 45 motort javítottak meg. Ezenkívül villanymotor-tekercselést és szivatytyújavítást is vállalnak. Felvételünkön Tengeri László, amint a motor gyújtóberendezését javítja. (CTK — J. Bakala felv.J 3 FALU — 10 HIR Balázsfa — Hegyéte — Pódafa • A három községet 1962 óta egy nemzeti bizottság igazgatja. Hegyéte és Pódafa 1962-ben gazdaságilag is egyesült. A két utóbbi község 5 kis faluból tevődik össze: Töbörétéből, Hegyétéből, P ódafából, Csenkeszfából és Lidértejedből. Az egyesülés óta a község a Kútniky nevet viseli. • Három iskola áll (Balázsfán, Hegyétén, Pódafán) az alsó osztályokba járó gyerekek rendelkezésére. A nagyobb tanulók a dunaszerdahelyl iskolába járnak. A helybeli tanítók lakásviszonyai jók, egy tanító kivételével helyben laknak. • A pódafaiak szép, új kultúrházat kaptak, s ezért a kulturális élet is itt a legélénkebb. A további két „központban" öregek, kis befogadóképeségűek a kultúrházak. Az egyes központokhoz tartozó fiatalok külön-külön tanulják be a színműveket. • A két szomszédos EFSZ különböző gazdálkodási módot választott. Az 1291 hektáros egyesített hegyétei— pódafai szövetkezet csakis növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 427 hektáros balázsfai szövetkezet azonban a gyümölcs- és szőlőtermesztésnek is egyre nagyobb teret biztosít. Jelenleg 23 hektár gyümölcsöse és 18 hektár szőlője van. A szőlőt 1970-ig 75 hektárra bővítik. • A balázsfai szövetkezet 1950-ben alakult. Több éven át gyengén gazdálkodott, 1954-ben csak 818 ezer korona értékű árut termelt, ám tíz évre rá az árutermelés 3 434 000 koronára, a munkaegység értéke pedig 20 koronára emelkedett. Tavalyi árutermelésükkel már 4 millió koronánál is nagyobb volt a Jövedelmük. • A hegyétei szövetkezet is gyengén idült. 1956-ig csak 8—9 koronát fizetett munkaegységenként. 1961ben azonban már 32 korona volt a munkaegység értéke, egy évre rá (az egyesüléskor) újból 23 koronára csökkent. Ugyanis a jól induló pódafai szövetkezet „visszaesett" és csökkent a munkaegység értéke. Most már ismét fellendült a termelés és a közeli évzáró közgyűlésen egy-egy munkaegységre 28 koronát fizet a szövetkezet. Ezenkívül 2 korona kárpótlást ad munkaegységenként a ki nem vett szabadságért. • Harmincnégy mázsa zab termett hektáronként a hegyétei szövetkezetben. A többi kalászos is jól bevált és a vártnál 12,5 vagonnal több termést hozott. A kukorica azonban lerontotta az átlagot. A drótféreg és a kései beérés miatt 10 vagonnal volt kevesebb az abraktakarmány a vártnál. • Másfél millió koronával túlteljesítette a hegyétei szövetkezet a bevételi tervet, amit a gazdaság a szép hozamok és az olcsó termelésnek köszönhet. A marhahús önköltségi ára 8,57 korona, a sertéshúsé 6,96 korona volt kilónként. Egy liter tej kitermelése 1,57 koronába került, és egy tojás önköltségi ára 54 fillér volt. • A legnagyobb jövedelmet a sertéshústermelés biztosította. A tervezett 13,5 vagon helyett 15,3 vagon sertéshúst adott el a hegyétei szövetkezet, és minden kiló húsból 4,57 korona volt a tiszta jövedelme, ami öszszesen 702 866 korona. • 477 mázsás cukorrépahozamot ért el hektáronként a balázsfai szövetkezet. A többi növény hozamára sem lehet panasz, így a növényterm"sztésben a tervezett bevételt fél millió koronával túlteljesítette. Az állattenyésztésben dolgozók is helytálltak, és a vártnál 300 ezer korona értékű áruval többet adtak el. (bj)