Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-11 / 10. szám, kedd

VÁLTOZIK A PIONÍROK ÜDÜLTETÉSÉNEK RENDSZERE Hms?á?e?er gyermekről van szó A CSISZ járási bizottságainak a pionírszervezetek munkájáért felelős titkárai a szlovákiai bi­zottság bratislavai központi is­kolájában négynapos szeminá­riumot tartattak. Ezen megvi­tatták a pionírok üdültetésének új rendszerét is, amelyet A r ­nuald V y č i s 1 í k, a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács dol­gozója ismertetett. A jövőben a járási szakszer­vezeti tanács és a CSISZ járá­si vezetősége közösen gondos­kodik az ifjúság üdültetésének megszervezéséről. Megváltozik a beutalásnak eddigi módja. Az egyes járások igénylését irány­számokkal hozzák majd össz­hangba. Az irányszámokat pe­dig az határozza meg, hány, milyen korú gyermek él a já­rásban. Eddig ugyanis a gyer­mekek létszámát nem vették tekintetbe a beutalók elosztá­sánál, csupán azt, hogy szülő tagja a szakszervezetnek. A sok­gyermekes családok szempont­jából ez kimondottan hátrá­nyos volt. Az elosztás egyes Járások és vidékek egészség­ügyi és éghajlati viszonyai sze­rint is változó lesz. Magától értetődően több beutaló jár mondjuk a komáromi járásnak, mint a poprádinak, ahol az üdülés lehetősége — úgymond i— háznál van. Az új rendszer szerint azon­ban az üdülőközpontokat meg­nyitják a környéken élő gyere­kek előtt is, hogy a közös ak­ciókban találkozhassanak az üdülő pionírokkal. Az eddigiek­től eltérően a gyerekeket kor­csoportok szerint osztják be az üdülőkbe. így fokozatosan azt is elérhetjük, hogy egyes isko­lák osztálykollektfvái együtt üdüljenek. Megszűnik tehát a hivatalnokok és a munkások gyermekeinek külön üdülteté­se. Változik továbbá az üdülők típusbesorolása. A pavilonszerű üdülőkben a legfiatalabb kor­csoportba (7—11) sorolt gyer­mekek kapnak helyet. Az idő­sebbek (11—13) sátortáborok­ban üdülnek és a 13—15 éve­sek számára vándortáborokat létesítenek. A cél az, hogy az üdülő gyermekek az iskolákból kikerüljenek a természetbe. Ed­dig ugyanis a nyári ifjúsági táborok kis befogadóképessé­ge folytán az üdülőket iskolák­ban szállásolták el. A kelet­szlovákiai kerületben például az üdülők iitven százaléka is­kolákban lakott. A gyermeküdültetés egyéb­ként is a legrosszabb a kelet­szlovákiai kerületben, összeha­sonlítva köztársaságunk főváro­sával, ebből a kerületből éven­te ötször kevesebb gyermek üdül, s még az országos átlag­Megszűnik a beutalás eddigi rendszere • Az egészségügyi és éghaj­lati viszonyok döntenek • A kelet-szlovákiai ke­rület a sereghajtó nál is háromszar kevesebb. Bi­zonyos javulás azonban az idén már itt ls várható. Erdei men­házakat, nem rentábilis üdülő­ket kapnak és rendelkezésükre állnak majd az utóbbi években más célokra használt valami­kori ifjúsági üdülők is. Tfz menházból álló tábort létesí­tenek az Izra partján. Természetesen nemcsak a kelet-szlovákiai kerületben ja­vítjuk a gyereküdültetés felté­teleit. Országos méretben is nagy az erőfeszítés, hisz az idén legalább húszezer pionír­ral akarunk többet üdültetni, mint tavaly, összesen több mint háromszázezer fiatal gondtalan vakációjáról van szó. —ák. HOGYAN KÖNNYEBB? GYAKORI látogatója vagyok a falunak, s fgy bőven nyílik al­kalmam, hogy közelebbről ls megismerkedjem a nemzeti bi­zottság képviselőinek problé­máival. A beszédtéma rendsze­rint a községfejlesztés, a helyi lakosság társadalmi munkája. Persze nem mindenütt értel­mezik egyöntetűen a társadal­mi munka küldetését. Sokszor hangsúlyozzák, hogy a társa­dalmi munka a lakosság köte­lessége, hiszen ennek köszön­hető a mindenki javát szolgáló, közhasznú berendezések létre­jötte. Ez a szemlélet lényegé­ben helyes, de csak fenntartás­sal. A társadalmi munkának ná­lunk már hagyományai vannak, s ha alaposabban elgondolko­zunk, nem ls olyan jelentékte­lenek. A lakosság szívesen vál­lal részt a község fejlesztésé­ből. Természetesen az emberek kezdeményezésével csínján kell bánni. Helyenként előfordul, hogy a lakosság segítőkedvét közönnyel fogadják. Ott aztán vajmi kevés eredményt mutat­hatnak fel a községfejlesztés­ben. Egyik Ismerősöm azon sopán­kodott, hogy nálunk az embe­rek nem nagyon érdeklődnek a közérdekű munka iránt. Fejte­getéséből azonban kiderült, hogy a szervezésben súlyos hi­bákat vétettek. A nemzeti bizottságoknak ar­ra kell törekedniük, hogy a la­kosoknak személyes érdekük legyen annak a munkának az elvégzése, amelyre felajánlást tettek. Az sem lehet mindegy, hogy elég rugalmas-e a mun­kamegosztás. Ha a villanysze­relővel kavicsot terítetnek, vagy a festővel földet hordatnak — ez nem igen szolgálja ennek a társadalmi megmozdulásnak a hasznát. A KITŰZÖTT és elérhető cé­lok fűthetlk csak az embere­ket társadalmi munkára, amely együttes cselekvésben, közös erőfeszítésben nyilvánul meg. A falufejlesztés! tervek össze­állításakor és végrehajtásakor például a lakosság munkakész­sége a cél elérésének egyik legbiztosabb fedezete. A falu erejével az új esztendőben is minden tekintetben számolha­tunk. Fontos azonban, hogy az emberek erejéhez, képességei­hez mérten jelöljék ki a mun­kát. (th) AótiiÜiittia d kuucicei Klement Gottwald Üj Kohóban. (CTK f elv. J E. KOVÁCS KALMAN: AFORIZMÁK • Akkor szárnyal a szó, ha gondolat röpíti. • Hosszú elbeszélés ntocs, csak rossz. • A költészet az életben van, de csak költő tudja ki­mondani. • Megszámlálhatatlan a mentségek száma, ha a saját vétkünkről van szó. • Az őszinte ember ügyet­lenül hazudik. • Másképp ugat a kutya, amikor fél, és amikor tőle fél­nek. • A tehetetlen tehetség min­denről vitatkozik. • Attól még nem vagy nagy­legény, hogy magasztos ügyek­ről mosdatlan szájjail beszélsz. • Leggyakrabban a hazug esküszik. A kocsma falán mindiárt a söntés fölött tüzes, piros be­tűk köszöntik az em­bert: „Boldog új évet kí­vánunk!" Ha már tlyen szíves a fogadtatás, le­telepszem én is öreg ba­rátommal. Iák egymásnak a kilin­cset. Tömött bajuszú, kucsmás paraszt embe­rek, pantallósok, pely­hedző állú suhancok, fiatal házasok családos­tól. Torlódnak az embe­rek, torlódik a szó; a r> ŕŕ n o r o z 1966. L U. Mit iszunk? — Sörti — lói van, igyunk sört .. Sima hajú, markáns arcélű, fekete börű pin­cér tolja csap alá a söröskorsókat. Fürge kézláb ember, hangos szavú, magabiztos. Kissé talán fölényes is. Mind­egy. Ilyen ember kell ide. Fizetek és viszem a sört. Míg kortyolgatjuk, folyton nyílik az ajtó, és a friss széllel bekö­*zönfenek az emberek is. Azon melegében ad­hangulat szemlátomást emelkedik. Ezt abból is észre lehet venni, hogy a pincér, jobban mond­va, az italbolt vezetője „megereszt" néhány viccet... Maid elhall­gat. Kissé kedvetlenül adja ki a kártyapakli­kat a mohó atyafiak­nak. C orra alakulnak a partik, zörög az asz­tal, kevergetik az „ör­dög bibliáját". A kibi­cek közelebb húzzák a széket. Enyhe káromko­dások (isznak a füstös levegőben. Hangok metszik, ülik, taszttfák egymást. — Mit szájalsz, ülj le és látssz! — Vadszamár! Mond­tam, hogy a piros alsó­val üsd! — Kibic, kuss! Suttyó legénykére ki­ált az egyik deresedő halántékú kártyás: — Mit bámulsz annyi­ra!? Még kiesel a sze­meden! A harmadik asztalnál ricsaj. — Ide azt a lapot! Pt­szokságl Nem látszom tovább! P ereg az idő, pereg­te nek a szavak: az indulat leveti hámját. Kapatos ember dől a söntésnek. Vörös képű és kötekedő. Ügy rá­csap a pultra, hogy ha­nyatt vágódik az egyik pohár. — Bort ide! A pincér fekete sze­mében kis fénypontok jelennek meg. Dühös. — Várjon! Nem látja, hogy dolgom van! A vörös képű nem látja. Nem is akarja. F.qyre csak dülleszti a szemét a pincérre, es egyszerre, minden át­menet nékül felhördül: — Te! A keserves ... A pincér nyugalmat erőltet az arcára. — Majd beszélgetünk, ha kijózanodik! Olaj a tűzre minden szó. — Mit? Beszélge­tünk? Vagy adod azt a bort, vagy földhöz vá gom a poharat. A pincér is hangos már. — Akkor maga is oda kerül! Az egyre feszültebbé váló szóváltásnak újabb vendégek érkezése vet véget. A vörös képű meg­kapja borát és elolda log. Csak a kártyások he jehujáznak tovább. Csak a füst gomolyog egyre sűrűbben. És ez a maró füst behatol a pórusok ba. rátelepszik a lélek re. elködösíti a szemet A kártyások reszkető kézzel szorítják a lapot, kérges ujjak ölelgetik a féldecist... K'nt az utcán, havat so­dor a téli szél... —des— A barrandovi filmstúdióban Ladislav Rychman, a Hölgy a vágányon című zenés film felvételeit irányítja. E szélesvász­nú színes film Vratislav Blažek ötletéből készül. A fősze­repeket Jifina Bohdalová, Radek Brzobohatý és František Peterka játsszák. (J. Kruliš felvétele — CTK) Látogatás Nagytárkányban millHlllimiM Sokrétű iskolai kulturális élet llllllllllllllllir V onatom határállomásra fu­tott be. Éles fütty jelzi a kiszállást. Amióta ezen a vidé­ken jártam, sok minden meg­változott. Csernő rakodóállo­mása körül új házak, utcák épültek. A hatalmas állomás csarno­kában munkások nyüzsögnek, váltás van. Az újságárus nem győzi a kiszolgálást. Pultján cseh, szlovák, magyar nyelvű lapok, könyvek. Hosszú sorban íllva vásárolnak a hazasietők. k nagy csarnok tereferétől, él­celődéstől hangos. A kultúrte­remben fiatalok sakkoznak, az ítutazó diákok tankönyveik fö­lé hajolnak. A zsongást a be­mondó hangja töri meg: Košice felé munkásvonat, Nagytár­kányba autóbusz indul. Én az utóbbira szállok fel. Az út mentén kopár gyü­mölcsfák, szunnyadó szántóföl­dek. Kis- és Nagytárkány kö­zött modern épület áll: az új iskola. Kíváncsian tartok felé. A tanítás végére érkezem. A tanácsteremben mint régi ismerőst fogadnak. Termé­szetesen a beszéd az új iskola építésére, jelentőségére terelő­dik Carkas István Igazgatóhe­T lyettestől, az iskola régi tanítójától tudom meg, hogy eddig mostoha körülmények Között, több épületben tanítot­tak. Az új tanévet azonban már az új Iskolában kezdték. A 15 tanteremben 400 tanulót 20 tanerő nevel. Az iskola hat pa­vilonból áll, melyeket fedett átjárók kötnek össze. A labo­ratóriumok, a kabinettek, műhe­lyek azonban még nincsenek felszerelve. Tavasszal kertet, parkot, sportpályát létesítenek társadalmi munkával. Büszkék tornatermükre, mely egyedül­álló a járásban. Az új eszten­dőben hat lakásegység építését is tervezik a tanítók számára. Mindkét kézségből aszfaltutat építenek az Iskolához, és autó­busz szállítja majd a gyereke­ket. I skolánk tanulói — fűzi a szót Tóthné Bálvány Ilona — az Irodalmi és színjátszó körben dolgoznak, mégpedig sikerrel. A múlt tanévben a János vitéí című daljátékot mutatták be. Jelenleg a Hamupipőkét próbál­juk, melynek előadását mind a gyerekek, mind a felnőttek kí­váncsian várják. Nagy súlyt fektetünk a tehetségek felku­tatására. Iskolánkat minden év­ben a komáromi Jókai-napokon több tanulč képviseli. Az iskola tanítói munkájuk szerves részének tekintik a fa­lu kulturális életének fellendí­tését. Nemrégiben a szülők részvételével 30 tagú énekkart alakítottak. Az együttes tagjai népdalokat, alkalmi énekszá­mokat, egyszerűbb kórusműve­ket tanulnak két-három szólam­ban. Az énekkar vezetője Va­szily Mária, az iskola tanítónő­|e Jelenleg tánccsoportot szer­veznek. A község utcáit villanyfény világítja. Távolból a hár­mas határt jelző fények villódz­nak. Autóbuszra szállok, az ab­laküvegen keresztül a kertes házakat figyelem. Jólesőn álla­pítom meg, hogy Nagytárkány lakói a kultúráról sem feled­keznek meg. Kőszegi Zsuzsanna Fellendítik munkájukat JARASI KONFERENCIÁRA KÉSZÜLNEK A CSEMADOK HELYI SZERVEZETEI A DUNASZERDAHELYI JÁ­RÁSBAN befejeződtek a Cse­madok helyi szervezeteinek év­záró taggyűlései. A hatvankét helyi szervezet több mint 4000 tagja, főleg a kultúra kérdései­ről vitatkozott. De sok szó esett a párt közelgő XIII. kongresz­szusáról is. Több helyi szerve­zet kötelezettségvállalással kö­szönti az eseményt. A kulturá­lis élet fellendítésére vonatko­zó kötelezettségek mellett je­lentősek a faluszépltésre, a ját­szóterek és a szabadtéri szín­padok létesítésére tett kötele­zettségvállalások is. örvendetes, hogy a helyi szervezetekben a tanítók egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki. Az utóbbi Időben a mezőgazda­sági üzemekben dolgozó értei­Kulturális hírek • A KALONDAIAK a napok­ban avatták fel a falu új kul­túrházát. A 48 helységből álló kultúrház ünnepélyes megnyi­tására egybegyűlt a falu apra­ja nagyja. A megnyitó után a fiatalok jól sikerült kulturá­lis műsorral kedveskedtek a közönségnek. (s. 1.) • EREDMÉNYESEN dolgozik a zalaba! szövetkezeti klub. A fiatalok nemrégen zenekart szerveztek és esztrádműsort mutattak be. jelenleg Irodalmi estre éi színdarab- bemutatóra készülnek. A HNB vezetősSgo és a szövetkezet anyagilag ls támogatja a fiatalok törekvé­seit. (b. j.J miségiek közül is sokan be­kapcsolódtak a kulturális mun­kába Az árvíz után a járás déli falvaiban nehezen lendült az élet a régi kerékvágásba. Első­rendű feladat a házépítés és tatarozás volt, és még most is az. De azért már a kultúráról sem feledkeznek meg. Több he­lyen színdarabot tanulnak, Iro­dalmi esteket szerveznek. A JÁRÁSI KONFERENCIÁT a Csemadok helyi szervezetei ja­nuár 15-én tartják meg. Az összejövetelen többek kőzött arról lesz szó, hogyan tegyék színvonalasabbá a kulturális te­vékenységet. Ezért az előadá­sok népszerűsítése érdekében már most fellendítik a munkát. TöbŐ irodalmi estet is tervez­nek. A jövőben a dunaszerda­helyihez hasonlóan szeretnének képzőművészeti köröket szer­vezni a nagyobb községekben is. Nemrégiben dunaszerdahe­lyi központtal megalakult a csallóközi együttes és szorgal­masan gyakorol. Az együttes műsora magva lesz a nyári kul­turális rendezvényeknek. Udvar­nokon a közeljövőben a szerda­helyihez hasonlóan irodalmi színpadot alakítanak A CSEMADOK JÁRÁSI VEZE­TŐCÉGE a nyár folyamán a ko« lozsnémal bemutató mellett még más Járási méretű ünnepélyt, énekkari fesztivált, Bihari-na­pot stb. Is rendez. Mindez azt bizonyítja, hogy a Csemadok munkája a dunaszerdahelyi já­rásban ls fellendülőben van. lt d.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom