Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-08 / 7. szám, szombat

Világ proletár ini, egyesüljetek! ISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava 1966. január 8. SZOMBAT • XIX. évfolyam 7. szám • Ára 50 fillér Megtárgyalták a Vasmű további építésé­nek kérdéseit A Kelet-szlovákiai Vasmű ve­zetősége tegnap Joset K r e j­t í miniszterelnök-helyettes, nehézipari miniszter, valamint a párt- és gazdasági szervek kép­viselői jelenlétében a kombi­nát acélöntődéjének kiépítésé­ről tanácskozott. Az acélmű egyik különleges konverterét április 1-én helyezik próba­üzembe. Hazánk első oxigénes acél­öntődéjének konvertereit a linzi Voest cég szállítja Auszt­riából. Az építkezés főkivitele­zője a košicei Kohóipari Épí­tővállalat, a műszaki berende­zéseket pedig a vítkovicei Kle­ment Gottwald Vasműben gyártják. (CTK) KITÜNTETTÉK a legjobb cukorrépater­mesztőket Tegnap befejeződött Bratisla­vában a répatermesztők orszá­gos konferenciája. A Jičín mozgalom keretében a ver­senyben a lévai járás győzött, ahol 5147 hektáron átlag 379 mázsa répa termett. A megjutalmazott legjobb 10 szövetkezet között 7 szövetke­zetet lévai járásbeli. A konferencia résztvevőit a Szlovák Nemzeti Tanács nevé­ben Michal Chudík, a CSKP Központi r TOttsága elnökségé­nek tagja a Szlovák Nemzeti Tanács r öke üdvözölte. A ki cián Ladislav SpaCínsl élelmiszeripari minisztei iese Is részt vett. Felszólalásában kiemelte, hogy a mezőgazdasági üzemek az idei évre 50 mázsával na­gyobb hektárhozamot tervez­tek, mint az utolsó ötévi átlag. Akik uralják a tüzet Bachan felvétele AJUB KHAN PAKISZTÁNI ELNŰK ELLÁTOGATOTT A TASKENT MELLETTI POLITODDEL KOLHOZBA. KÉ­PÜNKÖN A KOLHOZ ELNÖKÉVEL. (Telefoto) Baráti légkörben folytatódnak a taskenti tanácskozások Taskent (CTK) — Tas­kentban tegnap folytatódtak az indiai—pakisztáni tárgyalások. Ajub Khan és Sasztri a délelőt­ti órákban csaknem egyórás megbeszélést tartott. Indiai for­rások szerint a két államférfi szívélyes baráti légkörben ta­nácskozott a kölcsönös prob­lémákról. Délben Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke Sasztri miniszterel­nök székházába látogatott s vele ebédelt. A pakisztáni el­nök ezalatt egy taskenti musz­lim imaházba látogatott. A két ország képviselői még egyszer találkoztak az esti órákban. Ezután Koszigin és Kurbanov, az Üzbég SZSZK Mi­nisztertanácsa elnökének kísé­retében a taskenti operában hangversenyen vettek részt. Az flzbég fővárosban tartóz­kodó külföldi tudósítók pénte­ken a Taskent közelében fekvS Vörös Üzbegisztán Kolhozba lá­togattak. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a kolhoz Istál­lóit és számos kérdést intéztek Mahabulov Abdul Dzsámidhoz, a kolhoz többszörösen kitünte­tett idős elnökéhez. Ezután a; kolhoz művészegyüttese népi táncokat mutatott be a külföldi tudósítóknak. Szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Mongóliába Moszkva (CTK) — Leonyld Brezsnyevnek, az SZKP Közpon­ti Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap szovjet párt­os kormányküldöttség utazott "átl látogatá"i-« Mongóliába. . áJ»i: Kiril Ma­Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyet­tese, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko külügyminisz­ter, Rogyion Malinovszkij hon­védelmi miniszter és mások. A Jaroszlavl pályaudvaron a küldöttségtől Gennagylj Voro­nov, Anasztasz Mikojan, Nylko­laj Podgomi] és Mihail Szus*­lov vett búcsút. Megjelent to vábbá Njamln Luvzsancsultem, Mongólia —letuniőbell nagy­követe t. uoszkval mongol nagykövetség dolgozói. Újabb zavargások Sonio Domingóbun A KATONATISZTEK NEM ÉRTENEK EGYET A KORMÁNY DÖNTÉSÉVEL • LÖVÖLDÖZÉS Á FŐVÁROSBAN Santo Doiningo (CTK) — Csütörtökön este a dominikai hadsereg csapatai reakciós tisz­tek vezetésével bekerítették ja JOGUNK ÉS KÖTELESSÉGÜNK Társadalmi, gazdasági és eszmei-kul­turális életünk egyik fontos mezsgyeköve, a párt XIII. kongresszusa előtt állunk. Olyan szakaszho értünk, amelynek dön­tő feladata szoci<ili-' • társadalmunk sok­oldalú fejlesztés". ú kongresszus előkészí­tésének nemrég megjeleni tézisei ebből kiindul­1 i jmcsak felméri XI* 'to resszus óti el redmény , hanem egyben előre vezető utat is cövekelnek. Csöppet sem leplezik, hogy bár rendünk­nek bőven buzogó, de eddig kihasználat­lan forrásai és lehetőségei vannak, szám­talan olyan probléma adódik, amelyekkel mindannyiunknak meg kell birkóznunk. Eredményt ugyanis — és ez többek között az életszínvonal mindenkit érdeklő, szün­telen emelkPdését jelenti — kizárólag így érhetünk el. A tézisek az első pillanatban szinte meghökkentik az embert. Nagyon terje­delmes anyag ez, s ezen túlmenően, sem­miképpen sem nevezhető könnyű olvas­mánynak. Mégis gondos tanulmányozása megéri a fáradságot, hiszen rólunk, mun­kánkról, boldogulásunkról, jelenünkről és főleg jövőnkről szólnak. Nem lehet szá­munkra közömbös az sem, ahogyan szól­nak. Mert pártunk ennek az anyagnak a közvélemény, elé tárásával, országos meg­vitatásával -nemcsak rendszerünk mély demokratizmusát bizonyltja ismételten. Et­től többről van szó. A mintegy 100 gépelt oldalnyi anyagban ugyanis keresve sem találunk közhelyet, elejétől végig konkrét, valóságunkra tapintó. Minden túlzástól mentesen állíthatjuk továbbá, hogy a té­zisek nyíltak, őszinték, a hibákat, a hiá­nyosságokat nem álcázzák. A tézisek megállapítják, hogy eddigi fej­lődésünkben nem tudtunk elkerülni bi­zonyos aránytalanságokat, szélsőségeket. Ez természetesen kedvezőtlen hatott egész életünkre. Értelmetlen és célszerűtlen lenne viszont, ha csak a múlt ballépésein siránkoznánk. Gyógyírt csupán a Jól meg­fontolt, tudományosan és politikailag •megalapozott tettek nyújthatnak. Ezért í. elsősorban előre tekintenünk és hi­báink következetes bírálata mellett mun­kánkkal, ésszerű, hatékony irányító te­vékenységünkkel törekednünk az újra, a tökéletesebbre. Ebben a viszonylatban legfontosabb az új tervezési és gazdaságirányítási rendszer következetes érvényesítése. Ne áltassuk magunkat, főleg a kezdeti szakaszban ez a folyamat nehézségekbe, akadályokba, ellenzőkbe ütközik. Már az eddigi tapasz­talatok is ezt bizonyítják. Bár minden ha­sonlat sántít, ez a lépés olyan, mint a császárvágás. Fáj, kellemetlen, de meg­menti a szervezetet. Az új irányítási rend­szertől ezt várjuk. Maradéktalan alkalma­zása esetén el is várhatjuk, hogy ugyan nem egy csapásra, varázspálca intésére, de megoldja a legfájóbb problémánkat. Főleg azzal, hogy a társadalmi javak lét­rehozásában, életünk tökéletesítésében közvetve és közvetlenül érdekelté tesz minden józanul gondolkodó, a saját és a köz érdekét szem előtt tartó embert. Az eddiginél jobban érezni fogjuk, hogy tő­lünk, valamennyiünktől függ sorsunk ala­kulása. A nemzeti bizottságok munkásságában is rendkívül jelentős változást javasolnak a tézisek. Választott képviseleti szerveink ugyanis — minden elvitathatatlan ered­mény ellenére — eddig még nem tudták kiváltani a tömeges kezdeményezést és aktivitást. Ez gyakran önhibájukon kívül történt, mert önálló eljárásuk nem egy ponton a szűkre méretezett hatáskörbe ütközött. Más lesz a helyzet, ha a kong­resszus elfogadja — és ehhez nem fér kétség — a Javasolt módosítást. Bővebb lesz a nemzeti bizottságok jogköre, na­gyobb a felelőssége. S ami még fontosabb, ennek anyagi, pénzbeli fedezete sem ma­rad el. Lesz miből és így lesz miértl A tézisek végül részletesen szólnak a felépítményről, a párt és a társadalmi szervezetek munkásságáról. Velősen így foglalhatjuk össze ennek a résznek a mondanivalóját: Az ideológiát még az eddiginél Is alkotóbb szellemben, megfon­toltabban fogjuk alkalmazni az élet sok­rétű Jelenségeire. Az érem másik oldala pedig az, hogy továbbra is engesztelhe­tetlen harcot vívunk az ellenséges néze­tekkel. Ezt a határozott irányvonalat kell követnünk minden szakaszon, tisztán lát­va: társadalmunk vezető ereje a párt. Nincs olyan kérdés, amelyhez nem szól­hatna hozzá, mert lépéseinket irányítja. Ez egyben kötelességet rő minden párt­tagra. Nem elég csupán a széles politikai látókör és a párthűség. Főleg a gazdasági fronton, de másutt is múlhatatlanul szük­séges a hozzáértés, a szaktudás. A XIII. kongresszus előkészítésének té­zisei egész életünket érintik és ezért nem lapozhatjuk át őket érdektelenül. Való­ban vitára, hasznos eszmecserére, a tö­megek kezdeményezésének fokozott mérvű kibontakoztatására ösztönöznek. Minden­kinek: munkásnak és mérnöknek, szö­vetkezeti dolgozónak és agronómusnak, háztartásban dolgozó asszonynak és tu­dósnak alkalmat nyújtanak véleménye ki­fejtésére és ezzel arra, hogy kis obulusá­val hozzájáruljon jövőnk, életünk formá­lásához. Márpedig ez nemcsak Jogunk, hanem felelősségteljes kötelességünk is. Santo Domingóban a Nemzeti Palotát — Hector Harcia Go­doy ideiglenes elnök székházát, A csapatok elfoglalták a kor­mány rádióállomását. A reak­ciós tisztek ezekkel a provoká­ciós akciókkal válaszolnak Go­doy ideiglenes elnöknek arra a határozatára, hogy számos tiszt hagyja el az országot. Godoyt az események Santo Domingo melletti székházában érték. Kijelentette, nincs szán­dékában lemondani és határo­zatát sem vonja vissza. Azoknak a tiszteknek a név­sorát, akiknek el kell hagy­niuk az országot, Godoy a kor­mány csaknem egynapos ülése után ismertette. A névsorban szerepel többek között Caama­no ezredes, a demokratikus erők képviselője, és Francisco Rivera Caminero, a szélsőjobb­oldali hadügyminiszter. A hatá­rozat értelmében Caamano ka­tonai ügyvivő lesz Londonban, Caminero pedig Washington­ban. A dominikai fővárosban a helyzet áttekinthetetlen. Hír­ügynökségek szerint a reakciós katonai csapatok elfoglalták a fővárosba vezető útvonalakat. A városban éjjel lövöldözés hallatszott. A reakciós erők rádióállomá­sa közleményt adott kl, mely­ben a reakciós tisztek hang­súlyozták, hogy nem teljesítik az ideiglenes elnök határoza­tát. Caminero a késő esti órák­ban tárgyalt Bunkerral, az AÁSZ különbizottságának elnö­kével. Godoy Komodor Ramon Eml­lio Jimenezt nevezte ki hadügy­miniszterré, Enrique Perez ez­redest a gyalogsági erők vezér­kari főnökévé, Luis Ramon Bauchamps ezredest a légierők vezérkari főnökévé, és Fran­cisco Amiama Castillo kapi­tányt a tengerészet vezérkari főnökévé. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom