Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-06 / 5. szám, csütörtök

GIBRES—GÖDRÖS ORSZÁGÚTON SAJNALATRA méltó mindazok sorsa, akik a Feled—Péterfala és Serke—Simon útszakaszon kénytelenek közlekedni. Itt ui. egymást követik a 20—30 cm mélységű gödrök. Akinek naponta erre kell járnia, bizony hamar megúnja, arról nem is beszélek, hogy az egészségét is tönkreteszi. Többször szóvá tettük ezt az illetékes szerveknél. Vajon meddig kell még várnunk az intézkedésre, a jó útra? CSANK DEZSŐ traktoros, Gesztéte \ AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ... |# eszeg Jolán tanyi lakos november 30-án a következő levelet küldte szerkesztőségünkbe: „Mint árvízkárosult Dolná Stredára kerültem. Itt lányommal együtt elvállaltuk a helyi vendéglő takarítását, amiért — úgy ígérték — pénzjutalmat kapok. Ez júniusban volt. Azóta sem kaptam meg a pénzt, pedig nagy szükségem lenne rá." Ebben az ügyben írtunk a Dolná Streda-i HNB-re A válasz nem késett. Egy héten belül a Jednota vezetősége tudatta velünk, hogy a 320 korona kifizetését jóváhagyták és nem érti, miért nem kapta meg Keszeg elvtársnő. Ugyaniakkor a HNB elnökének és titkárának aláírásával is érkezett egy levél: „Utasítottuk a Jednota vezetőségét, hogy a szóban forgó összeget azonnal fizessék ki a panaszosnak". Simkó Ferenc nagyon sajnálta a történteket^ azt mondta, hogy a felelős munkatársa éppen akkor betegedett meg, de hogy ő — Šimkó elvtárs — kézbe veszi az ügyet és „személyesen utazik Galántára a Jednota igazgatóságára és addig vissza sem jön, amíg Keszegnének el nem küldik a pénzt". Megnyugodtunk, az ügyet elintézettnek tekintettük, ezt tudtára adtuk levélírónknak is. Milyen nagy volt azonban meglepetésünk, amikor december 29-én megkaptuk Keszeg Jolán újabb levelét: „Elnézésüket kérem, fáradozásukat köszönöm, de az ígért pénzt még mindig nem kaptam meg. Nagy szUkségem lenne a pénzre, egy ember keresetéből héttagú családot tartok el. Most kihez forduljak?" Az ígéret szép szó. Lehetséges, hogy Simkó elvtárs olyan jól érzi magát a galántai igazgatóságon, hogy ott karácsonyozott, ott szilveszterezett, ott várta be az új évet, és onnan kíván nyugdíjba menni? Akkor viszont mi lesz Keszeg Jolán 320 koronájával? ERRŐL—ARRÖL • LÉVÁN a negyedik ötéves terv idején korszerű tejfeldolgozó üzem épül, amelyben naponta mintegy 200 000 liter tejet fognak feldolgozni. Az építkezésre előirányzott összeg 50 millió korona. BELÁNYI JÁNOS, Ipolyszakállas • ZSELlZEN a közelmúltban bizsutéria-gyárat létesítettek. Háromszázezer korona befektetéssel újjáépítették a régi kultúrházat s modern gépekkel szerelték fel. A munka ezekben a napokban már teljes ütemben folyik. Mire a gyár teljesen elkészül, 700— 800 embernek nyújt munkalehetőséget. RAFAEL JÁNOS, Zselíz • A ROKKANTAK SZÖVETSÉGE 2290 tagot tart nyilván a lévai Járásban. Az évzáró gyűlésen a XIII. pártkongresszus tiszteletére és a szervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a következő kötelezettségvállalást tették: a mezőgazdaságban 305 260 és a „Z" akció keretében 15 400 társadalmi munkaórát dolgoznak le, 35 400 kg ócska vasat, 520 kg papírt, 1400 kg gyógynövényt gyűjtenek. RE1NDL KÁROLT, Léva AZ 0J SZÚ ELINTÉZTE November 18-án közöltük Tusai Tibor bírálatát, melyben szóvá teszi, hogy Szürnyegen hónapok óta nem szedték ki a postaládából a leveleket. A járási postahivatal kivizsgálta az ügyet és a következő intézkedést tette: a felelős kézbesítőtől megvonják a decemberi prémiumot. Ez év első negyedében erre a munkára alkalmas kézbesítőt vesznek fel. MEGNÉMULTAK A KOMAROMI BORBÉLYOK A/em vagyok már fiatal, de • * maholnap én is a beatlesfrizurások közé fogok tartozni. Félreértés ne essék — nem önszántamból. Csupán azért, mert nem vagyok hajlandó nyugtázpi a borbélyok udvariatlanságát. Öt hét óta próbálom a szerencsét. Végig jártam a II. és VI. lakótelep borbélyüzleteit, voltam a várost „példás" táblával ellátott üzletben is. Benyitok, hangosan köszönök, megállok, várok. Semmi. Fogom a kabátom, kimegyek — ismét néma csend kísér. Nem is próbáltak feltartóztatni. Ne higgyék, hogy bogaras vagy rátarti vagyok ! Nem, csak engem úgy tanítottak, hogy köszönést nem elfogadni illetlenség. S ehhez tartom magam. Meg aztán azt gondolom: ha még a köszönésemet sem fogadják, akkor hogy fogják teljesíteni további kívánságomat? Cgy kurta jó napot minden t- vendégnek kijár, vagy a borbélyüzletekben talán elrendelték a csendet? KONCSER GYULA, Komárom AZ EZER TO FALUJA ES 1966. I. 6. MAJDNEM 70 éves vagyok, de amíőta az eszemet tudom, a kertek aljában mindig árok volt, hogy az esővíz az úttestről és a kertekből lefolyjon. Nem tudom kinek támadt az az „okot" ötlete, hogy az árkokat be kell tölteni? A következmény: az úton és nyolc kertben áll a víz — akadályozza a közlekedést és tönkreteszi a veteményt. Többször kértük a HNB-t, tegyenek valamit. Sajnos, panaszunk süket fülekre talált. Az ezzel kapcsolatos Írásbeli panaszunkat U elvetették. Hogy miért? Azt mi Is szeretnénk tudni. VARGA FERENC, Lelesz Lehet-e kifogás ellenük? m ÖNKÖLTSÉGFIGYELÉS = GAZDASAGOSSÁG mim A telep közelében silókukoricát szednek a takarmányosok, jó illata van, azt mondják, szívesen fogyasztja az állat. Nemcsak értékes takarmány, hanem azt is hangsúlyozzák: a télen nem kell szűkölködni, van belőle bőven. Szó szót követ, s belemélyedünk az elemzésbe, vitatjuk, hogy a hodosi állattenyésztők hogyan tudják hasznosítani a nyáron gyűjtött termést. Becsületükre váljék: egyáltalán nem vallanák szégyent. Megérzik a betegséget? — A napi fejési átlag az év elejétől 8,1 liter, jelenleg 7,1 liter, de a tehenek fele már szárazon áll — mondja Gáspár Tibor zootechnikus. Gáspár elvtárs gondjaira a szarvasmarha-állományt bízták, s nem lenne teljes a kép, ha eredményét csupán a tejhozammal érzékeltetnénk. Tudni kell még azt is, hogy a hodosiak portáján öt évvel ezelőtt a bang betegség dühöngött. Az azóta nevelt tehenek még fiatalok, s hasznosságuk még nem érte el a maximumot. Nem is kelt meglepetést, ha Gáspár elvtárs arról számol be, hogy elérték a tízliteres napi fejési átlagot. Hodosi Miklós fejő állít be az irodába. Kapóra jött, a zootechnikus beszélni akart már amúgy is vele. — Magával mi van? — kérdezi Gáspár elvtárs — betegállományban van vagy szabadságon? Hodosi bácsi elmondja, hogy az orvos kiírta négynapi pihenőre, de többre van szüksége, mert a felesége is beteg és otthon ls kell valakinek lennie. További tíz nap szabadságot kért, de az orvos ismét kiírta. — Érdekes — jegyzi meg a zootechnikus —, állítólag egyesek előre tudják, hogy betegek lesznek, és azt is tudják, mikor gyógyulnak meg és mikor állnak munkába... Bonyolult vita Folyik a bonyolult vita, ám korántsem fajul veszekedéssé. Gáspár elvtárs tudni akarja, vállalja-e Hodosi bácsi a munkát, vagy nem. Kezdetben úgy tűnik, hogy jelentéktelen esetről van szó, a zootechnikus azonban másként vélekedik. — A tej literjére még mindig ráfizetünk két fillért — mondja Gáspár elvtárs. Azt latolgatja, hogy minden gondozó ugyanazt a takarmányt eteti, az állomány között sincs különbség, az egyes gondozók mégis különböző eredményeket érnek el. A ráfizetés okát talán itt kell keresni. Egy gazdaság keretében hasznos az önköltség figyelése, megmutatja, hol szorít a csizma. Bizonyos, hogyha a teheneknél gyakran változik a gondozó, az eredmény az átlag alá süllyed. Ilyenkor legjobb megoldás, ha olyan fejőt állít be a vezetőség, aki helytáll a munkában. — Egy-két évvel ezelőtt átlagosan csak 8,5 malacot választottunk el egy kocától, az utóbbi esztendőben meg elértük a 15-ös átlagot — mondja Nagy László zootechnikus, aki a sertés- és baromfiállomány gondozását irányltja. Húsz korona egységenként Ehhez sem kell kommentár. Gazdaságosságában senki sem kételkedhet, hiszen most az utánpótlás biztosításához elég 135 koca; míg a múlt esztendőben 200—220-ra volt szükség. Az ls vitathatatlan, hogy a 135 koca kevesebb takarmányt fogyaszt és olcsóbb a tartása. A hízósertéseknél ls szépek az eredmények. Egy kiló hús előállításához csak '3,5 kiló abraktakarmány szükséges, a többit konzervgyári hulladékkal és takarmányrépával pótolják az etetők. Ilyen módon olcsó a hústermelés, csak 7,5 koronába kerül kilója. Nagy elvtárs azt sem hallgatja el, hogy a tojástermelés is olcsó. Egy tyúk átlagos évi hozama 180 tojás és egy tojás önköltségi ára 69 fillér. Sokat fejlődött a hodosi szövetkezet, minden hektár föld után 227 kiló húst ad el. A gazdaságos árutermelés lehetővé tette, hogy a munkaegység értéke évről évre növekszik. Most 20 koronát vár a tagság egy-egy munkaegységre, de az is lehet, hogy egy koronával többet kap. A jövőben pedig — az előzetes becslés alapján — 22 koronára emelkedik a munkaegység értéke. Könnyebb dolguk lesz Rácz Zoltán ökonómus is közénk jön. Iskolázáson van, de látogatóba jött haza. Nem tudta megállni, hogy ne nézzen szét a telepen. — Jó húsban vannak a tehenek — kezdi a beszélgetést —, kár velük kukoricadarát etetni, attól csak híznak s több tej sem lesz. — Nem sokáig kapnak kukoricadarát — magyarázzák a zooteclinikusok. Most nem a zootechnikus és a fejő, hanem az ökonómus és a zootechnikus között folyik a vita. Kiderül, hogy az egyik dűlőben hiányosan érétt be a kukorica és a tejeset különválogatják az érettől és föletetik, még mielőtt megpenészedne. Csutkástól együtt ledarálják, mást nem is tehetnek vele. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a megbeszélésnek is nagy a jelentősége. Arra ad magyarázatot, hogy a közös gazdaság fellendítése valóban közös üggyé vált, a szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül. — Az idén még könnyebb lesz a dolgunk — állítják a vezetők. A hústermeléshez az utánpótlást biztosítottuk, takarmánykészletünk is több van. Gyarapszik a fejőállomány. Szóval kedvezőbb körülmények között indulunk, mint tavaly télen, s közepes termés esetén is javíthatjuk a gazdálkodást. így fejlődik az őszinte viták közepette szorgalmas munka árán a hodosi szövetkezet. Tegyük még hozzá azt is, hogy munkájukra senkinek sem lehet panasza. BENYUS JÓZSEF Emeletes istállók a láthatáron A

z utóbbi években egyre több ámulatba ejtő műszaki újdonság lát napvfilágot. Az ipari termelésben ennek az igyekezetnek úgyszólván semmi sem szab határt. A mezőgazdasági termelésben — sajátosságai miatt — nem bővíthető tetszés szerint a termelés. A termőföldet nem terjeszthetjük ki, sőt, ilágszerte nyugtalanítóan csökken. A rohamos fejlődés következtében hatalmas mezőgazdasági területeket sajátítanak ki más célra, beépítésre, ipartelepnek stb. A mezőgazdasági földterület csökkenése világprobléma. A középületek és lakóházak építésével kapcsolatban mondhat nánk, gyökeres javulást jelentenek a többemeletes háztömbök, felhőkarcolók. Sajnos, éppen a •mezőgazdasági épületek körül maradt minden a régiben. Az istállókat, raktárakat, műhelyeket, gépszíneket stb. még mindig hagyományos, alacsony, terjedelmes épületekben helyezik el. Vajon hogyan lehetne ezt az égető problémát megoldani? Mit szólnának egy emeletes tehénistállóhoz, felhőkarcolószerű raktárhoz? Nos, ez az ötlet — az igazat megvallva — nem is utópia. Az NDK-ban már régebben vannak emeletes baromfitelepek. A legutóbbi hírek szerint egy kanadai farmer saját elgondolásai alapján emeletes sertésistállőt építtetett, s a gépesítés alkalmazása ezekben a korszerű építményekben könynyebb és tökéletesebb. Hollandiában is egészen komolyan foglalkoznak ötemeletes istállók építésének a gondolatával. Milyen lesz egy ilyen szarvasmarhatenyésztő kolosszus? A javaslat — készítői szerint „Koe op Zolder"-nek nevezik — 500, illetve 1000 fejőstehén számára készül. A tehénistálló az összes melléképületekkel és mellékistállókkal együtt 32 250 négyzetméter területen feküdne. Az aránylag kis terület ellenére az egész komplexumban 500—600 tehén és több borjú férne el kényelmesen. A bejárattól balra két lakóház épül a gondozók számára. Egy kicsit odébb, a központot két részre osztó kerítés tövében lesz a szociális épület, laboratóriumokkal, irodahelyiségekkel stb. A bejárat másik oldalán kap helyet három szabad istálló a növendékállatoknak. Az előttük elterülő térséget kifutónak használják. víztároló létesül. Az istállóte* lep ezen részében lesz még garázs és műhely, s mindjárt mellette a takarmányszárító üzem. Magában az istállóban az embereket és a teheneket felvonók szállítják az emeletekre. A tervezők nem feledkeztek meg a vészkijáratról sem, amely a felvonó körül tekergőzik. A takarmányt különleges berendezés juttatja majd egészen a vályúkba. Az istálló tisztántartái sát is gépesíteni fogják. A húgylé és az ürülék csőberendezésen keresztül egy helyiségbe kerül, ahol megszárítják. A fejést automatagépek végzik, s a A központ második részében, a bejárattal szemközt, a térség közepén fog állni a tehénistálló. Az ötemeletes épület 70 méter hosszú és 11,5 méter széles lesz. Az épület alatt teljes egészében pincehelyiséget építenek a takarmányrépa tárolására. A földszinten előzetes elgondolások szerint takarmánykeverő lesz, továbbá kis házi álJatkórház, ellető és borjúistálló. Az emeleti részeken a tehenek kapnak elhelyezést. Közvetlen az istálló mellett hat henger alakú siló áll majd. Azok mögött pedig egy szénás fészer és egy 1350 négyzetméter felületű tel megfelelő hűtőberendezésen keresztül a központi gyűjtő* helyre folyik. A

z értesülések szerint az emeletes istállótömb épí* tési költségei nem nagyobbak a hagyományos istállóénál. A jószágot éjjel-nappal házi televízió őrzi. Az istálló levegőjének hőmérsékletét szintén egy központból szabályozzák. Az emeletes istállókban a munkatermelékenység is sokkal nagyobb. A helymegtakarításon kívül ez ls az új elgondolások mellett szól. |,S. ) n