Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-31 / 30. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKlA^OMMU NISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. január 31. HÉTFŐ • XIX. évfolyam 30. szám • Ára 30 fillér Aktívan részt vállalunk a további építőmunkából BEFEJEZŐDÖTT A CSEHSZLOVÁKIAI NŐK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA (ČTK) — A csehszlovákiai Hők országos konferenciája ja­nuár 30-án hozott határozatá­ban leszögezi, hogy a CSKP XIII. kongresszusának tézisei megmutatják a társadalmi fej­lődés további útját és ezért a nők számára is a sokoldalú munka- és politikai tevékeny­ség alapját jelentik. A konferencia utolsó napján Jifí Hendrych, a CSKP Közpon­ti Bizottságának elnökségi tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra vezetésével megjelent a CSKP Központi Bizottsága és a kormány küldöttsége ls. A nők tudatosítják, hogy ha­zánk gazdasági helyzete mun­kájuk eredményeitől is függ. Az életszínvonal emelkedése a dolgozó nőknek és különösen az anyáknak is kedvezőbb élet­feltételeket jelent. Ezt igazol­ták a felszólalások is. Népgaz­daságunk dolgozóinak 44,6 szá­zaléka nő. A konferencia egyik legtöbbet tárgyalt pontja az a kérdés volt, hogyan lehet ösz­szehangolni a nők kőt alapvető társadalmi funkcióját, az eko­nómiait ős az anyait. A felszólalók a nemzeti bi­zottságoktól, a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomtól és az üzemek vezetőségétől azt kér­ték, hogy az asszonyok tevé­keny részvételével teremtsék meg a nők érvényesülésének sokoldalú lehetőségét a köz­Áldozatkész segítség ^ || ' I r ** r r r t » r r I Lsallokoz újjáépítésénél Dr. Baranyai György, a bra­tislavai Higiéniai Kísérleti In­tézet dolgozója nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munka­társénak és többek között kije­lentette, hogy a higiéniai dol­gozók áldozatkészsége az árvíz­veszély idején jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a veszélyeztetett területe­ken nem következeit be fertő­zéses megbetegedés, sem a la­kosság egészségi állapotának leromlása. Az intézet dolgozói már 1954 óta foglalkoznak a mezőgazda­sági területek higiéniai szín­vonalával, nevezetesen a kifo­gástalan ivóvízellátás kérdésé­vel. A kísérletek és vizsgálatok eredményeit az újjáépítést in­téző szervek rendelkezésére bocsátották és azt javasolták, hogy a Duna mellett fekvő köz­ségekben lehetőleg a község középső területén építkezzenek, miután a gátak közelében a talajvíz magas szintje kedve­zőtlenül hat az ivóvíz összeté­A XIII. KONGRESSZUS JEGYÉBEN A Csemadok komáromi járási konferenciája Komáromban az Európa szálló borozójában tegnap tartották a Csemadok járási konferenciáját. A sorrendben 15. Csemadok-kon­ferenclát Polgár elvtárs, a HNB elnöke nyitotta meg, majd Lancz elvtárs tartott ünnepi beszámolót. A vitában a többi között Kosztan­ko elvtárs kiemelte, hogy a Cse­madok nagy segítséget nyújtott az árvízkárok felszámolásánál, de ar­ra kérte a Csemadok tagjait, hogy az újjáépítés munkáinak elvégzé­sére segítsenek újabb szakembe­reket szerezni. Lancz elvtárs vi­tazáró felszólalásában hangsú­lyozta, mindent elkövetnek, hogy a XIII. kongresszusig a komáromi járásban befejeződjék az újjáépí­tés. G. Á. telére. Jelentékeny többlet a községek újjáépítésénél az ün. nyilvános kutak létesítése és bár az árvíz sokmilliós értéke­ket pusztított el, azt ls tudo­másul kell venni, hogy éppen az árvíz következtében épül­hetnek fel a régi, elavult kunyhók helyén az új, korszerű anyagból készült házak. Sajnálattal kell azonuan megállapítani, hogy igen sok helyen nem vették tekintetbe az intézet javaslatait, és to­vábbra ls a gátak és ország­utak közelében építkeznek, s akadályozzák ezzel a járdák és a közmüvek hálózatának építését. életben és a munkahelyeken is. Többek között foglalkoztak a nők munkaidejének rendezésé­vel és szakképesítésük növelé­sének kérdéseivel ls. A felszólalók foglalkoztak a szolgáltatások kérdésével is és azok további tökéletesítését és minőségi javulását követelték. Megemlítették azt is, hogy ve­zető állásokban még aránylag kevés nő dolgozik és érintet­ték a nőmozgalom szervezési kérdéseit is. Javasolták, hogy az üzemi bi­zottságok és a nemzeti bizott­ságok mellett létesítsenek női aktívákat vagy bizottságokat, amelyek a pártszervek közvet­len irányításával működnének. Ezeket a javaslatokat a CSKP XIII. kongresszusáig • még rész­letesen megvitatják és kidol­gozzák. A nők az egész társadalom érdekében végzett aktív mun­kájukkal a jövőben is hűsége­sen támogatják a CSKP politi­káját, — jelentették ki a párt Központi Bizottságának küldött levelükben. Egyidejűleg köszö netet mondtak a pártnak azért a figyelemért, amelyet a cseh­szlovák nők életének és mun­kájának szentel. A levél befe­jező részében kijelentették, hogy a nők az összes feladat teljesítésével igyekeznek hoz­zájárulni hazánk további fejlő­déséhez és a világbéke meg­szilárdításához. A konferencia résztvevői üd­vözlő levelet küldtek a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ségnek, a Szovjet Nőbizottság­nak és a Vietnami Nőszövet­ségnek ls. Értékes ajándék Ladislav Novák, a köztársa­sági elnöki iroda vezetője ja­nuár 30-án átadta az elnöki iroda ajándékát — Mikuláš Aleí 18 szénrajzát a plzefti Nyugat-csehországi Galériának. Az ajándékot Ián Pelnáŕ, a Nyugat-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke vette át HO SI MINH LEVELE ANTONÍN NOVOTNÝ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ Csak a VDK négy pontja oíapján lehet negoldni o vietnami kérdést Hanoi (CTK) — Hoang Van Tien, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszter-helyettese 1966. január 28-án átadta Bohumil Muchának, Csehszlovákia vietnami nagykövetének Ho Si Minh, a VDK elnöke Antonín Novot­nýhoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökéhez in­tézett levelét. Az 1966. január 24-én Hanoiban kelt levél tartalma a kö­vetkező: Kedves Elnök Elvtársi Figyelmeztetni szeretném önt az agresszív háborúra, amelyet az amerikai imperia­listák folytatnak hazánkban, Vietnamban. Mint Ön előtt is ismeretes, az amerikai imperialisták már több mint 11 év óta durván szabotálják az 1954. évi genfi szerződést és megakadályoz­zák Vietnam egyesítését ab­ban a reményben, hogy Dél­Vietnamot új típusú gyarmat­tá, amerikai katonai támasz­ponttá alakíthatják át. Jelen­leg agresszív háborút folytat­nak Dél-Vietnamban és barbár módon elnyomják polgártár­saink hazafias harcát. Egyút­tal arra számítanak, hogy az ebben a háborúban nyert ta­pasztalatokat felhasználhatják más országokban is a nemze­ti felszabadító mozgalmak el­nyomására. Az amerikai imperialisták, hogy a dél-vietnami kilátásta­lan helyzetükből kiutat talál­janak, rendkívüli mértékben növelték fegyveres erőik lét­számát, bevetették csatlósaik alakulatait és rendszeres légi­támadásokat intéznek a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság, egy független, önálló fel­ségjogú ország, a szocialista tábor tagállama ellen. Miközben állandóan fokoz­zák és szélesítik a vietnami agresszív háborút, békevágyu­kat és a feltételek nélküli tár­gyalókészségüket hangoztat­ják, hogy ezáltal megtévesszék a világ közvéleményét és az amerikai népet. Az Egyesült Államok a gen­fi szerződés tiszteletben tartá­sát hangoztatja, holott e szer­ződés egyik legfőbb pontja megtiltja külföldi egységek küldését Vietnamba. Ha az Egyesült Államok valóban tisz­teletben tartja ezt a szerző­dést, ki kell vonnia Dél-Viet­namból saját alakulataikat és csatlósai fegyveres erőit is. Ha az Egyesült Államok való­ban békét akar, tárgyaló part­nerként kell elismernie a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Frontot, mint a dél-viet­nami nép egyetlen igazi kép­viselőjét. Ha az Egyesült Álla­mok tiszteletben tartja a dél­vietnami nép önrendelkezési jogát, bele kell egyeznie a Nemzeti Felszabadítási Front igazságos programjába, amely­nek sarkalatos tételei: Dél­Vietnam függetlensége.— de­mokráciája, békéje, semleges* sége és a haza békés egyesí­tése. A Johnson-féle amerikai 14 békepontot a következőkben lehet összegezni: Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy biztosítsa dél­vietnami befolyását, fenntart­hassa a bábkormányt és Vieti nam kettéosztását örök idők­re. Ezt Johnson elnök az ame­rikai kongresszusnak 1966. ja­nuár 12-én küldött üzenetébea is megerősíti. A vietnami nép azonban so­ha nem hajlandó letenni a (Folytatás a 2. oldalon) VIETNAM Sikertelen tisztogatási akció Dél-Vietnamban KÉT ÚJ JAVASLAT AZ AMERIKAI SZENÁTUS ELŐTT 4 A NEW YORK TIMES A HÁBORÚ KIUTASAIRÓL A Krušné Hory-i Nejdka erdőgazdaság dolgozói 300 köb­méterrel több fát szállítanak az idén, mint tavaly. A me­chanikus rakodógép megkönnyíti a mnnkát. (Št. Banbule felv. — CTK) Saigon f CTK) — Pénteken néhány ezer amerikai katona Dél-Vietnam középső partvidé­kén tisztogatási akciót kezdett, amelyet „biztonsági okokból" csak vasárnap hoztak nyilvá­nosságra. Az akció célja felde­ríteni és megsemmisíteni a Guang Ngaí körzetben működő felszabadító erőket. Bár az amerikai tisztogatási akció már harmadik napja tart, az Egye­sült Államok egységeinek még a rendkívül nagyszámú kato­nai technika bevetésével sem sikerült megtalálni a partizán­alakulatokat. Az újévi ünnepségek alkal­mával több mint 500 saigoni katona állt át a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front csapataihoz. A Saigon—Gia Dinh-i körzetben több mint 100 katona tért vissza az ünnepek­re otthonába és fegyverrel és lőszerrel együtt csatlakozott a felszabadító erőkhöz. A Felszabadulás hírügynök­ség január 30-án adatokat kö­zölt azokról a kegyetlenkedé­sekről, amelyeket az ameri­kaiakkal együtt harcoló dél-ko­reai egységek követnek el Dél­Vietnamban. Például január 9-én az egyik körzetben tartott tisztogatási akció alkalmával a dél-koreai egységek 150 polgári személyt megöltek, vagy megsebesítet­tek. Az egyik faluban 32 sze­mélyt, közöttük 9 gyermeket, három terhes asszonyt és igen sok öreg embert letartóztattak, majd megkötözték és élve el­égették őket. Washington (CTK) — Wayne Morse demokrata párti szená­tor szombaton két határozati javaslatot terjesztett az ameri­kai szenátus elé, amelyekben kéri, hogy a kongresszus sem­misítse meg azt az 1964 au­gusztusában hozott határozatot, amely a vietnami háború kér­déseiben Johnson elnöknek ki­bővített jogkört és döntési le­hetőséget biztosít. A két hatá­rozati javaslatról a szenátus külügyi bizottsága fog tárgyal­ni. A New York Times Január 30-i számában Max Frankéi foglalkozik a vietnami kérdés­sel és ismerteti, hogy John­son elnök legbizalmasabb ta­nácsadói szerint a vietnami háború hat-hét évig is eltart­hat. Ugyancsak a fenti forrás­ra hivatkozva leszögezi, hogy a háború időtartama nemcsak az amerikai katonaság létszá­mának fokozatos növelésétől függ (meghaladhatja a félmil­lió főt is), hanem attól is, si­kerül-e megfelelő politikai be­folyást biztosítani azokon a te­rületeken, amelyek jelenleg a hazafias erők ellenőrzése alatt állnak. Az amerikai újságok egyáltalában nem tagadják, hogy a dél-vietnami terület 80 százalékát a Nemzeti Felsza­badítási Front egységei ellen­őrzik. Egyes katonai tanács­adók a borús kilátásokkal kap­csolatban az amerikai fegyve­res erők mielőbbi növelését sürgetik az elnöknél, holott McNamara hadügyminiszter szerint még a támadások és bombázások fokozása sem hoz­hat a következő két esztendő­ben jelentősebb eredményeket. Dél-Vietnamban jelenleg a bábkormány 600 000 katonája mellett 197 000 amerikai, 21 ezer dél-koreai, 1200 ausztrá­liai és 200 űj-zálandi katona harcol. Hanson Baldwin, a New York Times katonai tudósítója úgy tudja, hogy az amerikai hadügyminisztérium foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy Európából és a világ más ré­széből is átirányítanak ameri­kai katonai egységeket Viet­namba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom