Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-04 / 3. szám, kedd

A dél-morvaorszagi kerület egyik legeredményesebben dolgozó ipari üzeme a varrógépeket és gomblyukvarró-gépeket gyár­tó boskovicei Minerva üzem, amely kiváló minőségű gyártmá­nyait 70 országba exportálja. Képünk bemutatja az 194S óta működő boskovicei Minerva üzemben ez év szeptemberében gyártott, milliomodik varrógépet. {CTK — E. Bican felvétele) ÚJ FONÓGÉPEK Megtalálták helyüket Beszélgetés Anna H usárovával, a bratislavai Gyógypeda­gógiai Intézet igazgatójával A szervezetileg teljesen ép, egészséges gyermeknek öröm az élet. A természet azonban néha kegyetlen. A nyomorék gyermekekről kezdetben szüleik gondoskodnak, gondos orvosi felügyelet és irányítás mellett. A legnagyobb nehézségek ak­kor adódnak, amikor a gyermekek iskolakötelesekké válnak. Az ilyen gyerekek ' nevelése, tanítása különleges gondosságot, módszereket igényel. Hazánkban nyolc ilyen iskola működik. Közülük egy Bratislavában. Felkértük Anna Husárová igazgatót, mondjon el egyet-mást az intézet munkájáról. Textiliparunkban — pon­tosabban: fonógyárainkban — a szó szoros értelmében műszaki forradalmat jelent az ój, csehszlovák gyártmá­nyú pneumatikus (sűrített levegővel működő), vetélő nélküli fonógép, amely a munkatermelékenység 160 százalékos növelését teszi lehetővé. AZ ÜST! NAD ORLICl-I gya­potfeldolgozó Ipari Kísérleti Intézetben fejlesztett és terve­zett gép teljesítőképessége 300 százalékkal nagyobb az eddig használt fonógépek teljesítőké­pességénél. Az új típusú géppel készített fonal jobb minőségű, úgyhogy a felhasználásával előállított áru erősebb és tar­tósabb, mint a más módon gyár­tott hasonló árucikkek. A pneu­matikus, vetélő nélküli fonó­gép a gyártási műveletekben részt vevő dolgozók létszámá­nak csökkentését is lehetővé teszi. Ezt bizonyítja például az Eddig még nem is volt igazi telünk. Kevés valóban hideg, fa­gyos napunk voltr- ezzel szemben igen snkszor volt enyhe, szinte tavaszias idtijárás. Az időjárásban nem hozott vál­tozást az új esztendő kezdete sem. Franciaországban a napi hő­mérséklet 9—13 C (ok volt. Közép­és Dél-Olaszországban pedig el­érte a 15 fokot is. Téli időjárást csak a skandináv államokból, Finnországból és a Szovjetunió északi részéből jelentettek. Finnor­szágban az ä) esztendő első nap­ján mínusz harminctokos hide­get mértek. is, hogy egyik fonógyárunkban, ahol jelenleg 347 dolgozót fog­lalkoztatnak, az új típusú fonó­gépek üzembe helyezése után 106 dolgozó is elegendő lesz azonos eredményű termelésre. TEXTILIPARUNK különböző szakképzettségű dolgozóinak mintegy 50 százaléka foglalko­zik jelenleg hagyományos fo­nalgyártással. Ahol az említett új típusú gépeket helyezik üzembe, ott a textilipari dol­gozóknak csak 40 százalékára lesz szükség az említett gyár­tási műveletek elvégzéséhez. Az új típusú gépek kevesebb helyet foglalnak el, ami azt je­lenti, hogy ha ehhez igazodva épülnek ezentúl fonó-szövőipari üzemeink, előreláthatólag jóval kevesebb beruházási eszközre lesz szükség, mint a múltban. A régebbi — e célra alkalmas­sá tett — gyárakban felállított új gépek azonos termelési fe­lületen 40 százalékkal nagyobb termelési eredményt biztosíta­nak. Ha visszamenőleg tanulmányoz­zuk az időjárásról szóló statiszti­kai jelenségeket, megállapíthatjuk, hogy hazánkban általában január a leghidegebb hónap. Előfordul, hogy januárban is enyhébb az időjárás. A múlt század (elétől a mi területünkön a legmelegebb január 1921-ben, a leghidegebb pedig 1942-ben volt. Szlovákia to­vábbi részein a múltban minusz 25—30 fok volt a hőmérséklet al­só határa. A hosszú évi előrejel­zés szerint az ez évi január me­legebb lesz a szokottnál és gaz­dagabb a csapadékban. Az új típusú fonógép cseh­szlovákiai kísérleti dolgozók és az Ostí nad Orlicí-i Kísérleti Intézetben már második éve tevékenykedő szovjet tervezők szoros együttműködésének gyü­mölcse. A szovjet géptervezők munkáját Anatolij Petrovics Gurjanov, a taskenti Textilgép­gyár főtervezője irányítja. VÁCLAV ROHLENA, az emlí­tett Kísérleti Intézet igazgatója kijelentette, hogv a gyümölcsö­ző együttműködés a szovjet szakemberekkel minden műsza­ki nehézséget áthidal. Hasonló a véleménye A. P. Gurianov főtervezőnek is: „Egyesült erővel sokkal gyor­sabban s könnyebben értük el azokat az eredményeket, ame­lyeket külön-külön aligha sike­rült volna ily rövid idő alatt elérnünk. Nagyon jól megértjük egymást, jól szerveztük meg munkánkat. Ennek köszönhe­tő, hogy siker koronázta fára­dozásainkat". Az Állami Tudományos-Műsz­ki Együttműködési Bizottság tagjai úgy vélik, hogy az em­lített együttműködés eredmé­nyeként 2—3 évvel siettette a szóban forgó fejlesztési fel­adat megoldását. BECSLÉS SZERINT több mint 100 millió orsó van a földke­rekségen üzemeltetett fonógé­peken, melyeknek értéke meg­közelíti a 30 milliárd — egyen­értékű — koronát. E gépek ter­melési eredményét a csehszlo­vákiai gyártmányú pneumati­kus, vetélő nélküli fonógépek ugyanazon idő alatt akkor is elérnék, ha a hagyományos gépeknek csupán egyharmadát kitevő mennyiségű új gépet ál­lítanának munkába. A CENTROPROJEKT Tervező Intézetben már ki is dolgozzák az új típusú pneumatikus fonó­gépeket üzemeltető fonógyárak építésének terveit. Az egyik ilyen üzemet Csehszlovákiában, a másikat a Szovjetunióbari ad­ják át rendeltetésének,' éspe­dig 1967-ben, amikor is a két ország textil- és gépipari dol­gozói így akarják megünnepel­ni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Az időjárás alakulását jelenleg az Atlanti-óceán felől Anglián át Skandináviában és a Baltikum déli részébe terjedő ciklon befolyásol­ja. Egyidejűleg Spanyolország fö­lött anticiklon terjed és a nyo­máskülönbségekből származó pá­rás, aránylag meleg tengeri lég­tömegek nyomulnak a szárazföld felé, felhőzet és gyakori Bsőzés kíséretében. január első hetében változó lesz az időjárás. A tengeri légtömegek átvonulásakor csapadék, a he­gyekben hó, az alacsonyabban fekvő területeken pedig eső vár­ható. Az éjszakai hőmérséklet 0—mínusz B C fok, a hegyvidéki völgyekben mínusz 10 fok körül, a nappali hőmérséklet többnyire 0—plusz 4 fok lesz. A hét végén a hőmérséklet csökken. (P. F.) — Milyen gyermekeket he­lyeznek el az intézetben? — tettük fel a kérdést. — Intézetünkbe testi defor­mációban, beszédhibában szen­vedő, szerencsétlenség követ­keztében kezüket, lábukat el­veszített, idegbeteg, epilepsziás és egyéb fogyatékosságú gyer­mekeket veszünk fel. Az állan­dó orvosi felügyelet alatt álló beteg gyermekeket megtanít­juk azokra a fogalmakra, ame­lyek az élet alapfeltételeihez lirtoznak. Arra törekszünk, hogy neveltjeinket képességeik szerint az elméleti és a gya­korlati tapasztalatok terén az egészséges tanulókkal egyenlő színvonalra hozzuk. A cél el­érésénél azonban számtalan, előre nem látható nehézségbe is ütközünk. , — Miként folyik az oktatás? — Az elnyomorodott kezű diákok kézügyességének vissza­adásához például csak a helye­sen megválasztott módszer ve­zethet, mely a gyermekektől is rendkívül nagy kitartást, aka­raterőt igényel. A gyermeknek fapálcikát adunk a kezébe, ez­zel rajzol a homokban. A gyakor­lat célja, hogy a folyamatos mozgás következtében a kéz le­győzze a homok ellenállását. Fokozatosan térünk át az ecset használatára, a színes ceruzák alkalmazására. A tanuló eleinte nagy idomokat rajzol, majd ki­sebbek ábrázolására tér át, vé­gül írásjeleket iratunk vele. Van olyan diákunk is, aki mindkét kezét elvesztette, szá­jába veszi a tollat, s úgy ír. Egy másik viszont lábát hasz­nálja írásra. A gyermekeket so­kat gyakoroltatjuk, rászoktat­juk őket arra, kényszerítsék végtagjaikat engedelmességre, ismételjék el számtalanszor azt a mozdulatot, amely nehézsé­get okoz nekik. Lassanként el­érjük, hogy a tanuló vonakodá­sát leküzdve — örömét leli az írásban, rajzolásban. Kézművességre is tanítjuk a diákokat. A fiúk a műhelyek­ben fából, agyagból szobrocs­kákat, játékszereket, használati tárgyakat készítenek. Elsajátít­ják a lakatos-, asztalos- és más mesterségeket. Ceruzarajzokat készítenek, vízfestékkel, pasz­tellel képeket festenek. A ké­pek bizonyítják, hogy sok te­hetséges diák is akad nevelt­jeink között Sokkal nehezebb a helyzet azokkal a tanulókkal, akiket ál­landóan gyógykezelni kell. A beteg gyermek szellemileg ís elmaradottabb. A tanító külön­külön foglalkozik velük. Ágytól ágyig jár, törekvése arra irá­nyul, hogy a diákok közötti tu­dáskülönbséget kiegyenlítse. Az oktatás lassú, a tananya­got sokszor ismétlik. Ezek a tanulók feledékenyek, amit ma megtanultak, másnapra elfelejtik. Az orvosi gyógy­kezelés gyakran megszakítja az oktatás menetét, a tanulók ki­zökkennek, a nevelő élőiről kezdhet mindent. Gyakori eset, hogy olyan gye­rekeket is küldenek intézetünk­be, akik állandó kórházi keze­lésre szorulnának. A járási de­fektológus néha nem elemzi mélyebben a testi fogyatékos­ság jellegét, nem gondol arra, hogy intézetünkben kórházi ke­zelést nem nyújthatunk. Számos alkalommal kértük a kerületi és járási szociális bizottságokat, alaposan fontolják meg, kit utalnak intézetünkbe. Az intézetből kikerült diákok többsége megállja helyét az életben. Magasabb fokú isko­lákra kerülnek, ipari tanulók, jó, ügyes mesteremberek vál­nak belőlük. Mindenütt megbe­csülik őket, mert munkájukkal ezt kiérdemlik. HORNYÁNSZKY TIBOR A Shipton Automation Ltd. brit cég egy londoni kiállításon gombnyomásra működő telefont mutatott be, melynek számlap­ján a számokat nem tárcsáz­zák, hanem lenyomják. (CTK felvételei eRri viktor 2. Minél sűrűbben estek a kérdések, annál he­vesebb dac ébredt Hugóban. Császár csalódni fog benne, nem az a gyámoltalan gyerek, akit ta­valy kénye-kedve szerint dirigálhatott. — Nem vesznek vissza, és nem ígértek semmit. De ha egy esztendeig dolgoznék valahol... — Mennél szenet lapátolni és zsákolni a téli kikötőbe? — Ez igazán az én magánügyem. De ha min­denáron tudni akarod, inkább az építkezőkhöz mennék. Jó szakma, kitanulnám. Császár a meglepetett játszotta: — Ni csak, a mafla dolgozni akar...! Sehová se mész...l hallottátok a dilist? Hogy a magán­ügye! A jó dolgában nem fér a bőrébe. Ügy él, mint egy grand, mint egy angol lord, és maltert akar keverni. Tisztára félnótás lett, hogy kike­rült a szárnyaim alól. Hugó még mindig nem adta be a derekát. — A mamának már szóltam, és ô helyeselte. Mondhatsz bármit, de ne tarts hülyének. — Pedig az vagy, címeres ökör... Különben, hogy mi lesz jó, azt Itt én döntöm el. És pofa be a mamával! Nem vagy már dedós, nincs szük­séged pelenkára... Vagy azt akarnád, hogy a lélekmentő angyalaid egy kis Információt kapja­nak — a kedves papáról? Hugó elrémülten nézett Császárra. Minden el­tökéltsége egyszerre füstbe ment, és belül olyan ürességet érzett, mintha hirtelen kiszivattyúzták volna a vérét. Császár sohase volt nagy jellem, ismerte minden stiklijét és gazemberségét, alt is, amiért lefogták, és kilenc hónapra hűvösre tet­i ték, de nem tételezte fel róla, hogy lealacsonyo­dik a besúgásig. — Te... te bemószerolnál? — dadogta. Császár önelégülten nevetett. Hugócska könnyű eset, féikézzel elintézi. Lám, elég volt egy célzás, és halálosan begyulladt. Egy mukk nélkül fog parírozni, kezes báránnyá teszi. — A cél szentesíti az eszközt — fitogtatta műveltségét. — Azért ne lógasd az orrod. Jól meggondolom, mielőtt valamit teszek ... Hagyd a sulit a fenébe, ha jót akarsz! Este rendezünk egy kis zrít az Aranykakasban, és mindjárt a mennyországban leszel. — Veletek repülök, felség — kontrázott Dagi. Hugó nem szólt többet, nem ellenkezett, s úgy látszott, hogy az esti muri bejelentésével az ügy lezárult. Császár elnézett Hugó feje felett, és a szeme ismét megakadt a közelükben ülő barna bőrű fiatalon. — Ki ez a girhes alak itt, Tucskó? — kérdezte, és nyomban kiadta a parancsot. — Vágd a labdát a diójába.! — Vágd te! Nekem nincs a terhemre. — Nekem igen ... Rontja itt a levegőt... Na, mi lesz? — Ne csinál] balhét. — Ne majrézz...! Ez a pasas megjátssza, hogy tudományt fal, közben pedig minket les... Téged bámul úgy ez a huszonnyolcas, Rózsi? — Engem ugyan nem — vonogatta Rózsi a vál­lát. — Talán a Loncit. Császár e pillanatban, mintha dróton rángat­ták volna, a félrevonultan ülő lányra nézett: — Marhául csinos... Meg se mondtad, hol szedtek fel. — Hosszú história, és nem érdekes...' A föl­dím. Velem dolgozik a Cérnában. Császár a lányhoz lépett, és leült melléje. — Van szerencsém! Még nem mutatkoztam be... Császár vagyok. Császár minden tekintet­Tovább tart az enyhe tél A leghidegebb és legmelegebb január • Milyen idő lesz az új év első hetében? ben. A többit Rózsi megmagyarázza. Vagy mond­jam én? — Nem szükséges — mondta a lány, és fel­állt. Követni akarta a másik két fiúval a fagy­laltos bódé felé tartó Rózsit. Császár megragadta a karján. Nem tette gorombán, még mosolygott Is kedvesen, mert ellenállhatatlan akart lenni, hogy minden teketória nélkül, férfias varázsával — így hitte magáról — puhára főzze, levegye a lábáról. — Egy kicsit dumálunk. Elszórakozunk négy­szemközt szép csöndesen, ahogy illik. — Mit akar tőlem? Eresszen el! Császár elcsudálkozott; váratlanul érte az el­lenállás, mintha hirtelen mellbe vágták volna. — Mi az, Baba? Makacskodunk ...? Van ennek ellenszere is. Mindjárt szájon váglak. — Maga? Csak merje! — Ne ingerelj, édes szívem. Ne Ingerelj!... Nem mondták, hogy köztünk nincs udvari bóko­lás... magázás? — Nem vagyok a barátja, hogy tegezzen. — Majd leszel... A Dagadt a barátod vagy mással futsz? A lány úgy látta jónak, hogy átvegye Császár zsargonját. — Rosszul informáltak, felség. Nem futok sen­kivel. — Ezt add be a nagymamádnak 1 Vagy tán a panoptikumból szöktél meg szűzen? — Eltatlálta Az esküvőmön mirtuszkoszorút fonok majd a hajamba. Ha Császár fejébe több ész szorult volna, talán változtat a stílusán, de ő a maga módján, tenyeres­talpasan tovább ütötte a vasat. — Ha nem tudnád, itt én szabom meg, ki ki­vpl... Túcskóval csak tévedésből párosítottalak össze. Rózsit testáltam rá, amikor az a beleset ért.. — Mikor a sitibe vitték? — Nagyon nyelves vagy, Baba. Biztosan egy tucat trógerrel szűrted össze a levet. Tőlük ra­gadt rád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom