Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-29 / 28. szám, szombat

A PRÁGA! MAGYAR KULTÚRA KÖNYVAJANLATA SZÉPIRODALOM: Kčs Anibrózy A.: Borostyán 51,75 Andrzejewski ).: Hamu és gyémánt 18,75 Azuela M,: Odalenn 12.75 Baade F.: Versenyfutás a 2000. évig 26.25 Balstad L.: Egy asszony a Spitzbergákon 22,50 Bnrát E.: Boszorkánytánc 37,50 Bass E.: A Huniberto cirknsz 30,75 Bates H.: )ó széllel francia partra 18.75 Benamy S.: Hetvendolláros utazás 14,25 Benedek I.: Ember és gyerek 12,40 Bíró—Komjáth: Háború hadüzenet nélkül 14.65 Bochenski ].: Az Isteni Július 9.40 Bodo B.: Ádámok és Évák 13,30 Bóka L.: Oszi napló 9.75 Bőkay ].: Egy rózsaszál szebben beszél 27,75 Bosswell J.: Doktor |ohnsnn élete 18,— Bruck E.: Ki téged így szeret 6,30 Caute D.: Oldd meg sarudat 12.75 Cervantes: Don Quijote 97,50 Chambre A.: Hét tenger búvárkalandjai 19,50 Cousteau—Dumas: A csend világa 6,— Csehova M : A messzi múltbél 15,75 Csurka I.: Százötös mellék 13,50 Davidson B.: A sellők 15,40 Déry T.: Szerelem 15,75 Dormándi L.: A hórihorgas és a köpcös 10.50 Dosztojevszkij: A félkegyelmű 28,50 Düblin: Hamlet avagy a hosszú éjszaka vágó 29,25 pruon: Finom famíliák 18,75 Dulemba—Dworczyk: Háromgarasos utazás 15,40 Dumas: Luisa San Felíce I., II. 52.50 Emberi sors (Mai szovjet elbeszélések) 18,75 Erdős L.: Élt közöttünk egy ember 16.15 Fanlkner W.: Megszületik augusztusban 18,75 Faulkner W.: Slrgyalázók 18.15 Fábián Z.: Déltől hajnalig 13.15 Fayeln C.: Egy francia orvosnő lemenben 8,25 Fekete Gy.: Ezeregyedik esztendő 10,90 Felek! L : Isten veled, atomkort 10.90 Fiedler A.: Az őrjöngő Ucayali 16,90 Flavius J.: A zsidó háború 32,65 Földeák j.: Vádlottak 21.10 Földes P.: Hotel Drezda 19 15 Fülöp j.: Tavaly ilyenkor 5,25 Francé A.: Az istenek szomjaznak 18,75 Francé A.: Színésztörténei 12,— Anna Frank és D. Rubinowicz naplója 18.75 Gaál A.: A háromnevű ember 9,75 du Gard: Boldogulni 13,50 du Gard: jacques Thibault 8,65 Gábor Gy.: Gondolatok könyve 41,25 Gárdos M.: Kukoricán térdepelve 17,25 Gelléri A. E.: összegyűjtött novellái I., II. 39.75 Gerencsér M.: A szombaton teremtett ország 11,25 Gergely S.: Rögös út 24.40 Gergely S.: Felsőbb osztályba léphet 18,75 Gesta Romanorum (Középkori elbeszélések) 63.75 Goda G.: Magányos utazás 24,— Goda G.: Ördögűzés I., II. 31,— Goda G.: Poldini úr 18,— Goethe: Költészet és valóság 43.75 Golding W.: A torony 12.75 Granasztoi P.: Vallomás és búcsú 25,50 Grandplerre L.: Napfogyatkozás 19,50 Hartung: Csodagyerekek 13.50 Hegedűs H.: Matrózéveim 7.90 Heine: Útirajzok 36,Heym: A Glasenapp ügy 18,75 Hoel, S.: Találkozás a mérföldkőnél 19,90 Heyward: Porgy és Bess 9,75 Illés B.: Az aranyliba 35,25 Illés E.: Kettős kör 18,— Istrati P.: Kyra Kyralina 18.75 (ávor O.: Vonuljatok ki sanzonok 15,— Jens V.: Elfelejtett arcok 17.25 Jókai M.: Egy magyar nábob I., II. (krlt.l 51.— (ókal M.: Kárpáthy Zoltán I., II. (kritikai) 42,— Jókai M.: A régi jó táblabírák (kritikai! 31,50 jókai M.: Szabadság a hó alatt (barna) 24,75 Jugnin P.: Élni vagy megsemmisülni 18,75 Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz 7,35 Karinthy Ferenc: Hátország 10,50 Karintby Frigyes: Capillária 13.50 Karinthy Frigyes: Hátrálva s világ körül 27,75 Karsai E.: A budai vártól a gyepüíg 42,75 Karsai E.: „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön". Dokumentnmok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon I., II. 85,50 Kassák L.: Az út vége 18,15 Kassák L.: Egy lélek keresi magit 1

4'

65 Kazakevics: Csillag 1

8.

75 Keszi I.: Örvényes Csőri 1

8'

48 Kilátó — huszonegy mai szovjet novella 23,25 Knight E.: Légy hü magadhoz 18.75 Kolossá I.: A szökés 3,90 Kolozs P.: A családfa árnyéka 1

8.— Kolozsvári G. E.: Csendes rév a bázletőn 15.75 Komlós J.: Csak az első száz év nehéz 13.90 Korona és kard — Magyarország a XI—XIII. században 21,75 Kossá I.: Vissza a Dunához 21,— Kosztolányi D.: Elbeszélései 55.50 Kovai L.: Porta Nomentana 18,— Krleža M: A fekete sas árnyékában 27,— Krúdy Gy.: Hét bagoly 2

2 50 Krúdy Gy.: A vörös postakocsi 21

2S Kulin Gy.: A világegyetem 9.— Kuprin: Verem 15,40 Mikes—Pusztai: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról . . 7

5 Nesln A.: Fordítások és ferdítések 10 9" Riadó a naprendszerben (23 tudományos fantasztikus novellái 19,90 Trlolet E : A fehér ló 22.15 Zola E.: Válogatott művészeti írásai 21,— IFJÚSÁGI KÖNVVEK: Kčs Arany: Buda halála 2.

2

5 Az álruhás kalifa 8.25 Bogdány F : Képes német nyelvkönyv gyermekeknek II. 23,25 Dickens: Coperfield Dávid 24 — Fanta M.: Nyári alma 8.25 Hegedűs G.: Az írnok és a fáraó 13,50 Juhász F.: A nap és a hold elrablása 8 25 Karinthy F.: Tanár úr kérem 7.50 Katona J.: Bánk bán 2.

25 Käsztner E.: A repülő osztály 5,25 Móra F.: Rab ember fiai 7,50 Nagy K.: Vakarcs 9,Pénzes I.: Barangolás Hajnalországban 13.50 Révay J.: Raevius ezredes utazása 15,— Salten F.: Bambi 11.25 A. Tolsztoj: Aranyknlcsocska 9,— Verne J.: Cirkuszkocsival a sarkvidéken át 16.90 Verne J.: Nemo kapitány 18,— Vinokurov: Felszáll a repülőgép 10,50 A fenti könyvek megrendelhetők: Maďarská kultúra, PRAHA 1, Václavské nám. 2. ŰF-044 fldan órák szereta A Buöovice melletti Nevojice községben lakik fan Kadluba, aki kerek negyed évszázada foglalkozik fali, asztali és függöórák gyűjtésével. Zsebórák iránt nem érdeklődik. Lakásának falait, asztalait a XVI. és a XX. század közötti időben csaknem minden európai országban készített óraremekek díszítik. Egymás mellett láthatók a rokokó és empire stílű, vagy szecesziós órák, kezdve a 10 centiméter nagyságúaktól egészen a kétméteresekig, de akadnak különféle zenélőórák is, amelyek kecses rokokó menüetteket vagy a „Radetzkymarsot" s különféle fülbemászó dallamokat játszanak. Jan Kadluba több mint 70 óraritkaság tulajdonosa. Valamennyi kifogástalanul működig, szerkezetük jól meg van olajozva és külső burkolatuk ls ragyogóan aranyozott, vagy lakkozott. Látható nála miniatűr toronyóra, különleges német óra, amelynek számlapja egy férfit ábrázoló képbe volt helyezve. A férfi az inga mozgásának ütemére mindkét szemével kacsingatott. Az egészben az az érdekes, hogy Kadluba nem órásmester, hanem molnár. Azonban már gyermekkorában vonzódott az órákhoz és az volt a leghőbb vágya, hogy órás legyen. A sors azonban másként akarta. Már hatéves korában árván maradt, és mivel az órásmesterség kitanulása sok pénzbe került volna, molnárinas lett, ami „olcsóbb" volt. Volt ennek azonban előnye is. Kadluba sok helyre jutott el, ahol malmok berendezését javította, szétszedte, vagy öszeállította. Szabad idejében órák után kutatott. Jan Kadluba bár nem tanulhatta ki az órásmesterséget, mégis igazi szakértő, akt még a „legtökéletesebben elrontott" órát is helyre tudja „pofozni". Sok esetben az óraszerkezet külső burkolatának a festett, vagy plasztikus díszítéseit is renoválnia kell. Ehhez nemcsak nagy hozzáértés kell, hanem az adott korszak stílusának tökéletes ismerete ts. Jan Kadluba gyűjteményét gyakran felkeresik hazai és külföldi műbarátok. Tavaly például Nyugat-Németországból, Svájcból, az Egyesült Államokból és Kanadából is érkeztek látogatók, akik közül sokan szintén gyűjtök és még többen vásárlók — illetve azok lennének, ha... Pedig nem fukarkodnak, hiszen valutában négy számjegyű összegeket ís felajánlanak Kadlabának, aki azonban minden ajánlatot elutasít, mert „szívéhez nőtt" gyűjteményének mindegyik darabja. Egy kanadai látogatója ajánlatára így válaszolt: „Márpedig azt a švarcwaldt órát húszezerért sem adnám oda ..." K. O. Hrubý HOGYAN MŰKÖDNEK A PROGRAMVEZÉRLÉSŰ SZERSZÁMGÉPEK? A szerszámgépek programvezérlése a gép egyes, a fő- és mellékmozgást végző részel (szánok, asztalok, főorsók stb.J elmozdulásának automatikus szabályozását jelenti, mégpedig előre rögzített terv szerint, amelyeknek eredményeképpen a munkadarab kívánt alakját, méretét, felületi simaságát megkapja. Menetrendnek (programnak) nevezik az adott munkadarab megmunkálása folyamán a géprészek mozgásának előre rögzített sorrendjét és törvényszerűségeit. A programot lyuk-kártyával, lyukszalaggal, vagy előválasztó kapcsolóval adják a gépbe. A szokásos lyukkártyás programvezérlésnél a program egyes utasításait a gép egyes működő részeivel áramkörök bekapcsolásával, illetőleg kikapcsolásával közöljük. Programozhatók ezzel a rendszerrel a mozgásirányok Ielőre, hátra stb.), mozgási sebességek, (előtolás, gyors menet stb.J, főorsó-fordulatszám, hűtő-kenő folyadék megindítása, illetőleg zárása. Az úthoszszakat Itt legtöbbször ütközőkkel határolják. Az ütközők miatt azonban az állítási idők még mindig jelentősek, ezért gazdaságos alkalmazásuk függ a gyártandó darabok számától. A DÉLI-SARKON nincs szükség hűtőszekrényre, a mi éghajlatunk alatt azonban egyetlen háztartás sem nélkülözheti. Ugyanis az élelmiszerek télen is gyorsan romlanak és mi lesz, ha majd ismét a nyári nap szólja forró sugarait a Földre? Ma még a hőmérő higanyszála a fagypont alatt van, de ne feledjük, sok élelmiszer nem fagyasztható, hanem csupán hideg helyen tárolandó. A központi fűtéses lakásokban a hűtőszekrény elsőrendű fontosságú. Azonnal megvásárolhatja kiegészítő kölcsönre is. A 100, 120 és 230 literes CALEX-elektromos hűtőszekrények kaphatók az ELEKTRO szaküzleteiben. ÚF-027 Egészítse ki fehérneműkészletét ágyneművel és asztalgarnitúrával . biele TiijZd ne alsóhuzat damaszt kanavász törülköző asztalterítő üzleteiben kiegészítő Kölcsónre ls kapható ÜF-029 vz554 110,- korom vi. 546 150,-korona vz.541 13Q-korona Milyen régi a posta? A gondosan megépített első közutak ókori birodalmak igazgatási céljaira épültek. Ugyanezért szervezték meg a rendszeres közúti közlekedési Intézményeket, az első postákat ls. Az uralkodó rendeleteinek gyors eljuttatása a birodalom távoli tájaira és jelentések, hírek gyors továbbítása az uralkodóhoz, ez volt az első posták feladata. Ismerünk ókori, kínai, persza, görög postaszervezeteket is, de a legtökéletesebben megszervezett ókori postaintézménye a római birodalomnak volt. A római posta, a „cursus publl- «• cus", nagyszerű szervezete tette |JJ lehetővé azt, hogy az Aquincumból küldött Jelentésre 14 napon 1961 belül már válasz ls érkezett Rómából. A cursus publlcus lóváltó I. 2 állomásainak neve „poslta statlo", összevonva „poststatio" volt. Eb- ^ , bői származik a mai posta el- 1 I nevezés.