Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. január 28. PÉNTEK • XIX. évfolyam 27. szóm Ára 30 fillér A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése a népgazdaság fejlődéséről és az 1965. évi állami terv teljesítéséről AZ IPARI TERMELÉS TAVALY 7,9 SZÁZALÉKKAL A MUNKATERMELÉKENYSÉG 6,2 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT Az 1965-ös év hazánk felszabadulása 20. évlordulójának éve volt. Ezt az évfordulót a dolgozók fokozott munkakezdeményezéssel, az ideiglenes nehézségek aktív lekfizdésével és a gazdaságunk kedvező fejlődésének elérésére kilejtett törekvéssel ünnepelték. Az 19B5-ben elért gazdasági eredmények bizonyos haladást jelentenek a népgazdaság konszolidálásában és stabilizálásában, de még nem értek el lényeges javulást a hatékonyság fejlesztése és a gazdaság intenzitásának növelése terén. Nem is lehetett egy év alatt áthidalni azokat az irányzatokat a népgazdaságban, amelyek az elmúlt néhány év folyamán gyülemlettek fel. A társadalmi termelés növekedése a múlt évekhez viszonyítva meggyorsult. Erről tanúskodik az ipari termelés 7,9 százalékos, az építkezési szervezetek munkájának 4,2 százalékos, a közlekedés teljesítményének 5,2 százalékos növekedése. A népgazdaság 1965. évi fejlődésének egyik kedvezőtlen vonása volt az, hogy a termelés minőségi mutatóinak fejlődése továbbra is lemaradt a mennyiségi mutatók fejlődése mögött. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás és a mezőgazdasági üzemek fogyatékos munkaszervezése következtében 3,3 százalékkal csökkent az előző évvel szemben, az ötéves átlaghoz viszonyítva pedig 0,3 százalékkal csökkent. Ezt a hanyatlást elsősorban a növénytermesztési feladatok nem teljesítése okozta. Az állattenyésztési termelés az 1964-es évhez viszonyítva 2,3 százalékkal emelkedett, amihez jelentősen hozzájárult a takarmánybehozatal és a takarmánykeverékek termelésének növelése. A gnzrtaséigi állatok hasznossága 1965-ben az btób'M h'sz év legmagasabb színvonalát érte el. A társadalmi termelés összehasonlítható árakban töhb mint 4 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem, amelyből a lakosság, a társadalom és a felhalmozás szükségleteit fedezzük, 2,5 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy növekedése lassúbb volt a társadalmi termelés emelkedésénél. A termelési fogyasztás viszonylagos nSvekedése a túl nagy anyag, nyersanyag, és energia igénylés következtében, valamint az alapnyersanyagok elégtelen értékesítése miatt a nemzeti jövedelem kialakulását mintegy 3,5 milliárd koronával csökkentette. Az 1965. évi terv a hosszú tartamú kedvezőtlen fejlődési irányzatok hatása következtében egyes részeiben nem volt kiegyenlített. Az irányítás és a tervezés régi módszerével 1965ben nem sikerült teljesen feltárnunk és felhasználnunk a népgazdaság belső tartalékait mozgósító tervfeladatok kitűzésére. A gazdasági helyzetet 1965-ben megnehezítették az újonnan keletkezett szükségletek, amelyeket főként az árvíz és a kedvezőtlen időjárás okozott. E károkat összességükben mintegy 8—9 milliárd koronára becsüljük. 1965-ben — hasonlóképpen mint az előző években — nem teljesítettük a beruházási építkezés tervét, késett a kapacitások üzembehelyezése, túlléptük az építkezések költségvetési árait, és csak lassan csökkent a befejezetlen építkezések száma. Az állóalapok kihasználása és hatékonysága az előző évhez viszonyítva roszszabbodott, és ez ínég fokozta az új beruházási építkezésekkel szemben támasztott igényeket. Az iparban és az építőiparban az 1964-es évhez viszonyítva megjavult a készletekkel való gazdálkodás. A külkereskedelem túlteljesítette tervfelada tait. A külkereskedelmi forgalom 7,1 százalékkal növekedett az 1964-es évvel szemben. A rossz termés ellenére tovább javult a belföldi piac élelmiszerellátása, főként azáltal, bogy rendkívüli gabona- és burgonya behozatalra került sor. Részben megjavult a lakosság ellátása bizonyos iparcikkekkel, de nem lehetett teljesen kielégíteni az igényeket a kívánt választékú és minőségű áruval. Az egyéni fogyasztás a máit évben 4 százalékkal emelkedett, s az 1964-es évhez viszonyítva növekedett az anyagi társadalmi fogyasztás is. Az életszínvonal terén azonban lemaradt a minőségi igények kielégítése, például a kedvezőbb élet- és munkakörnyezet kialakítása, a fizetett szolgáltatások, valamint a szabad idő stb. terén. A népgazdaság egyes ágaiban a következő eredményeket értük el: I. IPAR A társadalmi termelés növekedése 1965-ben elsősorban az ipari termelés fejlődésén alapult. Az ipari termelés évi tervét 102,8 százalékra, az árutermelés tervét 102,9 százalékra teljesítették. Az ipari termelés tervét valamennyi szakágazat teljesítette. Az ipari termelés az 1964-es évhez viszonyítva 7,9 százalékkal növekedett. Az ipari termelés viszonylag nagyarányú növekedésének azonban még nem felelt meg társadalmi hasznossága, mert növekedésének több mint kétharmadát elnyelte a megnövekedett termelési fogyasztás. A T ővl terv teljesítése és az ipar brutto termelés indexe 1965-ben: btto termelés 1965-ben mid. koronában tervteljesítés százalékban 1965. az 1964es évbez vlszonvítva % ban Ipar együttvéve 225,7 102,8 107,9 Ebből a Bányaipari Minisztérium vállalatai 13,1 103 101 Központi energetikai ig&zgatéság 8 101,5 107,8 Nehézipar 85,9 102,2 111,1 Vegyipar 20,7 104 111,2 Építőipar 111,2 (építőanyagtermelés) •,1 107,2 109,2 Közszükségleti Ipar 33,9 103,4 107 Elelmlxreripar 34,1 100,5 101,9 Bár az 1965-ben tovább bővült a közszükségleti árucikkek választéka, mivel a termelés és a kereskedelem kezdeményezőbben igyekezett kielégíteni a piaci szükségletet, az egyes árufajták választékának felújítása még mindig elmaradt a világfejlődés mögölt. A termelésminőség problémái 1965 folyamán számos iparvállalat érdeklődésének előterébe került, és egyes vállalatokban megállt kedvezőtlen fejlődése. Gyakorlatilag valamennyi szakágazatban csökkent a termelési selejt. 1965-ben az előző évhez viszonyítva az iparban mintegy 3 százalékkal, vagyis csaknem 40 millió koronával csökkent a selejt okozta veszteség. A termékek minőségének javítása terén azok a vállalatok értek el jó eredményeket, amelyekben a dolgozók anyagi érdekeltségét megfelelően öszszekapcsolták a technológiai fegyelem betartásával. Az év folyamán egyes kiválasztott Iparvállalatokban kísérletképpen kipróbálták az új tökéletesített irányítási rendszer egyes elemelt. A személyes anyagi érdekeltség új elvei pozitívan hatottak a feladatok teljesítésére és túlteljesítésére és megnyilvánultak a termelés gazdaságossá tételében ls. A kísérletező vállalatokban rugalmasabbá vált a szállítók és átvevők kapcsolata, Javult a termékek minősége és a gyártmányok összetétele. Tekintettel azonban az új irányítási módszerek kipróbálásának rövid tartamára, az elért eredményeket nem szabad túlbecsülni. A munkások munkaidejének kihasználása és a túlórázás általá ban az előző év színvonalán maradt. A nem kielégítő munkaszervezés következtében azonban nagy tartalékok rejlenek a munkaidő kihasználása terén. Az ipar az önköltség tervét 98.9 százalékra teljesítette, s a tényleges kiadás mintegy 2 milliárd koronával volt kevesebb a tervezettnél. E pozitív eredmény ellenére sem állt be alapvető fordulat az ipari termelés hatékonyságának növelésében. A munkatermelékenység tervét 1965-ben 102,7 százalékra teljesítették, a munkatermelékenység terén a tervfeladatokat valamenynyi iparág teljesítette. Az 1964es évhez viszonyítva az iparban 6,2 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. Ennek ellenére még távolról sem használták kl a múlt években relbalmozédott tartalékokat. Az ipari dolgozók havi átlag bérének tervét 100,8 százalék ra teljesítették. Az átlagbér 1601 korona volt, és az 1964-es évhez viszonyítva 2,2 százalékkal növekedett. A munkások bére, amely 1965-ben havonta állag 1528 korona volt, az előző évvel szemben 1,5 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor nö(Folytatás a 2. oldalonj Prágában nemsokára megkezdődik a föld alatti vasút építésé. Az előmunkálatok jelenleg a csatornahálózat egy részének áthelyezésére összpontosulnak. A vízépítő vállalat dolgozói e célból különleges fúrótornyot állítottak fel a Smetana Színház előtt. (J. Kruliš — CTK felv.j VIETNAM Erősödik a dél-vietnami hazafiak harci tevékenysége • Nézeteltérések az amerikai kormányban és kongresszusban • Beavatott körök a VDK bombázásának közeli újrakezdéséről beszélnek • Háborús fáradtság Dél-Vietnamban? • Laosz és Kambodzsa tiltakozik az ismételt amerikai provokációk miatt Saigon (CTK) — Nyugati sajtóirodák Jelentései szerint a dél-vietnami hazafiak élénk harci tevékenységet fejtenek ki a Da Nang-l és Chu Lal-t amerikai haditengerészeti támaszpont környékén. Az amerikaiak hiába keresik azokat a pontokat, ahonnan az elmúlt napokban a hazafiak tűz alá vették az amerikai állásokat. A hazafiak felszámolják az amerikai előőrsöket. Egy amerikai tengerészgyalogsági alakulat tegnap reggel Chu Lai közelében súlyos veszteséget szenvedett. Amerikai, dél-koreai és saigoni kormánycsapatok több hadművelettel kísérelték meg az 1. számú part menti országút ellenőrzésének megszerzését. Az amerikalak Qui Nhon környékén is fokozták harci tevékenységüket. Tegnap a kambodzsai határ mentén fekvő Kien Phongból is saigoni csapatösszevonásokat Jelentettek. Az amerikai légierő szerdán heves erővel bomDázta a hazafiak feltételezett állásait. Tay Ntn tartományban a B 52-es óriásbombázók a 141. repülőtámadást intézték dél-vietnami terület ellen, nem egész öt kilométerre a kambodzsai határtól. Az amerikalak nagyszabású hadműveletet indítottak a hazafiak ellen Ding Binh tengerparti tartományban. Washingtoni hírek szerint nem kétséges, hogy Johnson elnök a közeljövőben parancsot ad Észak-Vietnam bombázásának újrakezdésére, ám a kormányban és a kongresszusban felmerült nézeteltérések miatt döntése nem lesz egyöntetű. A New York Times szerint a bombázások újrakezdését, valamint újabb amerikai alakulatok kiküldését a fegyvernemek vezérkari főnökei sürgetik, őket támogatja Taylor tábornok, az elnök különleges tanácsadója, Alexts Johnson külügyminiszterhelyettes, Henry Cabot-Lodge saigoni nagykövet s valőszínű(Folytatás a 3. oldalon) MÁR MOST BIZTOSÍTJA 1 ý J S Ä Q Á R U S AH A 12 OLDALAS SZOMBATI SZAMUNKAT A CSKP küldöttsége Helsinkibe utazott (CTK) Tegnap Helsinkibe utazott a CSKP küldöttsége, mely Január 29-e és február l-e között részt vesz e Finn Kommunista Párt XIV. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Ľubomír Strougal, a CSKP Központi Bizottságának titkára ás Miroslav Müller, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese. „Európa lelkiismeretének" útja t— Dobossy László cikke Romáin Rolland születésének 100. évfordulójára Nagy ország nagy gondjai — Színes riport Indiából Kenyai kontrasztok — Mit tapasztalt az újságíró napjainkban, ebben az érdekes afrikai országban Segítsen, professzor úri — Beszélgetés dr. losef Hynie egyetemi tanárral, a prágai Szexuolőgial Intézet vezetőjével A stigma f-i Rudolf Olšinský elbeszélése Párizsi kaleidoszkóp Í— Pierre Cames beszámol az Időszerű párizsJ kulturális eseményekről Újságolvasók kis olimpiásza — Az ötödik feladvány három kérdése Keresztrejtvény