Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-26 / 25. szám, szerda

ORVOSI TANÁCSOK Korosabb férfiak bántalmai Idősebb férfiolvasóink kérésének teszünk eleget, midőn a prosztata, f 11. a dülmirigy betegségeiről és gyógykezeléséről írunk. Ez a szerv a húgyhólyag alatt, a húgycső mellett foglal helyet. Leginkább csak korosabb férfiaknál okoz bántalmakat azáltal, hogy különféle okok folytán a szerv megnövekszik s a húgycsöre gyakorolt nyomásával vagy deformálásával gátolja a hólyagban felgyülemlett vizelet kiürítését. Ilyen megbetegedés fiatalabb férfiaknál ritkábban fordul elő. A prosztata v. dülmirigy genynyes gyulladása esetén a húgycső nagyfokú beszűkítését vagy teljes elzáródását állapíthatjuk ineg. Kísérő tünetek, láz, rossz közérzet, heves altáji fájdalmak, székelési és vizelési nehézségek. A beteg tulajdonképpen a vizeletürítési képtelenség és a fájdalomérzés miatt keres sürgős orvosi segítséget. A szakorvos tudja, hogy a prosztatabántalmakban szenvedő beteg rendkívül érzékeny s ezért körültekintően és kíméletesen kezeli a beteget. A gyulladásos folyamatot megfelelő antibiotikum segítségével győzik le. Eredményes kezelés után a megnövekedett prosztata ismét kisebb lesz, a heves fájdalmak csillapodnak s a vizeletürítés is lehetővé válik. Vannak azonban olyan megbetegedések, amelyek gyógykezelése nehezebb, sokszor pedig sürgős sebészi beavatkozást igényelnek. Ilyen esetek közé tartozik pl. az, ha a gyulladás nem zajlik le a várakozásnak megfelelően, a tünetek súlyosbodnak, s a gennyedés folytán táiyog keletkezik, amelyet haladéktalanul fel kell nyitni. \ rm"i

Vj beavatkozás halogatása a prosztata körüli szöveteket, a hasüregi szerveket baktériumos fertőzéssel, az egész szervezetet pedig vérmérgezéssel fenyegeti. A megbetegedés egy másik fajtája a prosztatatúltengés, amely deformálja a húgycsövet és szinte lehetetlenné teszi a vizeletürítést. Megemlíthetnénk a dülmirigy megbetegedéseinek egyéb formáit és szövődményeit is, de nem célunk a betegségek és tüneteik vagy lefolyásuk részletes ismertetése. Csak azt szeretnénk férfiolvasóink lelkére kötni: kísérjék figyelemmel a prosztatabetegségre utaló tüneteket és fájdalmak vagy ürítési nehézségek esetén halogatás nélkül keressék fel orvosukat. A körzeti vagy üzemi orvos a beteget szakorvoshoz utalja, aki megbízható diagnózis alapján kezdi meg a gyógykezelést vagy műtétet javasol. Ha azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség, bizalommal vessük alá magunkat. A tapasztalt orvosok ilyen műtétek egész sorát végezték már el sikerrel; a prosztata operációknál nem kell sikertelenségtől tartani. A prosztata-műtét aránylag könnyű beavatkozás, amelyet még nyolcvanéves betegeken is eredményesen végeznek el. A műtét után a beteg gyakran szinte megfiatalodva hagyja el a kórházat. A dülmirigy megbetegedéseinél nem csupán vizeletürítést képtelenségről van szó. Ha az idős, prosztata-beteg ember érzi is a vizelési ingert és gyakran vizel, mégis keveset ürít és gyakori próbálkozás ellenére sem sikerül teljesen kiürítenie a húgyhólyagot. A benn maradt vizelet könnyen fertőződhet s a fertőzés a húgyvezetékek útján átterjedhet a vesére és más szervekre is. A vizeletben levő bomlóanyagok a vérkeringésbe jutva megmérgezhetik a szervezetet. Arra is gondolni kell, hogy az ürítési nehézségek következtében felgyülemlett vizeletben bármily szerves hámladék körül kő képződhet, amely a húgyvezetékbe vagy a húgycsőbe kerülve újabb fájdalmakkal és nehézségekkel súlyosbíthatja a beteg helyzetét. A megbetegedés minden esetét csak egyénileg lehet felelősen megítélni. A betegeknek és családtagjaiknak azonban tudniuk kell, hogy az orvosi segítség gyakran életmentő jelentőségű, ezért idejében kell Igénybe venni és a szakszerű ellátás, kezelés vagy műtét után sem szabad elhanyagolni a rendszeres ellenőrzést. Dr Sz. Gy. BEFAGYTAK A TEJFORRÁSOK? Nemrég örömmel közöltük a hírt, hogy a kassai járás mezőgazdasági üzemel a felszabadulás 20. esztendejében lényegesen túlteljesítették a tejeladási tervet. Jogosan feltételezhettük, hogy a CSKP XIII. kongresszusának évét a járás mezőgazdasági üzemel a korábbinál is kiválóbb eredményekkel kezdik. Igaz, jó néhány mezőgazdasági üzem az idén ls az év elejétől rendszeresen túlteljesíti vállalt faladatát, köztük Szítta, Valaliky, Nagyida, Bódvaújfalu, Felsőlánc, Kenyhec, Kysák. Rákos stb. SaJ nos, sokkal többen szerepelnek az adósok listáján. Sok szövet kezet 100—200 liter tejjel keve sebb tejet ad el naponta, mint amennyi szükséges lenne a terv teljesítéshez. Szesztán, Alsó- és Felsőmislyén, Buzitán, Mtglécen, Csénsen és sok más szövetkezetben a tél hidegétől talán befagytak a tejforrások? ( tl| Minden gyermek szereti az ananászt, egész biztosan megkedveli a SIXI-T A SIXI — az új gyermekfogkróm illatával és izével az ananászra emlékeztet. Kedvezően hat még az érzékeny nyálkahártyára is és jól tisztít. Ha a gyermekek megszeretik - bizonyosan kérni fogják azonban előbb meg kell ismerniük I ŰF-035 A SIXI jó, a SIXI csoda: ettől ragyog a gyermek fogai yisszhanQ..,jS®S2lvisszhan • SZOCIALISTA SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM Mögöttünk vannak azok az évek, amelyekben szocialista színdarabnak a jelszavak Illusztrálása, a problémamentesség, a haladás ügyét pártoló téma megválasztása számított. Keserű tapasztalatok árán felismertük, hogy a színház a társadalmi diagnózis megállapításának és az önbíráiatnak egyik leghatásosabb eszköze. Ma már nem bűn, ha a mű nem zárul „happy enddel", ha benne a tragikum uralkodik, és nem jelzi a megoldás útját sem. Drámaírásunk és színházaink műsortervel tanúskodnak róla, hogy a művészetnek ezen a területén is a szabad kibontakozódás korát éljük. Aligha akad például földrészünkön még egy nagyváros, amely Prágához hasonló, tarka és színes színházi műsort kínálhatna fel. Az elszigetelődés időszakára következő természetes reakcióként kezelhetjük azt a tünetet, hogy aránylag rövid időn belül műsorra került nálunk a nyugati drámairodalomnak minden számottevő műve, a kommersz művekről már nem is beszélve. Ebből a gondolatsorból indul ki Ján Kopecký, az egyik legjelentősebb cseh színikritikus a Rudé právo Január 16. számiban megjelent cikkében. Ennek alapján veti fel a követelményt, hogy most már pontosabban meg kell fogalmaznunk a szocialista színművészet kritériumait is. Nagyon helyesen leszögezi ugyanis, hogy vannak művek, ajuelyek kockázatot is vállalnak a társadalmi haladásért, az ember formálásáért, míg mások ebből nem kérnek, és megint mások útjában állanak az ilyen törekvéseknek. Kopecký nem vitatja el még az abszurd színház művei előadásának jogosultságát sem. Viszont hangsúlyozottan figyelme®tet, hogy jellegzetesen kiúttalanságot sugárzó bölcseletükben nem láthatunk szocializmust jellemző ismérvet. Nem arról van szó, hogy rózsaszínű szemüvegen át nézzük a világot ós az életet. Csupán arról, hogy érezzük: minden rosszért, a tragédiákért, a tévedésekért és a hibákért ls elkövetőjük — az ember felel. Az ember, aki meri vállalni a harcot, és győzelmekre képes. Gorkijnak ad igazat, aki kérdésként vetette fel annak idején: vajon a világnak nem lenne-e emberibb arculata, ha a művészet nemcsak azt tárná fel előttünk, amiben esettek és gyengék, hanem azt is, amiben jók ós erősek vagyunk? S a színháznak, ha társadalmi tisztét be akarja tölteni, szilárdítania kell az ember önmagába vetett hitét — vallja J. Kopecký. • SEM CSODATOLCSÉR, SEM SARLATÁNSÁG Egy-két hónappal ezelőtt újságjainkban számos közlemény, riport és leírás Jelent meg a nyelvtanulás egyik modern módszeréről, a hipnopédiáról. A vele kísérleteket folytató hazai szakemberek állítása szerint segítségével tüneményesen rövid idő, mintegy tíz nap alatt elsajátíthatók az alapvető isineretek bármely "nyelvből. Az első tanfolyamokat egy merészebb próbálkozás követte. Amint arról annak idején beszámoltunk, az Ústí nad Lftbem-t hlpnopédiai csoport vezetékes rádió segítségével tömeges méretekben próbálta ki az „alva tanulás" módszerét Az eredmény nem volt éppen a legbiztatóbb, és amint ez szokásos, a hozsannázást felváltotta az elmarasztalás rideg hangja. Ján Jedlička a Pravda január 15. számában megkísérelte a kérdés tisztázását. Szakszerű érvelés után fejti ki következtetését, hogy ez a módszer ugyan nem valamilyen csoda tölcsér, amelynek segítségével tudományokat tölthetünk agyunkba, viszont sarlatánság sem. Lényegében tíz teljes napot követel meg, mégpedig az ébrenléti és a fél (tehát nem a teljes] álom állapotában folytatott tanulás célszerű egybehangolását, bizonyos értelmi képességeket és nagy-nagy szorgalmat. Figyelmeztet arra, hogy a felelőtlen próbálkozás az egészség kárára mehet, súlyos ldegbántalmakhoz vezethet. Viszont aláhúzza, semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak, hogy ezen a téren lemaradjunk a világ élenjáró kutatást eredményei mögött. Éppen ezért védelmébe veszi a hazai szakemberek próbálkozásait 86 a tömeges alkalmazás terén egyedülálló kísérleteiket. • A KOZVČLEMČNYKUTATÁS ÚJ SZAKASZA Pártunk Központi Bizottságának határozata értelmében a Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében ez idén létrehozzuk a közvéleménykutató intézetet. Vladimír Kalivoda a Kulturnf tvorba 3. számában megjelent cikkében részletesen foglalkozik a szervezési feladatokkal, az új létesítmény társadalmi feltételeinek kialakításával és természetesen a közvéleménykutatás jelentőségével. A szervezést illetően az amerikai Gallup Intézet tapasztalataiból indulunk ki, amely a világon a legnagyobb múltra, mintegy harmincesztendős tevékenységre tekinthet vissza. Természeteseu módszereit alkotó módon kell alkalmaznunk eltérő szocialista viszonyainkra. Ez megkívánja, hogy az új intézet, főleg a szociológia és a szociológiai lélektan jól felkészült szakembereivel rendelkezzék. Itt, sajnos, elég jelentős a lemaradásunk, úgyhogy az első években szakemberek hiányával kell számolnunk. A sikeres tevékenység további múlhatatlan feltétele, hogy közvéleményünk bizalommal, megértéssel fogadja az intézet munkáját, és kellő támogatásban részesítse. A cikkíró szerint ezt Jelentősen elősegíti, ha a közvéleménykutatás eredményeit az esetek zömében nyilvánosságra hozzuk. Fontos lesz továbbá az is, hogy a párt- ós a kormányszervek éljenek ennek a kutatásnak az eredményeivel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közvélemény ismerete a gyakorlati politikában lehetővé teszi a jobb tájéko* zódást, célszerű lépések megválasztását. • A KOLIBA A FILMVILÁG TÜKRÉBEN A magyarországi Filmvilág 2. számában Fenyves György ismerteti a szlovák filmgyártás eredményeit. Megállapítja, hogy a magyar olvasó alig tud valamit erről a „figyelemreméltó filmművészetről", amely a bratíslavai kolibai műtermekből került ki, az elmúlt évtizedben. Miután színesen beszámol az első lépésekről, és adatokkal alátámasztva szól ennek a produkciónak mennyiségben fejlődéséről, rátér három rendezői nemzedék munkásságának ecsetelésére. Az úttörők csoportjából elsősorban Palo Bielíket, a Jánošík rendezőjét említi meg, de beszél Vlado Bahna új filmjéről, a Szent Erzsébet tér ről ls. A középcsoport rendezőinek munkájából, akik „ugyancsak a hagyományos realista stílusban dolgoznak", Andrej Lettrich, Jozef Medved, Vladislav Pavlovič, Ján Lacko és Diinítrij Plichta eddigi alkotó munkáját foglalja össze. Ezt követően hangsúlyozza: „A Koliba legérdekesebb alkotócsoportja a harmadik, a fiataloké." Stanislav Barnabásról, Eduard Grefinetről, Martin Hollýról, Peter Solanról és Štefan Uherről emlékezik meg az elismerés hangján. Tehetségesek, modern eszközökkel dolgoznak,* igényesek. Ebben látja közös nevezőjüket, ós hazai, illetve nemzetközi sikereik titkát. G. fc 1986. I. 26.