Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-26 / 25. szám, szerda

AZ amurikai katonák Dél-Vietnambon a védtelen gyer­mekek és öregek ellen is harcolnak. Képünkön Loc Son térségében foglyul ejtett gyermekeket és öregeket ve­zetnek, akiket azzal gyanúsítanak, hogy rokonszenvez­nek a hazafiakkal. (Telefoto — CTK) Megélénkült harci tevékenység Dél-Vietnamban ilz indiai és pakisztáni csapatok megkezdték a visszavonulást (Folytatás az 1. oldalról) se hozzájárulna a békés meg­oldás felé vezető út előtt álló akadályok elhárításához. Fulb­rlght továbbá hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem szabadna felújítani Észak­Vietnam bombázását. Fulbright szenátor álláspont­ja az első nyilvános eltérés az amerikai kormány vietnami politikájától — írja a Reuter. Mint ismeretes, Fulbright ta­valy bírálta az Egyesült Ál­lamok dominikai intervenció­ját és politikai megfigyelők szerint azóta közte és Johnson között feszült a kapcsolat. Dél-Vietnamban jelenleg 270 ezer amerikai katona van « jelentette ki McNamara ameri­kai hadügyminiszter az ameri­kai kongresszus bizottsága előtt. Békegyűlés Washingtonban „A nők harca a békéért" mozgalom Washingtonban bé­kegyűlést rendezett, melyen Staughton Lynd tanár, a Ha­noiban járt amerikai közéleti személyiségek egyike tartott beszédet. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy előadását meg kel­lett ismételni. Mindkét előadá­son legkevesebb kétezer sze­mély volt jelen. Lynd megcáfolta az ameri­kai kormány állítását, hogy a másik fél — a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a VDK kormánya — nem hajlandó tárgyalni. Bebizonyí­totta, hogy Washington tulaj­donképpen azzal hiúsítja meg a tárgyalásokat, hogy elfo­gadhatatlan feltételeket szab. Lynd kijelentette, hogy az amerikai kormány békés szán­dékai nem őszinték, és felhív­ta Jolinson elnököt, lépjen köz­vetlen kapcsolatba a vietnami képviselőkkel. A békés megoldás feltétele, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képvise­lőit egyenrangú tárgyaló fél­nek ismerjék el — mondotta. Ezenkívül ki kell vonni az amerikai csapatokat, hogy a vietnami nép szabadon dönt­hessen jövőjéről. Az összejövetel résztvevői lelkes tapssal fogadták Lynd kijelentését, hogy az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a VDK bombázását, és őszinte kezdeményezést kell kifejtenie a béketárgyalások érdekében. LIPPMANN: Be kell fejezni a háborút! New York (CTK) — Walter Lipgmann, a New York Herald Tribúne kommentátora tegnapi cikkében johnson elnök béke­offenzívájával foglalkozott. Le­szögezte, hogy Johnson propa­gandával akarta megszerezni azt a győzelmet, melyet nem tudott a harctéren kicsikarni. Dél-Vietnamban olyan kormány van hatalmon, mely az ország nagy része fölött elvesztette el­lenőrzését. Ezért a békeoffen­zíva kudarcra volt ítélve és az amerikai elnök újból azok előtt a komoly döntések előtt áll, melyeket ki akart kerülni. Felül kell vizsgálni az eddi­gi stratégiát. Nem érdemes a ha/.al'ias erők elpusztítására tö­rekednünk. Búcsút kell ven­nünk a „dicső győzelem" poli­tikájától. Be kell ismerni hi­bánkat és be kell fejezni azt a háborút, melyet nem nyerhe­tünk meg, hogy így megakadá­lyozzuk a további vesztesége­ket. G eorges Figonnak, a Ben Barka-ügy koronatanújá­nak „különös körülmények kö­zött bekövetkezett haldia" nem az egyetlen gyanús mozzanat ebben a detektívregénybe illó kalandban. A francia kisember egyszerűen nem tudja megérte­ni, hogyan lehetséges az, hogy francia rendőrtisztek egy ide­gen ország. Marokkó utasításá­ra Párizs kellős közepén fényes nappal letartóz­tassanak és el­hurcoljanak egy ismert politikai személyiséget — Ben Barkát, a marokkói ellen­zék száműzetés­ben élő vezérét. Figon előkelő SO UCHON körökhöz tarto­zó bandita volt. Az ötvenes években húszévi kényszermun­kára ítélték, de 1962-ben jó ma­gaviseletéért szabadon bocsá­tották. Vele és hasonszőrű francia gengszterekkel szövet­kezve jött Párizsba Oufkir ma­rokkói belügyminiszter, hogy Ben Barkát eltegye láb alól. Mindez magas rangú francia hivatalos személyiségek tudtá­val és hallgatólagos beleegye­zésével történt. Mindjárt a vizsgálat elején kiderült, hogy Ben Barka elrab­lásában francia rendörök is közreműködtek. A marokkói el­lenzéki politikust a párizsi rendőrfőnökség autóján szállí­tották Boucheseiche gengszter villájába, majd Lopez titkosszol­CARAPKIN A LESZERELÉSI KONFERENCIÁRA GENFBE ÉRKEZETT Genf (CTK) — Tegnap Genf­be érkezett SZ. K. CarapkiH szovjet külügyminiszter-helyet­tes, a 18-hatalmi leszerelési bi­zottság ülésén részt vevő szov­jet küldöttség vezetője. A le­szerelési bizottság csütörtökön kezdi meg munkáját. Carapkin elvtárs megérkezé­se után kifejezte reményét, mi­szerint az értekezlet résztvevői mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy tárgyalásuk eredményes legyen. Főleg a nukleáris fegyverek további el­terjedésének meggátlásával és az európai, afrikai atommen­tes övezetek létrehozásával kapcsolatos megegyezés szük­ségességét hangsúlyozta. « « • — Zdenek Cerník, a 18-ha­talmí leszerelési bizottság gen­fi tárgyalásain részt vevő csehszlovák küldöttség vezető­je tegnap Genfbe érkezett. Megérkezése után kijelentette, hogy a csehszlovák küldöttség minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon a leszere­lésről folytatott tárgyalások si­keréhez. A 18-hatalmi leszerelési bi­zottság ülése csütörtökön kez­dődik. Sztrájkok, tüntetések SZTRÁJKHULLÁM GÖRÖGORSZÁGBAN Athén (CTK) — Athénben 50 000 városi alkalmazott sztrájkba lépett. A sztrájkolok béremelési követelnek. A görög telefon- és távirati társaság alkalmazottainak egy része is csatlakozott a sztrájk­hoz. A görög főváros életét megbénítja a sztrájk. A házak előtt nagy halom hulladék gyűlt össze, a temetőkben nincs ki megássa a sírhelyeket. A pékek országszerte szerdán hatnapos sztrájkot kezdenek. A sztrájkoló görög építőmun­kások tüntetést szerveztek, me­lyet azonban a rendőrség szét­vert. JAPÁN TENGERÉSZEK BÉRHARCA Kedden éjfélkor megkezdő­dött a japán tengerészek sztrájkjának második szakasza. A tengerészek béremelést kö­vetelnek. A huszonkilenc napig tartó első sztrájkjuk óta a ja­pán tengerészek szakszerveze­tének nem sikerült megállapo­dást kötni a munkaadókkal. gálati ügynök villájában meg­gyilkolták. A történtek óta el­telt három hónap alatt még mindig nem tisztázták, meunyi­re voltak beavatva a dologba a rendőrök felettesei. Az őri­zetbe helyezett Souchon rendőr­tiszt, Ben Barka letartóztatója KIK A CINKOSOK? bevallotta, hogy Foccartnak, az elnöki iroda titkárának tudo­mása volt a készülő akcióról, és Aubert, a belügyminiszter irodafőnöke sem gördített aka­dályokat a terv megvalósításá­nak útjába. Kiderült, hogy Frey belügyminiszter és más magas rangú kormánytisztviselők szin­tén tudták, mi készül. Miért hallgattak? Miért nem mondtak igazat a vizsgálóbírónak, mi­után De Gaulle elrendelte e sötét ügy tisztázását? Hogyan lehetséges az, hogy egy kül­földről irányított bűntettet a francia titkosszolgálat és a rendőrség tudta nélkül kövesse­nek el? Hogy ezt megérthessük, ismernünk kell a gauille-ista rendőrség sajátos szervezetét. A hivatalos francia rendőrsé­gen kívül már évek óta műkö­dik egy másik rendőri „szerv" is, az úgynevezett párhuzamos Delhi (CTK) — Tegnap reg­gel az indiai és pakisztáni csa­patok megkezdték visszavonu­lásukat a tűzszüneti vonaltól. Csoudhuri tábornok, vezérkari főnök és Muso tábornok pa­kisztáni főparancsnok által alá írt megállapodás értelmében a csapatok január 29-ig 900 m-re távolodnak el a tűzszüneti vo­naltól. A kasmíri tűzszüneti vonal mentén a két ország csapatai mai állásaikon maradnak, mivel Delhi (ČTK) — Radhakrisnan indiai elnök rádióbeszédet mondott a januári 26-1 állam­ünnep, a köztársaság napja előestéjén. Reményét fejezte ki, hogy az új indiai kormány, élén Indira Gandhival harcol­ni fog a szociális, gazdasági és politikai igazságtalanság ellen. Szerinte a kormánynak azonnal foglalkoznia kell az élelmiszer­hiány kérdésével. A taskenti nyilatkozatról ki­jelentette, hogy jelentős lépést jelent a békéhez vezető úton. Párizs (ČTK) — A marokkói kormánynak a francia kor­mányhoz intézett jegyzékéből a párizsi politikai körök arra következtetnek, hogy Hasszan király habozik, megszakítsa-e diplomáciai kapcsolatait Fran­ciaországgal, mivel tudatában van annak, milyen kedvezőtlen következményei lennének en­nek a lépésnek. Megfigyelők szerint a MAP hírügynökség legutóbbi lelep­lezése, hogy Ben Barka állító­lag De Gaulle-lal találkozott, is kiélezi a helyzetet. A fran­cia elnöki hivatal — mint is­meretes — azonnal megcáfol­ta ezt a hirt. A Figaro rabati tudósítója szerint a marokkói hivatalok azt a látszatot akarják kelteni, mintha a francia kormány Ben Burkával valamilyen széles kö­rű akciót tervezett volna Afri­kában. Zoliinger vizsgálóbíró újból kihallgatta Jean Marviert, aki az Expressben közölt cikkében számolt be Figonnal, a Ben Barka-ügy elhunyt koronatanú­jával folytatott beszélgetéséről. rendőrség. Fontos szerepe volt az algériai háború idején. Több­nyire titokban dolgozik, s rit­kán működik együtt a hivatalos rendőrséggel. Nemegyszer inté­zett el politikai ügyeket rövid úton, azaz gyilkossággal. E kü­lönös rendőrség tagjainak zö­me rovott múltú egyén. A be­avatottakat tehát nem lepi meg az, hogy a Ben Barka-ügyben banditák és rendőrök működtek együtt. A „párhuzamos rendőr­ség" azt teszi, amit akar, tevé­kenységét nem ellenőrzik. A demokrati­kus szervezetek már régóta kö­vetelik a rendőri apparátus meg­tisztítását. A Ben Barka-ügy is bizonyítja, mi­lyen jogos ez a FOCCART követelés. A ma­rokkói ellenzé­ki politikus meggyilkolása na­gyon felháborította a közvéle­ményt, ezt a sajtó is tükrözi. „Ma már nem kétséges, hogy a Ben Barka-üggyel kapcsolat­ban emlegetett magas rangú kormánytisztviselők mind tud­tak a készülő bűntényről. Miért akarják eltussolni az igazságot? Kit fedeznek? fogunk van meg­tudni" — veti fel élesen a kér­dést a Figaro. „Megengedhetet­len, hogy a párhuzamos rendőr­ség felülkerekedjék az állam­rendőrségen" — hangoztatja a Gombát, s így folytatja: „Elké­pesztő, hogy az államrendőrség ezek nagyobb távolságra van­nak egymástól és így nem áll fenn az incidensek veszélye. Február 19-ig lebontják az el­foglalt területeken épített vé­delmi berendezéseket és ezután valamennyi csapatot ós a rend­őrséget is visszavonják. A' taskenti egyezmény értelmében a csapatokat február 25-ig von­ják vissza az ellenségeskedések megkezdése előtt elfoglalt vo­nalra. Új szakasz kezdődött az indiai—' pakisztáni kapcsolatokban. Sen* ki sem állíthatja, hogy a tas­kenti nyilatkozat tökéletes do­kumentum, de az általa kitű­zött elvek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy India és Pakisztán között jószomszédi viszony le­gyen. Radhakrisnan beszédében nagyra értékelte az elhunyt Sasztri érdemeit és kijelentet­te, hogy egész életén keresztül az indiai nép, a béke és hala* dás érdekeit szolgálta. Zoliinger tegnap Jean Caitt rendőrbiztost is kihallgatta. Az Express leleplezése szerint Figon röviddel Ben Barka el­rablása után tájékoztatta őt as ügyről. Párizsban Caillt Frey, belügyminiszter egyik legköze­lebbi munkatársának tartják'. Az Express szerint Figon Le­marchand irodájában számolt' be Caillnak. Zoliinger Lemar* chandot is kihallgatta, aki be­ismerte, hogy november 2-án fogadta Figont, ezt viszont ed­dig tagadta. Párizsban hétfőn eltemették Figont. Rendőrségi szakembe­rek véleménye szerint az ön­gyilkosság lehetősége ki van zárva Figon esetében. A Figaro közzétette Boucheseichenek, az elrablás másik résztvevőjének levelét, melyben szintén meg­győződését fejezte ki, bogy, Figon nem lett öngyilkos. Az Humanité közölte, hogy, Faure miniszter már az elrab­lás napján tájékoztatta az ügy­ről a rendőrséget és egy nap­pal később Frey belügyminisz­terrel is tárgyait. ne tudja, mit csinál ez a rej­télyes szerv, s amikor megtud­ja, még falaz is mm neki és cinko:.á­j^jfftft vá lesz. Elég f \ voltl Itt az ide­t 1 je, hogy végre I ^M erélyesen be­"1 Z^L avatkozzanak, N MÍ) flíäw 1 megbünhődr [f J f^jHT jenek a vétke• 1 SMí/ A z Aurore szerint „a köz­H U biztonság érde­V- / kében gátat kell AUBERT vetni Ű Z ''ven üzelmeknek". A Monde még határozottab­ban ír, amikor Souchon rendőr­tiszt vallomásával kapcsolatban megállapítja: „Meghökkenti az embert, hogy egy rendőrtiszt egy olyan kormánytisztviselő utasítására cselekszik, akinek hatáskörétől messzire esik a rendőrség". Az Humanité szi­gorúan elítéli az országos bot­rány előidézőit. „Valami bűzlik a gaulle-ista birodalomban" — állapítja meg a lap, és szemére veti az elnöknek, hogy nem me­nesztette a párhuzamos rendőr­séget pártoló Frey belügymi­nisztert, noha nem állítja, hogy De Gaulle is tudott a dologról. Az Humanité azért nem hall­gatja el, hogy De Gaulle hálá­val tartozik a párhuzamos rend­őrségnek, mely 1958-ban előse­gítette hatalomra jutását". A Ben Barka-ügy és fejle­ményei csorbát ütöttek Francia­ország nemzetközi tekintélyén, s alapjában megrendítik De Gaulle rendszerét. RADHAKRISNAN BESZÉDE AZ INDIAI ÁLLAMÜNNEP ALKALMÁBÓL Meg mindig feszült a francia-marokkói viszony Folyik a bűnügyi nyomozás a Ben Barka-ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom