Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-25 / 24. szám, kedd

ZAY LÄSZtÔ BUDAPESTI LEVELE* IflSl'lIlw Mi a televízió feladata? YELVTANULAS GEPPEL Korunk követelménye: az aktív nyelvtudás * Az iskolák legújabb berendezése a nyelvi stúdió • 60-80 %-kal rövidebb idő alatt • Előadás helyett hanglemez — és rádióközvetítés A tudományos és ipari kutatásban, a termelésben és a kultúra területén foglalkoztatott dolgozók egyre inkább idegen nyelvek ismeretére és használatára vannak ráutalva. Az olvasáshoz szükséges passzfv nyelvtudás eredményesen elsajátítható a hagyományos nyelvtanítási módszerekkel, szorgalmas önképzéssel stb. A nemzetközi műszaki-tudományos, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok gyors ütemű fejlődése azonban mindinkább szükségessé teszi az aktiv nyelvtudás megszerzését: a beszélt idegen nyelv megértését és az Idegen nyelven való kifejezés készségét. Az aktív nyelvtudás elsajátítása a hagyományos módszerekkel azonban rendkívül hoszszadalmas. Az anyanyelven kívül egy második, Idegen nyelv tanulása során különböző szintű beszédkészség elérésére legalább 130—200 beszédóra szükséges. A hagyományos tanítási módszerekkel egy-egy tanulóra egy-egy órán igen kevés idő, 1—3 perc jut a beszédre. Ily módon a 150—200 órás beszédgyakorlás igen hosszú Idő, általában csak évek alatt érhető el. Nyelvi stúdiók Az aktív nyelvtudás gyors és jó minőségű megszerzésére több országban nyelvi stúdiókat fejlesztettek ki s egyúttal kidolgozták a velük való tanítás és tanulás alkalmas módszereit ls. Az ilyen gépi tanítás ugyanis szinte hihetetlennek tűnő eredményeket biztosít rövid idő alatt. Ha szélesebb mértékben is elterjedne, úgy például a szakemberek 4—5 hónap alatt megtanulhatnák a külföldi munkához szükséges beszédet, de még kiutazásuk előtt, 6—8 hetes tanfolyammal is hathatós segítséget kaphatnának. Angliai cégek nyelvi stúdiói 6—9 hónap alatt biztosítanak Í

'ártasságot az idegen nyelvben, gy dolgozóik idegen műszaki dokumentációkat olvashatnak, illetőleg ismertethetnek, ha külföldön üzemet létesítenek, vagy vásárokon kiállítanak. Azt remélik, hogy a jövőben a külföldi ügyfelekkel azok anyanyelvén is tárgyalhatnak. A Shell cég nyelvkutató stúdióval 4 hét alatt kielégítő indonéz nyelvismeretre tanította meg dolgozóit. Egy másik cég alkalmazottjainak egy csoportja 10 hét alatt annyira megtanult olaszul, hogy részt vehetett egy olaszországi . új papírgyár építési és felszerelési munkájában. A nyelvi stúdiók, mint e néhány példából látható, megfelelő előkészítéssel és használattal valóban jelentős teljesítményekre képesek. A nyelvi stúdiók létrehozását az elektroakusztika rendkívül gyors fejlődése, a nyelvtudósok kutatásai és az audio-vizuális oktatási módszerek kialakulása tette lehetővé. A nyelvi stúdióval folyó oktatás alapjai: 1. elsődlegesen nem a szabályok tanítására, hanem az élő beszédre, a hallás utáni megértésre, a készségek elsajátítására, a nyelv automatikus használatára képez; 2. az anyanyelv kikapcsolódik az oktatásból, a tanuló az idegen nyelven beszélő tanár mondatait hallgatja a magnetofonszalagról, amely tökéletes hangsúllyal és egyenletesen a normális beszédtempónak gyorsaságával fáradhatatlanul Ismétli a szöveget; 3. A tanuló utánozza, Ismétli, variálja a tanár beszédét, saját beszédét felveszi a magnetofonszalagra, ellenőrzi hangját, jaaz alsó sávra átváltva utánamondja és egyben az alsó sávon rögzíti saját beszédét. Ezután ismét átkapcsol a felső sávra, meghallgatja a tanár beszédét, majd az alsó sávra átvált, és sajátját rögzíti. Bizonyos anyag ilyen módon vaió feldolgozása után visszaforgatja a szalagot a gyakorlat elejére, végighallgatja a tanár, majd a saját beszédét — ós így folytathatja a tanulást, míg elsajátítja a helyes kiejtést és a szöveget. Ezután az alsó hangcsfkot törölheti (a felsőt nem), és újra kezdheti a gyakorlatot. A tanulók a berendezéssel tehát úgy dolgozhatnak, A Bratislavai Komenský Egyetem nyelvi stúdiójában Tesla típusú berendezést használnak, A képen a tanár vezérloasztala. vítja és újra felveszi, amíg a kijelölt anyag megértése és elmondása automatikussá, készséggé nem válik. A nyelvi stúdió lehetővé teszi, hogy egyszerre 12—24 tanuló beszéljen egymás zavarása nélkül. A kabinban a felnőtt megszabadul gátlásától, a magnetofon természetes beszédtársává válik. A tanár a stúdióban felszabadul a rutinszerű ismétlések alól, és a gépi technika segítségével egyidejűleg 12—18—24 hallgató párhuzamos tanulását tudja irányítani. A technika segítsége A stúdió általában 12—24 hangszigetelt fülkéből áll; itt van felszerelve a tanuló magnetofonja. Ezeket távirányítás köti össze a tanár vezérlőasztalával, ahonnan a tanár szabad vagy kötött gyakorlatokat közvetít. A vezérlöasztalról a tanár bármely fülkébe bekapcsolódhat, hallgathatja a tanulót, korrigálhatja és beszélhet vele. Minden tanulófülkében van egy kétsávos magnetofon, a felső sáv az oktató, az alsó a tanuló számára van fenntartva. A tanuló meghallgatja a felső sávon a tanár beszédét, majd A Komenský Egyetem nyelvi laboratóriumának hangszigetelt fülkéi. A tanulók fülkagylón ájf hallják a magnetofonszalagról előadott Idegen nyelvű szöveget. mintha egy türelmes, tökéletes ás ismétlésre sohasem fáradt házitanítójuk lenne, A tanuló magnetofonjával a következő műveletek végezhetők: be- és kikapcsolás, hangerőszabályozás, a tanár hívása, felvétel az első hangsávra, felvétel a második hangsávra, az első és második hangsáv lehallgatása, a második hangsáv törlése, majd újrafelvétel a második hangsávra. A tanár vezérlőasztaláról ilyen műveletek végezhetők: központi be- és kikapcsolás, bármely fülke magnetofonjának indítása és leállítása, bekapcsolódás egy vagy több fülke munkájába, a tanuló meghallgatása, beszélgetés egy vagy több hallgatóval, egy vagy több nyelvlecke központi közvetítése, magnetofonszalag-másolás, hanglemez-közvetítés, rádióközvetítés stb. rögzítése, világító ellenőrző-lámpákkal a hallgatók munkájának egyenkénti ellenőrzése. A tanítók alkonya? Feleslegessé válnak-e a nyelvtanítók: Csupán a stúdióban való diszpécser-szerepre reprodukátódik-e szerepük? Távolról sem. Az új módszerrel való tanítás ugyanis nagyon igényes a tanító módszeres és szakmai felkészültségével szemben. A tanárnak, aki segített kialakítani ezt az új tanítóeszközt, és amelynek ő az irányító mestere, megfelelően meg kell osztania a munkát saját maga és a gép között. Mindazt, amit a gép által végeztet, megfelelő elemzés és csoportosítás után be kell programoznia a gép számára, ezenkívül kl kell alakítania azt, amit a gép nem végezhet el: a tanár és a tanulók közötti közvetlen emberi kapcsolatot. örvendetes tény, hogy Csehszlovákiában is már több tucatnyi kísérleti nyelvi stúdió működik s a velük elért eredmények nagyon kecsegtetők. További pozitívuraként könyvelhetjük el, hogy a rožňoví Tesla vállalat kidolgozta egy hazai nyelvi laboratórium típusát, amelyet sorozatban fog gyártani az összes szocialista ország számára. A MAGYAR TELEVÍZIÓ hazai nézőközönsége csúcsidőben, becslések szerint, mintegy négymillió. A kultúra közvetítésének, a tudat formálásának hallatlanul nagy lehetőségei állnak így a televízió előtt Egyáltalán nem csoda hát, ha az utóbbi időben erősbödött a vita: voltaképpen mi is a televízió föladata? A lapokban rendszeressé váltak az esztétikaielvi fejtegetések a már korábban meghonosodott tévé-kritika mellett s a folyóiratok is közöltek hosszabb tanulmányokat, részben a televízió elméleti problémáiról, részben pedig egy-egy konkrét föladatáról. Maga a televízió természetesen elsősorban műsorával vesz részt ebben a vitában, amely máris érezhetően eredményes. Egyebek között a Magyar Televízió szokásos negyedévi sajtóértekezletén — amely egyébként maga ls efféle vitafórummá vált az utóbbi időben — a tévé munkatársai közül többen is elmondták, milyen nagy segítséget jelentenek számukra ezek a töprengő elméleti cikkek. S talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a budapesti televízió jövendő műsorának megtervezésén, az új esztendő tévé-programjain megfigyelhető már a viták jó hatása. ELŐTÉRBE KERÜLT például a szórakoztatás. Gyakran estünk és esünk valamiféle exkluzivitás hibájába: vagy művészi igényesség, vagy szórakozás — mondogatjuk olykor, pedig ez a kettő sohasem volt ellentétes. A baj akkor válik elviselhetetlenné, ha az emberek természetes szórakozási-kikapcsolódási igényével visszaélve a művészi színvonalra már nem ls ügyelünk, azt károsnak bélyegezzük. A Magyar Televízió is sokat küszködött ezekkel a problémákkal, hol az egyik, hol a másik irányba túlozva el a dolgot, örvendetes, hogy a jövőben őszintén vállalja a budapesti televízió a szórakoztatás föladatát, s ezen belül törekszik majd megfelelő magas színvonalra. Ennek az igyekezetnek a jegyében csökken majd a televízióban bemutatott filmek száma és növekszik viszont a televíziójátékoké és tévéfilmeké. A mozivetftésre, sőt mindinkább a szélesvászonra tervezett filmek vajmi kevéssé érvényesülnek ugyanis a képernyőn, s ezáltal nemcsak a nézők élvezete romlott meg, hanem olykor egyenesen ízlésromboló hatást tett egy-egy ilyen film sugárzása. A nézők közül számosan nem a helytelen bemutatási módot, hanem magát a filmet, a korszerű művészi törekvéseket helytelenítették, nem téve különbséget a képernyőre vagy a mozivászonra komponált kifejezések között. Mellesleg szólva a mozifilmek túlzott televíziósugárzása még azzal a hátránnyal is jár, hogy megszünteti, vagy csökkenti a mozi iránti érdeklődést, holott hiba volna, ha a televízió lehetőségeivel visszaélve most már kl-kl leszokna arról, hogy moziba, színházba ts járjon. AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN a budapesti televízió saját készítésű tévéjátékot hat alkalommal mutat be. Közülük kettő, vígjáték: Hunyadi Sándor Na<»rág és szerelem című munkája és Tabl László napjainkban játszódó, Titkok éjszakája című műve. Bemutatja a budapesti TV Móricz Zsigmond 1932-bea írt művét, A barbárok-at, Bródtf Rembrandt-ját, a jugoszláv Mirko Bozič Igazságtevő című mSf vét és Cserhalmi Imre mai májú tévé-játékát Anyakönyvvezető nélkül címmel. A kifejd zetten televízió-játékokhoz szán mos rokonműfaj csatlakozik^ például rövid novellák tévévťtttozataL Irodalmi miniatü'rtBr cimmel, Meusáros László előadói estje, fejtörő-játékok, fcőü kabaré est, két televízió-musácal, nemkülönben a szokásos színházi közvetítéseknek egf új formája, nevezetesen a st4dióváltozat bemutatása. Ez aaf jelenti, hogy a budapesti és a vidéki városi színházak egy-egjr előadást a tévé stúdiójában, a közvetítéshez alkalmazkodva játszanak el; részben a közvetítés alkalmára betanult dar»bokát, részben pedig az utóbbi évek repertoárjának műsorról lekerült darabjait. A stúdióelőadások rendszere ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy a n6zök jobb szórakozása érdekében képernyőre alkalmazott előadások egyúttal az igazi színházi élményt pótolni ne igyekezzenek. A TELEVÍZIÓ saját arculatának keresése természetesen nemcsak a művészi műsorokra nézve érvényes. Sok helyszíni közvetítés, vltaműsorok, a tévériportok fejlődése, a világ minden tájára elvezető műsorok tanúskodnak erről a szándékról. És egy újabb felfedezés: doktor Benedek István ismeret* terjesztő műsorai. Benedek István kitűnő orvos és remek szépíró, legújabban pedig a televízióban bizonyult lebilincselő előadónak. Az ember felfe* dezése címmel tart az új esztendőben érdekesnek ígérkező tudományos előadássorozatot. S végre folytatódik az ugyancsak televízióra termett kitűnő történelmi ismeretterjesztő sorozat, a Századunk; legközelebb az első világháború kitörését megelőző eseményeket dolgozza föl. AZ ESZTENDŐ televíziós terveiből adott ízelítőt bizonyítékul Idéztem arra, hogy a budapesti televízió a továbbra 13 folytatódó viták első eredményeképpen olyan szórakoztatásra törekszik, amely egyszersmind magas művészi értékű is. Mert valójában a szórakozás és a művészi igényesség között nincsen ellentét, az egyes műsorokat nem aszerint kell osztályozni, hogy szórakoztató vagy művészi műsorok-e, hanem hogy jók-e vagy rosszak, S reméljük, hogy az új esztendőben mind több lesz a Magyar Televízlóban ls a Jó műsor. A jó szórakoztató és a }ó művészi műsor. Egészítse ki fehérnemű készletét ágyneművel és asztalgarnitúrával biele Igidne alsóhuzat damaszt kanavász törülköző asztalterítő üzleteiben kiegészítő kölcsönre is kapható ÚF-029