Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-18 / 17. szám, kedd

Hazánk egységes gazdaságának fejlesztésére hatékonyan kihasználjuk a szlovákiai erőforrásokat (Folytalis az 1. oldalról) érdekeivel, valamint a szlovák nemzet érdekeivel is. Az alkotmány és a határozat gyakorlati érvényesítése meggyőzően igazolja, hogy megtaláltuk a sajátos csehszlovák feltételeinknek megfelelő, többek között a gazdaságilag és kulturálisan fejlett állam feltételeinek megfelelő megoldást. Ezért továbbra Is következetesen. felelősségteljesen és alkotó módon fogunk haladni ebben az irányban. A Szlovák Nemzeti Tanács a jövőben is működésének az alkotmány és a határozat alapján való fejlesztését tartja az egyedüli helyes útnak. • Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságának leküzdése során Szlovákia történelmileg rendkívül rövid idő alatt szocialista államunk lejlett ipari része lett. Ma senki sem tagadja Szlovákia rohamos fejlődését az ntöbbi húsz évben Maga az a tény bizonyítja ezt szemléletesen, hogy Szlovákia múlt évi ipari termelésének terjedelme elérte az egész köztársaság 1948. évi ipari termelését. Ezzel nárhuzamosan gyors ütqmben fejlődik a cseh kerületek gazdasága is. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye önnek a szlovák ás a cseh kerületek színvonalának kiegyenlítődéséről? — 1937-ben Szlovákia az országos ipar! termelésben 7 százalékai, 1948-ban már 13,1 százalékkal. 1955-ben 16,1 százalékkel. 1960-ban 18,4 százalékkal, tavaly 20,8 százalékkal részesedett. Részesedése ebben az évben a terv szerint 21,6 százalékra, 1970-ben pedig 24,4 százalékra emelkedik. Megnövekedett a szlovákiai mezőgazdaság részesedése az ország mezőgazdasági termelésében is. 1937-ben ez 23 százalékot, 1948-ban 28,2 százalékot, 1955-ben 30 százalékot, 1960ban 31,3 százalékot, tavaly 31,5 százalékot tett ki, 1970-ben pedig eléri a 32,2 százalékot. A népgazdaságfejlesztési állami terv, az évi tervek és a negyedik ötéves terv irányszámai, a szlovák és a cseh kerületek színvonalának kiegyenlítését célozzák. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártja alapvető politikai irányelve. Ezt tükrözi a beruházást politika, Szlovákia lakossága gazdasági aktivitásának fokozódása, a szlovákiai lakosság egyre nagyobb részvétele a nemzeti jövedelem kialakításában és felhasználásában. A fejlesztés eddigi és tervezett üteme mellett olyan utat kell választanunk, amely Szlovákia egész gazdaságában a magas fokú termelékenység alapján lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának, Illetve az egy lakosra eső jövedelemnek a kiegyenlítődését b. • A Nemzetgyűlés múlt év novemberi plénumán tartott beszámolójában említést tett arról, hogy teljesen ki kell aknázni és fel kell dolgozni Szlovákia nyersanyagforrásait Tartalmaz-e már az 1966. évi terv bizonyos elemeket ennek az irányvonalnak megvalósításából, és mi várható a következő években? — Az 1966. évi népgazdasági terv mind országos méretben, mind Szlovákiát illetően tartalmazza a népgadaság strukturális változtatása megkezdésének elemeit. Ez annyit jelent, hogy határozott intézkedéseket teszünk Szlovákia nyersanyagforrásainak felhasználása érdekében is. Folytatjuk a magnezitfejtő és feldolgozó berendezések nagyarányú kiépítését, megkezdjük egy új üveggyár építését Poltáron, és egy bazaltolvasztó üzem építését Nová Baílán. Folytatjuk Bratislavában az ipari üveggyár építését, a párkányi cellulóz-papírkombínát építését. Megkezdjük egy bútorgyár építését Füleken és sor kerül több hazai nyersanyagot feldolgozó üzem átépítésére ls. A további években útburkolatgyártó üzem építését tervezzük Michalovcén, fakombinát építését Pezinokon, bentonit kitermelő- és dúsító üzem építését Lastovcén, kvarchomok fejtő- és dúsító üzemet építünk Šajdíkove—Humencén. Az élelmiszeripar jelenlegi és az ötéves tervben következő fejlesztését e szlovákiai ágazat aranykorának minősítjük. Gyors ütemben folytatódik a rimaszombati élelmiszerkombinát, a dunaszerdahelyi cukorgyár, a prešovi húsipari üzem építése és átépítése, a žilinai húsipari Üzem átépítése, a nyitrai húskombinát és tejfeldolgozó, a košicel húskombinát és hűtőSzem, az ógyallai malátagyár, a Velký Šariš-i sörgyár és a košicei borászati üzem építése. Ebben az évben megkezdjük egy húskombinát építését Humennén, tejfeldolgozó üzem építését Krupinán, valamint a bratlslavai és a martini sörgyárak átépítését. A legközelebbi két évben tervbe vettünk egy sörgyár építését Hurbanovon és Banská Bystricán, tejfeldolgozó- és baromfi feldolgozót Léván, valamint tejfeldolgozó üzemet Spišská Nová Vesen. Húsipari kombinát építését tervezzük Bratislavában, cukorgyárat Michalovcén, konzervgyárat Érsekújváron és Trebišovban. Az új irányítási rendszer és az ötéves terv lehetővé teszi a saját nyersanyagalap jobb kihasználását. Az új értékkapcsolatok arra fognak irányulni, hogy a nyersanyagot a lelőhelyhez minél közelebb dolgozzák fel. Sokat várunk főként a faanyagok, a kerámiai nyersanyagok komplex felhasználásától és az élelmiszeripar további fejlődésének alapját képező mezőgazdasági termelés növekedésétől. • Szlovákia közvéleménye az utóbbi években igen pozitívan értékelte a Szlovák Nemzeti Tanács aktívabb normaalkotó funkcióját. Felmerülnek azonban olyan nézetek is, amelyek nem értékelik kellőképpen, esetleg olyanok, melyek lebecsülik az SZNT törvényhozó tevékenységének jelentőségét. Állást foglalna-e ezekhez a problémákhoz és megmondaná-e, hogyan fokozódik tovább az SZNT törvényhozó tevékenysége és hogyan érvényesül az SZNT törvényhozó és politikai kezdeményezése a Nemzetgyűlésben. — Engedje meg, hogy eltekintsek annak a kérdésnek megválaszolásától, amely az SZNT törvényhozó tevékenységét lekicsinyelő egyének nézeteire vonatkozik, hanem arra, feleljek, ami a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó tevékenységét illeti a szocialista társadalmunk szükségletei szempontjából, valamint az ismert Intenzív törvényhozó tevékenység célszerűségének és szükségessé gének szempontjából. A törvényhozási jog jellegénél fogva az állami szervek jogkörének legmagasabb foka. A törvényekből, mint a jogi rendezés legfelsőbb formáiból ered az államigazgatás egyes szakaszain működő többi szerv végrehajtó jogköre. A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága 1964. május 7-1 határozatának jóváhagyása óta a Nemzetgyűléssel és a kormánnyal együttműködésben előrehaladt azoknak a nemzeti és regionális jellegű ügyek tartalmának kikristályosodása is, amelyekre kellene irányulnia elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó tevékenységének. A törvényhozó hatáskört a jövőben elsősorban az iskolaügy és a kultúra, az egészségügy és a mezőgazdaság területére kívánjuk irányítani. E szakaszok problémái tartalmazzák leginkább a nemzeti és regionális vonásokat. Ezért a főiskolákról és a népegészségügyi gondoskodásról kidolgozott törvényekkel kapcsolatban előkészítjük ezeken az országos törvényeken alapuló SZNT törvényeket is. Ezek meghatározzák e területeken az SZNT hatáskörét és feladatalt, valamint a szlovákiai szervek és szervezetek felelősségét is a népgazdaság tervszerű Irányítása tökéletesített rendszere elveinek megvalósításáért. A minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv ezzel össefüggő szervezete megkívánja hogy bizonyos módosítást eszközöljünk a Szlovák Nemzeti Tanács és annak szervei struktúrájában. E módosításokat csupán a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeivel lehet végrehajtani. A Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben kezdeményező javaslat készül a lakások személyi tulajdonáról szóló országos törvény kiadására. A lakásprobléma megoldása Szlovákiában számos igényes kérdés elé állít bennünket. Különösen sürgető az egyéni lakásépítés kérdése. A szlovák műszaki bizottság az SZNT jogi bizottságával és a Szlovák Nemzeti Tanács más szerveivel együttműködésben jelenleg a szlovákiai egyéni lakásépítés terjedelmével és fejlesztésével összefüggő műszaki, gazdasági és jogi kérdések egész komplexumával foglalkozik. E kérdéseket az első félévben a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma fogja • megtárgyalni. A Szlovák Nemzeti Tanács ezen a területen érvényesíti politikai kezdeményezését a Nemzetgyűlés és a kormány irányában. Emellett hangsúlyozni kell, hogy az SZNT normaalkotó funkciója nem merül ki csupán saját törvényhozó tevékenységében. Az SZNT intenzíven és rendszeresen részt vett az országos törvények és más jogi normák előkészítésében és kialakításában. Ezt pozitívan kiemelték a Nemzetgyűlés plénumán is. Ez a gyakorlat az SZNT számára lehetővé teszi az egyes kérdések megoldásának érvényesítését az országos jogi normákban úgy, hogy azok necsak Szlovákia szükségleteinek és feltételeinek feleljenek meg, hanem, hogy a szlovák nemzeti szervek kezdeményezően felvessék egyes fontos országos problémák megoldását is. Az SZNT részvétele az országos törvényhozásban egyik kifejező formája az SZNT bekapcsolódásának az országos politika kialakításába. Emellett a Szlovák Nemzeti Tanács érvényesíti politikai kezdeményezését a Nemzetgyűlés és a kormány irányában mindazokban a kérdésekben, amelyek megoldásával e szervek foglalkoznak. • Komoly probléma Szlovákiában a munkaerőforrások hatékonyabb kihasználása. Ez tekintettel a munkaerők egyenlőtlen megoszlására számos vita és észrevétel tárgya a lakosság körében. Milyen konkrét megoldást nyer e probléma főként azzal kapcsolatban, hogy szükségesnek mutatkozik egyes kevéssé fejlett területek gyorsabb gazdasági fejlesztése, amint erről az SZNT plénuma 1964 áprilisában tárgyalt? A Záhorie egy részéről, Délnyugat-Szlovákia, Kysnca és Krupina vidékéről, a Szepesség egyes területeiről, a hnileci völgyről, valamint a bardejovi és humennéi járások egyes részeiről van szó. Többé kevésbé két probléma ez. Egyrészt a legnépesebb háború utáni korosztályok foglalkoztatottságának biztosítása másrészt is Szlovákia kevéssé fejlett területei fejlesztésének sürgős megoldása. Az ötéves terv folyamán Szlovákiában a foglalkoztatottság 155 ezerrel (a foglalkoztatottság oszágos növekedésének 50 százaléka) növekszik, de ezzel még nincs véglegesen megoldva Szlovákia munkaképes lakosságának foglalkoztatása. Mint eddig is a fiatalok egy része érvényesülhet a cseh területek néhány fontos ipari körzetében. Főként Ostraváról és azokról az alapvető ágazatokról van szó, amelyeknek fejlesztésében a köztársaság valamennyi kerületének dolgozói részt vesznek. A lemaradó területek problémáit az SZNT 1964 áprilisi plénuma az ipar, a mezőgazdaság, a társadalmi fogyasztás és az életszínvonal szempontjából is megtárgyalta. Megemlítem a már épülő vagy előkészületben levő legfontosabb létesítményeket és akciókat, amelyek jelentősen befolyásolják az említett területek fejlődését. Záhorien a foglalkoztatottság problémáját a Dimitrov Vegyigyár senicai új üzemegységével és Malackyn két gépipari üzem építésével oldjuk meg. DélSzlovákiában a párkányi cellulozkombinát, a dunaszerdahelyi cukorgyár és az ógyallai malátagyár mellett megkezdjük egy sörgyár építését Ógyallán és textilkombinát építését Léván. A Szepességen folytatódik a Tatra Svlt építése és számltunk a Spišská Nová Ves-i bútorgyár kibővítésére is. Továbbá ruhaipari üzemegységek épülnek Tornaiján, bővül a cipőgyártás Bardejovon, valamint bővül a čadcai Tatra üzem termelése is. Uličon fafeldolgozó üzem épül. Az SZNT plénuma az Ipari termelőegységek elhelyezésének megoldásánál a Szlovák Tervbizottság feladatává tette, hogy lehetőségeket keressen ipari üzemek elhelyezésére, főként Krupina, Ipolyság, esetleg Zselíz, továbbá Stará Ľubovňa, a hnileci völgy és Szobránc körzetében. A tervezési tervek e területek iparának fejlesztésénél természetesen tekintetbe veszik a gazdasági hatékonyság szempontjait is. Most a negyedik ötéves terv előkészítése során kezdeményezést várunk az új szakágazati igazgatóságok, a nemzeti vállalatok, valamint a termelő szövetkezetek részéről ls. Elvárjuk, hogy az elegendő munkaerővel rendelkező területeket felhasználják megfelelő üzemek elhelyezésére és szakágazati, Illetve vállalati építkezéssel is segítik egyúttal megoldani e területek további gazdasági fejlesztését. A Szlovák Nemzeti Tanács a többi központi szervvel együttműködésben a gazdasági eszközök felhasználásának javaslatát olyan módon dolgozza ki, hogy a vállalatok számára előnyösek legyenek a beruházások ezeken a területeken. • Ismeretes, hogy ön melegen érdeklődik a testnevelés és a sport iránt. Kértük az 1970 évi sívilágbajnokság megrendezését a Magas-Tátrában. Milyen kilátásunk van arra, hogy megkapjuk a világbajnokság megrendezését, és mit teszünk a sikeres megrendezés érdekében? — Általában jó kilátásaink vannak arra, hogy megkapjuk a sívilágbajnokság (futószámok és ugrás) rendezési jogát. A FIS képviselőjének véleménye szerint egyes technikai berendezéseket, például az ugrósáncot már a jövő téli idényben kl kell próbálni. Ez az egyik döntő feltétele annak, hogy megrendezhessük az 1970. évi világbajnokságot. A Magas-Tátrát nemcsak Csehszlovákia dolgozói szükségleteinek kielégítése szempontjából fejlesztjük, hanem ki kell építenünk Európa és a világ egyik fontos téli sportközpontjaként. Ogy vélem, ha el akarjuk mélyíteni különféle országok sportolóinak együttműködését, behatóbb, kölcsönös megismerkedését és megértését, az ügynek csak javára válik, ha több ország rendez ilyen igényes bajnokságot. Ebből a szempontból aligha nevezhető szerencsésnek, hogy például a téli olimpiai játékokat, a világ, és európa-bajnokságokat csaknem rendszeresen Cortina ď Ampezzóban, Innsbruckban, Garmisch Partenkirchenben, Davosban, vagy Chamonixben tartják. Itt az ideje, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és más szocialista országok is megfelelő feltételeket teremtsenek ilyen csúcstalálkozók megtartására. Ezt szem előtt tartva fogjuk tovább építeni a tátrai körzetet. A beruházások, amelyeket a következő öt évben a Magas-Tátrában befektetünk, elvben megoldják a szállóhelyek, építkezési, testnevelési, közlekedési és szolgáltatási létesítmények problémáit, a turistaforgalom és a sport korszerű fejlesztésének igényei szempontjából. Ha megkapjuk a sívilágbajnokság rendezési jogát, ennek csak örülni fogunk. 1970-ben közismert vendégszeretetünkkel üdvözöljük mindazokat, akik eljönnek hozzánk, hogy igazi sportszellemben összemérjék erejüket, elmélyítsék baráti együttműködésüket. A Kelet-szlovákiai Vasmű mcleghengerdéjo {ČTK felvétele)