Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-23 / 355. szám, csütörtök

Az erős segíti a gyengét? A MŰLTBAN FELVETŐDÖTT AZ A KÉRDÉS, ELŐNYŐS LEN­NE-E A NAGYSALLÖI, A KIS­SALLÖI ÉS A HÖLVÉNY1 SZÖ­VETKEZETET EGYESÍTENI. A KISSALLÖI SZÖVETKEZET •>­ORSZÁGOS VISZONYLATBAN ís — AZ ÉLENJARÖK KÖZÉ TARTOZIK. A GAZDASÄG ÉV­RŐL ÉVRE SZEBB EREDMÉ­NYEKET ÉR EL. Ebből kindulva a legtöbb kívülál­ló amellett döntene, hogy valóban előnyösebb lenne az egyesítés, hisz a gazdaságilag erős szövetkezet * gyengébbeket ls fellendítené. A helybeliek azonban — a pártszerve­zetek Irányításával — alapos vita tárgyává tették az egyesülés kérdé­sét. A napokban meglátogattam a nagysallői szövetkezetet, érdekelt mennyire sikerült a problémát meg­oldani. Nem a legjobb napot fogtam ki, Pakusza Lajos és Ján KondaC Csal­lóközaranyosra utaztak, hogy átad­ják a szövetkezet által épített há­zat az árvízkárosultnak. Juraj Benőik agronómus pedig, aki egyben az üzemi pártszervezet elnöke is, a ha­tárban Járt. A határt már hó borí­totta, ám a kukoricatörés, kőrőbe­takarltás, trágyahordás, szántás még teljes ütemben folyt. — Míg megjön az agronómus vagy a zootechnikus, nézze át a há­romnegyedévi értékelést — javasol Ja Garai Erzsébet segédkönyvelő, s előkeresi a jegyzetet. Jóleső érzés olvasni az adatokat, hogy búzából 37,2 mázsa, cukorrépából 544 mázsa silókukoricából 550 mázsa, kukori­cából 45 mázsa termett hektáron­ként. Első látszatra szemet szúr ugyan az az adat, hogy az év vé­géig 12 000 normával (szilárd bé­rezés van a szövetkezetben) túllé­pik a tervet, de kl bánja, ha tudo­mást szerez róla, hogy a bevételi terv is 2 millió koronával több lesz. Az természetes, hogy a vártnál na­gyobb hozamok több munkabefekte­tést igényelnek, ám az ilyen befek­tetés hasznos a gazdaság számára Száz szónak ls egy a vége, s lényeg az, hogy a nagysallói szövetkezet szép eredményeket mutat kl. Persze, azért vannak még gondot okozó problémák is a gazdaságban, ezek­ről mondott ls egyet-mást Pavel Kunta mérnök, a szövetkezet zoo­technlkusa, amikor megérkezett. — A szép terméshozamok ellenére kevés lesz az abraktakarmányunk — Jegyzi meg többek között Kunta elvtárs, s meg ls indokolja, miért. Az előző évek gyengébb termése miatt 49 vagon abraktakarmányt kapott kölcsönbe a szövetkezet, amit most visszafizetett. Ez a mennyiség valóban sok, még egy 1865 hektáros gazdaságnak Is. A nagysallólak azonban megtalálták a módját, hogyan enyhítsék az abraktakar­mány-gondot. Sok és értékes zöld­takarmányt silőztak le, 110 vagon­nal többet a szükségesnél, Igy a ré­paszeletet megszáríthatták, s becse­rélhetik keveréktakarmányra. — A tejtermelés ts fájós pontja a gazdaságnak — mondja Kunta elv­társ. — Most ugyan 7,5 liter a napi átlaghozam tehenenként, ám év ele­jétől az átlag 5,77 litert tesz kl. Ennek is a tavalvi gyenge takar­mánytermés az oka, a tehenek az új termésig igen sovány koszton él­tek s jó hozamot nem is lehetett tőlük várni. A felsorolt ténvek mint­ha csökkentenék a gazdaság ered­ményeit. Igaz, hogy hatással vannak a bevételre, ám ennek ellenére még­is sokat változtak a gazdasági vi­szonyok. A zootechnikus a hiányos­ságokat említve arról ls beszámol, hogy három vagon sertés bevételét a Jövő évre vezetik át. Érdemes né­hány szó erejéig elidőzni e ténynél. A múlt esztendőkben inkább csak olyan esetekről hallottunk, hogy a szövetkezetek a januárban eladott termék árát is az előző évi munka­egységekre fizették kl, vagy decem­berben, amit csak lehetetett értéke­sítettek, hogy a tervezett munka­egység értékéből minél kevesebb hiányozzék. Most pedig a nagysal­lóiak a következő esztendőre tarta­lékolnak már pénzt. Ugyanakkor a 24 korona normaértékhez még három korona prémiumot is fizetnek és 2 korona célprémiumot már kifi­zettek a tagoknak. Ez valóban meg­győz arről, hogy a szövetkezet gaz­daságilag sokat erősödött. Juraj Benőik, az üzemi pártszervezet el­nöke is állítja, hogy 1957-től a szö­vetkezet sokat fejlődött. — Ami a három gazdaság egye­sítését illeti — mondja Benőik elv­társ — arról még sokat nem beszél­hetek. Elhatároztuk, hogy hattagú bizottságot alakltunk, amely felül­vizsgálja a lehetőségeket és megál­lapítja, előnyös lesz-e az egyesítés vagy nem, s ha jónak találja, mi nem leszünk ellene, bár az egyesí­tés után nagy t gazdaság irányításá­ról lenne szó. Végszóként még annyit: miként dönt, illetve mit javasol a hattagú bizottság, azt hagyjuk rájuk, annyi azonban bizonyos, hogy a nagysallői szövetkezet már nem tartozik a gyenge gazdaságok közé. Nem érte el a kissallői szövetkezet eredmé­nyeinek szintjét, ám a nagysallólak igyekezete arra utal, hogy a jövő­ben erre is sor kerül. BENYUS JÓZSEF N apjában kétszer uta­zom az egyik bra­tislavai autóbusszal. Húsz perc oda, ugyanannyi vissza... Tapasztalatból mondom, hogy az autóbu­szokban és egyéb társas utazási alkalmatosságok­ban az ember társadalmi életének egy töredéke, sa­játságos 'fosmája játszódik le. Ezért könnyen előfor­dulhat, hogy a gyakori utazgató bizonyos észre­vételekre tesz szert. Sőt a gyakrabban ismétlődő Jelenségek összevetéséből bizonyos következtetéseket is levonhat. Példának okáért megfi­gyeltem, ha nincs tolon­gás, az emberek kedélye­sebbek, viszont a tüleke­dés általában feszültséget, ingerlékenységet vált ki. Megfigyeltem többek kö­zött azt is, hogy egy meg­állóval utánam, naponta ugyanabban az Időben egy idős, töpörödött bácsi száll föl. Ebből arra következ­tettem, hogy meghatáro­zott időre, céllal jár vala­hová. Egyszóval nem al­kalomszerűen utazgat. Mu­száj utazgatnia, bár az ar­cán látni, mennyire nehe­zére esik. Különösen a föl és leszállás veszi igénybe minden erejét. Megfigyeltem, hogy ese­tenként hálásan, szinte bo­csánatkérően néz a sofőr­re, mintha azt mondaná: köszönöm a szívességet, bocsásson meg a tehetet­lenségemért. Máskor meg gos szavú ember. Soha nem áll közvetlenül a járda mellé. Nem szeret­né, hogy akárkinek is la­tyak fröccsenjen a ruhá­jára. Amikor észreveszi MEGMERETTEK.. pirosra gyúlt arccal meg­szégyenítve száll ki a meg­szokott helyen. Pillanatnyi kedélyállapó­ta többnyire attól függ, hogy kl, milyen ember a sofőr. Nézzük csak meg egy kicsit közelebbről. D eresedő üstökű, pi­rospozsgás vezető ül a kormánykeréknél. Mielőtt megállna, közvet­lenül a járda széléhez kanyarodik. A bácsinak így könnyebb a felszállás. Lévén szó önkiszolgáló buszról, a sofőr maga té­pi le a Jegyet és nyújtja át az öregembernek. Vár, amíg helyet foglal, csak aztán indít. Visszafelé Jövet nyú­lánk, negyven körüli férfi a vezető. Kedves, barátsá­a bácsit és látja, hogy raj­ta kívül nincs felszálló, aki esetleg segítene neki, egy határozott lépéssel a bejáratnál terem és kezét nyújtja: „jöjjön csak apukám" — és leülteti. Tömött bajuszú, zömök ember, akit most bemu­tatok. Komoran ül a volán mögött. A megállóknál hátra sem néz. Öt az uta­sok nem érdeklik. Áll né­hány másodpercig, aztán hajrá ... Szerencse, hogy az önműködő ajtó a bácsi­kának csak a kabátját kapta el. l^emrégiben egy ba­rettsapkás suhanc­cal utaztunk. A felszállás­nál Igy fogadta az öreget: — Fater, erőltesse meg egy kicsit magát, különben itt hagyom. És máris a gázra lépett. A leszállás^ nál is belékötött: — Moz^ gás, tata, mozgás. Mi len­ne, ha mindenkire ennyit kellene várnom... Talán tréfának szánta a megjegyzéseket. Cinkosán az utazóközönség felé ka­csintott. Esetlen a tréfa, senki sem nevetett. A példákat még tovább sorakoztathatnám. Minek?, Aki akar, már az elmon­dottakból is érthet. A gyengébbek kedvéért talán még annyit: nem mindenkinél egyformán „szuperál" a lelkiismeret. Hogy miért hivatkozom a lelkiismeretre? Azért mert mindenekelőtt lelkiismeret kérdése, hogyan bánunk egy jóformán magatehetet­len emberrel. Valahol azt olvastam: mindenekelőtt a lelkiismeret szabályozza, ellenőrzi gondolatainkat, cselekedeteinket, mások­kal szembeni magatartá­sunkat. A z életben Is egyre " gyakrabban talál­kozunk ezzel a fogalom­mal. Miért hivatkozunk annyit a lelkiismeretre? Szerintem azért, mivel elég gyakori még a Ielkilsme­retlenség. SZARKA ISTVÁN LÉVAI É V FORD U LO LÉVA, Dél-Szlovákia egyik Jelentős, történelmi eseményekben gazdag váro­sa. A város a XII. század második fe­létől kezdve, amikor vára felépült, egyetemes történelmünk több nagy eseményének színhelye lett. Tanúja volt Csák Máté dicsőségének, Dobó Ist­ván lévai várkapitányságának, a török­verő Koháry hősi halálának, a Rákóczi­felkelésnek, amelynek leverése után Vak Bottyán 1709-ben a várat felrob­bantotta. De a város, a volt Bars me­gye központja a későbbi évek folyamán is megőrizte előkelő helyét. Ebben történelmi múltja mellett nagy szerep Jutott olyan eseményeknek, vívmányok­nak, amelyek a haladás szolgálatában álltak. E fontos események egyike a lévai gimnázium megalapítása, amely­nek 150. évfordulójáról most emléke­zünk meg. A Jubileum kiváló alkalom az iskola történetének feldolgozására, jelentő­ségének, művelődéstörténetünkben be­töltött szerepť ek felmérésére. E so­rokban a megemlékezés csupán a leg­fontosabb mozzanatok felvázolására szorítkozhat. A lévai gimnázium megalapításának gondolata már 1702-ben megszületett. Száz év telt el azonban eredmény nél­kül, mfg 1808-ban a Léváról korábban eltávozott ferencrendlek tulajdonában levő épületet országos árverésre bo­csátották. Szentiványi János, Bars me­gye alispánja azonban kieszközölte I. Ferenc uralkodónál az árverés betiltá­sát és az épület a gimnázium megala­pítására felkért kegyesrendiek tulajdo­nába ment át. Az akkori viszonyokra Jellemző, hogy bár a kegyesrendi fő­nök elvállalta az iskola létrehozását, anyagi követelményei olyan magasak voltak, hogy azokat a város egymaga teljesíteni nem tudta. Csupán Eszter­házy Miklós hercegnek, a lévai urada­lom tulajdonosának s Marclbányl Ist­vánnak alapítványa és sokaknak határ­talan buzgalma teremtette meg az Is­kola megalapításának és fenntartásá­nak feltételeit. Sok fáradozás és anya­gi áldozat árán 1815. november 5-én megnyithatta kapuit a 137 tanulóval Induló négyosztályos algimnázium. Mér a következő évben hat osztályos, majd az 1881/82-es tanévtől főgimnáziummá fejlődött az Iskola. A megnövekedett követelményeknek megfelelően 1886­ban felépült az új gimnáziumi épület, amely a vár romjainak közvetlen szom­szédságában a művelődés szerény haj­lékaként máig ls az Ifjúság szolgála­tában áll. Az iskola életében megalakulásától napjainkig végbement változásokat a történelmi események és fordulatok hozták magukkal. Az 1919/20-as Iskolai évtől az addig piarista gimnázium ál­lami intézménnyé vélt. Ma az általá­nos műveltséget nyújtó középiskola szlovák és magyar párhuzamos osztá­lyai nyertek benne elhelyezést. Az iskola 150 éves működésének je­lentőségét, szerepét a kimutatások egész sorával lehetne Igazolni. A XIX. században a hiányos Iskolahálózattal rendelkező monarchiában 4—5 várme­gyéből verbuválódtak diákjai. Főgimná­ziumát pedig évente szép számmal hagyták el az érettségizettek, akik há­lásan gondolnak vissza az alma mater­ra, köztük olyanok is, akikre az iskola méltán lehet büszke. És, hogy mégis vannak az Iskola történelmében árnyfoltok, amelyeket a nemzetiségi túlkapások, soviniszta megnyilvánulások, törekvések okoztak, és kölcsönös sérelmek forrásai lettek, azok elsősorban az akkor uralmon le­vő korszellem és politika kényszerült kiszolgálásának következményeként Jöt­tek létre. ENNEK TUDATÁBAN tekintünk visz­sza a múltra és büszkén, bizalommal nézünk a régi hibákon okuló, népeink örök óhaját, a testvéri együttélést megvalósító szocialista társadalmunk Iskoláira. Hiszen arra hivatottak, hogy a müveltségnyújtás nemes küldetésé­nek zászlaját a kömmunlsta nemzetkö­ziség szellemében vigyék tovább. SÁNDOR KAROLY MINDIG KÉSZEN VAN ÉS MINDIG FINOM A TEJPOR. ZSÍRTARTALMA ARANYOS ÉS AMI A LEG­FŐBB: MINDENKOR, MINDENHOL KÉZ­NÉ1 VAN. Z | >N > (U 2 MINDIG LEGYEN OTTHON TEJPORI 02-0-59 konyhagarnitúra A topolcanyi MIER n. v, gyártmánya az új év második negyedében kerül piacra, hogy kielégítse az előzetes piackutatás és a bútorüzle­tek követelményeit. A 02-0-59-es típusú konyhaberendezés külső formájával az esztétikai igényeket, korszerű szerkezeti megoldásával pedig a célszerűséget szolgálja. A gyártás új technológiája és a melaminborítás biztosítják, az új gyártmány előnyét. Ar új konyhaberendezés kiváló minősége mellett kiemelést érdemof, hogy minden szempontból megfelel a higiéniai, és mind felületi, mind tárolási megoldásával a korszerűség követelményeinek. OF-503 Apróhirdetés • A Pozsonypüspökt Mezőgazdasági Szaktanintézet 1966. Január 1-től keres egy mestert magyar nyelvű szakokta­tásra. Feltételek: 4 éves mezőgazdasági középiskola, valamint 3—5 éves terme­lési gyakorlat. Fizetés 1300-tól feljebb, a képzettség és gyakorlat szerint. Érdek­lődők jelentkezzenek írásban vagy sze­mélyesen az Iskola igazgatóságán. ŰF-508 • A Dunaszerdahelyi Járási Ipari Vál­lalat lakatosmunkára felvesz: 1. Két segédmunkást a szerdahelyi és a nagymegyerl részlegre, akik Já­ratosak a lakatosszakmában; 2. A nemrég felépített somorjal rész­legre 20 kitanult lakatost kétműsza­kos munkára. Belépés 1968. I. 1-én. Kereseti lehetőség: a meghatározott előírás szerint + prémium. Továbbá négy segédmunkást, akik jártasak a lakatosszakmában; 3. 1 fűtőt alacsony nyomású kazánhoz (Dukla) tanonclevél nélkül Is (a ki­tanulásra lehetőséget adunk) azon­nali belépéssel. ÜF-507 VEGYES • Előnyös feltételekkel kölcsönzőnk: harmonikát, gitárokat, hangerősítőt, nagybőgőt, saxofónt, klavifónt, ütő hangszereket, SLUŽBA Bratislava, Jirás­ková 5, tel. 337-96. Ű-338 • Könyvelni tanltok magvarul. Tele­fon: 648-936. 0-485 • Szép szarvasagancsok, előszobai fo­gas és asztal formájában is eladók. Dr. Danis, Jesenské. Ü-506 1965. december 25. * (JJ SZŐ 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom