Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-01 / 333. szám, szerda

leonyid Brezsnyev látogatási felt 02 NDK-ban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára Walter Olbrichtnak, a Német Szo­cialista Egységpárt első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására november 27. és 29. között látogatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságban. Mint a látogatásról kiadott hiva­talos közlemény megállapítja, meg­beszélésekre került sor, amelyeken Willl Stoph és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt po­litikai bizottságának tagjai ás más személyiségek is részt vettek. E megbeszélések a szlvélyesség, a testvériség és a teljes nézetazonos­ság szellemében folytak le. A fe­lek tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista és kommunista építésről, megvitatták az SZKP és az NSZEP kapcsolatai­nak további fejlesztését, eszmecse­rét folytattak az európai és a vi­lághelyzet legfontosabb problémái­ról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről. A találkozó résztvevői megelége­déssel állapították meg, hogy si­keresen fejlődnek a két ország és a két párt sokrétű kapcsolatai. A teljes egyetértés szellemében meg­vitatták a kapcsolatok további fej­lesztését célzó Intézkedéseket. Ab­ból Indultak ki, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság, az SZKP és a Német Szocia­lista Egységpárt testvéri viszonyá­nak elmélyítése és megszilárdítása a szovjet és a német nép, az egész szocialista közösség, a béke és a szocializmus érdekelt szolgálják. A találkozókon és megbeszélése­ken Pjotr Abraszimov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szov­jetunió berlini nagykövete is részt vett. nBMBMKTOI^lBLtlfeMt BEFEJEZŐDÖTT NAGY-BRITANNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIX. KONGRESSZUSA Haradban üléseztek a jemeni nép képviselői egy új jemeni ideiglenes kormány létrehozásáról és egy jttvő őszi népszavazás rendezéséről. A ké­pen: A republikánusok és a rojalisták küldöttei a tárgyalás szünetében. (CTK felv.] A kormányprogram vitája a bonni gorlamentben Kedden a politikai határozat el­fogadásával befejezte munkáját Nagy-Britannia Kommunista Párt­jának XXIX. kongresszusa. A kongresszus új végrehajtő bi­zottságot választott, melynek 42 tag­ja közül tizenhármat először válasz­tottak meg. A kongresszuson elnöklő Frank Stanley a végén kijelentette, hogy a kongresszus azért foglalkozott a pártban felmerült nézeteltérésekkel, a tagok számának és a Daily Wor­ker napilap példányszámának csök­kenésével, hogy e nehézségeket le­küzdhessék. A politikai határozat bevezetésül leszögezi, hogy az a válság, melyet most Nagy-Britannia él át, a világ­kapitalizmus általános válságával függ össze. A munkáspárti politika elsőrendű célja a brit imperialista érdekek követése, a monopoltőke megerősítése. Ennek a célnak kö­vetése árt az angol népnek és a gyarmati népeknek, és ezért ku­darcra van Ítélve. A kommunista párt szerint a munkáspárti kormánynak olyan programot kell kitűznie, mely meg­nyerné az ország lakosságának tá­mogatását. Az új külpolitika első alapvető feltétele az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának elíté­lése. Fel kell számolni a gyarmato­sító háborúkat és a Munkáspártnak egyes országokkal szemben folyta­tott antidemokrata politikáját. A fegyverkezési kiadásokat felére kell csökkenteni és az Így felszabadított eszközöket a nép életszínvonalának emelésére kell fordítani. Ki kell harcolni a Nagy-Britannia területén levő amerikai támaszpontok felszá­molását. Nem szabad támogatni a sokoldalú atomhaderő tervét, az atomfegyverkísérletek, az atomfegy­verek használatának, gyártásának és szállításának nemzetközi betiltá­sára kell törekedni. Radikális változásokat kell esz­közölni Nagy-Britannia gazdasági életében. Utat kell nyitni a gyors gazdasági fejlődéshez és a tervsze­rű haladáshoz. Tisztázni kell az ál­lamosított Iparágak jövőjét. Az angol kommunisták hangsú­lyozzák, hogy a kommunisták, szo­A nemrégen felavatott Tiszai Ve­gyikombinát épülő szolnoki foszfát­raktára. A 128 méter hosszú és 32 méter széles 23 méter magas épít­mény főként alumíniumból épltet ték (CTK ^ MTI felv.) clalisták és szakszervezeti tagok együttműködése alapján ki kell épí­teni a szakszervezeti és munkáspár­ti szervezetek egységét. A nemzetközt kommunista moz­galom problémáival kapcsolatban a határozat leszögezi, hogy a kommu­nista világmozgalom egysége lét­fontosságú. A viszályok gátolják a kommunizmus előrehaladását, és fegyvert nyújtanak az osztályelle­nességnek. Az angol kommunisták minden tőlük telhetőt megtesznek a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének felújítása és meg­szilárdítása érdekében. A DÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap Koppenhágában ülésezett. A közeledő választások előkészítéséről tárgyaltak és nyi­latkozatot fogadtak el, mely az atomfegyverkezés beszüntetését és az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozását követeli. Nyugat­Németországnak nem szabad atom­fegyverekhez jutnia, és a dán kor­mánynak el kell Ítélnie a NATO minden olyan intézkedését, mely megerősítené a nyugatnémet Bun­deswehrt — hangsúlyozza a nyilat­kozat. Az ülésen megválasztották a Dán Kommunista Párt új politikai bi­zottságát. S zokatlan üzenet érkezett ok­tóber 28-án Nicosiába. Szte­fanopulosz görög miniszterelnök küldte annak a napnak 20. évfordu­lóján, amikor Görögországot meg­támadta a fasiszta Olaszország. Üzenetét minden bevett diplomáciai szokás ellenére nem Makariosznak, Ciprus elnökének címezte, hanem Grivasz tábornoknak, a szigetor­szág ellenzéki vezérének. Az üze­net címzése kisebb incidenst oko­zott, ami abban nyilvánult meg, hogy az elnök megtiltotta a levél felolvasását az állami rádióban. A ciprusi görögök vezetőségén belül már hosszabb Ideje politikai harc folyik Makariosz elnök ellen. A harc élén az athéni kormány né­hány képviselője és Grivasz tábor­nok áll. E körök azt tervezik, hogy az elnököt megfosztanák hivatalá­tól és Görögországban bíznák meg valamilyen tisztséggel. E tervet az Egyesült Államok ls támogatja, mert Makariosz elnök az egyik fő ellenzőfe annak az elképzelésnek, amely szerint Ciprus a NATO tag­fává válna. A ciprusi kérdés mér néhány éve az ENSZ közgyűlésének napirend­jén szerepel. Az ENSZ-közgyülés plénumának és a Biztonsági Ta­nácsnak mindeddig nem sikerült megoldania a szigetország problé­máját. Továbbra is egymással szem­ben áll a görög és a török nemzeti­ségi csoport. Időnként lövöldözésre kerül sor közöttük, s Ilyenkor az ENSZ-csapatok közbelépnek. E csa­patok jelenléte a szigetországban meggátolta ugyan a nagyobb konf­liktusokat, de nem eredményezhet tartós megoldást. Az ENSZ egyes tagállamai, amelyek rendfenntartó alakulatokat küldtek a szigetre, ki­jelentették, ha nem kapnak pénz ügyi támogatást az ENSZ-től, kény­telenek lesznek visszahívni katonái­kat. Mivel a világszervezetnek nincs Választási csalás segítségével győzött-e az Erhard-kormány? — erről a kérdésről viharos szócsata folyt hétfőn a bonni Bundestagban, amikor a parlament több hetes ké­séssel megkezdte Erhard kormány­programjának megvitatását. Fritz Erler, a szociáldemokraták vezérszónoka ezt a kérdést állította az előtérbe és hangsúlyozta: A je­lenlegi kormánykoalíció csak azért győzött a szeptemberi választáson, mert az ún. választási ajándékok megtévesztették a választókat, most viszont a kormány egyszerűen vlsz­szaveszi a csalétkül szolgált aján­dékokat. A szónok bírálta ugyan Erhard korhiányprogramját, de lemondott arról, hogy átfogó alternatív prog­ramot szegezzen ezzel szembe. Sze­mére vetette a kancellárnak, hogy elhallgatja a NATO és a Közös Piac válságát és az NSZK külpolitikai helyzetének rosszabbodását. Erler tartózkodó magatartásra intette a kormányt az atomfegyverek köve­telése terén. Erhard kancellár Erler beszédére válaszolva magából kikelve tilta­kozott a választási csalás vádja el­len és azt hangoztatta, hogy ő már korábban felhívta a figyelmet az államháztartás súlyos helyzetére, valamint arra, hogy komoly taka­rékossági intézkedésekre lesz szük­ség. A kancellár felszólalásában egyet­len szóval sem tért ki külpolitikai problémáira. Ezen a téren a kor­mány álláspontjának kifejtését át­engedte Barzelnak, a CDU/CSU par­lamenti frakciója elnökének. Beszédében Barzel mindenekelőtt elég pénze, állandóan pénzügyi ne­hézségek merülnek fel, amelyek miatt az ENSZ-alakulatokat vissza­rendelhetik. Ebben az esetben vi­szont számolni kell a harcok újbóli KOMMENTÁRUNK Ciprusi cselszövések fellángolásával, s így nem marad más hátra, mint kiutat keresni a helyzetből. Washingtonban is szá­mításba veszik ezeket az eshetősé­geket. Az Egyesült Államok Török­ország és Görögország Ciprus-vitá­ját az Észak-atlanti Tömb gyengíté­sének tekinti és a problémát Igyek­szik a maga javára megoldani. Ma­kariosz elnök távozása talán meg­könnyítené annak az amerikai terv­nek megvalósításét, amely szerint Ciprus e tömb tagállamai közé lép­ne. A mai görög kormány éppúgy, mint a török, Amerika-párti, és ezért nincs kizárva, hogy nem elle­neznék ezt a megoldást. A helyzet azonban bonyolultabb, mint ami­lyennek látszik: mindkét országban erős nacionalista érzések nyilvá­nulnak meg Ciprussal kapcsolatban és ezért kérdés, hogy kormányaik megengedhettk-e maguknak az amerikai elképzelések támogatását. Görögország beavatkozása Ciprus belügyeibe nemcsak Makariosz el­nök személyére veszélyes, hanem az egész szigetország létére ls. Ciprus már egyszer szembenézett a török invázió veszélyével és egyál­azt hangoztatta, hogy az NSZK a béke fenntartására törekszik, ugyan­akkor megismételte Bonn atomkö­veteléseit, sürgette továbbá, hogy a NATO országok hatékony módon koordinálják külpolitikájukat, és felszólította Bonn partnereit, hogy ne növeljék kereskedelmüket az NDK-val, mert ez keresztezi a nyu­gatnémet kormány számításait. Elutasította az Odera—Neisse ha­tár elismerését. Kijelentette ugyan, hogy az eddiginél jobban kell tö­rődni a közép- és kelet-európai or­szágokkal, de azt hangoztatta, hogy a velük való kereskedelmet politi­kai szempontoknak kell alárendel­ni. Barzel végül elismerte, hogy re­pedések mutatkoznak a nyugati szövetségben, s utalt arra, hogy Franciaország és az NSZK között több nézeteltérés támadt. Javaslatok az AÁSZ miniszteri értekezletén Rio de Janeiro (CTK) — Az Ame­rikai Államok Szervezetének külügy­miniszteri értekezlete egyhangúlag elfogadta azt a Javaslatot, mely sze­rint 1966 Júliusában Buenos Aires­ban tartják meg a harmadik külügy­miniszteri értekezletet. Az értekez­leten az AÁSZ szervezeti szabályza­tának módosításáról fognak tárgyal­ni. Javaslatot tettek egy szociális­gazdasági, politikai és kulturális bi­zottság létesítésére. Ezenkívül a fő­titkár megbízatási Időszakát 10 év­ről 5 évre rövidítik le, és Trlnldad­Tobagöt, Jamaicát és Kanadát felve­szik az AÁSZ tagjaivá. talán nem lehetetlen, hogy a török lakosság elleni külső beavatkozás esetén török csapatok inváziójára kerülne sor. Ezt a lépést nem gá­tolhatnák meg az ENSZ-csapatok sem, s Így a NATO-nak kellene le­hetősége szerint közbelépnie. A gyakorlatban ez a sziget NATO­ellenőrzését jelentené, és alkalmat adna arra, hogy Ciprust bevonják az Észak-atlanti Tömbbe. Makariosz elnök helyzete nehéz: egyrészt gon­dot okoz neki a szigetország török nemzetiségi kisebbsége, másrészt pedig támadások érik a Grivasz tá­bornok vezette görög ellenzék ré­széről, végül pedig Athén is szem­befordult vele, kifogásolva azt, hogy nem foglal el eléggé erélyes álláspontot Görögország javára. Ilyen körülmények között a ciprusi elnöknek kevés olyan megbízható és befolyásos embere van, akikre szilárdan támaszkodhat. Ügy tűnik, a megoldás a szigetország török lakosságával való együttműködés volna, Igaz viszont, hogy a görög és török részről egyaránt kiélezett mostani nacionalista hangulatban együttműködésről szó sem lehet. Mindenekelőtt el kellene szigetelni az Athénből és Ankarából egyaránt áramló szélsőséges befolyásokat. Mindaddig nem lesz a szigeten bé­ke, míg Ciprus ügyeibe idegenek ls beavatkoznak. Ciprus létének egyedüli alapvető feltétele a szi­getország teljes függetlensége és az Itt élő két nemzetiség egyetér­tése. Míg egyes hatalmak a ciprusi göiögök és törökök rovására egyen­lítik ki számlájukat, nem lesz itt béke. Ügy tűnik, hogy a jelenlegi helyzetben Cipruson még sok feles­leges lövöldözésre kerül majd sor. A ciprusi népek javát szolgálná, ha Ciprus szigetének jövőjéről Nico­siában, s nem pedig Ankarában, vagy Athénban döntenének. PETER RIVAL Megkezdődtek a szovjet­angol tárgyalások Moszkva (CTK J — Moszkvában tegnap megkezdődtek az angol— szovjet tárgyalások. Michael Stewart angol külügyminiszter, aki a szov­jet kormány meghívására Moszkvá­ba látogatott, tegnap délelőtt talál­kozott Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. Mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről és a szov­jet—angol kapcsolatokról tárgyal­tak. Stewart tegnap látogatást tett Anasztasz Mikojannál, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. Lengyel—egyiptomi közös közlemény Kairóban Edward Ochabnak, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csa elnökének látogatása befejezé­séül közös közleményt adtak ki. Nasszer és Ochab az afrikai hely­zetről tárgyalt. Mindketten elítélték a függetlenség egyoldalú kikiáltását Rhodesiában, az Imperialisták kö­zép-keleti politikáját, a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző, és a portugál kormány gyarmatosító politikáját. A vietnami agresszió azonnali be­szüntetése mellett foglaltak állást. Meggyőződésüket fejezték kl, hogy a német kérdés békés megoldása csakis a nemzetközi feszültség eny­hítésének és az európai biztonság szavatolásának feltételével lehetsé­ges. A két ország megszilárdítja köl­csönös kapcsolatait és kibővíti ke­reskedelmét. Nasszer elnök elfogad­ta Ochab meghívását, és Lengyelor: szágba látogat. pipp^pv DUBNÁBAN tegnap megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség szakembereinek tanácskozása a radioaktív szennyeződés kiküszöbö­léséről. A tanácskozáson belga, an­gol, csehszlovák, francia, Indiai, ja­pán, nyugatnémet, szovjet és ameri­kai szakemberek vesznek részt. KARJALAINEN finn külügyminisz­ter tegnap hivatalos látogatásra Svédországba érkezett, Erlander mi­niszterelnökkel, Nilsson külügymi­niszterrel és további hivatalos sze­mélyiségekkel fog tárgyalni. BRÜSSZELBEN eltemették Erzsé­bet anyakirálynét, aki november 24-én 89 éves korában hunyt el. A PÁRIZSI városi tanács heves vita után Jóváhagyta egy 180 méter magas torony építésének tervét. A már 10 éves terv ellen többen fel­léptek, mivel a város központjában felépülő torony megmásítaná a fran­cia főváros arculatát. AZ ARGENTIN rendőrség letartóz­tatott és megkínzott 20 személyt, akik a Buenos Aires-i repülőtéren fogadták a latin-amerikai szolidari­tási mozgalom értekezletére érkező chilei és uruguayi küldöttséget. NICOLAS REPETTO, az Argentin Szocialista . Párt veteránja tegnap 94 éves korában Buenos Alres-ban meghalt. Repetto 1900 óta volt tag­ja a Szocialista Pártnak. VARSÓBAN tegnap befejeződtek a lengyel—egyiptomi kereskedelmi tárgyalások, melyek sorén árufor­galmi egyezményt írtak alá. KARACHIBAN a napokban fejez­ték be a tárgyalásokat egy cukor­gyár építéséről, melyet csehszlovák mérnökök terve szerint a nyugat­pakisztáni Dzsaranvalában építenek fel. JUSSZEF-ESZ-SZ1BAI az első ázsiai, afrikai és latin-amerikai szo­lidaritási értekezlet előkészítő bi­zottságának főtitkára találkozott FI del Castroval, valamint más kubai vezetőkkel és megtárgyalta velük a januárban sorra kerülő értekezlet előkészületeit. TEGNAP moszkvai Idő szerint 12.35 órakor sor került a Moszkvá­ból Párizsba sugárzott második szl nes televíziós adásra. Az adást, melynek keretében Nylkolaj Pszur­cev szovjet postaügyl miniszter In­tézett beszédet a francia televízió nézőihez, a Molnyija 1. szovjet táv­közlési hold segítségével valósítot­ták meg. PJÖNGJANGBAN megállapodást ír­tak alá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia 1966. évi árucseréjéről. A megállapodást csehszlovák részről Emil Mišovský külkereskedelmi miniszterhelyettes, a KNDK-ban tartózkodó csehszlovák kormányküldöttség vezetője írta alá. A KOREAI fegyverszüneti bizott­ság tegnapi ülésén Korea és Kína képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a demarkációs vonal Korea és Kína ellenőrzése alatt levő területén az Egyesült Államok jelzéseket helye­zett el. 1985. december 1. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom