Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-18 / 350. szám, szombat

DUNAUJVAROSI JEGYZETEK ...ami az emberekben épül A VÄROST JÄRVA akaratlanul ls a kíváncsiság keríti hatalmába az embert, lenyűgözi a látvány, s ugyanakkor megelégedéssel nyugtázza: igen, a képzelet ilyennek gondolta a szocialista várost. Arány, elgondolás, épülettömbökben, tágas utakban s zöld-övezetekben megtestesülő szépség együtt ragadja meg a figyelmet. Azt viszont már sokkal nehezebb elképzelni, hogy a szocialista építőmunka fontos állomásaként ez az ú] város a dunapentelel kukoricsföldek helyén született. Tizenötéves a város, s méltán lehet büszke erre a nagyszerű alkotásra a magyar nép. A város története, sőt maga a városépítés ls magán viseli az elmúlt másfél évtized elképzeléseit, a nagyvonalú vállalkozás nagyszerűségét. Az elképzelés és a testet öltött valóság azonban nemcsak a vállalkozás nagyságát szemlélteti, hanem az elmúlt tizenöt év elgondolásainak fordulatokban gazdag, sőt nem egyszer ellentmondásokkal tarkított történetét is. Dunaújváros, a szocialista városépítés Iskolája! A korszerű és a patetikus városrendezés kézjegyeit egyaránt magán viseli. S bár építészeti szempontból szembeötlőek lehetnek ezek a sajátosságok, mindezen ellentmondások ellenére az egyszerűségükkel szerénykedő magastetős házak, s a megváltozott társadalmi igényt kielégítő blokkokból és panelokból épített új, korszerű települések békésen megféri nek egymás mellett. Az arány, a kellem és a küllem, a tágas utcák s a zöld övezetek és parkok nemcsak hangulatot árasztanak, hanem igazán emberivé teszik a környezetet. Az arány, mely az építészetben a legfontosabb, Itt talán — részben szükségszerűségből is — más felfogásban jelentkezik. A görögök a templomok elemeit állítólag az oszloptörzs alsó metszetének átmérőjéhez viszonyították. Az arányok ilyen finomságai helyett itt a tágabb összefüggések, a társadalmi feladatok és igények érvényesülését láthatjuk elsősorban. S bár a kereső-kutató szem szinte egy szemvillanás alatt megállapítja, melyik városrész mikor épült, a kor és a feladatok szemszögéből ítélve mégis korszerű ez a város. Jórészt levetkezte 2 kisvárosi romantika jel-, legzetességöít, s a korszerű építészet új elemei — célszerűségükkel, szerkezeti felépítésükkel — már az ember, a dolgozó erclber mindennapi élete számára kíván kellemes, az igényeket kielégítő környezetet biztosítani. • • DUNAÜJVAROSBAIV járva nemcsak a városra voltunk kíváncsiak, hanem arra is, milyen feladatokkal mérkőznek a kultúra és népművelés hivatott munkásai, másszóval mi az ami egy új, szocialista városban az emberekben felépült, vagy felépülhet. A negyvenkétezres lélekszámú város tizenöt éves múltja kevés ugyanis ahhoz, hogy hagyományról beszélhessünk. Egyetlen „hagyo^ mány" a lakosság heterogén összetétele. A város lakossága szinte az ország minden részéből verbuválódott. A Vasmű biztosította anyagi jólét azonban a tudattartalom megváltoztatásának igényével is jár, hisz olyan emberek vállalták a szocialista termelés igényes feladatait, akik korábban jórészt falun éltek, s tudattartalmukat a falusi életszemlélet jellemzi. A feladat legfontosabbja így most új szemléletet követel a népművelésben ls, éspedig annak felmérését, tulajdonképpen kik a népművelési munka igazi címzettjei. A fiatal szocialista város megkapó jellemzője többek között az az életkori sajátosság is, mely a város lakóinak átlagos életkorát 28 évben jelöli meg. A népművelési dolgozókkal beszélgetve azonban úgy tűnik, hogy életszemléletében mégsem ilyen fiatal a város. A mozgás, az élet — a műszakok, az elvégzett munka után — behúzódik az otthon falai mögé, s ez gyakran útját állja a népművelés hatékonyságának. Az összkomforthoz ugyanis — 1956 után — hozzájárult az otthonok korszerű felszerelése ís, melynek eredményeként 1982/63-ban már minden második család tv-vel rendelkezett a városban. A lakáskultúra korszerűsödésével azonban nem tartott lépést az emberek szemlélete, s nemcsak amolyan befeléfordulást figyelhettek meg, hanem a kispolgári életszemlélet térhódítását ls. A kulturális munka sikerét a foglalkozási ágak és az életmód is befolyásolja, követelményként szabva meg a differenciált munkavégzés igényét a népművelésben. S nem véletlen ugyanakkor az sem, hogy pillanatnyilag az ifjúság jelenti a népművelési dolgozók számffra a legnagyobb gondot. Azok a fiatalok {15—20 évesek), akik már belecsöppentek — ahogy itt mondják —< a „csodába" s nem minden esetben találják meg a helyüket. A BARTÖK BÉLA MŰVELŐDÉSI HÄZ dolgozóinak most a legfőbb A martinász szobra díszíti Dunaújváros egyik parkját. gondja, hogy munkájukat hatékonyabbá tegyék, s a remeteség, az elzárkózottság lelket sorvasztó „állapotát" a közösségi élet irányába kimozdítsák. Gerendás Andor művészeti vezető sokrétűen és sok szempontúan magyarázza a teendők sorát, s rendkívül okos okfejtéssel keresi a kivezető utat. A tudatos és differenciált népművelési munka érdekében most kulturális jellegű szociológiai felmérést végeznek, melyben nagy segítséget nyújtanak számukra az ifjúsági szervezet kultúrfelelősei. A felmérés eredményétől függetlenül azonban máris akcióba kezdtek. A nyár végén az ifjúság kulturális szórakozása érdekében eszpresszót nyitottak, mely pillanatnyilag kísérleti jelleggel működik. Az első hónapok eredményéből ítélve az indudás máris biztató. A szórakozás és ismeretterjesztés igényeit itt — vonzó formában — szinte egyszerre oldják meg. Elsőként dzsessztörténeti előadásokat szerveztek, szórakoztató jelleggel, majd pedig filmesztétikai sorozatot indítottak, fiatal előadókkal, akik közel állnak az ifjúság problémáinak megértéséhez. A Vendéglátó-ipar, a KISZ és-a Művelődési Ház kezdeményezése és együttes -El'.iIlkája „megfogta" a fiatalokat, s most már az érdeklődés felkeltésén túl az érdeklődés kielégítése okoz számukra gondot. A SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS és a meglevő népművelési és oktatásügyi statisztika alapján most az érdekli őket elsősorban, kik azok — milyen réteget képviselnek —, akik a népművelési és kulturális tevékenységen kívül rekedtek. Színvonalas színházi előadásokkal, hangversenyekkel bérletsorozatokkal kívánják az érdeklődést felkelteni, s a könyvtár tevékenysége (az olvasók foglalkozás és életkor szerinti megoszlásénak felmérése) mellett a házikönyvtárak állományát is felmérik. A szakköri tevékenység egy részét — munkamegosztás alapján — a Vasmű klubja végzi, ahol elsősorban az ismeretterjesztés dominál. A Művelődési Ház klubtevékenységét illetően viszont érdekesek és figyelmet érdemlők az ún. hobby-klubok (foto csillagász, művészeti stb.). Az ismeretterjesztés szempontjából viszont jelentős a Szabad Egyetem megszervezése, ahol a vezetés tudományos elveiről a Vasmű műszaki dolgozóinak vezető gárdája (főmérnökök, üzemvezetők) tart előadásokat. Élénkülnek az önképzőköri jelleggel megszervezett műkedvelő csoportok ls (tánczenekar, színjátszók, énekkarj. Ezek munkájában eddig mintegy 250—300 személy vesz részt. Ez utóbbiak tevékenysége azonban a népművelés egésze szempontjából is számottevő. — Az emberekkel foglalkozni kell, s nem mindegy, hogy ez ösztönösen történlk-e, vagy tudományos megalapozottsággal — vallja Gerendás Andor művészeti vezető. Ügy érzem, ezek a szavak a népművelési munka mai értelmét ragadják meg, a kulturális forradalom feladatai valóraváltásának elmélyült, diffenerciált, s minden alakiságtól mentes legsürgetőbb teendőit körvonalazzák. A szocialista lét és a szocialista tudat kölcsönhatása ma már vitathatatlan. Előrehaladásunk nagymértékben függ tőle. Míg azonban a szocialista lét közel két évtizede társadalmi valóság, addig a szocialista tudat — mely mentes minden kispolgáriságtól, nacionalista tendenciától stb. — továbbra is igény és lehetőség. Kétségtelen eredmények e téren is állnak mögöttünk, tudatosítanunk kell azonban, hogy előttünk a teendők serege sorakozik NÉPMÜVELÉSÜNKNEK jó híre van külföldön, a dunaújvárosi kereső-kutató nyugtalanság azonban nemcsak figyelmet érdemlő, de érzésem szerint nálunk is sok helyütt követésre méltó lehet. Arról van szó — s ez a feladat a szocialista országok mindegyikére érvényes —, hogy társadalmilag hasznosabbá tegyük a népművelést. S hogy ezt elérjük, ahhoz arra is szükség van, hogy a népművelés dolgozói szívvel-lélekkel, közéleti szenvedéllyel keressék és vallják az eredménnyel bíztató új utakat, lehetőségeket. Mert nemcsak az a fontos, ami az országban épül, — bár ez elengedhetetlen —, hanem az ls, ami az emberekben napról napra izmosodhat. FÓNOD ZOLTÁN PETRÍK JÖZSEF: KÉSEI ÉRKEZÉS Sietnék most ts az ajtódhoz szilaj léptekkel, bátran. — Két árva ktp, két árva kop — s elnyelne ajtód és karod... Most Idegen hang reccsenne a csend áhítatában: — Az úr engem keres!? ö szólna így, a másik férfi s ez természetes: Ki mást kereshetnék az — 0 házában ? j Ahol megtalálni véltelek, onnan rég elindultál tde, a napi valóságba; Messzibb lettél a múltnál.] II. Háromfokos fagy, szél és szél és szél, Egy kutya vonít a küszöbnél. Fél, hogy rászakad terhével a szárítókötél. III. A ruhaszárító kötélen sorsaink távolságát mérem. Ingek, bugyik, pelenkák. — Szemre zászlódísz a tiszteletemre. Ám valóságban intő jelek; hogy más világba képzeljenek; Ahol a gyermekhartsnyákban, Ingecskékben tengernyi báj van, ágyörömöket lebbent elO a hálóing, az ágylepedő, ahol ölelten és ölelve válsz szét hullára s szerelemre. Elhagytalak a rengetegben most értem csak hozzád, de látom, kár volt védenem szabadságom, szárnyaimnak a tér csak annyi: Szebb ívben tudok lezuhanni. N. LÁSZLÓ ENDRE: AMIKOR A CSEND Amikor a csend szirma kitárul, alszol mellemen és illatzene hullámzik át testedből testembe. Hajadba simít a lámpafény, az árnyék tág szemmel rád mered, s egy éjt lepke akkor pihegve az ablaküvegre rajzolja neved. Felkiáltójel az Óramutató, puha hamuban alszik a parázs, a vánkos ts szunnyad vállad alatt, pihen a bók és a vallomás. Csak melled forró Órája ketyeg, érzem a bimbózó másodperceket, amikor a csend szirma kitárul... MA MÁR ALIG TALÄLNI valamirevaló várost vagy falut, ahol ne működne Ifjúsági klub. Egyesek a CSISZ helyi szervezetei, mások az üzemi és szövetkezeti klubok, vagy a művelődési otthonok mellett dolgoznak. Akadnak olyanok is, amelyek Igyekeznek magukat mindentől és mindenkitől függetleníteni. „Abszolút" önállóságra törekednek. Az ilyesmi természetesen csak elképzelés, mert a valóságban mindegyik klub tartozlh valahová. A leghelyesebb, ha a klubok az ifjúsági szövetség keretében, a CSISZ helyi szervezetei mellett működnek. Mivel azonban a klubok tevékenysége anyagi kiadással jár, s a CSISZ-nek meg nincs mindig miből fedeznie a költségeket, nem bosszankodhatunk azon sem, ha a fiatalok olyan szerv, vagy intézmény mellett alakítanak klubot, amely törekvésüket anyagilag ls képes támogatni. Nem kutatjuk, mi szülte és mi tartja életben a gyakran sajátos elképzelések szerint működő klubokat. A hatásosabb munkaformák keresésének, az újszerűségnek, a többet és Jobbat akarásnak azonban mindenképpen szerepe van az ifjak törekvésében. És ez jó jel. Ha a saját érdekeiket és a közös ügyet szolgálják, miért ne dolgozzanak úgy, ahogy nekik tetszik, ahogy ők akarják. AZ IFJDSAGI KLUBMOZGALOM a szlovákoknál és a cseheknél már hatalmas méreteket ölt. Most magyar vonalon is kibontakozóban van. Az első lépést a prágai, a bratislavai és a košicei diákok tették meg. Ady Endre Diákkör, József Attila Ifjúsági Klub, és Űj Nemzedék címmel alakítottak klubot. Példájukat többen követték. Komáromban Pe tőfi Sándor Ifjúsági Klub, Nyitrán Juhász Gyula Ifjúsági klub alakult. A mozgalom tovább terjed, és újabb klubok alakulnak szerte az országban. Közben egyre sokrétűbbé és tartalmasabbá válik a meglevők munkája. A Prágai Ady Endre Diákkör irodalmi esteket, a kassai Oj Nemzeköztük munkások és értelmiségiek ls. EDDIGI TEVÉKENYSÉGÜK során a legnagyobb sikert az ez idei Jókai-napokon érték el. A Cím nélkül című presszo-műsorral, valamint Rozewicz Adattár című abszurd színMAI FIATALOK... dék esztrádműsorokat és előadás-sorozatokat tart. A Petőfi Sándor Ifjúsági Klub irodalmi színpadot, esztrád- és tánccsoportot szervezett. Együtteseik felléptek a Komárom megalapításának 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, és több árvíz sújtotta faluban. Rendeztek irodalmi eseteket és a fiatalokat érdeklő kérdésekről néhány ismeretterjesztő előadást. Jelenleg az 1966. évi Jókai-napokra készülnek. A Juhász Gyula Ifjúsági Klubban esztrádegyüttes, zenekar, irodalmi színpad és szavalókör működik. Az együttesek többek között felléptek Pogrányban, Gerencséren, Bábindálon és a Járási énekkari fesztiválon Nyitrán. Most színjátszó együttest, tánccsoportot, foto- és szociológiai szakkört alakítanak. Hasonló tervet sző a József Attila Ifjúsági Klub, amely gazdag múltra tekint vissza, és amely a legeredményesebben dolgozik. A klub tagsága — kulturális műsorral tarkítva — hetente tart összejövetelt. Sokáig hol itt, hol ott (ahol éppen üres helyiséget találtak) gyűltek össze. Újjáalakulása óta a fiatalok a Csemadok bratislavai helyi szervezete mellett működnek, a szervezet termeit használják, összesen 350-en vannak. Többségük diák, de vannak művének a bemutatásával a megosz)ó vélemények ellenére is úttörő munkát végeztek és sok sikert arattak. A Népdalest címmel rendezett bemutatóikon a népdalok és a népballadák Jelentőségéről tartottak előadást, ismert énekesek közreműködésével. Ezenkívül még számos összejövetelt és műsoros estet rendeztek. Nyáron egy hétig a Rozsnyó melletti Kőrös határában táboroztak. Néhány évtizede az akkori csehszlovákiai magyar főiskolások is ezen a vidéken vertek sátrat, és alakították meg az első Csehszlovák Köztársaság egyik haladó értelmiségi mozgalmát, a Sarlót. Az említett klubok tagjai követői és ápolói a haladó hagyományoknak. A táborozással ís ezt fejezték ki. Mint elődeik, ők ls járták a környéket. Előadásokat tartottak a szociológiáról, az értelmiség küldetéséről, a diákklubok szerepéről, és más, az ifjúságot érdeklő kérdésről. A táborozás legnagyobb eseményeként a fiatalok felkeresték Fábry Zoltánt, akiben József Attila barátját, fegyvertársát, az igaz embert, a követésre méltó példát látják és tisztelik. SZÉP MUNKÁT VÉGEZTEK az árvízkárosultak megsegítésénél is. A katasztrófa idején összeírták a menekültek nevét, és közreműködtek az egymástól elszakadt családtagok felkeresésében, a kapcsolat megteremtésében. Később brigádokat szerveztek, és Pat újjáépítésénél végeztek Jelentős társadalmi munkát. Itt még annyit: egy egészséges erjedésnek vagyunk a tanúi. Azok a felületes, megalapozatlan és felelőtlen hangok, amelyek tavaly, tavalyelőtt a mi köreinkben is lábra kaptak, elnémultak, a semmibe vesztek. Helyüket felváltotta a Józan ész diktálta reális szemléletmód, a közös ügy iránt érzett felelősség, a szocialista építés szolgálatába állított tenniakarás, az őszinte szellemharc, a nyílt beszéd, a bátor dialógus. A meggyőzés, a toborzás, az eszmei offenzíva, anélkül, hogy hivatkoznánk rá, erősebb mint a múltban bármikor. Számtalan példa bizonyítja, hogy jelszavak és üres szólamok nélkül is lehet (sőt enélkül lehet igazán) szolgálni a közös ügyet, és építeni a szocialista társadalmat. AMI A FIATALOKAT ILLETI: nem arról van szó, hogy az említett * klubok megváltják a világot, vagy forradalmi változást idéznek elő a fiatalság magatartásában. Ezt senki sem akarja, Ilyesmire senki sem gondol. Azt azonban hisszük ós tudjuk, hogy ezek a fiatalok mások, mint azok, akik a köztudatban élnek. Oj és valóban mai fiatalok ők. Érdemes figyelni rájuk, érdemes munkájukat segíteni. A mi esetünkben ök jelentik a múlt terheitől mentes, egyre Izmosodó, új arcú és sokra képes csehszlovákiai magyar értelmiséget. Ezt most, mikor a „párt beszél a fiatalokkal" című sikeres akció során számos tapasztalatot szerzünk, különösen Időszerű elmondani és tudatosítani. BALÁZS BÉLA 1965. december 18. * 0j SZÖ 9