Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-12 / 314. szám, péntek

Szlovákia szocialista köztársaságunk szilárd része Michal Chudík elvtárs beszámolója a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén . A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke beszámolója bevezető részében rámutatott, hogy társadalmunk szocialista átalakulásának időszakában nagymértékben megszilárdult a cseh és a szlovák nemzet testvérisége és egysége. Attól az időtől kezdve, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, főként pedig 1948. februárja óta testvéri nemzeteink és nemzetiségeink együttélésében Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével következetes marxi—lenini nemzetiségi politikát folytatunk. Közös igyekezetünk eredményeként történelmileg rövid idő alatt győzött hazánkban a szocializmus. Hatalmas fejlődést ért el országunk gazdasága, különösen gyors ütemben fejlődött Szlovákia ipara és kulturális élete. Nagy sikereket értünk el közös hazánk nemzetközi helyzetének megszilárdításában. Az a tény, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista világrendszer szilárd része, s főként a hatalmas Szovjetunióval való megbonthatatlan szövetsége kezeskedik arról, hogy soha többé nem ismétlődhet meg nemzeteink 1938—1939. évi közös tragédiája. Ilyen feltételek között kovácsolődott és edződött szocialista nemzeteink — a csehek és szlovákok —, valamint más nemzetiségű polgártársaink erkölcsl-politikai egysége. Michal Chudík elvtárs a továbbiakban kiemelte a cseh és a szlovák nemzet testvéri egységének történelmi hagyományait, a cseh és a szlovák munkásosztálynak a kommunista párt vezette közös küzdelmét. Hangoztatta, hogy a testvéri kapcsolatokon alapuló közös munka sikerességének meggyőző bizonyítéka szocialista építésünk nagy eredménye. Kijelentette, hogy a szlovák nép magáévá teszi a cseh—szlovák szocialista kölcsönösség, egység és államiság eszméit. A szocialista nemzeteink együttélésére jellemző elvtársi együttműködés áthatja államunk legfelsőbb képviseleti szerve — a Nemzetgyűlés, valamint az államhatalom és -igazgatás szlovákiai nemzeti szerve — a Szlovák Nemzeti Tanács kapcsolatait is. Az együttműködés különösen az utóbbi időben mÉlyifft el, azután hogy a CSKP •Kö^gonti, Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága szocialista alkotmányunkból kiindulva határozatában kitűzte a Szlovák Nemzeti Tanács és a többi központi állami szerv, elsősorban a Nemzetgyűlés fokozottabb együttműködésének szükségességét. Gyors ütemben fejlődött Szlovákia gazdasága Chudík elvtárs ezután ismertette Szlovákia szocialista fejlődésének eredményeit, amelyeket a felszabadulás utáni években Csehszlovákia népeinek közös igyekezete alapján elért. Kiemelte, hogy Szlovákia gazdasági és kulturális felemelését Csehszlovákia Kommunista Pártja a proletár internacionalizmus szellemében mindenkor a nemzetiségi kérdés megoldása legfontosabb feladatának tartotta. Szlovákia történelmileg rövid idő alatt szocialista államunk fejlett ipari részévé vált — folytatta beszámolóját az SZNT elnöke. Szlovákia ipari termelésének produktuma az idén annyi lesz, mint amennyit 1948ban egész köztársaságunk ipara termelt. A szlovákiai ipari dolgozók jelenleg két hónap alatt termelnek annyit, mint az egész 1949. évben. Emellett a gépipar és a nyersanyagtermelő ágazatok javára megváltozott az ipari termelés struktúrája. Az iparágak többségében sok új, technikailag igényes termék gyártását kezdték meg. A szövetkezetesítéssel a mezőgazdaságban is megteremtettük annak feltételeit, hogy a felaprózott, elmaradott kisüzemi termelés magas színvonalú gépesítés és kemizálás alapján álló nagyüzemi mezőgazdasággá váljék. Ennek köszönhető, hogy 1948-hoz viszonyítva 1964-ben feleannyi dolgozóval 43 százalékkal növeltük a mezőgazdasági termelést. Társadalmunk 1948 óta 145 milliárd koronát ruházott Szlovákia gazdaságába, az országos méretekben eszközölt beruházások 30,5 százalékát. A beruházások több mint egyharmadát az Ipar fejlesztésére fordították, ami lehetővé tette a korszerű, technikailag fejlett ipar kiépítését. 1955-höz viszonyítva az egy főre Jutó állóalap értéke a következőképpen növekedett: az iparban 85 ezer koronáról 134 ezer koronára; az építőiparban 9000 koronáról 25 000 koronára; a mezőgazdaságban 9000 koronáról 46 000 koronára. Az egy dolgozóra Jutó állőalap koronaértéke — a mezőgazdaságot kivéve — lényegében elérte az országos átlagot. 1948 óta Szlovákiában 260 új üzemet építettünk, további 160 üzemet pedig átépítettünk és korszerűsítettünk. Az anyagi-technikai termelési bázis gyors fejlődését a foglalkoztatottság rohamos növekedése kísérte. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság összes alkalmazottjainak számában (a mezőgazdaságot kivéve) a szlovákiai dolgozók aránya 18,4 százalékról 24,2 százalékra növekedett. Az utóbbi húsz évben végbement szociális-közgazdasági változások nyomán az alkalmazottak összetételének aránya is módosult. 1964-ben a gazdasági alkalmazottak számából az iparban és az építőiparban 37,7 százalék dolgozott, szemben az 1948. évi 21,2 százalékkal; a mezőgazdaságban 29,4 százalék; a többi ágazatban 32,9 százalék. A szlovákiai alkalmazottak összetétele ily módon megközelítette a cseh keíületek alkalmazottjainak struktúráját. A gazdasági fejlődéssel egyidejűleg soha nem látott eredményeket értünk el Szlovákiában a dolgozók műveltsége és szakképzettsége színvonalának növelésében, és általában a kultúra fejlesztésében — hangoz tatta Chudík elvtárs. Ennek illusztrálására számos adatot sorolt fel. Többek között Ismertette, hogy az 1936—1937. évben Szlovákia egyetlen főiskoláján csak valamivel több mint kétezer hallgató tanult, az elmúlt tanévben viszont 10 főiskola 34 fakultásán 30 300 rendes hallgató és 17 800 levelező hallgató folytatta tanulmányait. Chudík elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a szocialista építés feltételei között a dolgozó ember jellemvonásai is formálódtak, kialakult öntudatos. munkaerkölcse, szocialista tudata. Politikailag és műszakilag fejlett munkásosztály, a szocializmus ügye iránt odaadó szövetkezeti parasztság és értelmiség alakult ki. Az SZNT helyzete, küldetése és feladata A társadalmi életünk valamennyi területén elért sikerek Jogos büszkeséggel töltenek el bennünket — hangoztatta az SZNT elnöke. A szocialista Szlovákia köztársaságunk szilárd része. Szocialista Jelenünk arra kötelez bennünket, hogy népünk anyagi és kulturális életszínvonala szüntelen növekedésének biztosítása érdekében lankadatlan igyekezettel munkálkodjunk egységes gazdaságunk további fejlesztésén. Jól tudjuk, hogy kitűzött Célunk elérésének, a fejlett szocialista társadalom építése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet anyagi-műszaki bázisának megteremtése során sok nehézséget és akadályt kell leküzdenünk. Nem kétséges azonban, hogy népünk alkotóereje Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével sikeresen megoldja az összes bonyolult feladatot. Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális fejlesztése feladatainak teljesítésében Jelentős mértékben részt vesz a Szlovák Nemzeti Tanács. Az SZNT helyzete, küldetése és feladata, közvetlenül összefügg Csehszlovák Szocialista Köztársaságunkban a nemzetiségi kérdés specifikus megoldásával, s államjogilag kifejezi az egységes Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a cseh és szlovák nép szövetségét. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely forradalmi időszakban, a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítése idején alakult meg, kezdettől fogva napjainkig és minden kétséget kizáróan a jövőben is politikai és állami életünkben a szlovák nemzeti lét politikai képviselőjének funkcióját tölti be, és ebből a helyzetéből adódóan teljesíti Szlovákiában az államhatalom és -igazgatás nemzeti szervének feladatát. A Szlovák Nemzeti Tanács helyzetére, feladataira és tevékenységének módszereire jellemző, s egyszersmind specifikus, hogy az egységes csehszlovák állam keretében tevékenykedik. Más szavakkal ezt úgy mondhatnánk, hogy a politi. kai, gazdasági és kulturális feladatok teljesítésében a csehszlovák állami szervek egységes rendszerének szerves részeként tevékenykedik. Ebből a tényből indul ki a határozat is, amely leszögezi: „A Szlovák Nemzeti Tanács az új alkotmány értelmé! ben nemcsak szlovák nemzeti szerv, amelynek hatáskörébe a nemzeti és regionális kérdések tartoznak, hanem ebben a minőségében egyszerI smind Szlovákia területén a politikai és a gazdasági élet országos Irányításának nemzeti »zerve ls, melynek feladata közvetlenül részt venni az állampolitika kialakításában és végrehajtásában " A politikai és Irányítási gyakorlatban nyert tapasztalatok Igazolják, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács küldetésének fenti értelmezése megfelelő teret biztosit számára abban, hogy hathatósan részt vegyen Szlovákia és egész társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális, fejlesztésének irányításában. Akadnak még nálunk emberek, akik a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, illetve az állami szervek rendszerében betöltött helyzetével kapcsolatban téves nézeteket vallanak. Egyesek nem értékelik kellően a Szlovák Nemzeti Tanács jelentőségét, ezt a szervet csupán a központi Irányítás valamiféle közbeeső láncszemének tartják, amely véleményük szerint csak, „komplikálja" a dolgok Intézését. A gyakorlatban ezek általában ellenzik, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács hatékonyabban részt vegyen társadalmunk és az állam Irányításában. Máso1<, főként nálunK Szlovákiában, bírálják a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetének Jelenlegi alkotmányos koncepcióját, és egyedüli megoldásnak gépiesen csupán az állam föderatív elrendezésének formáját tartják; a formát gyakorlatilag a tar. talom megvizsgálása nélkül és anélkül reklamálják, hogy számításba vennék a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenysége számára az alkotmány és a határozat által biztosított lehetőségeket. Mindkét antipólusos nézet közös gyökere kívül esik pártunk poiltlká. ján, ellentétben áll szocialista államunk és a szlovák nemzet érdekeivel. Az alkotmány és a határozat érvényesítése a gyakorlatban meggyőzően igazolja, hogy megtaláltuk a sajátos csehszlovákiai feltételeknek, s egyszersmind a fejlett gazdasággal és kultúrával rendelkező állam feltételeinek megfelelő megoldást. Ezért ml továbbra is ezt az irányt követjük követkézetesen, felelősségteljesen és alkotó módon. Elmélyült az SZNT, a Nemzetgyűlés és a többi központi szerv együttműködése Michal Chudík elvtárs a továbbiakban a Szlovák Nemzeti Tanács küldetésével foglalkozó párthatározat egyes alapvető célkitűzéseinek megvalósításáról tájékoztatta a képviselőket. Kijelentette, hogy bár a határozat megjelenése óta aránylag rövid Idő telt el, fokozódott a Szlovák Nemzeti Tanács részvétele Szlovákia gazdasági és kulturális fejlesztésének irányításában, valamint a központi irányításban és a nemzeti bizottságok tevékenységének irányításában. Legjobban megnyilvánult ez ab'ban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács szervesen bekapcsolódott az állami terv előkészítésének és teljesítésének egész folyamatába, valamint további fontos országos akciókba. A Szlovák Nemzeti Tanács ugyanakkor a központi irányítás többi szervével együttműködésben foglalkozik a Szlovákia fejlesztésével kapcsolatos sürgető problémák megoldásával, hogy gazdasági erőforrásai maximális mértékben hozzájáruljanak az ország egységes gazdaságának Intenzív fejlesztéséhez. Ügy véljük, hogy aktív részvételünk Szlovákia és a cseh kerületek gazdasági,- valamint kulturális színvonala fokozatos kiegyenlítésének folyamatában, teljes mértékben megfelel Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának. A Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységének elmélyítéséhez legnagyobb mértékben hozzájárult együttműködésünk fokozódása a Nemzetgyűléssel, a kormánnyal és a többi országos szervvel, hasonlóképpen a szlovákiai állami és kerületi szervekkel. Chudík elvtárs a továbbiakban részletezte az SZNT és az országos szervek együttműködésének konkrét formáit, majd elemezte a Szlovák Nemzeti Tanács részvételét a szlovákiai nemzeti bizottságok tevékenységének irányításában. Hangoztatta, hogy az SZNT felelősségének növekedése ezen a területen semmiképpen sem jelenti a nemzeti bizottságok jogkörének korlátozásét és a Szlovák Nemzeti Tanácsra történő átruházását. Ellenkezőleg, a nemzeti bizottságok helyzetét tovább kell erősíteni, és fejleszteni kell tevékenységüket, szükséges azonban, . hogy pontosabbá és konkrétabbá teI gyük azokat a feladatokat, amelyeket máskülönben a központi állami szervek látnak el a nemzeti bizottságokkal való kapcsolataikban. Ezeknek a nemzeti bizottságok által Irányított gazdaság szakaszán adódó feladatoknak á teljesítését a kormány delegálása alapján a Szlovák Nemzeti Tanácsnak kell biztosítania és ellenőriznie. Beszédének ebben a részében Chudík elvtárs rámutatott annak szükségességére, hogy a jövőben el kell mélyíteni a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozói működését. Legfontosabb gazdasági feladataink Ezután rátért a gazdasági problémák részletezésére. Ezzel kapcsolatban rámutatott: néha előfordul, hogy az SZNT szervei politikai és szervező munkájukban nem használják kl teljes mértékben az egyes ágazatok fejlesztésére a rendelkezésre álló objektív feltételeket. Emiatt Jelentős beruházási egységek tervteljesitése gyakran elmarad. Nagyobb igyekezetet kell kifejteni az egészségügyi és az iskolaügyi építkezések elvégzése érdedében is. Fokozottabb gondot kell fordítani a lakásépítés minőségére, a lakáskarbantartásra, valamint a mezőgazdasági termelés egyes lényeges problémáinak megoldására. Az SZNT elnöke a továbbiakban hangoztatta, hogy az Idei feladatok teljesítésének operatív biztosításán kívül most és az elkövetkező Időszakban Igyekezetünket a negyedik ötéves terv előkészítése egyes alapvető problémáinak megoldáséra összpontosítjuk. Ezek között leglényegesebb a munkaerőforrások hatékony kihasználásának problémája, amelynek megoldásán intenzíven dolgoznak az illetékes tervező szervek. További lényeges feladat egyes kevésbé fejlett körzetek gazdasági fejlődésének meggyorsítása. Ezzel összefüggésben hangoztatta: a közgazdasági és természeti adottságok, főként a hazai nyersanyagforrások hathatósabb kihasználása az az eszköz, amelynek segítségével leggyorsabban érhetjük el nemcsak a kevésbé fejlett körzetek gazdasági felemelkedését, hanem egyúttal Szlovákia részvételének rendszeres növekedését is biztosítjuk az egész csehszlovák népgazdaság szükségleteinek kielégítésében. Chudík elvtárs rámutatott, hogy a magneziton kívül még ma sem használjuk ki megfelelően sok bőséges nyersanyagforrásunkat a cement, a mész, a kerámiaipar és az építőanyag termelésének fejlesztésére. Különösen nagy gondosságot Igé. nyel legfőbb nyersanyagforrásunk — a kiterjedt erdőségek gazdasági kihasználása. A Nemzetgyűlés elé terjesztett beszámoló részletes elemzést adott a szlovákiai gépipar kapacitása kihasználásának problematikájáról. Chudík elvtárs beszédében hangoztatta: a gépipar fejlesztése különösen nagy jelentőségű Szlovákia gazdasági színvonalának további emelése, a munkásosztály megerősítése, a munka minőségének és technikai színvonalának növelése szempontjából. A szlovákiai gépipar kapacitásának teljes kihasználása egész népgazdaságunk fejlődése meggyorsításának egyik forrása. Chudík elvtárs beszéde további ré szében kiemelte azt a történelmi változást, amely a mezőgazdasági termelésben végbement. Rámutatott, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a kormány intézkedéseivel összhangban elsősorban a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésére törekszünk. Testvéri egységben Az SZNT elnöke beszédét így folytatta: Velünk együtt élnek és a szocializmus építésében részt vesznek a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok. Szocialista társadalmi rendszerünk megszüntette a különféle egyenetlenségek és nemzetiségi ellentétek forrásait. A hazánkban élő valamennyi nemzetiség tagjai számára lehetővé tette a teljes és egyenjogú részvételt az állami és közügyek Intézésében, és biztosítja akadálytalan gazdasági és kulturális fejlődésüket. Magyar és ukrán nemzetiségű polgártársaink igazi hazájuknak tekintik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, és Csehszlovákia többi népével testvéri egységben szorgos munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak felvirágoztatásához. Nagyra értékeljük részvételüket közös munkánkban. Az előterjesztett jelentésben beszámolunk az eddig elért eredmé nyékről és a fennálló problémákról, amelyeket meg kell oldanunk, hogy tovább folytassuk azoknak a területeknek általános gazdasági és kulturális fejlesztését, amelyeken Jelentős számban élnek magyar- és ukrán nemzetiségű polgártársaink. Ezzel összefüggésben engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a magyar és ukrán nemzetiségű lakosság iskolaügye és kulturális élete fejlesztését érintő feladatok teljesítéséről. Szlovákiában az 1964—1965. tanévben a következő magyar iskolák működtek: 307 óvoda, 544 alapiskola, 22 általános középiskola, 12 szakközépiskola, 24 tanonciskola és 888 mesteriskola. Ezeknek az iskoláknak gyors fejlődése nagy követelményeket támasztott káderellátásukkal és anyagi felszerelésükkel . szemben. 1959 óta Dél-Szlovákiában 191 új iskola épült 1912 osztállyal. A magyar iskolák tanítóit a Nyitral Pedagógiai Fakultás különtagozata képezi ki. A Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti bizottságokkal és társadalmi szervezetekkel együtt állandóan figyelmet szentel a dolgozók iskolán kívüli nevelésének. Az 1963—1964. években a népi akadémia mintegy 200 tanfolyamot rendezett magyar nyelven. Igen eredményes a népművészet fejlődése. Ebben nagy segítséget nyújt a Komáromi Magyar Területi Színház. 1964-ben 208 magyar könyv Jelent meg 930 000 példányban. Ezenkívül a Magyar Népköztársaságból több mint 5 és fél millió korona értékű könyvet hoztunk be. A Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok az erre vonatkozó párthatározatokkal összhangban hasonlóképpen nagy gondot fordítanak az ukrán nemzetiségű lakosság kulturális életének és iskolaügyének fejlesztésére. Chudík elvtárs ismertette a képviselőkkel az ezzel összefüggő adatokat, majd kijelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányunkhoz híven, az egyenjogúság szellemében a Jövőben ls biztosítja a magyar és ukrán állampolgárainknak az élet sokoldalú fejlesztésének - feltételeit, ezeket a kérdéseket rendszeresen figyelemmel kíséri. Őszinte köszönet az áldozatkész segítségért Michal Chudík elvtárs ezután megemlékezett az Idei árvízkatasztrófáról. Az árvíz sújtotta területek újjáépítésének kérdéseivel külön napirendi pont keretében foglalkozik a Nemzetgyűlés Jelenlegi ülésszaka. Chudík elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács nevében őszinte köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik határtalan áldozatkészséggel részt vettek a megvadult elemek elleni harcban, az üzemek és szervezetek dolgozóinak, akik kezdeményezően segítséget nyújtottak és nyújtanak az árvízkárosultaknak. Chudík elvtárs külön kiemelte a csehországi üzemek által nyújtott segítség nagy jelentőségét. Az SZNT elnöke a Nemzetgyűlés fórumáról köszönetet mondott a mentési munkálatokban önfeláldozóan részt vett szovjet és magyar katonai alakulatok tagjainak. Kijelentette, hogy az SZNT és szervef fáradhatatlanul fognak munkálkodni azon, hogy az árvíz sújtotta területen Ismét felvirágozzon az örömteljes élet. Michal Chudík elvtárs beszéde befejező szakaszában hangoztatta, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítése Szlovákiában is számos új feladat megoldását teszi szükségessé. Így például újonnan meg kell határozni az egyes központi irányítási szervek feladatait, a Szlovák Nemzeti Tanácsban az országos megoldással összhangban az új feladatoknak megfelelő szervezési módosításokat kell végrehajtani. Michal Chudík elvtárs kiemelte, hogy az irányítás új feltételei közepette még jobban előtérbe kerül a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei, valamint a Nemzetgyűlés, a kormány, a minisztériumok és a többi központi állami szerv közötti szoros együttműködés szükségessége. Az új gazdasági irányítás feltételei közepette a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei küldetésének és feladatainak meghatározásához megbízható alapul szolgál a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága ez év májusában kelt határozata. A Szlovák Nemzeti Tanács az alkotmányból és a párt említett határozatából kiindulva legfontosabb küldetésének tartja, hogy továbbra is minden erejével elősegítse Szlovákia gazdasági és kulturális növekedését, és ezzel egyúttal egységes gazdaságunk fejlődését. 1965. november 12. * 0j SZÖ 3