Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-09 / 311. szám, kedd

Az amerikaiak lefogadják veszteségeiket PPÍ^P^ rgmiOTöSCSfUSTÉBö!. Amerikai kalózok a VDK légvédelmét támadják • I I—1 I I ™ Saigon (CTK) — Az amerikai pa­rancsnokság ismét beismerte, hogy bombázóik tévedésből támadtak egy dél-vietnami falut. A bombák három házat teljesen megsemmisítettek és több házat megrongáltak. A saigoni kormány egyik egysége hétfőn reggel súlyos veszteségeket szenvedett Bin Tuan tartományban, ahol a hazafias erők összpontosított támadást intéztek a faluban őrszol­gálatot teljesítő egység ellen. Súlyos veszteségeket szenvedett a Plei Me-I tábor körüli harcok­ban az amerikai 1. aeromobll had­osztály két százada is, mely szom­baton a hazafias erők csapdájába esett. Az amerikai repülőgépek hétfőn ismét bombázták Hanoitól 96 kilo­méterre egy észak-vietnami rakéta­támaszpontot. Két nap alatt ez már a hatodik támadás a támaszpont ellen. Az AFP hírügynökség saigoni munkatársa úgy véli: az amerikai parancsnokság elhatározta a VDK rakétapotenciáljának fokozatos meg­semmisítését, hogy büntetlenül foly­tathassa támadásait a VDK létfon­tosságú központjai ellen. A rakéta kilövőhelyek támadását július 27­én kezdték és amerikai vélemény szerint a mai napig a támaszpon­tok 50 százalékát vagy teljesen meg­semmisítették, vagy súlyosan meg­rongálták. Saigonban hat F-105 típusú ame­rikai repülőgép elvesztését jelen­tették az utóbbi négy napon. Azon­ban az észak-vietnami hírügynökség közölte, hogy vasárnap egy nap alatt hat amerikai repülőgépet lőt­tek le. A News Week című amerikai fo­lyóirat szerint a VDK-t támadó re­pülőgépek 60 százalékát kisebb vagy nagyobb hatású sérülés éri a légelhárító tűz következtében. Ez azt jelenti, hogy az a katonai sta­tisztika, amely ezer berepülésre 3,2-es repülőgépveszteséget mutat ki, nagyon távol áll a valóságtól. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az USA a VDK ellen intézett légitáma­dások alkalmával ez ideig csak 133 repülőgépet vesztett volna, holott vietnami jelentések szerint már több mint 740 amerikai repülőgépet lőt­tek le. NAGY ÁRAT FIZETNEK AZ AGRESSZOROK Hanoi (CTK) — A dél-vietnami Felszabadítás hírügynökség novem­ber 8-án ismertette a partizánok harci sikereit a Plei Me környéki csatákban. A felszabadító erők 10 nap alatt 1018 ellenséges katonát, közöttük 35 amerikait tettek harc­képtelenné. Több száz különböző fegyver t zsákmányoltak, lelőttek 13 repülőgépet, megrongáltak három 105 milliméter kaliberű ágyút, meg­semmisítettek 85 katonai gépkocsit, közöttük 18 tankot és 14 páncél­autót. A hírügynökség egyidejűleg köz­zétette a dél-vietnami felszabadító erők elmúlt kilenchavi harcának eredményeit. Ez alatt az Idő alatt a dél-vietnami partizánok 17 ezer harci cselekményben vettek részt és 139 ezer ellenséges katonát, kö­zöttük 8081 amerikait tettek harc­képtelenné. A Szovjetunió mindig önzetlenül támogatta Kubát Fidél Castro beszéde Havanna (CTK) — Fidel Castro ku­bai miniszterelnök beszédet tartott Holguinban a Szovjetunió segítségé­vel felépített, Lenin nevét viselő új, korszerű kórház ünnepélyes megnyi­tása alkalmával. Castro hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió barátságát és Kubának nyújtott segítségét nem le­het számokban kifejezni, és rámuta­tott arra, hogy a forradalom döntő pillanataiban a Szovjetunió önzetlen támogatást nyújtott Kubának. A Szov­jetunió segítségének köszönhettük létezésünket az imperialista blokád idején — mondotta. A továbbiakban kijelentette, hogy az új kórház megnyitása ls a kubai forradalom politikájának győzelmét bizonyltja, mégpedig az egészségvé­delem terén. A választók egyharmada nem szavazott Lisszabon (CTK) — Portugáliában vasárnap képviselőválasztások vol­tak. A választók csaknem egyhar­mada nem adta le szavazatát. Alfredo Dos Santos portugál bel­ügyminiszter vasárnapi televízió be­szédében kijelentette, hogy a válasz­tási eredmények „kitűnőek", mivel a választók körülbelül 70 százaléka leadta szavazatát. Az AP azonban arról ad hírt, hogy az egyes válasz­tóhelyiségekben rögtönzött ellenőr­zések során megállapították, hogy csupán 40—60 százalékos volt a részvétel. A hírügynökség szerint a vasárnapi labdarúgómérkőzések iránt nagyobb volt az érdeklődés. Portugáliában csupán 1,5 millió választót tartanak nyilván. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a válasz­tások nemcsak Portugáliában, de a tengeren-túli tartományokban is le­zajlottak, ez elenyésző százalék. Az ellenzék 40 Jelöltje visszavon­ta jelöltetését, mivel Salazar rend­szere a sajtó cenzúrájával és a sze­mélyi szabadság korlátozásával le­hetetlenné tette, hogy a portugál polgárok szabadon fejezzék kl aka­ratukat. A portugál ellenzék a tengeren­túli tartományok önrendelkezési jo­ga mellett foglalt állást. A választások első közzétett ered­ményei szerint egyes választókörze­tekben a részvétel még az átlagos 67,7 százaléknál is alacsonyabb volt. így egyes lisszaboni választókörze­tekben csak 50 százalékos, sőt Port­alegre több járásában csak 33,3 százalékos. JOHN LINDSAY New York, az Egyesült Államok leg­nagyobb városa, nemcsak méreteiben óriási, hanem egyben a nagy problé­mák városa is. A katasztrofális ivóviz­es lakáshiány, a levegő szennyeződése és az utcák tisztátlansága, az emberek életét és biztonságát már nappal is ve­szélyeztető bűnözés hallatlan elhara­pódzása, a mindenható bűnszövetségek gátlástalan tevékenysége., a rendőrség megvesztegethetősége, a kábítószerek élvezésének elterjedése, a túlzsúfolt, alacsony színvona­lú tanítást nyújtó iskolák, a főként négerek és Puer­to Rico-iak lakta negyedek elképesz tő nyomora, az eb bői eredő faji súr lódások mind olyan problémák amelyekkel a i 1945 óta a város élén álló demok rata párti polgár­mesterek sehogy sem tudtak megbirkózni. És ezzel még csak ki sem merítettük a várost gyötrő nehézségek egész skáláját. E tengernyi baj miatt sokan azt tartják, hogy New Yorkot „egyszerűen képte­lenség" kormányozni. A lakosság elégedetlenségének tud­ható be elsősorban, hogy a november 2-1 poigármesterválasztásoken New Yorkban, a demokraták hagyományos bástyájában a Köztársasági Párt libe­rális jelöltje, a 43 éves John Lindsay győzött. Csaknem százezer szavazattal kapott többet, mint demokrata párti ellenfele, Beám, akit pedig maga John­son elnök, valamint a Harlem „főnö­ke", Clayton Adam Powel is támoga­tott. A háromnegyedében demokrata párti New York-i lakosság Lindsayt ül­tette a polgármesteri székbe annak el­lenére, hogy köztársasági párti, de ab­ban a reményben, hogy a haladóbb beállítottságú új nemzedékhez tartozó, erélyessógével, de egyben vonzó meg­jelenésével Kennedy volt elnökre em­lékeztető Lindsay könnyebben teremt majd rendet a város Augiász istállójá­ban, mint a hivataloskodó, demokrata párti Beam, aki „mesterségét" a tehe­tetlen Wagner polgármester mellett ta­nulta. Lindsay ígéretet tett, hogy alapos vizsgálatot indít annak kiderítésére, vajon New Yorkban valóban pénzzel vásárnlhatók-e a bírósági tisztségek, és véget vet majd annak a gyakorlat­nak, miszerint a bírák kinevezésénél politikai hovatartozóságuk a mérvadó. Lindsay liberális beállítottsága elle­nére a választási küzdelemben nem utasította vissza Nelson Rockefeller milliárdos pénzsegítségét. De számos támogatója akadt a néger lakosság köréből Is, mivel közismert, hogy a köztársasági választások ideién nyíltan szembeszállt a goldwaterizmussal. john Lindsay megválasztásában az amerikai sajtó és a politikai körök a Köztársasági Párt megerősödését látják. Ügy vélik, hogy Lindsay e párt esé­lyes jelöltje lehet az 1968-as vagy 1972-es évi elnökválasztáson is. a. fi. SIZUOKA japán városban vasárnap több ezer ember ünnepelte Valentyi­na Tyereskova-Nyikolajeva és A. A. Nylkolajev szovjet űrhajósokat. NOVEMBER 7»-ÉN jugoszláv keres­kedelmi küldöttség érkezett Buda­pestre. A küldöttség a két ország 1966. évi árucsere-forgalmáról tár­gyalt. (CTK) A LENGYEL honvédelmi miniszter meghívására vasárnap hivatalos láto­gatásra Varsóba érkezett dr. Georg Prader osztrák honvédelmi miniszter és kísérete. (CTK) VASÁRNAP Koppenhágában nyolc fiatalember az Egyesült Államok nagykövetsége előtt álló oszlophoz bilincseitette magát és így tiltako­zott a vietnami agresszió ellen. A tüntetőket letartóztatták. (CTK) NGUYEN CAO KY, a dél-vietnami kormány elnöke november 8-án négynapos hivatalos látogatásra Dél­Koreába utazott. A dél-vietnami mi­niszterelnök újabb dél-koreai egysé­gek kiküldéséről tárgyalt, jelenleg körülbelül 20 000 dél-koreai katona tartózkodik Dél-Vietnamban. (CTK) CHILE köztársasági elnöke vasár­nap estére rendkívüli minisztertaná­csot hívott össze, amely a legújabb chilei—argentínai határincidenssel foglalkozott. A határincidens alkal­mával argentin részről megölték a chilei rendőrség egyik őrnagyát és több rendőrt megsebesítettek. (CTK) TÖBB MINT 15 HAJÖ indulási idő­pontját kellett az utóbbi négy hónap­ban elhalasztani a hongkongi kikö­tőből Saigonba, miután a legénység nem volt hajlandó Dél-Vietnamba ha­józni. (CTK) SASZTRI indiai miniszterelnök november 8-án ismételten megerő­sítette, hogy India nem fog nuk­leáris fegyvereket gyártani. (CTK) AZ INDIAI PARLAMENT november 8-án jóváhagyta a kormány javasla­tát, mely szerint a keralai elnöki rendszert további fél évvel meghosz­szabbítják, mivel India jelenlegi rendkívüli helyzetében nem Írhatnak ki új választásokat. (CTK) A BELGA kommunista ifjúság no­vember 6-án és 7-én Brüsszelben or. szágos konferenciát tartott, amely­nek záróhatározatában tiltakoznak az amerikaiak vietnami agressziója el­len. (CTK) RÖVIDDEL a rhodesiai kormány­nak Salisburyban megtartott ülése után kijelentették, hogy Rhodesia elutasítja Wilson javaslatait a füg­getlenségről folytatott további ta­nácskozásokat illetően, valamint a két ország kormányfőinek Malta­szigetén tervezett találkozóját. BEFEJEZŐDÖTT A DÁN KOMMUNISTA PÁRT KONGRESSZUSA Koppenhága (CTK) — Vasárnap befejeződött a Dán Kommunista Párt XXII. kongresszusa. A kong­resszus résztvevői megválasztották a párt központi bizottságát és Jóvá­hagyták a politikai kiáltványt és határozatot. A kiáltvány külpolitikai része olyan semleges és független Dániát követel, amely nem lenne tagja a NATO-nak és felszámolná a nyugat­német katonai szövetséget. Ez csak az atommentes, semleges övezet lé­tesítésével érhető el Európában — állapítja meg a kiáltvány — és a NATO-t egy olyan európai kollektív biztonsági rendszernek kell helyet­tesítenie, amely a békés együttélés elvén alapszik. Külpolitikai téren Dániának a békére és a nemzeti szabadságra kell törekednie. A kiáltvány a továbbiakban elítéli az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját és hangsúlyozza, hogy Dá­niának segítenie kell a vietnami ag­resszió áldozatain. A szocializmus építése Dániában a társadalmi élet minden szakaszá­nak demokratizálásával érhető el. A határozatban leszögezik, hogy a párt legfontosabb feladata har­colni a békéért és ezért szükség van a békeerők egységére. A ha­tározat rámutat, hogy fel kell szá­molni a gyarmati kormányokat ls. A belpolitikai helyzetet Illetően a munkásosztálynak nagyobb befo­lyást kell szereznie a társadalmi élet különböző szakaszain, meg kell szilárdítani a szakszervezeti moz­galmat, megoldandó a lakásproblé­ma, az Iskolaügy és a kultura prob­lémája és növelni kell a nép élet­színvonalát. AZ IRAKI KOMMUNISTA PÁRT NYILATKOZATA Beirut (CTK) — Abdul Rahman Bazzaz kormánya nem tudja megol­dani Irak problémáit, — áll az Ira­ki Kommunista Párt nyilatkozatá­ban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy gazzaz kormánya nem élvezi a nép bizalmát. Az új miniszterel­nök legutóbbi beszédeit elemezve, a nyilatkozat rámutat arra, hogy Baz­zaz a reakció, az imperializmus és a kőolajtársaságok érdekeinek meg­felelő politikát akar folytatni. Ä kormány elnyomja a politikai pár­tok, a szakszervezetek szabadságát és nem folytatja a földreformot. A nyilatkozat befejezésül együtt­működésre hívja fel valamennyi haza­fias erőt egy olyan nemzeti koalí­ciós kormány kialakításában, mely felszámolná a diktátori rendszert, biztosítaná a demokratikus szabad­ságot, és megoldaná a kurd problé­mát Franciaország de Gaulle nélkül is képes nagy tettekre Párizs (CTK J — Franciaország­ban közelednek a választások és ez arra készteti a politikai párto­kat, hogy fokozzák tevékenységü­ket. Ezért nem meglepő, hogy a tegnapi vasárnapot is a fokozott politikai tevékenység Jellemezte. Mitterrand, a baloldal Jelöltje szombaton Amiensben beszélt. Ki­jelentette, hogy a december 5-i vá­lasztások után a demokratikus és baloldali pártok elsőrendű feladata lesz vitát kezdeni a kormány közös programjának kidolgozásáról. Kül­politikai vonatkozásban hangsúlyoz­ta hűségét a NATO-hoz, amit attól tett függővé, hogy a szövetségesek álláspontja nem fogja veszélyeztet­ni a békés együttélést. Ezzel kap­csolatban elítélte De Gaulle poli­tikai irányvonalát, melyet rendkívül veszélyesnek minősített. Mitterrand vasárnap Párizsban részt vett választási bizottsága ülé­sén. Az ülés ünnepélyes megnyi­tásán Jacques Duclos, az FKP po­litikai bizottságának tagja ls részt vett. Beszédében hangsúlyozta, hogy a francia népnek nem szabad en­gednie a távozó elnök zsarolásá­nak. , Az MRP rajnai szövetségének né­hány napos ülése után a párt úgy döntött, hogy saját Jelöltjét, Leca­nuetot fogja támogatni. A republikánus közép ls úgy dön­tött vasárnapi ülésén, hogy min­den eszközzel harcolni fog a jelen­legi gaulle-ista rendszer ellen. Pierre Cames párizsi levele Ahol mostohagyermek a tudományos kutatás Az 1965. évi orvosi Nobel-dijat megosztva három francia tu­dósnak: a híres párizsi Pasteur Inté­zet egy munkacsoportjában dolgozó Francois Jacob, André Lwoff és Ja­cques Monod professzoroknak ítélték oda. Jacob, a Collégé de Francé párizsi egyetemen a mikrobioló­gia tanára. Lwoff, a Sor­bonne-egyetem tanára a mikro­biológia, s a párizsi természettudo­mányi karon előadó Monod profesz­szor biokémikus. A három tudós felfedezéseivel fontos, úttörő lépést tett az örökléstanban s az élő szerve­zet működése szabályozásának ter­mészettudományi megfejtésében. E felfedezések kiindulópontul szolgál­hatnak a magzatfejlődés, a rák stb. kutatásának. Hová lett a régi dicsőség? A francia kutatók valaha világhír­névnek örvendtek, s fényes csillagok­ként tündököltek a tudomány egén. De később mintha háttérbe szorultak volna. Orvosi Nobel-díjat 1928 óta francia tudós nem kapott. Frederlc és Iréné Jolliot-Curie voltak az utolsó kémiai Nobel-díjasok Franciaország­ban. E hanyatlás természetesen bántja honfitársainkat. Ezt részben azzal igyekeznek magyarázni, hogy az el­avult laboratóriumokban dolgozó, s az állam részéről csak igen fukarul tá mogatott kutatóinktól bizony nehe zen lehet elvárni kimagasló eredmi. nyeket. Hogyan is vetélkedhetnének az olyan országok tudósaival, ame­lyekben a kormány nem sajnál óriási összegeket fordítani a tudományos kutatásra, mint pl. a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban? Sok igaz van ebben az állításban, de a három francia professzornak most odaítélt orvosi Nobel-diJ azt bi­zonyltja, hogy a siker nem egyedül a jó feltételek biztosításán múlik. Mert nézzük csak, milyen körülmé­nyek között dolgozik a szóban for­gó három francia tudós. Nagy tudósok kis laboratóriumokban Jacob tanár három csöpp (2x3 mé­ter) manzardhelyiségben folytatta éveken át kutatásait. „Még szeren­csés vagyok" — mondja nevetve. — ,fia Lwoff és Monod barátom nem tudták volna számomra e padlást ki­üríteni, akkor egyáltalán nem is lett volna laboratóriumom!" A Pasteur Intézetnek ugyanis Jacob csak „feke­tén" dolgozik: hivatalosan őt ott nem is ismerikl Jacob professzor padlás-laborató­riumában nyáron 35 fok a meleg, té­len viszont meg lehet ott fagyni, mert a bérház fűtése túl gyenge ahhoz, hogy a meleget ezekbe a helyiségek­be is eljuttassa. Egy hevenyészett, nem mindig megbízhatóan működő hűtőszekrényt cipeltek fel ide az in­kább tyúkólba vezető létrára mint lép­Képiinkün ba. f ól jobbra a Nobel-díjas francia tu­dósok: jacques Monod, André Lwoff és Francois Jacob. csőre emlékeztető meredek, szűk fel­járón. Ebben vannak egymás hegyén hátán a kísérletezéshez szükséges, becses baktériumokat tartalmazó do­bozok. Nemsokára már el sem fér­nek benne. Jacob tanár „jobb keze" 30 kilomé­terre lakik Párizstól. „Huszonhét éve járok be naponta a városba" — mondja az asszisztens. Ez alatt az idő alatt 500 000 kilométert tettem meg és 18 000 órát töltöttem viciná­lisokon. Képzeljék csak, micsoda idő­veszteség ez!" Az asszisztens havi fi­zetése 1500 frank. A magániparban könnyen megkereshetné ennek két­szeresét is. S a másik két Nobel-díjasnak va­jon Jobbak-e a munkakörülményei? Dehogyis! Oly szűken vannak helyi­ségek dolgában, hogy még a folyosó­kon és az emeletek közötti pihenő­kön is dolgoznak. Jacques Roux egyetemi tanár, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja így méltatta a Nobel-díjasok tevékenységét: „A há­rom tudós érdeme annál is nagyobb, hogy zsenialitásukkal és munkáju­kért való lelkesedésükkel leküzdöt­ték még a mostoha körülmények okozta nehézségeket is. Kár, hogy szűkös körülményeik miatt nem al­kalmazhatnak több asszisztenst, és így csak kevesen tanulhatnak köz­vetlen együttmű­ködésben e nagy tudósoktól." Az Idei orvosi Nobel-díj, amel­lett, hogy a fran­cia tudományt méltatta, akarat­lanul még mást is eredményezett: köztudomásra ju­tott, mily mostoha körülmények kö­zött kénytelenek dolgozni az or­szág élenjáró ku­tatói, s ez nem éppen a legjobb fényt veti kormá­nyunkra. i 1965. november 11. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom