Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-30 / 332. szám, kedd

Afra ncia elnökválasztás előtt csökkent a De Gaulle-hívek száma Mitterrand a baloldal összefogásának szükségességét Hangsúlyozza Párizs (ČTK) — A franciaországi választási kampány fontos esemé­nye lesz De Gaulle elnök keddi te­levíziós beszéde. Az ellenzéki Jelöl­tek folytatták kampányukat Fran­ciaország különböző részeiben. Mit­terrand, a baloldal jelöltje az észa­ki iparvidékre, Lecaunet pedig Cöte d'Azurra látogatott. Waldeck Ro­chet, az FKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Jacques Duclos, a politikai bizottság tagja múlt hé­ten tartott beszédeikben támogatták Mitterrand jelöltetését. mitterrand Lille-ben és Lenzben nagy tömeg előtt beszélt. Hangsú­lyozta, hogy fel kell számolni a sze­mélyi hatalom rendszerét és valódi demokráciát kell létrehozni. Kiemel­te a baloldali erők egységének szükségességét. Franciaországban a legutóbbi na­pokban végzett közvéleménykutatás szerint De Gaulle híveinek száma az elnökválasztás előtt csökkent. A megkérdezettek 57 százaléka foglalt De Gaulle mellett állást, míg októ­berben még 66 százalékuk támo­gatta az elnököt. Mitterrand 27 százalékos támoga­tást szerzett a legutóbbi közvéle­ménykutatásnál. Valószínű, hogy De Gaulle választóinak egy része Le­caunet-t, a közép jelöltjét támogat­ja. A közvéleménykutatás eredménye szerint a december 5-1 választáso­kon azoknak a választóknak szava­zata dönt majd, akik még eddig nem határoztak, kit támogassanak. A dohomey-i vóisógbo beovoltoil o hadsereg Cotonou (ČTK) — A hadsereg be­avatkozott Apithy elnök és Ahoma­fegbe miniszterelnök konfliktusába. Mindkét vezető képviselőt lemondás­ra kényszerítette és Congacout, a nemzetgyűlés elnökét bízta meg a két hivatal betöltésével, — jelentet­te be Soglo tábornok, a dahomey-i hadsereg főparancsnoka. A főváros­ban nyugodt a helyzet, de Porto Novoban, mely 30 km-re fekszik Co­tonoutól, kijárási tilalmat rendel­tek el. Az elnök és a miniszterelnök vi­szályának politikai háttere ls van. Apithy elnök önálló politikát akart folytatni és kormánya alatt Daho­mey diplomáciai kapcsolatokat kö­tött a szocialista országokkal. Ezt a politikai Irányvonalat a szomszédos országok és Franciaország ts el­itélte. Meg nem erősített hírek Aidit haláláról Tokió (ČTK) — Az Asahi Japán lap közlése szerint Alditot, Indoné­zia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának elnökét már október 22-én agyonlőtték, amikor Közép-Já­ván a Solo község közelében levő fogházból meg akart szökni. A lap djakartai megbízható körökre hivat­kozik. A Nusa Putero indonéz moszlim lap tegnap közölte, hogy Alditot szombaton reggel Közép-Jáván a kormánycsapatok akciójánál meg­gyilkolták. A két lap közlését eddig nem erő­sítették meg hivatalosan. Sujarno ezredes, az Indonéz hadsereg kép­viselője kijelentette, hogy eddig nem kapott olyan híreket, melyek megerősítenék Aídlt elfogatását, vagy meggyilkolását. Szovjet üdvözletek alkalmából Moszkva (ČTK) — Leonyld Brezs­nyev, Anasztasz Mlkojan és AlekszeJ Koszigin üdvözlő táviratot küldött Joszif Broz Titőnak és Peter Sztam­bolicsnak a jugoszláv államünnep alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet dolgozók őszintén őrülnek a jugoszláv nép sikereinek, melyeket a szocializmus építésében értek el, és nagyra értékelik Jugoszlávia hoz­zájárulását a békéért és a háborús veszély ellen folytatott küzdelem­hez. Meg vagyunk győződve arról, hogy pártjaink és országaink között to­vábbfejlődnek a baráti kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés a Szovjetunió és Jugoszlávia nemzetei, a béke, a szocializmus és a kommu­nizmus érdekeinek megfelelően — áll a táviratban. Színes televíziós adás Moszkvából Párizsba Moszkva (ČTKJ — Hétfőn moszk­vai idő szerint 12 óra 30 perckor közvetített először Moszkva színes televíziós adást Párizsba. A közve­títést a Molnyija 1. szovjet mester­séges hold segítségével, s a Secam 3. francia színes televízió-rendszer alkalmazásával bonyolították le. Szovjet szakemberek véleménye szerint a közvetítés hozzájárul a távösszeköttetési bolygók további tö­kéletesítéséhez, és új szakaszt nyit meg a színes televíziós adások kí­sérletezéséről szőlő szovjet—francia együttműködési szerződés megvaló­sításában. ALI ABDUR RAHMAN: Nemzeti kormányt nBMMWRrotaBLtftML FONTOS HATÁROZATOK NAGY-BRITANNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIX. KONGRESSZUSÁN London (ČTKJ — Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXIX. kongresz­szusának vasárnapi ülésén politikai határozatot fogadtak el, mely foko­zott tevékenységre hívja fel a kom­munistákat. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a párt az angol balol­dal egyesítéséért küzdő mozgalom élére állhasson. Az egységes baloldali mozgalom legfontosabb feladata a külpolitika területén harcot folytatni Nagy-Bri­tannia békepolitikájáért, a belpoliti­ka területén pedig megtörni a mo­nopóliumok uralmát Néhány küldött tiltakozott azon tézis ellen, hogy Nagy-Britanniában lehetséges a szocializmusba való bé­kés átmenet. Mások a végrehajtő bizottság nézetével ellentétben azt­követelték, hogy a kommunisták a választásokon azokban a körzetek­ben se szavazzanak a munkáspárti jelöltekre, ahol a kommunisták nem Jelöltetik magukat. Valamennyi mó­dosító Javaslatot elvetették. Egyhangúlag határozatot fogadtak el az új bevándorlási törvény ellen és a kormány azon szándéka ellen, hogy 150 bányában beszüntetik a fejtést. A bevándorlásról elfogadott hatá­rozat megállapítja, hogy a faji elő­ítéletek és a faji megkülönböztetés csak a konzervatívaknak és kapita­listáknak segít, akik szüntelenül ar­ra törekszenek, hogy viszályt szítsa­nak a munkásosztályban. A kongresszus tegnap délelőtti ülésén határozatot fogadtak el a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója ünnepségeinek előkészületeiről. Ezenkívül határoza­tot fogadtak el a szakszervezetek­ről, a közlekedésről és a választási agltáclóről. A szakszervezetekről elfogadott határozat szolidaritását fejezi kl a munkáspárti és haladó mozgalom­mal, mely visszaveri a szakszerveze­tek ellen Intézett támadásokat. A ha­tározat leszögezi, hogy a szakszer­vezeti szabadság megvédése a mun­kásosztály harca sikerének alapve­tő feltétele. A BELGA KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Brüsszel (ČTK) — A Belga Kom­munista Párt Központi Bizottsága szombaton Brüsszelben ülésezett. Az ülés résztvevői először tisztelettel adóztak Edgár Lalemand, a párt volt főtitkára emlékének, majd meg­tárgyalták és egyhangúlag elfogad­ták a párt jövő évi költségvetését. A következőkben megválasztották a politikai bizottságot a titkárságot és az ellenőrző bizottságot. A közpon­ti bizottság döntése értelmében vál­tozások történtek a politikai bizott­ságban. Georges Glineur-t saját ké­résére felmentették tisztsége alól és helyette ürbain Coussement-t válasz­tották a bizottság tagjává. A szovjet közvéleményt felháborítja Ben Barka elrablása Moszkva (ČTK) — Tegnap hozták nyilvánosságra a moszkvai Pravda hasábjain az ázsiai és afrikai orszá­gokkal való szolidaritás szovjet bi­zottsága elnökségének közleményét, amely többek között leszögezi, hogy a szovjet közvélemény felháborodás­sal értesült Ben Barka marokkói képviselő elhurcolásáról. Az ehhez hasonló szennyes módszerek, ame­lyekkel a nemzetközi reakció bizo­nyos körei igyekeznek félreállítani politikai ellenfeleiket, minden be­csületes emberből ellenszenvet válta­nak ki. Nehezen hihető — állapítja meg a közlemény —, hogy Ben Barkát nem a középkorban, hanem a 20. század második felében hurcolták el és méghozzá az emberrablás nem a pusztában történt, hanem Párizs­ban, a modern civilizáció egyik köz­pontjában. Khartúm (ČTK) — Ali Abdur Rah­man, a szudáni Népi Demokratikus Párt elnöke Khartúmban kijelentet­te, hogy pártja nemzeti kormányt követel, melyben valamennyi poli­tikai párt képviselve lenne. Az or­szágban most felszámolják a de­mokráciát — mondotta Rahman. A kormány a törvények segítségével akarja kiküszöbölni az ellenzéket és így a demokráciával akarja lep­lezni a diktátori módszereket. A vasárnapi számában a kairól A1 Ahram a szudáni helyzetről ir. Hangsúlyozza, hogy a Szudáni Kom­munista Párt betiltására kifejtett tö­rekvés feszültséget eredményezett az országban. 36 politikai szervezet és szakszervezet elítéli a kormány demokráciaellenes intézkedéseit. A Nemzeti Unió Párt egyes képviselői is ellenzik a kommunista párt be­tiltásét. Fokozódnak Bonn atomfegyver-igényei A moszkvai Pravda a párizsi NATO-tanácskozásról Bonn (ČTK) — A NATO tagálla­mok tíz hadügyminiszterének párizsi döntése, amely szerint az NSZK részt vehet az atomtervezési albi­zottságban, bonni kormánykörökben nagy örömöt szerzett. A nyugatné­met kormány ugyanis ezt a döntést már úgy fogadja, mint az egyenjo­gúság jelét. Ámbár Bonn rendkívüli lelkesedéssel fogadta azt, hogy részt vehet a NATO-nak ebben a fontos szervében, a hivatalos álláspont mégis azt bizonyltja, hogy ez a dön­tés még távolról sem elégíti ki a nyugatnémet igényeket. Bonn célkitűzéseire legjellemzőbb Franz Josef Straussnak, a Keresz­tényszociális Párt elnökének nyilat­kozata, amelyben rámutat arra a bonni elképzelésre, amely szerint a NATO minden európai tagja, tehát az NSZK is önálló rakétaerővel ren­delkezne. Bortsz Kotov, a moszkvai Pravda párizsi tudósítója hétfői cikkében megállapítja, a Párizsban elfogadott döntések bizonyítéka szerint a NATO konkrét terveket készít annak érde­kében, hogy a nyugatnémet milita­risták előtt megnyissa az atomfegy­verek felé vezető utat. Kotov megjegyzi, hogy senki előtt nem titok az a tény, miszerint az általános frázisok mögött az Atlanti Szövetség vezetőinek rosszul titkolt szándéka rejlik, hogy kielégítsék a bonni revansisták atomigényeit. A cikkíró végül megállapítja, hogy / a NATO vezetői veszélyes útra lép­tek, amely fenyegeti a világbékét és könnyen vezethet egy atomizált Münchenhez. 3. Tudományos Metropolis A z Akademgorodok — vagyis akadémiai városka — 30—35 kilométerre van No­vosztbtrszktöl, mesébe illő környezetben, az Ob-tenger partján, öt esztendő alatt a szibé­riai tajgábói város nőtt ki, széles sugárutak­kal, jólfelszerelt tudományos kutatóintézetek­kel, áruházakkal, üzletekkel, kultúrpalotával, kávéházzal, mozikkal, játszóterekkel, iskolák­kal, éttermekkel, modern, emeletes lakótöm­bökkel, kórházzal, kellemes villasorokkal. Egészséges, lenyűgözően szép környezetben, egy most született tenger partján, színpompás nyír- és fenyőerdők ölén épült fel a szovjet tudomány nagyszerű fellegvára, szellemi köz­pontja, a Szovjet Tudományos Akadémia Szi­bériát Tagozata. A tudományos központ, az akadémiai város egyik ihletője és jelenlegi tudományos vezetője Mihail Alexejevics Lav­rentyev akadémikus, a matematikai és me­chanikai tudományok világhírű tudósa, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának elnökhe­lyettese. Mondják, hogy 1958-tól, az építkezé­sek kezdetétől gyakran lehetett látni az építő­állványokon, együtt szurkolt, verejtékezett, bosszankodott és örült az építőkkel. A tüdős és a munkás azt akarta, hogy minél előbb és minél jobban felépüljön ez a páratlan, érdekes város. Az Építők útján, a Marx sugárúton, az Egye­tem úton, és a Tudományok útján jutottunk el egy zöld liget közepén álló szanatóriumhoz vagy üdülőhöz hasonló lakótömbhöz, Genna­gyij Poszpjelov professzor otthonához. A pro­fesszor lakása ízlésesen berendezett, szép ott­hon, rengeteg könyvvel, orosz, angol és német nyelvű szakirodalommal, érdekes kövekkel, ásványokkal, állatmaradványokkal. Poszpjelov professzor a Geológiai- és Geofiztkai Tudo­mányos Intézet ércképződés-kutató laborató­riumának vezetője, sok-sok tudományos expe­díció résztvevője és színes tollú krónikása. Dolgozószobájában foglalunk helyet, a házi­asszony cigarettával kínál, s a beszédben meg­előzi férjét: \ — Erezzék magukat nálunk otthon — mondja. AZ ÁTLAGÉLETKOR: 28 ÉV Felesége után a házigazda, Poszpjelov pro­fesszor veszi át a szót, s érdekes dolgokat mesél a szovjet tudósok városáról. Maga sem öreg ember még, a fiatalabb tudósgeneráció képviselője, mégis elmosolyodik, amikor mond­ja, hogy a tudósok városában az átlagéletkor: 28 év. A város 40 tudományos intézményében sok ezer szakember dolgozik, a tudományok több mint 1200 kandidátusa és doktora. Az akadémikusok is tucatnyian vannak, s legalább harmincan a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagjai. A szibériai tudomá­nyos központ 28—30 éves fiatal tehetséges tudósnemzedékkel dicsekedhet. Poszpjelov professzortól rendkívül érdekes dolgot tudtunk meg. Elmondta, hogy az új szibériai tudományos metropolisban hét tudo­mányos kutatóintézetben foglalkoznak a fizi­kai-matematikai és technikai tudományokkal, ötben a kémiai tudományokkal, egyben a geológiai és geofizikai tudományokkal, négy­ben pedig a biológiai tudományokkal. — Ügy látom, kissé meglepődtek azon, amit itt láttak — mondotta Poszpjelov professzor. — Pedig egyáltalában nem meglepő. Ami itt látható, számunkra természetes. A mi Szibé­riánk egészében egy hatalmas akadémia, az évszázad problémáinak akadémiája, amely sok mindenre tanít bennünket. Olyan jeladatokat tüz elénk, olyan távlatokat nyit meg, amelye­ket csak éles és mély tudományos szemlélettel láthatunk meg. Az akadémiai városban 17 hatalmas épület­tömb emelkedik ki az erdő csendes zöldjéből, szlkrázőan fehér falakkal, modern melléképü­letekkel. De a tudományos kutatóintézeteken és laboratóriumokon, szakmai könyvtárakon, speciális tudományos múzeumokon és gyűjte­AKADEMGORODOK, A MAGFIZIKAI KUTATÓINTÉZET KOZPONTI ÉPÜLETCSOPORTJA (A szerző felvételei) ményeken kívül még két igen érdekes intézet van itt: a jizikat-matematikai középiskola és az egyetem. A maga nemében mindkettő pá­ratlan intézmény. PÁRATLAN OLIMPIA A fizikai-matematikai iskolában egy széles körű, évről-évre Ismétlődő országos diákolim­pia sok ezer résztvevőjéből kerülnek ki a leg­jobbak. Az iskolában csak 8., 9., és 10. osztály van. A diákokkal nagyhírű tudósok, az akadé­miai város tudományos kiválóságai foglalkoz­nak. Az iskola hallgatói közül kerülnek ki az ugyancsak speciális egyetem hallgatói. Mint Nyikolaj Fllippovtcs Lukanov, a fizi­kai-matematikai iskola igazgatója elmondotta, 1966-ban 180 000 jól képzett matematikusra lesz szükség a Szovjetunióban. Ezeket a fiatalokat a szovjet iskolák kl is képezik. De ennek az Iskolának más a feladata. Ide, ebbe az isko­lába, a sok ezer olimpiai résztvevőből — akik között természetesen sok a kitűnő matemati­kus, illetve matematikai gondolkodású fiatal — csak 400 kerüli Az elv: „Az olimpta az első lépés a tudományba ľ A novoszibirszki különleges középiskolában 1964-ben 93 gyerek végzett. Közülük 87-en az itteni különleges egyetemen tanulnak tovább. Az iskola 10. osztályos tanulói már fél eszten­dőt a kutatóintézetekben töltenek, Ismerked­nek Jövendő munkahelyükkel. 130 tanuló gya­korlati munkájához kitűnően felszerelt labo­ratórium áll rendelkezésre. Három-négy gye­rekre egy laboratóriumi A novoszibirszki tudományos város egyete­me szintén páratlan a maga nemében. Ezen az egyetemen hiába keresné valaki a megszo­kott egyetemi oktatói gárdát. Itt a tudományos kutatóintézetek tudósai, tudományos munka­társai tanítanak, s a diákok a harmadik évtől rendszeres gyakorlati munkát végeznek a ku­tatóintézetekben. A másik sajátosság, hogy sokkal többet tanulnak matematikából és fizi­kából, mint a Szovjetunió más egyetemein. Az egyetemen, rövid néhány éves fennállása óta, már 2500 fiatal tanul, s tegyük gyorsan hoz­zá, a hallgatók negyed része lányi A tudomány városa a szibériai tajgára épült. Lakói közül sokan örökre bejegyzik nevüket a tudományok meghódításáért vívott emberek névjegyzékébe. Szibériában, a Szovjetunió tu­dósat napjainkban olyan jeladatok megoldásán munkálkodnak, amelyeket sokan az évszázad problémáinak neveznek. Olyan feladatok ezek,' amelyek kisebb-nagyobb mértékben az egész emberiséget foglalkoztatják. S hogy miért éppen itt, Szibériában? Mert Szibéria mesés gazdagságú vidék, min­den megtalálható itt, ahhoz, hogy biztosítva legyen sok-sok nemzedék emberhez méltó, boldog élete. 1985. november 27. * £}j SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom