Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-29 / 331. szám, hétfő

A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva (TASZSZ) — A moszkvai Pravda vasárnapi számában „Minden ország kom­munistáinak nemzetközi köte­lessége" címmel szerkesztőségi cikk jelent meg, amelyből a kö­vetkezőket idézzük: „Korunkban éles, kérlelhetetlen, pil­lanatra sem szűnő harc (olyik a társa­dalmi haladásért, nagy forradalmi ügyünk haladásáért. A szocializmus erői, a nemzetközi kommunista, mun­kás és nemzeti felszabadltA mozgalom, a demokrácia és a béke erői aktív of­fenzívát folytatnak az imperializmus állásai ellen, lépésről lépésre vissza­szorítják az imperializmust. Ennek az offenzívának a legkülönbözőbb formái vannak. Különböző Irányokban folyik politikai, gazdasági s ideológiai vona­lon. A szocializmusnak az imperializ­mus ellen vívott történelmi harca ha­tározza meg az emberiség életbevágó problémáinak megoldását. Hogyan megy végbe a világot átfogó forradalmi folyamat fejlődése? Vajon sokáig marad-e még fenn a világ egy részében a kizsákmányolás és az elnyo­matás, sokáig lesz-e még lehetőség a nemzetközt szintéren a diktátumra és az erőszakra? Milyen áron jön létre az emberiség társadalmi haladása? Lesz, vagy nem lesz termonukleáris világ­háború? Ezek a kérdések állnak ma a társadalom érdeklődésének közép­pontjában. Ezekre a kérdésekre adja meg a vá­laszt a szocialista világrendszernek, a nemzeti felszabadító mozgalomnak, a kapitalista országok munkásosztályá­nak, a munkásosztály kommunista él­csapatának harca. Ez a válasz megtes­tesül azokban a nagyszerű győzelmek­ben, amelyeket ez a harc az októberi forradalom óta eltelt majdnem fél év­század alatt elért. Korunk három nagy forradalmi erejé­nek mindegyike sajátságos körülmé­nyek között működik, saját módszerei­vel és eszközeivel oldja meg az előtte álló feladatokat. Mégis érdekeik azo­nosak, ellenségük közös: az imperializ­mus. Az antlimperialista küzdelem bár­mely irányzatának sikere az egész for­radalmi frontot viszi előbbre. Ez adja meg az objektív alapot az összes for­radalmi erők tevékenységéhez, kölcsö­nös megsegítéséhez, együttműdéséhez. A tapasztalatok világosan megmutat­ták, hogy a forradalmi erők egységes fellépései biztosítják a legjobb feltéte­leket az új társadalom építésének ki­bontakozásához, a szocialista országok­ban, a nemzeti felszabadító mozgalom újabb győzelmeihez, a fiatal nemzeti államok függetlenségének megszilárdí­tásához és előrehaladásához a társa­dalmi haladás útján; ezek teszik lehe­tővé, hogy a nemzetközi munkásosztály egyre érezhetőbb csapásokat mérjen az osztályellenségrc, teremtik meg a lehe­tőséget az imperializmus agresszív erői­nek megfékezésére, a termonukleáris világháború megakadályozására. Az összes antiimperialistB erők egységes akciói biztosítják a békét, a demokrá­ciát, a nemzeti függetlenséget, a szo­cializmus végső diadalát a háború, a reakció, a gyarmati rendszer és az im­perializmus fölött. Lenin rámutatott: „Valameqnyl ország proletariátusának, majd egész dolgozó népének, és az egész világ nemzeteinek szövetségre és egységre való önkéntes törekvése nél­kül a kapitalizmus fölötti győzelem ügyét nem lehet sikerre vinni". Korunk forradalmi erői összefogásá­nak magva a kommunista és munkás­pártok akcióegysége. Ez különösen igaz napjainkban, amikor a kommunista moz­galom karunk legbefolyásosabb politi­kai erejévé vált, annlkor lényegesen bő­vültek és bonyolultabbá váltak a moz­galomra váró történelmi feladatok. Jól ismeretes, miiyen következetesen és kérlelhetetlenül harcolt Lenin a jobb oldalt opportunizmus és annak a mar­xizmus forradalmi elvei revíziójára irá­nyuló kísérletet, ellen, leleplezve, hogy a jobboldali opportunizmus visszaveti a munkásmozgalmat. E harc arra irá­nyult, hogy összeforrassza a szociálde­mokrata mozgalom egészséges erőit, se­gítséget nyújtson a tömegeknek az opportunista ábrándoktól való megsxa­dulásban, és lefektesse az utat a töme­gek egységéhez, a tudományos kommu­nizmus elvei alapján. Az októberi forradalom előtti és utá­ni években Lenin hatalmas elméleti munkát végzett annak kimutatására, milyen nagy kárt okoz a munkásmoz­galomnak a baloldali opportunizmus és szektánsság. A baloldaliság, a kommu­nizmus gyermekbetegsége és más lenini művek segítették a kommunista párto­kat feladataik helyes meghatározásá­ban, útmutatásokat adtak a testvérpár­toknak ahhoz, hogy a felmerülő nézetel­téréseket a kommunista pártosság és a proletár nemzetköziség szellemében oldhassák meg. Az űj történelmi viszonyok között a kommunista- és munkáspártok szintén türelmesen és állhatatosan lenini módon munkálkodnak azon, hogy erősödjék a világ összes kommunistáinak össze­fogása. Nagyszerű példa erre az 1957­ben és 19B0-ban megtartott moszkvai tanácskozás, amely a világon végbe­ment változások mélyreható elemzése után az új gondolatok egész sorát ve­tette fel, amelyek továbbfejlesztik a marxista-leninista elméletet, fejlesz­tik a munkásmozgalom stratégiáiét és taktikáját. Ezzel a kommunista pártok megteremtették a forradalmi erők szo­ros egységének a feltételeit. A testvérpártoknak a moszkvai ta­nácskozásokon egyetértés alapján létre­jött és közösen elfogadott nyilatkoza­tai alkotják azt az elvi alapot, amelyen sikeresen kibontakozhat különböző for­mákban megnyilvánuló együttműködé­sük. — A kommunista- és munkáspár­tok — mondja az 1980. évi moszkvai Nyilatkozat — lankadatlanul a szocia­lista internacionalizmus szellemében, a nacionalizmus és a sovinizmus megnyil­vánulásai ellen kérlelhetetlenségre ne­velik a dolgozókat. A kommunista- és munkáspártoknak, a szocialista orszá­gok népeinek összefogása, egysége a marxista—leninista tanítás iráuti hűség minden szocialista ország és az egész szocialista tábor erejének és legyőzhe­tetienségének fő forrása. A moszkvai Nyilatkozatokban foglalt eszmék alapján az utóbbi években újabb fontos sikereket értünk el a népeknek a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért ví­vott harcában. Mégis el kell ismerni, hogy nem realizálódtak teljesen a for­radalmi ügyünk további fejlődése szem­pontjából manapság fennálló hatalmas lehetőnégek. A forradalmi erők együt­tes fellépéseinek hatékonyságát jelentós mértékben gyengítették és aláásták a kommunista mozgalomban felmerült nézeteltérések. A testvérpártok túlnyomó többsége szilárdan kitart az 1957. és 1900. évi moszkvai tanácskozáson a kommunista mozgalom számára meghatározott fő irányvonal mellett. Egyes pártok a kommunisták közös platformjától alap­vetően különböző, különleges álláspont­ra helyezkednek. A marxista—leninista pártok többsé­ge azon van, hogy a nézeteltérések el­lenére törekedni kell a kommunista és az egész felszabadító mozgalom össze­forrasztására, és határozott harcot kell folytatni a közös imperialista el­lenség ellen, az akclőegység politikája alapján. Az SZKP és más marxista—le­ninista pártok tettekre váltják ezt a politikát, egymás után mérik a csapá­sokat az imperializmusra, arra töreked­nek, hogy az imperialista agresszió megszüntetése, a szabadságukért har­coló népek jogainak megvédése cél­jából közös akciókat szervezzenek. Ez az eljárás megfelel az összes for­radalmi erők legmagasabb érdekeinek, a közös ellenség ellen vívott harcot szolgálja. Előmozdítja azt is, hogy jobb legyen a kölcsönös megértés a külön­böző országok kommunistái között, megérlelődjenek a feltételek a nézet­eltérések kiküszöböléséhez. Ez a felfogás kifejezésre jut a test­vérpártok túlnyomó többségének hatá­rozataiban és lépéseiben, a március­ban megtartott konzultatív találkozó dokumentumaiban. Ezen a síkon nagy jelentőségűek a kommunisták olyan nemzetközi akciói, mint a latin-amerikai testvérpártok képviselőinek találkozója, a nyugat­európai kommunista pártok képviselői nek brüsszeli értekezlete a 7. Komin­tern kongresszusa 30. évfordulója alkal­mából majdnem 40 párt képviselőinek prágai eszmecseréje. Mindezek a talál­kozók az egység szellemében zajlottak le, és a maguk sajátos kérdéseinek meg­vitatása után maradéktalanul megerő­sítették a kommunista pártok 1957. és 1980. évi nemzetközi fórumain kidolgo­zott elveket. jóakaratát, az összes forradalmi erők összeforrasztására irányuló törekvését kifejezésre futtatva pártunk már több mint egy éve nem folytat nyílt polé­miát. Nem azért teszi ezt, mintha nem volna mondanivalója. Az SZKP Lenin neveltje, egész története során hatá­rozottan harcol a nacionalizmus, a dog­matizmus és a revizionizmus ellen, a kommunistáknak a marxizmus forradal­mi elmélete elvei alapján történő össze­fogásáért. Az SZKP mindig kérlelhetet­len volt az opportunistákkal szemben, akik le akarták téríteni a kommunista mozgalmat a helyes útról. A polémiától tartózkodva az SZKP Központi Bizottsága a nemzetközi kom­munista mozgalom legfőbb érdekeiből, az Imperializmus elleni harc érdekeiből Indul ki. Olyan körülmények között, amikor az imperialista erők aktivizá­lódnak, a nézeteltérések élezése a kom­munisták soraiban, a nyílt polémia szí­tása csak az osztályellenségnek kedvez, módot ad az osztályellenségnek, hogy csapásokat mérjen a felszabadító moz­galomra. Sajnos a Kínai Kommunista Párt ve­zetői részéről nem talált kedvező vissz­hangra az SZKP és a többi marxista­leninista párt törekvése, a kommunis­ták akcióegységének biztosítására. Az akcióegységet természetesen sen­kire sem lehet erőszakkal rákénysze­ríteni. Mégis minden kommunista- és munkáspárt érdekel, minden szocialis­ta ország érdekel objektíve megegyez­nek, és ezek az érdekek nem ellenkez­hetnek a kommunista mozgalom és a szocialista közösség együttes érdekei­vel. Ha nem szavakban, hanem tény­legesen a szocializmusért vívott harc érdekelt tartjuk szem előtt, akkor le­hetetlen el nem ismerni: bármily ko­moly nézeteltérések osszák is meg a nagy kommunista hadsereg egyes csa­patait, a lemondás a szolidáris akciók­ról a közös ellenség elleni harcban gyengíti pozíciójukat, hibákhoz elszá­mftásokhoz vezet, és komoly károkat okozhat közös ügyünknek. Az akcióegység meghiúsításának poli­tikája a marxista-leninista pártok el­leni támadások fokozása ártalmas az egész nemzetközi kommunista és felsza­badító mozgalomra nézve. Kedvezőtlen hatással van ez a kapitalista országok testvérpártjainak tevékenységére is, amelyet azok nehéz viszonyok között folytatnak az osztályellenség ellen. Nagy kárt okoz a nemzetközi demokra­tikus szervezeteknek, kedvezőtlen lég­kört teremt munkájukban, lényegesen megnehezíti a népek felszabadító har­cát, az összes antiimperialista erők konszolidációját. Különösen súlyos csa­pásokat mér ez a szakadár irányvonal olyan testvérpártokra és népekre, ame­lyek a Vietnami Dolgozók Pártjához és a vietnami néphez hasonlóan az impe­rialista agresszorok elleni fegyveres harc élvonalában vannak, és így külö­nösen szükségük van az összeforrott szocialista tábor és az egységes kom­munista világmozgalom támogatására. Az együttes akciók elutasítása külön­legesen veszélyes, ha a szocialista ál­lamokban hatalmon levő pártokról van szó. A szocialista rendszer a forradal­mi erűk fő vívmánya, fő támasza az imperializmus elleni harcban. A szo­cialista rendszer az a fő tényező, amely biztosítja az emberiség szaka­datlan előrejutását a társadalmi hala­dás útján. A szocialista országok ösz­szeforrottságának aláásása ma, amikor az imperialista erők aktivizálódnak, lé­nyegében véve egyértelmű a forradalmi front tudatos gyengítésével, a béke, a demokrácia és a szocializmus ellenfe­leinek tudatos buzdításával. Az akcióegységért síkraszálló mar­xista—leninista pártok világos és ha­tározott álláspontjával szemben áll az az irányvonal, amelynek célja a poli­tikai és szervezeti elhatárolódás, a kommunista mozgalom megbontása. En­nek az irányvonalnak a hirdetését he­ves támadások kísérik a Szovjetunió ellen, s e támadások szellemét tükrö­zik a kommunistaellenes propaganda legrosszabb megnyilvánulásai. Mekkora ajándék az imperialista pro­paganda számára azoknak az eljárása, akik a kommunista lelkiismerettel ösz­szegyeztethetőnek tartják megismételni az imperialista ideológusoknak a szov­jet állam „kapitalista elfajulásáról" koholt rágalmait, sőt odáig mennek, hogy szervezeti elhatárolódásra szólí­tanak fel azoktól az alapvető erőktől, amelyek az új, a szocialista és kommu­nista társadalom építésének történelmi küldetését valósítják meg, döntő har­cot vívnak az imperializmus ellen. A nagy Lenin arra tanította a kom­munistákat, hogy valamely politikai irányvonal, valamely lépés mérlegelé­sénél vessük fel a kérdést: kinek hasz­nál? Vajon kinek használnak ma a támadások a Szovjetunió és más szo­cialista országok ellen, olyan marxis­ta—leninista pártok ellen, amelyek hő­sisen harcolnak az osztályellenség el­len a tőkés országokban? Vajon kinek számára előnyös a politikai és szerve­zeti elhatárolódásra, a kommunisták sorainak megbontására irányuló törek- 1 vés? A válasz ezekre a kérdésekre rendkívül világos. Az ilyen támadások, az ilyen törekvések csak az Imperlalis­iák, a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadulás és a szocializmus ellen­ségei számára előnyösek. Az egész világ feszült figyelemmel kíséri a vietnami nép hősi harcát az amerikai agresszió ellen. Ilyen körül­mények között annak döntő próbaköve, hogyan teljesiti valamely kommunista párt nemzetközi kötelességét, az a tá­mogatás, amelyet a vietnami nép igaz­ságos harcának nyújt. A Szovjetunió megad és ezután is meg fog adni minden segítséget, amire a hős vietnami népnek szüksége van. Az SZKP, népünk szentül teljesíti nem­zetközi kötelességét. A Vietnami Dolgo­zók Pártjának vezetői és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya többször is nagy elismeréssel szóltak erről a segítségről. Igy a közelmúltban az Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulóján Pham Van Dong minisz­terelnök kijelentette: az SZKP, a szov­jet kormány és a szovjet nép határo­zottan és aktivan támogatja az egész vietnami nép igazságos harcát az ame­rikai imperializmus ellen, támogatja a VDK-t és a Nemzeti Felszabaditási Front helyes álláspontját, mindenkép­pen segítséget nyújt a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság védelmi képessé­gének és gazdaságának erősítéséhez. Más testvérpártok szintén aktív te­vékenységet fejtenek ki Vietnam támo­gatására, az imperialista agresszorok meglékezésére. Ámde bármilyen nagy önmagában vé­ve a kommunista mozgalom egyes csa­patai részéről a vietnami népnek nyúj­tott segítség, ennek hatékonysága sok­ban függ a testvérpárlok és a szocialis­ta országok erőfeszítéseinek egybehan­golásától. Az utóbbi hónapok gyakorlata elég meggyőzően bizonyította, hogy az Im­perializmus igyekszik kihasználni a kommunista sorok összeforrottságának gyengülését. Igy az, aki lemond az együttműködésről, s elutasítja az agresszor elleni együttes fellépésekre vonatkozó javaslatokat, az gátolja a vietnami nép harcát, az agresszort se­gíti. Korunk összes forradalmi erőinek ér­dekei és céljai objektíven megegyeznek. Ez végső fokon elkerülhetetlen kudarc­ra ítél minden olyan kísérletet, amely­nek célja e forradalmi erők együttmű­ködésének aláaknázása, az egész világ­ra kiterjedő forradalmi front szétta­golása elszigetelt csapatokra. Mégis helytelen lenne ezen az alapon szemet hunyni a kommunista világmozgalom sorai egységének aláásására Irányuló fokozódó kísérletek fölött. Mint az 1960. évi moszkvai Nyilatkozat rámutatott, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének határozott védelme a marxiz­mus—leninizmus, a proletár nemzetkö­ziség elvei alapján minden olyan lépés megakadályozása, mely ezt az egységet alááshatja, feltétele a nemzeti függet­lenségéért, a demokráciáért és a béké­ért, a szocialista forradalom feladatai­nak sikeres megoldásáért, • szocializ­mus és a kommunizmus építéséért ví­vott harc győzelmének. Az SZKP határozottan, síkraszállt és síkraszáll ma is a kommunista sorok, az összes forradalmi erők összefogásá­nak biztosításáért. Arra törekedett, és mindig is arra fog törekedni, hogy ez az összefogás a marxizmus—leninizmus elvi alapján történjék, mindenekelőtt szem eiőtt tartva az imperializmus s an­nak reakciós és agressziós politikája ellen, a kommunizmus ügyének diada­láért vívott közös harc érdekeit. Pártunk sohasem volt hajlandó sem­miféle elvi engedményre. Mindig kér­lelhetetlenül harcolt, és harcol ezután is az opportunizmus minden fajtája el­len, azok ellen, akik elferdítik a mar­xizmus—leninizmus nagy tanítását. To­vábbra is szilárdan követi a lenini Irányvonalat, amely biztosltja a sikere­ket a kommunizmus építésében, elő­mozdítja egész közös forradalmi ügyünk előrehaladását. Az egész szovjet nép társadalmi, po­litikai és ideológiai egysége szilárd fel­sorakozása a kommunista párt, ennek Központi Bizottsága kongresszusi hatá­rozataiban, az SZKP prugramjában le­fektetett lenini irányvonal mögött: a Szovjetunió hatalmának és legyőzhe­tétlenségének forrása a ránk váró fel­adatok sikeres megoldásának biztosí­téka. A világot átfogó forradalmi mozga­lom hossxú és nehéz, de nagy és dicső­séges történelme folyamán sok megpró­báltatáson ment keresztül, és sok ne­hézséget küzdött le. Mindenkor megerő­södve és bölcs tapasztalatokkal gazda­godva került ki e nehézségekből. Nem kétséges, hogy a mostani nehézségeket is, amelyeket a soraink megbontására irányuló kísérletek okoznak, sikeresen le fogja küzdeni. Biztosítja ezt a test­vérpártok óriási kollektív tapasztalata és az a tény, hogy az összes forradal­márok megingathatatlan akarattal ak­cióegységre törekednek az imperializ­mus ellen a béke és a szocializmus nagy eszményeiért vívott harcban. VILLAMOSÍTJÁK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordu­lójára a Moszkva—Prága-i vasútvo­nalat. TÍZEZER TRAKTORT szállított ed­dig a Szovjetunió Indiának. AZ in­diai szakemberek véleménye szerint a szovjet traktorok olcsók és Igen nagu teherbírásúak. CALDAS MAINZALES columbiai tartomány fővárosában november 27-én földcsuszamlás folytán kb. 40 ember vesztette életét, és sokan meg­sebesültek. A mentőosztagok eddig 12 embert mentettek meg. EGYRE TÖBB ANGOL ISKOLÁS­LÁNYNAK születik gyermeke házas­ságon kívül. 1963-ban 1163 tizenöt esztendős lánynak született gyerme­ke és 3425 tizenhatévesnek. SZIVATTYÚKAT KÉSZÍTENEK poli­propilénből Svájcban. A műanyag hő ás saválló. 24 KILOMÉTER hosszú hidat építe­nek a spanyolországi Tarif és az észak-afrikai Tanger kikötők között. A POSTABÉLYEGEK NAPJÁT Auszt­riában december 18-án ünneplik. Az osztrák posta ebből az alkalomból emlékbélyeg-sorozatot ad ki. A LEGNAGYOBB botanikus kerttel London dicsekedhet. A kert 110 hek­táros és a látogatók 24 ezer külön­böző növényt tanulmányozhatnak. 88 MILLIÓ GYÜMÖLCSFA van Ma­gyarországon. Vagyis kétszer több mint 1935-ben volt. MEGALAKULT a „Hosszútermetüek klubja" Nyugat-Németországban. A klub tagjai a közelmúltban adóked­vezményt kértek azzal az indokolás­sal, hogy nem hordhatnak készruhá­kat és cipőket, különleges ágyra és fürdőkádra van szükségük és kb. 10 —15 százalékkal többet esznek mint az átlagtermetüek. CSÖKKEN A HÚSFOGYASZTÁS a világon. Amíg 1963-ban 51,470 ezer tonna, addig 1964-ben 50,915 ezer tonna húst fogyasztottak. EJTŐERNYŐS KUTYÁKAT képez­nek ki Ausztriában. Ez lehetővé te­szi, hogy olyan körzetben is meg­mentsenek szerencsétlenül járt em­bereket, ahová egyébként nem jut­hatnának el. CIGÁNY W1NNETOU A Žiar nad Hronom-t kórházban egészséges fiúgyermeknek adott éle­tet a 16 éves Molnár Rozália. A szü lés után szokatlan kéréssel fordult az ügyeletes orvoshoz és nővérhez: — Azt akarom, hogy elsőszülött fiamat Winnetou-nak hívják. — Miért éppen Winnetou-nak — kérdezte meglepődve az orvos. — Azt akarom, hogy nekünk cigá­nyoknak is legyen egy Winnetou-nk. A vietnami háború egyik legnagyobb csatája (Folytatás az 1. oldalról) cok folytak ezen a környéken. Az amerikai parancsnokság beismerése szerint a helyszínre küldött ameri­kai repülőgépek, az áttekinthetetlen helyzetben éppen a saigoni csapatok állásaira szórták a bombákat. A nap folyamán további 73 amerikai bom­bázó repülőgépet vezényeltek a tér­ség fölé. A parancsnokság jelentése szerint vasárnap reggel is folytatódtak a harcok. A saigoni és amerikai csa­patok nagy veszteségére vall, hogy a súlyosan sebesültek elszállítására tíz C-23 utasszállító repülőgépet használtak. Amerikai becslések sze­rint a hazafias erők oldalán kb. 2000 harcos is részt vett a küzde­lemben. A legutóbbi saigoni Jelentések sze­rint a harcokban katasztrofális veszteséget szenvedtek a saigoni csapatok. Az AP szerint a kormány­csapatok és az amerikai egységek a kaucsukültetvényeken szenvedték az eddigi legnagyobb veszteségeket. A harcban teljesen elpusztult két zászlóalj és a vezérkari csapatok. Az elesettek számát több százra be­csülik, köztük van a saigoni ezred parancsnoka és amerikai tanácsadó­ja is. A harcok terjedelmét mutatja az a tény is, hogy a kaucsukültetvény teljesen elpusztult, és területét el­esett vietnami katonák holttestei borítják. Vasárnap a délutáni órák­ban Dau Tieng mellett az amerikai repülőgépek további támadást haj­tottak végre a népi erők ellen. Hanoi (CTK) — A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front teg­nap szabadon bocsátott két ameri­kai foglyot, akiket november 24-én fogtak el a Hiep Hoap melletti har­cokban. A Felszabadulás rádióállo­más közleménye szerint a Nemzeti Felszabadítási Front ezzel a dön­tésével reagált az amerikai népnek, a vietnami háború elleni mozgalmá­ra. A közlemény hangsúlyozza, hogy a dél-vietnami nép így fejezi ki jó szándékát és barátságát az ame­rikai nép iránt, mely ezt a döntést biztosan helyesen értelmezi. A JUGOSZLÁV államünnep alkal­mából Josip Broz Tito szombaton este fogadást adott, melyen részt vettek a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető képviselői, a jugoszláv kormány tagjai, a tömeg­szervezetek, a tudományos és kul­turális élet képviselői, a Belgrádban akkreditált diplomaták és külföldi újságírók is. JOSEF KLAUS osztrák szövetségi kancellár négynapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. A lá­togatás során beszédet tart az ENSZ-közgyűlésen, és találkozik Humphrey amerikai alelnökkel meg Rusk külügyminiszterrel. (ČTKJ Hétfő, november 29. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): © HVIEZDA: Kl volt dr. Sorge? (fran­cia-olasz-japán) 15.30, 18, 20.30, O SLOVAN: Nagy hűtlenség (olasz) 15.3ii, 18, 20.30, ® DUKLA: Old Shatterhand (NSZK) 15.30, 18, 20.30, ® PRAHA: Egy szőkeség szerelmei (csehi 10.30, 13.30, 16, 18.30, 21 ® METROPOL: A vagyon (olasz) 15 30, 18. 20.30, © POHKANlC­NlK: Rettegett Iván I—II. rész (szovjet)' 15.45, 19.30, # TATRA: Fiatalság (szov­jet) 15.45, 18.15, 20.45, ® PALACE: Hogy állunk fiatalember? (magyar) 22, © OBZOR: Gengszterek és filantrópok (lengyel) 18, 20.30, ® PARTIZÁN: Él­jen a köztársaság (cseh) 17, 19.30. FILMSZÍNHÁZAK (Koíice): • TATRA: Titokzatos csempészek (francia), ® ÜSMEV: 31 fok árnyékban (cseh), © DUKLA: Nem ér a nevem (magyar), © PARTIZÁN: Amikor a komédia király volt (amerikai), © SLOVAN: A Nagy Honvédő Háború (szovjet). SZÍNHÁZAK (Bratislava): ® NEM­ZETI SZlNHÁZ: Igor herceg (19), © HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: A legyező (19), ® KIS SZÍNPAD: Sllwestern (19), ® ÚJ SZÍNPAD: A hazug (19.30). A TELEVÍZIÓ MOSORA BRATISLAVA: 18.00 Fllmriport az Idő­ről, az órákról és az órásokról. 18.30 Telesport. 19.00 TV Híradó. 19.30 Hely­színi közvetítés a kunčice! Klement Gottwald Új Kohómű vasöntödéjéből. 20.10 Ján Solovič: Mi az oka nyomo­runknak, tv-játék Ľudovít Stúr életéből. 21.40 Kamarazenei hangverseny. 22.00 TV Híradó. Változó, felhős idő, helyenként eső vagy havazás. Az éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 2, a nappali hőmérséklet 0—plusz 3 fok. Enyhe északnyugati szél. 1S85. november 29. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom