Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-23 / 325. szám, kedd

m med Itlilllffl FÉNYSUGARAK AZ ÜVEGSZÁLAK FOGSÁGÁBAN NAGY JELENTŐSÉGŰ FELFEDEZÉS A GYAKORLATBAN t A TECHNIKA ÚJ ÁGA: A SZÁL­OPTIKA © HAJSZÁLVÉKONY ÜVEGSZÁLAK, MINT FÉNYFORRÁSOK® A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNY SIKERE AZ EZERARCÚ ÜVEG AZ OPTIKÁBAN Mielőtt megismerkednénk a modern technika egyik legújabb vívmányával, a mindössze néhány ezredmilli­méter vastagságú üvegszálakból álló optikai eszközökkel, frissítsük fel emlékezetünkben a fényvisszaverődésre vo­natkozó ismereteket, mert ezek alapozták meg azt a tu­dományos szakot, amely ma a száloptika nevet viseli. A fizikából tudjuk, hogy két különböző sűrűségű közeg határfelületén a beeső fény egy része áthalad, másik ré­sze visszaverődik. A tárgyak a rájuk eső fény egy ré­szét visszaverik, és ezáltan láthatókká válnak. A visz­szaverődés mértéke a határfelület simaságától, a beeső fény hullámhosszától és a beesés szögétől függ. Sima felület esetében párhuzamos sugarak visszaverve is meg­tartják párhuzamosságukat, ilyenkor szabályos fény­visszaverődésről beszélünk; a durva felületek szétszór­ják a visszavert sugarakat (diffúz visszaverődés). Van a fényvisszaverődésnek sajátos esete, amely már Kepler idejében ismert volt, ez a teljes visszaverődés. Teljes fényvisszaverődés akkor következik be, ha az optikailag sűrűbb közegből haladó fénysugár optikailag ritkább közeg határára ér. Ez a jelenség sikeresen érvé­nyesíthető például az üvegrúdban. Régóta ismeretes, hogy a fényt üvegrúdban nagy távolságra lehet elvezetni, amit éppen a sokszorosan megismétlődő teljes fény­visszaverődés tesz lehetővé. Itt az optikailag sűrűbb kö­zeget az üveg képviseli, a ritkább közeget pedig levegő, vagy kisebb fénytörési indexű üveg. További feltétel az, hogy a beesési szögnek bizonyos minimális értéknél nagyobbnak kell lennie. A fénysugár úgy halad előre, hogy visszaverődik az üvegrúdban, mint egy labda a szűk folyosó falairól. Ha ez lehetséges az üvegrúdban, miért ne valósíthat­nánk meg miniatűr másában, az üvegszálban is? Aki ezt a kérdést feltette, a technika újabb ágának — a szál­optikának alapjait vetette meg. MI A SZÁLOPTIKA? A száloptika elvben azt jelenti, hogy a fényener­giát rendkívül vékony szá­lak útján vezetjük. Ezek az üvegszálak a hajszálnál is vékonyabbak, hosszuk •technológiai határok közt mozog. Egy szál átmérője 5—60 mikron (ezredmilli­méter). összehasonlításul: az emberi hajszál kb 55 mikron vastag. A túl vé­kony szálban erö'sen meg­nő a visszaverődések szá­ma, ami elfogyasztja a fénysugár energiáját, a túl hosszú szálban pedig a legjobb fényáteresztő anyag egyenetlensége any­nyi energiát emészt fel, hogy a végén már nem ad jó képet. Mivel az üvegszál igen vékony, hajlítható is, tehát lehetővé teszi, hogy a „sarok mögé" juttathas­suk a fényt. A mai gya­korlat nyalábokba rendezi el az üvegszálakat. 25 000 finom üvegszál mindössze 2 mm átmérőjű nyalábot ad! Hogyan védekeznek az ellen, hogy a szálak egy­mással való érintkezése folytán ne álljon elő fény­elszőródás, vagy kilépés a „fogságból"? Ha ugyan­is az üvegszálakat egysze­rűen úgy rendeznék el, hogy egymáshoz érjenek, a fénysugár egyikből a másikba -jutna, mivel eb­ben az esetben hiányozna a teljes fényvisszaverődés feltétele: a ritkább ontl­kai közeg. Ha tehát szál­nyaláb segítségével pél­dául képrészletet akarunk eljuttatni az üvegszálak egyik végéről a másikra, gondoskodni kell arród, hogy a szálak ne keresz­tezzék egymást, és hogy a fény (az elnyelődés és visszaverődés okozta cse­kély veszteségeken kívül) változatlan intenzitással lépjen ki az üvegszálak másik végén. Az üvegszálakat és „bur­kolatukat" is optikai üveg­ből készítik; az utóbbi anyaga lényegesen kisebb törésmutatóval rendelke­zik. Ez a kétrétegű üveg­szál nagyon érdekes mó­don készül: a nagyobb fénytörésű üvegrúdra ki­sebb törésű üvegből való vékony falú csövet húz­nak, majd az egészet meg­olvasztják és szállá húzzák ki. Közben a két üvegfajta egybeolvad. A modern technológia megvalósította az üvegszálnyalábok köz­vetlen előállításét is: na­gyobb számú, burkolattal ellátott üvegrudat egy na­gyobb átmérőjű csőbe zár­nak, majd az egészet egy­szerre húzzák ki szállá. KECSEGTETŐ EREDMÉNYEK A párhuzamos üvegszá­lakból álló nyaláb úgy is kihúzható az olvasztóke­mencéből, hogy az egyes üvegszálak kúpszerűen be­szűkülnek. Ebben az eset­ben az szálnyaláb képát­vitelnél nagyító vagy ki­csinyítő hatást biztosít, miivel a kúp alakú nyaláb lencseként viselkedik. Ezt a lehetőséget kihasznál­ják aiz orvostudományban a test belső üregeinek (pl. tüdő, légcső, gyomor, húgyhólyag, belek stb.) vizsgálatéra. A szálnyaláb hajlékonysága révén a képátvitel tetszőlegesen kanyargó úton is megva­lósítható. Ebben az úgy­nevezett fiberszkópban (nevezhetnénk száltükör­nek) kétféle fényhordozó szálréteg foglal helyet. REJTJELES KÉPKÖZVETlTÉS Ha egy üvegszálnyaláb­ban egyes szálak párhuza­mosságát megbontjuk (egy helyen a szálak kereszte­zik egymást), szövegek vagy képek kódolására al­kalmas eszközt nyerünk. Az Ilyen szálnyalábot a Felül: Az üvegszálnyaláb segítségével való kép­átvitel elve. — Középen: A kódolásra és dekódo­lásra előkészített üvegszálnyaláb. Középen ketté­vágják; az egyik fele a kép közvetítésére, a másik a vételre szolgál. — Alul: A szándékosan össze­kuszált szálakkal való kódolás elve. A belső a vizsgálandó tárgy képét hozza a meg­figyelőhöz, a külső köteg­gyűrű pedig egy lámpa fényét viszi be pl. a vizs­gálandó testüregbe, s ott megvilágítja a környezetet. Nagy előny ezenkívül, hogy a fiberszikóp hideg fényt szolgáltat. Ipari célokra ls használ­ják a fiberszkóp egysze­rűbb változatát, például kazánok, folyadéktartá­lyok, atommáglyák belső terének vizsgálatánál, kü­lönösen Jó szolgálatot tesz a robbanásveszélyes tér­ben. Ha a kónikus (kúpsze­rű) üvegszálban a fényt a szélesebb végétől a szű­kebb felé vezetjük, a fény­energia koncentrálását ér­jük el. Ezt a jelenséget a fényképészeti objektívok fényerejének növelésére lehet felhasználni. Jelentős szerephez Ju­tottak a száloptikás leme­zek a katódsugárcsöveknél ls. A cső belsejében fel­vitt foszfortrétegre ható katődsugár ugyanis nagy szórással működik s ez­ért csökken a kiadó fény­erő. Ha az ernyőfelületre foszforral kezelt szálopti­kus lemezt forrasztanak a katódcsőbe, akkor a kép lényegesen világosabb és határozottabbá válik, mert a száloptika elemeinek nagy befogadó szöge foly­tán olyan sugarakat is felvesz és továbbít, ame­lyek a közönséges foszfor­bevonat mellett elvesznek. keresztezés helyén ketté­vágják: az egyik rész a közlemény kódolására, a másik dekódolására szol­gál. Száloptika segítségével készült felvételeken 1 milli­méteren 100 vonalat is megkülönböztethetünk. Még jobb eredmény érhető el, ha az üvegszálakból készült lemezkét a fény terjedésének irányára me­rőlegesen mozgatjuk. Az angol VisuaI Engi­neering vállalat olyan üvegszálas optikával ren­delkező miniatűr Ipari te­levíziós kamerát fejlesztett kl, melynek hossza 25 cm, átmérője pedig 6 cm. A tranzisztorokkal működő kamerát vékony csövekben vagy nehezen hozzáférhető helveken felvételek készí­tésére használják. Nagy eredményeket vár­nak a két új, nagy jelen­tőségű műszaki felfedezés, a léser és a száloptika ösz­szefogásától. A léser, mvnt Ismeretes, azonos frekven­ciájú és azonos fázisú fényhullámok összetartott fénynyalábja. Az Igen kis átmérőjű fénynyalábban igen nagy energia sűríthe­tő össze, melyet a szál­optika elemein tetszf/s sze­rint vezetve új, nag,y tel­jesítmények és eddi« meg­oldatlan feladatok meg­oldása válik lehetővé. Kü­lönösen az űrkutatás nyújt tág teret a léser­száloptika alapján induló legújabb kutatásnak, neve­zetesen a híradástechniká­ban. Jan Panenka zenekari estje Az üvegszálnyalábból csiszolással előállított le­mezke 100-szorosan jobb fénytovábbítást biztosít, mint a közönséges objektív. CSEHSZLOVÁK SZÁLOPTIKA Hazánk ama néhány ország közé tarto?iik, amelyek intenziven foglalkoznak az üvegszálak tec'rinológiájával és gyakorlati alkalmazásával. A prágai VÄI/CUUM-ELEKT­ROTECHNIKAI KUTATÓ INTÉZET laboratóriumaiban ere­deti megoldású száloptikai elemeket fejlesztettek ki, amelyek világviszonylatban is kiváló eredményeket biz­tosítanak. Kísérletileg képátvitelre, láthatatlan helyek megvilágítására használják őket, de foglalkoznak a szálkötegeknek a mérési technikában vaI6 alkalmazá­sával is. Az orvostudományban brovichoszkópok . és gasztroszkópok megvilágító és képközvetítő elemeként érvényesülnek. Az intézetben az optikai szálaknak tömbökbe való ön­tésével és lemezkékre való „szeletelésével" igen érzé­keny csiszolt elemeket nyertek, amelyek jő eredmények­kel kecsegtetetnek a képernyőkben, a felvevő elektron­csövekben stb. Mintegy 100-szorosan nagyobb hatásfok­kal továbbítják a fényenergiát, miut a közönséges ob­jektív. Jan Panenka prágai zongoramű­vész ezúttal Beethoven I. zongora­versenyével lépett a bratislavai kö­zönség elé. A C-dúr zongoraverseny (op. 15.) teljes egészében Beethoven első alkotő periódusához tartozik. Az életvidám, játékosan derűs műben még nem találjuk a nagy mester mélységeit és magasságait. „Az első zongoraversenyek — hangzik Szabolcsi Bence kiváló elemzése — még távolról sem »vég­leges«, kiforrott művek, bár bizo­nyos kibontakozását jelzik az or­kesztrális szellemű zongoratechni­kának. De egyelőre csak hunyorog a beethoveni tűz, és a művekben rejlő sok különösség csupán ké­sőbbi tünemények összefüggésében világosodik meg Igazán. Mindez még csak elszigetelt ötlet, távoli derengés vágy láthatárszéli, villám. Fények, amelyeket egyelőre köd ta­kar." Prágai vendégünk is ilyen érte­lemben fogta fel szólamát. Jan Pa­nenka értékes pianista adottságok­kal rendelkezik. Muzsikálását •—• és ez ritka szép erény — sajátos tisz­taság Jellemzi. Finoman cizellált előadása minden ízében gondolko­dó és érző művészre vall. A kom­pozíciót féltő gonddal, érzékeny muzikalitással építi fel magában. Hangminősége a pergő részleteknél elsőrangú, átszellemült pianólből poézis árad. Különösen szépek vol­tak a hangulatos Largo gyöngéd, áttetsző pasztellszínei. A műsor második felében a félig svéd, félig angol eredetű Gustáv Holst 1914-ben komponált Planéták (Planets) című zenekari szvitje ke­rült előadásra. A' hétrészes szvit minden tétele egy-egy bolygó ne.vét viseli és ze­nei képekben fejezi k! annnak aszt­rológai jellegzetességét. (Mars, a há­ború istene, Merkúr, az istenek szárnyas hírnöke, Saturnus, az idő Istene és így tovább J. Holst muzsikájában nem szárnyal magasra a képzelőerő és egészében mélyebb régiókba sem száll le. De az életteljes témák, a meditatív ré­szek meleg dallamvilága, a zenei vonalvezetés, a fantasztikumba haj­ló különleges, szellemes hangsze­relés érdekes zenei egyéniséget sej­tet. A mű jellegzetes sajátossága az ellentétek nagy erejű szembeállítá­sa. Az első tétel például kemény, könyörtelen ritmuséval nagy meg­jelenítő erővel idézi a háború ré­mét. A tétel kicsengése sem oldja fel a feszültséget. De csak egy pil­lanat, és már más világban va­gyunk: a békét hozó Vénusz boldog nyugalmat árasztó muzsikája bal­zsamként hat a kedélyekre. Az est karmestere Zdenék Bllek kitűnő formában állt a hajlékonyan reagáló zenekar élén. Művészi hév­vel, belső tűzzel és átéléssel tolmá­csolta a kompozíció színesen felvil­lanó zenei képelt. A hatásos zárótétel Neptúnnak, a tenger istenének Jegyében áll. A mu­zsikából a mindenség misztikuma árad. A terem egyik ajtaja neszte­lenül kinyílik, a háttérben énekszó csendül. A halkan szálló, sejtelmes női hangok mintegy szétárasztják a végtelenség csöndjét, míg a bezá­ruló ajtó mögött elhaló énekkel minden elnémul. HAVAS MÁRTA Akik a lencsén át nézik a világét X NEMZETI GALÉRIA egyik ki­állító termében két francia fény­képművésznek, F. Kollárnak és fiá­nak felvételei sorakoznak. A bemu­tató egyik érdekessége, hogy Fran­cois Kollár (szül. 1904-ben) egy vágsellyei váltóőrnek a gyermeke. Ö maga ls vasúti tisztviselő volt Érsekújváron addig, míg regényes Párizs-rajongása ki nem szakította a hazai környezetből. Húszéves korában érkezik meg a francia fő­városba, ahol mint vasesztergályos tartja fönn magát. Majd kielégítet­len diákkori szenvedélyének akar élni, a fényképészetnek. Több foto­gráfusnál dolgozik, míg eljut egy olyan műterembe, ahol a képzőmű­vészeti alkotások fényképei készül­nek. A kor kiváló művészeivel: Bourdellel, Despiauval és Utrilovval ismerkedik itt meg. Kifejlődik mű­vészi érzéke. Majd egy poligráfiai intézetben kap állást, ahonnét fény­képekkel díszített alkalmi nyomtat­ványok és hirdetések kerülnek ki. A 20-as években változás áll be a fényképezésben. Elfordulnak a kispolgári idillikus beállítástól és újat keresnek. — Kollár élményei közlésében eleve tárgyilagosságra törekszik. Nehezen boldogul, de szerencséjére egy amerikai szob­rász segítségével saját műtermet nyithat. Gyors ütemben érvényesül mint sajtó- és portréfotográfus, s a legnagyobb külföldi lapoknak dol­gozik. Majd megbízzák egy tekinté­lyes kiadvány: a Dolgozó Francia­ország fényképanyagának elkészíté­Amatőr műszaki filmek szemléje 'A Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság központi tanácsa más szervezetekkel karöltve 1966. január 25—28-án Bratislavában a Technika Házában megrendezi az amatőr műszaki filmek első orszá­gos szemléjét. A szemlére az 1964— 65-ben gyártott és forgatott filme­ket fogadják el. Jelentkezhetnek egyének, üzemi klubok, szakszerve­zeti kultúrházak, szakszervezeti filmkörök stb. oktató, tudományos, műszaki, népszerűsítő és dokumen­tumfilmekkel az ipar, az építkezés, a szállítás, a mezőgazdaság és az egészségügy szakaszáról. A be­mutatandó filmeket legkésőbb 1965. december 20-ig kell átnyújta­ni Bratislavában a Technika Házá­ban, Kocelová u. 17. szám alatt. A bemutatott filmeket bíráló bi­zottság értékeli. A legjobbak dicsé­rő elismerésben, illetve díjszabás­ban részesülnek. Az amatőr műszaki filmek első országos szemléjét azzal a célzattal rendezik meg, hogy ily módon is ösztönözzék és segítsék az olyan filmek alkotását, amelyek tartal­mukkal elősegítik az újszerű tech­nika és technológia népszerűsítését, széles körben ismertetik a tudomá­nyos kutatás legújabb eredményeit. Ján Koiüal, iá óratik sével. Tízezer felvételt készít e cél­ra. Természetesen bejárja az orszá­got; bányákat, gyárakat, műhelye­ket, falvakat, gazdaságokat s a ten­gerpartot. Figyeli a dolgozó embert a legkülönfélébb munkák végzése közben. Ügyel arra, hogy a kép na legyen szokványosán beállított, me­rev. S Igyekszik minden mesterség legjellegzetesebb vonásait feltüntet­ni. Nyugodt, kifejező, szép munka­mozdulatokat rögzít le. Alakjai cél­tudatos akarást, emberi méltóságot fejeznek ki. Megkapóak az ólmos felhők alatt szántó parasztok, a vi­lágítótorony magányos őre, vasuta­sok és gobelinszövők, környezetük is meggyőző. Sikeres kiállításai, hol képei az élet igázságát tükrözik, követik egymást, s egy-egy pillanat­ba sűrítik a lényeget (Láncok, Ár­bocok). 1930 után kedvelt portré­fényképésze a felső tízezernek. A pá­rizsi divatkirályok reklámfotográ­fusa. Az 1936-os világkiállítás pa­villonját díszítő monumentális fény­képfelvételelért éremmel tüntették ki. Majd kormánymegbízásból a volt afrikai gyarmatokról készít légkört éreztető felvételeket. FIA, A 29 ÉVES JEAN MICHEL a ma embere. Erősen kiütközik köz­tük a generációs különbség. Telje­sen egyszerű motívumok, váratlan és új beállítások, pl. a tengerpart homokjának változó rétegeződésa, parabolák, érzékeny virágok, s még érzékenyebb kezek és szerelmesek éppen csak sejtetett sziluettjei erő­sen érzelmi hatást váltanak ki. BÁRKÄNY JENÖNÉ • A Warner Brothers amerikai filmtársaság Edith Piafról, a világ­hírű énekesnőről készít filmet. • Nanni Loy olasz rendező „Ma­de in Italy" címmel filmet forgat a mai olaszok hibáiról és a hétköznapok szépségeiről. A főszerepekben Cathe­rine Spaakot láthatja majd a közön­ség partnereként Fabrizio Moroni egy fiatal, eddig ismeretlen filmszí-! nész tűnik fel. • Nazim Hikmet Romantika cí­mű regénye alapján L. Agromovics forgatókönyvet ír. A sok életrajzi motívumot megelevenítő történetből készülő filmet az Azerbajdzsáni Filmstúdióban viszik vászonra. • A New York-i Filbarmónia szabadtéri hangversenyt rendezett a város Central Parkjában, ahol Bee­thoven IX. szimfóniáját is bemutat­ták. A rendezők legnagyobb megle­petésére ezt a halhatatlan művet több mint 70 000 főnyi közönség hallgatta végéig. Ilyen sikerrel még a hosszúhajú Beatlesek sem büsz­kélkedhettek, mert vendégszereplé­sük valamennyi hangversenyén sem volt összesen ennyi látogató. 1S85. november 33. * ýj g-gQ g

Next

/
Oldalképek
Tartalom