Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-15 / 286. szám, péntek

0 Igy született a barátság Annak idején a tábori és a Český Krümlov-i járás képviselőivel egy katonai tehergép­kocsin jutottunk el Gellérre. A falu határában még tengernyi vfz volt, a községből azon­ban már visszahú­zódott, hátrahagy­va szomorú örök­ségét. A helyi nem­zeti bizottság el­nöke sírásba futó hangon próbálta röviden vázolni a helyzetet. Minden­nél többet mondott azonban, amit sa­ját szemünkkel lát­tunk: hatvan ház összedőlt, majd­nem száz súlyosan megrongálódott. Falunézés után asztalhoz hívtak. Hazai sonkával, paradicsommal, ök­lömnyi, húsos paprikával kínáltak. Egy kicsit restellkedtek is a sze­rény vendéglátásért, de egyebet nem tehettek: hirtelenjében azt adták, amijük kéznél volt. Még ma ls jól emlékszem arra a kedves kis jelenetre, amikor a cseh vendégek a paprikával viaskodtak. Mondtam is mindjárt az egyik tá­bori elvtársnak: (a nevére pontosan már nem emlékszem) miért eszi azt a paprikát, ha egyszer csípős? Erre ő mosolyogva így válaszolt: — Szolidaritásból. Ezen aztán valamennyien jót ne­vettünk. így kezdődött a barátság a két Járás népe között. Néhány hét múl­va a szolidaritás, az együvétartozás a nagy dolgokban is megmutatko­zott. Most, hogy újból Gellérre vetőd­tem, erről saját fülemmel, szemem­mel is meggyőződhettem. A faluban általános vélemény; az említett két járás segítsége nélkül aligha jutot­tak volna valamire. A gellériektől hallottak alapján próbálom a továbbiakban vázolni, mi történt a faluban az emlékezetes találkozó óta. A kézzelfogható segítség ezzel kez­dődött: Šíp elvtárs, a Tábori járási Nemzeti Bizottság építésügyi osztá­lyának vezetője harmadmagával, Mládek és Krajíc elvtársakkal el­jött a faluba. Rövid időn belül fel­mérték a helyzetet. A kárvallottak­kal külön-külön elbeszélgettek. Meg­mondták, pillanatnyilag mi a leg­szükségesebb teendő, mit készítse­nek kezük ügyébe, hogy minél sza­porább legyen a munka. A házhe­lyek kimérése után segítettek meg­választani a legmegfelelőbb lakás­típusokat. Kimérték, deszkával ki­jelölték az alapokat, hogy a falu­beliek máris kezdhessék az ásást és a betonozást. A vitás kérdésekben vállalták a közvetítő szerepet. Mun­kájuk eredményesnek bizonyult, ho­lott legtöbb esetben csak tolmács útján tudták magukat a lakosokkal megértetni. A józan megfontolás, a dolgok sokoldalú megvilágítása azonban Így is hatott. Nem szóltunk még arról, hogy ve­lük negyven harmadéves építőipari tanulóból álló csoport ls jött Gel­lérre. Azóta egy újabb huszonkét tagból álló csoport is érkezett. Ok­tóber tizenötödikén az utóbbiakat egy újabb negyventagú csoport vált­ja fel. És ez így lesz, amíg az idő engedi. Az eredmény? Október el­sejéig huszonkét háznak lerakták az alapját, kilencre már csak a tetőt kell feltenni, egyet pedig még a múlt hét közepén tető alá hoztak. A megrongálódott lakások többségét lakhatóvá tették. Az összes házat azonban — bár mennyire is szeretnék — képtele­nek a tél beálltáig felépíteni. Ennek egyik fő oka az építőanyag-hiány. Fedél nélkül azonban mégsem hagy­hatnak senkit. Ezért választották a következő megoldást: tizenegy csa­lád számára előregyártott elemekből Kibernetikus minőségi ellenőr Kibernetikus minőségi elle­nőrt állítottak üzembe a lenin­grádi turbinagyárban. A külön­leges elektronikus műszer so­koldalú vizsgálatnak veti alá a turbinák kicsinyített modell­jét. A hűtőszekrény nagyságú műszer nagy pontossággal vég­zi o vizsgálatot és egyben je­lentékeny segítséget nyújt a leghelyesebb megoldáshoz. AZ ÉPlTŰBRIGÁD MUNKA KÖZBEN építenek egy lakástömböt. Áz épü­letnek a betonlapja már elkészült, jelenleg a kazánház felszerelésével bajlódnak, s ha az időjárás bele nem szól, még a tél beállta előtt behurcolkodhatnak a lakók. Az embereken kívül gépeket is küldtek a faluba: három betonke­verőt, ugyanannyi szállítószalagot, két teherautót és egy autóbaggert. Jelenleg egy autónyi faanyagot, ugyanannyi vízvezetékcsövet várnak a védnökségi járásoktól. A dologban az az érdekes, hogy a csöveket szál­lító gépkocsi is a faluban marad. Az övék lesz. Ogy is mondhatnánk: a csöveket autóstul kapják. Egyéb munkák mellett kitisztították a ku­takat, megjavították a faluban a villanyvezetéket, a javításra szoru­ló összes háztartási berendezést, sőt az is előfordult, hogy a megrongált mosógépeket, hűtőszekrényeket, amelyekkel helyben nem boldogul­tak, autóra tették, „haza"-vitték, majd néhány nap múlva kijavítva, üzemképesen küldték vissza. Szövetkezetük is hasznát látta a jó barátok önzetlen segítségének: téli eleséget kaptak tőlük a jószág szá­mára, kijavították, rendbehozták a közös gépparkját. És még valamit: jól jött az az egy teherautónyi ajándék is, amelyet a két járás né­pe küiaött. Még aztán az a huszon­háromezer korttna, amit Č. Krümlov ajándékozott a falunak: használják fel a legjobb belátásuk szerint. Az írás elején említett paprikahis­tória lassacskán már feledésbe megy, ám a nagy tettek évtizedekre szóló kedves emlékként maradnak a gellériek szívében. SZARKA ISTVÁN Az NDK künyvkiállitása Bratislavában Ä Szlovák Nemzeti Felkelés terén a Kultúra Házának első emeletén értékes, változatos anyaggal talál­kozunk. A NDK valóban könyv-nagy. hatalom. Évente 100 milliós példány­számban kilencezer kötetet adnak ki s ebből mintegy 1500 könyvet mu­tatnak most be nálunk. Az első német munkás-paraszt köztársaságnak a háború befejezése óta eltelt 20 esztendő alatt megtett útját, munkáját, sokoldalú fejlődését jelzik ezek a művek, s rámutatnak arra, hogy mi érdekli népüket. Zömé­ben tudományos és szakirodalmi mű­vek sorakoznak a polcokon, melyek az egérz világon elért, legmodernebb tudományos eredményekről számol­nak be. Tájékoztatásul szolgálnak az új gazdasági rendszer s a népgaz­daság vezető dolgozói számára. Te­kintélyes kötetek és szerényebb fű­zött könyvek képviselik az orvos-, jog- és történelemtudományt, a szo­ciológiát, a bölcseletet, a nevelés-, a nyelv-, és természettudományokat s a technika valamennyi ágát. Szűkebb keretek között vonul fel a társadalom életét tükröző szép­irodalom. Am így ls helyet kapnak Homérosz és Vergilius hősköltemé­nyei, Ovidius szerelmi elégiái s mel­lettük Dante és Shakespeare, Dide­rot, Gogol s a nagy német klasszi­kusok is. Természetesen ott van­nak a mának minden embsrtelenség, rasszizmus és fasizmus ellen har­coló tudatalakító müvei (Apitz, Ri­berio). Mindig s mindenütt az em­ber a világ aktív formálója, a köz­pont. — A fontos szerepet betöltő zene- és képzőművészeti irodalom már külsejükkel is csábító kiadvá­nyai sem hiányoznak. Az illusztrá­ciók, könyvdíszek, a nyomdatechni­ka mind a németek ez irányú ala­pos felkészültségét dicsérik. Bárkány Jenőná Picasso: Nöi féf, Jogi tanácsadó Az új munkatörvénykönyv alapelvei és hatásköre Az új munkatörvénykönyv mint az 1965/65. számú törvény már törvé­nyerőre emelkedett, és 1966. január 1-én lép majd érvénybe. A munkatörvénykünyv ünnepélyes előszava (preambulája) megállapít­ja, hogy a felszabadult munka a társadalom és a nép jólétének forrása. Szocialista rendszerünk ebben az alaptörvényben állapítja meg a mun­ka feltételeit, szabályozza a dolgozók és a szocialista szervezetek közti munkaviszonyt, a kölcsönös kötelezettségeket, és az egész társadalom érdekeivel összhangban biztosítja a dolgozók jogait. Az új törvénykönyv lesz hazánkban a munkajog alapforrása, és en­nek betartása mind a dolgozók, mind a szervezetek részéről megerősíti államunk szocialista jogrendjét, hozzájárul a dolgozók fokozottabb rész­vételéhez népgazdaságunk irányításában. A munkatörvénykönyv alapel­veit tíz cikkely tartalmazza, me­lyek részletezik az 1960. évi szo­cialista alkotmányunknak a munkáról szóló rendelkezéseit. Az I. cikkely kimondja, hogy minden polgárnak joga van a munkára. Minden polgár egyéni­sége teljes kibontakozását csak a társadalom javára végzett tevé­keny munkával érheti el. Az ilyen munka nemcsak jog, de becsület dolga is. A II. cikkely hangsúlyozza, hogy szocialista társadalmi rend­szerünk kizárja az embernek em­ber általi kizsákmányolását. A III. cikkely a szocialista de­mokracia szellemében megálla­pítja, hogy munkajogviszony a szervezetek és a dolgozók között csak kettőjük között önként lét­rejött szerződéssel keletkezhet. A jogok és kötelezettségek gya­korlásának összhangban kell len­nie a szocialista együttélés alap­elveivel. A IV. cikkely az elvégzett mun­ka szocialista alapelvek szerinti jutalmazásáról szól: a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint. Az V. cikkely kimondja, hogy a dolgozóknak joguk és köteles­ségük kivenni részUket a szocia­lista szervezetek fejlesztéséből, irányításából és ellenőrzéséből. A VI. cikkely kötelezi a dolgo­zókat a munkaviszonyból reájuk háruló kötelességek rendes tel­jesítésére. A VII. cikkely a nők, a VIII. cikkely pedig a fiatalkorúak kü­lönleges védelméről szól. A IX. cikkely a dolgozók egész­ségének védelméről, a munkabiz­tonságról, az üzemi balesetek kártalanításának alapelveiről em­lékezik meg. A X. cikkely: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvé­tele a munkatörvénykönyv által szabályozott munkaviszonyokban alapfeltétele a munkaviszony lét­rejöttének. Ä polgároknak a társadalmi munkában való részvételekor munkaviszonyok, kapcsolatok ke­letkeznek. Ezeket elsősorban a munkatörvénykönyv szabályozza. Ezzel végleg megszűnik a munkaviszonyok különböző sza­bályozása a végzett munka neme szerint, pl a testi és szellemi munkát illetően. Ezt az alapel­vet a munkatörvénykönyv azzal is kifejezésre juttatja, hogy a tör­vényben az eddigi munkás, hiva­talnok, alkalmazott stb. megjelö­lés helyett a „dolgozó 1 1 megje­lölést, a munkaadó helyett a „szocialista szervezet" megjelölé­sét alkalmazza. Azokra, akiket köztisztség be- i töltésének idejére mentesítettek munkakörük ellátása alól, a munkatörvénykönyv csak akkor vonatkozik, ha azt külön megem­líti. Aki közfunkciót munkavi­szony keretén belül lát el, annak munkaviszonyára a munkatör­vénykönyv teljes mértékben vo­natkozik. A földművesszövetkeze­tek és a termelőszövetkezetek nem tagokat is felvehetnek dol­gozói minőségben (pl. EFSZ gép­kocsivezetőket, traktorosokat), j ezek munkaviszonyát a munka- / törvénykönyv szerint kell meg­ítélni. A munkatörvénykönyv vo­natkozik a fegyveres erők tagjai­ra, az ügyészekre, az ügyészségi kivizsgálókra, ha azt külön ren­delkezések nem zárják ki. Az üzemi gyakorlatot végző tanulók­ra, valamint az ügyvédek kerüle­ti szövetségének tagjaira szintén vonatkozik a munkatörvénykönyv, ha külön előírások másként nem rendelkeznek. Állampolgáraink ás á külföldi szervezetek közötti munkavi­szonyt, valamint belföldi szerve­zeteinknél dolgozó külföldi állam­polgárok munkaviszonyait is a munkatörvénykönyv szerint kell elbírálni, ha csak a nemzetközi magánjog előírásai másként nem rendelkeznek. A munkatörvénykönyv vonatko­zik továbbá a tanulók (az EFSZ tanulóira is) munkaviszonyaira. Végül a munkatörvénykönyv vonatkozik a polgárok között ki­vételesen lehetséges munkavi­szonyokra is, ha az ilyen munka­viszony nincs ellentétben a szo­cialista együttélés alapelveivel. Dr. FÖLDES JÓZSEF V Kell most a munkáskéz Az Időjárásra nem lehet panasz, hiszen kedvezőbb őszt kívánni sem lehet. A természet, mintha pótolni akarná a mulasztottakat, a vénasz­szonyok nyarát megnyújtja. A pa­rasztság ki is használja a kedvező időt a termés betakarítására. A határban A kamocsai szövetkezeteseket sem kell nógatni a munkára. A Gyüröki-, a Hunvalóréti- meg a Vágszegi dű­lőben szaporodnak a megtisztított cukorréparakások. A gyalogmunká­sok kitesznek magukért a kertészet­ben is, szaporán gyűjtik a fűszer­paprikát, tisztítják a hagymamagot, csépelik a kendert. A fuvarosok sem akarnak lemaradni. A traktoro­sokon kívül lófogatosok is szállítják a répát, a répalevelet és a többi termést. Előnyük, hogy a cukorrépát a surányi cukorgyár helyben gyűj­ti, így csupán a lófogatosok 7—8 vagon cukorrépát hordanak össze naponta, és a répalevél tárolásában sem maradnak le. A gépesített csoport ts kínt van a határban. Az Ojvári dűlőben a ve­tésnek készítenek magágyat a ke­rekes traktorok vezetői. Egyik-má­sik a vetéssel foglalkozik, s a 280 hektár búzavetésből már csak 70 hektár van hátra. Négy lánctalpas traktor szánt, rájuk még nagy fel­adat vár. A kombájn sem tért még pihenőre, heremagot csépel. Az em­bert azt hinné, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ez azonban csak látszat, mert mikor a vezetők a . napi gondokról beszél­nek, kiderül, hogy az örömbe Időn­ként üröm ls vegyül. A munkabeosztáson öten ülnek az asztal körül, min­denki előtt Jegyzetfüzet. Egyik-má­sik jelenlevő bejelent egy-egy szá­mot, „hogy ennyit adhatok". Ebből egyelőre nem tudni, mire vonatko­zik, az azonban a tárgyalók arcáról lerí, hogy a kérdés megoldása nem lehet egyszerű. — Szilva elvtárs, számold át még­egyszer, hány ember szabadul fel a cukorrépából — szólít fel egy nyírt bajuszú embert az, akinél jegyzet­füzet helyett irka van. — Hiába számolok, több úgy sem lesz hatnál — válaszol emez. — Az én csoportomban 12 férfi dolgozik, és kettő szabadságot kért — jelentette be egy másik elvtárs. — Arról szó sem lehet, halasszák későbbre a munkájukat '— szólnak visza ketten is. Most már érthető, hogy a férfi­munkaerő beosztása körül forog a vita, s az égetően szükséges tíz fér­fi előkerítése okoz gondot a veze­tőségnek. Közben egy fiatalember lép a terembe. — Dezső...! ad) nekünk néhány embertl — kérik őt a tárgyalók. — A kertészetben is szükség van rájuk — mondja az érkező, s be­jelenti, hogy egyik beosztottjának orvoshoz kell mennie. Holnap silóznunk kell, jelenti ki az irkás fiatalember, akiről kiderül, hogy ő a szövetkezet agronómusa. Nagy Dezső, a kertészeti csoport vezetője hosszabb egyezkedés után megígéri, hogy két férfit átenged a silózáshoz. Így aztán átcsoportosítással a ve­zetőség nagy nehezen előteremti a tíz „markos" fiatalembert. A silőzást a szövetkezet valóban nem halaszthatta későbbre. Ugyanis a helyben felhalmozott cukorrépát a surányi cukorgyár időnkánt el­szállítja, s hogy az autók egy utat se tegyenek üresen, a szövetkezetnek leszállítja a répaszeletet. Három nap alatt hárminc vagon szeletet kell a szövetkezetnek lesilóznia. — Keverünk hozzá répaszeletet és kicsépelt hereszalmát is, hogy fel­szívja a fölösleges nedvességet és jó takarmányunk lesz, — mondja az agronőmus. Rossz jel A vezetőség még be sem fejezte a megbeszélést, kit hová oszt be a silózásnál, mikor az ajtóban egy munkaruhás bácsi jelent meg. — Rossz Jel, ha Uhrin bácsi ilyen­kor jön — jegyzi meg az asztalfőn ülő bőrkabátos fiatalember, amikor megpillantja a jövevényt. Uhrin bácsi, az egyik lánctalpas traktor vezetője, valóban kellemet­len hírrel érkezik. — Eltörött az eke tengelye — Jegyzi meg kurtán, s kis szünet után hozzáteszi — kerülés közben történt. A bőrkabátos Soóky Gábor, a szö­vetkezet elnöke tudja, hogy nehéz a szántás, mit tehet mást, minthogy ő is röviden megjegyzi: — Bemegyünk Érsekújvárba, a traktorállomásra és hozunk, ha si­kerül. A gépalkatrészek beszerzése pil­lanatnyilag az elnök feladata, ő he­lyettesíti Beke Dezsőt, a szövetke­zet gépesítőjét, aki jelenleg Auszt­riában van tanulmányúton. Kis idő múlva az elnök meggondolja a dol­got, meg sem várja az ülés végét, és felkel. — Esetleg később nem találunk ott senkit, jobb, ha előbb megyünk — fontolgatja, s a munkaelosztást a többiekre bízva elindul Uhrin bá­csival. Az agronőmus véleménye — Igaz, jelenleg kedvez az időjá­rás, a tavaszi és nyári esők azonban nagy feladat elé állítottak bennün­ket, még most ls érezzük hatását — mondja Soóky Dezső agronőmus. — Azzal kezdtem, hogy bár a föld nem száradt ki, mégis nagyon nehéz a szántás. Az olyasféle töré­sek, amiről az imént is hallott, elég gyakoriak. Az aratás folyamán le­gyűrt földet csak nehéz gépekkel tudjuk megdolgozni. Othengerlőt, tüskéshengert vagyunk kénytelenek alkalmazni. A talajt többször tömít­jük, lazítjuk, hogy jó magágyba vethessünk. A munka négyszeres be­fektetést igényel, de el kell végez­nünk, mert máskülönben jövőre sem számithatunk jó termésre. — A mélyszántást előhántós ekék­kel végezzük — folytatja az agronő­mus — így nem annyira rögös a föld. A szántás legalább november 20-ig fog tartani, pedig erőltetett ütemben dolgoznak az emberek. Két napot és egy éjjelt szántanak, utána egy éjjelt pihennek. Később, mihelyt a helyzet megengedi, még további három kerekes traktort is beikta­tunk a szántásba, mert ki tudja, meddig tart a jó Időjárás. A kukori­ca is nyugtalanít minket, még min­dig nem érett be. Viszont igaz, ha már érett volna, még nagyobb gon­dot okozna a munkaerő beosztása. A nap még érezteti langyos su­garait, minden munkáskéz a határ­ban tevékenykedik, ügyesen is ha­lad a munka. Am a hátralevő fel­adatok még mindig nagy gondot okoznak. A szövetkezetesek azon­ban bíznak abban, hogy megbirkóz­nak velük. BENYUS JÓZSEF ŰJ SZÖ 4 *1965. október 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom