Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-12 / 283. szám, kedd

mmwi MIRE JÓ A KIBERNETIKA: A „kormányzás művészetének" diadalútja • Mit kutat a kibernetika? • A számológép mint időjós, gazdasági vezető, főmérnök, fordító • • Tengeri navigáció számítógépekkel Fenyves György budapesti levele « 'A kibernetika kifejezést 10—15 évvel ezelőtt csak egy maréknyi szakember ismerte, ma pedig már a laikusok körében is Igon gyakran használják. Persze még ma is sokakban olyan elképzelést vált ki, mintha csupán önműködő számológépekről, illetve ipari automatizáló berendezésekről lenne szó. Ez ugyan a kibernetika igen fontos, ámde csupán nagyon szűk és részleges feladata. Problémaköre sokkal szélesebb. A kibernetika számos elismerése ugyanis nem csupán az automatagépeket érinti, hanem az embert is, testi és szellemi tevékenységét, a testi folyamatok szabályozását, a gazdasági rendszerek irányítását. Mi a kibernetika? Ez a kérdés valószínű leg sokakat meglep, s aki elgondolkozik felette, bizony nehezen tud rá válaszolni. Ha kikeressük Az Új Magyar lexikon „kibernetika" címszavát, ezt olvassuk benne: A kibernetika (görögül „a kormányzás művészete") új és fejlődésben levő tudományos irányzat, amelynek ma még sem tárgyköre, sem módszerel nem határolódtak körül pontosan. A kibernetika elnevezése Norbert Wlenertől származik, aki automatikusan vezérelt bonyolult rendszerek logikai szerkezetével foglalkozott, és közben — az 1940-es évek folyamán — Ismerte fel, hogy a vezérlés és szabályozás általános törvényszerűségei a konkrét rendszer speciális tulajdonságaitól nagymértékben függetlenül tárgyalhatók, tgy például a szervomechanizmusok (az automatikában alkalmazott szabályozórendszerek egyik Igen gyakran használt csoportja, amelyeknél valamelyik mozgást szabályozó vezérlőjeléf ' ifiásik berendezés egyidejű mérési eredményei szolgáltatják) egyensúlyi helyzetük megzavarására ugyanúgy csillapodó rezgéssel reagálnak, mint az élő szervezetek. Az élő szervezetek és automaták működésében megfigyelhető analógiák vizsgálata két szempontból is hasznos: segítséget nyújthat egyrészt új, az eddiginél célszerűbb berendezések építésében, másrészt az élő szervezet működésének jobb megértésében. Például a visszacsatolás jelenségét (vagyis azt a jelenséget, hogy számos gép vagy szervezet a működése közben bekövetkezett változásoknak megfelelően folyamatosan szabályozza további működését) matematikailag először technikai példákon vizsgálták; ugyanez a jelenség az élő szervezetekben ts nagy szerepet játszik. Másrészt viszont a memória fogalmát azembarl emlékezőképességről vitték át az elektronikus számológépekre. A kibernetikai vizsgálatok egyik fontos célkitűzése, hogy feltárja a komplex szervezetek vezérlésének és szabályozásának logikai és matematikai törvényszerűségeit, és ezzel elősegítse, hogy e funkciók közül mennél többet gépek vehessenek át az embertől. Sokan a kibernetikát helytelenül azonosítják az elektronikus számológépek felhasználásával. Valójában a két problémakör, bár sok ponton érintkezik, nem azonos egymással. Elektronikus raktárfőnök és betegség-megállapító gép Botond-Bolics György „Korunk csodái" c. művében ilyen példákkal Igyekszik megmagyarázni, hogy voltaképpen mi a kibernetika, mivel foglalkozik a tudománynak ez az új, beláthatatlan lehetőségekkel biztató fiatal hajtása. Egy vaskereskedés szögektől dugóhúzóig, ablaksarokvaától csavarhúzóig száz- és százféle árucikket tart raktáron. Jönnek a vevők, ki ezt vásárol, kl azt. A sok száz közt lesznek olyan árucikkek, melyek nagy mennyiségben fogynak, de akad persze olyan is, melyet csak ritkán keres vevő, vagy éppen senki sem vásárol. Megtörténik, hogy a vevő olyasmit kér, ami nincs raktáron: kifogyott, vagy nem is tart készletet belőle az üzlet. Bizonyos idő múltán kialakul a gyakorlat, és az üzletvezető már pontosan tudja, milyen árucikkből mennyit kell raktáron tartania ahhoz, hogy a készlet ne legyen túlméretezett, ugyanakkor azonban lehetőség szerint minden vevőt ki tudjon szolgálni. Hol rejtőzik az elmondottakban az „ismétlődő eseményekből álló folyamat", melyet hozzáértő matemaA Plzeňi Lenin Művek elméleti számítóközpontjában különféle típusú analóg számológépekkel végzik a műszaki és gazdasági jellegű számításokat. A MEDA számológép például 34 óra alatt elvégezte egy gőzturbina megszerkesztéséhez szükséges számításokat. Ugyanezt a feladatot két képesített matematikus legkevesebb két évig oldotta volna meg. tikus szabályokba, képletekbe tud foglalni? Nap mint nap jönnek a vevők, Ss általában ugyanazokat a cikkeket ugyanolyan arányban vásárolják. A forgalmi statisztika alapján ki lehet számítani azt a készletet — mennyiségi és minőségi választékot —, melyből gyakorlatilag teljes biztonsággal ki lehet elégíteni a mindenkori keresletet, amellett azonban nem halmozódnak fel fölös mennyiségben ritkán keresett vagy éppen' eladhatatlan árucikkek az üzlet raktárában. Egy másik példa az élettan, közelebbről az orvostudomány területéről való. A betegek vizsgálata — gyakran maga a gyógymód ís — az időről időre megállapított adatokra támaszkodik. Egy francia kutatóorvos feljegyezte, és a kezdeti állapottól a betegség végső kifejlődéséig rendszerbe foglalta a szaruhártya-megbetegedés folyamatának mintegy nyolcszáz jellemző tünetét. A tünetek, illetve az egyes tünetek ismétlődése lehetővé teszi a kórlefolyás megítélését: fokozódó vagy lassuló folyamatról van-e szó, van-e a betegségnek valamilyen szabályos ritmusa, vagy szabálytalan-e a lefolyása. Mindezek alapján pontos kórjóslat készíthető, mely azután megbízható alapja lesz a diagnózisból adódó terápiai következtetéseknek, a követendő gyógymódnak. Egy vizsgálat alkalmával a szemorvos elektronikus számológéppel dolgoztatta ki az egyik betegen észlelt tüneteket. A gép a megadott tünetek alapján rövid idő alatt öt különböző diagnózist „állapított meg". Ezek közül egy pontosan körülhatárolta a betegség stádiumát, a többi négy pedig felhívta az orvos figyelmét más, hasonló tünetekkel járó betegségek lehetőségére.. Hasonló célt szolgál egy szovjet betegség-megállapító gép is. Az orvos megvizsgálja a beteget, megállapítja a tüneteket, melyeket azután egy készülék segítségével közöl az elektronikus számológéppel. A berendezés pillanatok alatt feldolgozza az adatokat és a készülék ernyőjén — már betűkkel kiírva — megjelenik a betegség megnevezése. Ilyen és ehhez hasonló feladatok megoldásával foglalkozik a kibernetika tudománya. A gyógyászatban, a kereskedelemben, az iparban, a közlekedésben, a statisztikában és a tudományos kutatásban felmerülő olyan problémákat vizsgálja, melyeket a „számok nyelvére" lefordítva, könnyen és gyorsan megoldanak az elektronikus számológépek. Elektronikus tengeri navigáció Á szovjet kereskedelmi flotta egyre bővül, újabb és újabb nagy tonnatartalmú gyors járatú hajóval egészül ki, ezért teljes mértékben érthető, hogy a tengeri navigációval foglalkozó szovjet szer-vek mélyrehatóan tanulmányozzák az elektronikus számológépek navigációs alkalmazásának lehetőségét. A jelenlegi rádiónavigációs eszközök túlnyomó többsége még nem nyújt lehetőséget arra, hogy a hajó tényleges koordinátáit — szerkesztés vagy számítás nélkül közvetlenül meghatározhassák. Az új, ún. inerciálls navigációs rendszerek pontossága is rendkívül sok tényező függvénye. Még a csillagászati navigáció különféle módszerei — amelyeket évszázadok folyamén valóban nagy pontosságúvá sikerült kifejleszteni — sem használhatók megfelelő számítások nélkül. Mindezek után érthető: a tengeri navigáció korszerűsítésében az elsődleges feladat az, hogy a tényleges számítási munkáktól a kormányost és a navigációs tisztet mentesítsék, és ezeket a feladatokat elektronikus számítógépekre bízzák. A korszerű repülőgépek számológépes navigációs rendszerelnek nyomán megvan a lehetősége a hajók vezérlősére alkalmas hasonló rendszerek kidolgozására. Egy Ilyen hajónavigációs számológépnek a következő feladatok végzésére kell alkalmasnak lennie: a hajó helyzetének kiszámítása a navigációs, a rádiónavigációs vagy a csillagászati módszerekkel a mért értékek közvetlen kézi (tehát nem lyukszalagos) bevezetésével; az előbbi feladat megoldása a kiinduló adatok automatikus bevezetésével; a hajó valószínű helyzetkoordinátáinak meghatározása a korábbi mérések nyomán számítások útján; a hajó útjának meghatározása a pörgettyűs táviránytű, különféle hidrometeorolőgiai stb. műszerek jelzései útján; a hajó automatikus programvezérlése; a hajó erőgépelnek önműködő vezérlése és szabályozása; a hajó kormányzása a kívánt Irányban és végül a hajó helyzetkoordinátáinak meghatározása során elért pontosság kiértékelése. Szándékosan időztünk hosszabb ideig az elektronikus számológépeknek navigációs célokra való felhasználásánál. Ezzel ís azt kívántuk szemléltetni, hogy a kibernetika valóban korszakalkotó tudományos irányzat, amely az elektronikus számológépek segítségével mélyreható változásokat hoz mindennapi életünkben. MEGLEPVE A SZAMOK ELŐTT — Nemrégiben az egyik legnagyobb magyar könyvkiadó összefoglalót készített a könyvkiadásról. írók, nemzetiségek, témák szerint mutatta be, kik a legnépszerűbb, legolvasottabb, legtöbbször kiadott írók. Ezen a listán a cseh és szlovák írók a legelsők között vannak. Kik, hogyan, milyen müveikkel és miért — erről szól ez a cikk. Ha ma valaki a magyar könyvkiadás egészéről akar képet kapni, messze határainkon túli tényekkel is számolnia kell. A Magyar Népköztársaság könyvkiadói számos más országgal működnek együtt a magyar könyvek kiadásában. Egyes könyveinket Jugoszláviában készítik, másokat Romániában, a Szovjetunióban, az NDK-ban, és nem kevés magyar könyv Csehszlovákiában jelenik meg. A tárgyilagos statisztikák azt mutatják, hogy 1960. január 1. és 1965. december 31. között kereken hetven csehszlovák könyv jelent meg Magyarországon. Ezek közül hatvannégy már napvilágot látott, hat pedig a karácsonyi könyvpiac újdonsága lesz. E hetven kötetből harminckettő a csehszlovák—magyar könyvkiadás keretében került kiadásra, s ebben a számban még nem szerepelnek a szlovákiai magyar írók olyan művei, amelyeket csehszlovákiai kiadásban vesz át és terjeszt a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó. Ha pedig a példányszámokat nézzük, akkor mindent egybeszámolva, úgy találjuk, a csehszlovákiai írók műveinek forgalma, alig marad el az egymilliótól. Mivel a tárgyilagos számoszlopok címeket, neveket, kiadás- és példányszámokat ís Jeleznek, szinte pillanatok alatt megállapítható, hogy kik ma a legnépszerűbb csehszlovákiai írók Magyarországon. Kezdjük talán a klasszikusokkal. Hašek Švejkje a jelzett félévtlzedes periódusban öt kiadásban és pontosan 117 500 példányban látott napvilágot, vagyis évente legalább 23 000 példányban jelent meg. Hašek népszerűségét Olbracht követi, akinek „A hódító" című munkája három kiadásban és 85 000 példányban kelt el, és máris tárgyalnak egy újabb kiadásról. A halhatatlan Karel Capek, felnőttek számára 75 000 példányban jelent meg — meséi pedig több kiadásban közel félszázezer példányban kerültek a könyvesboltok piacaira. Hašek, Olbracht, Capek műveivel kapcsolatban számos levelet ls kapnak a könyvkiadók. Különösen a Capek-mesék vívják kl az ifjabb generációk tetszését és — ki tudja miért — rajzolásra is serkentik a gyerekeket. A bájos rajzokból annyi van, hogy akár már kiállítást ís rendelhetnének belőle... A felnőttek Olbrachtról szeretnének minél többet tudni és türelmetlenül sürgetik az író összes műveinek magyarországi megjelentetéset. Viszonylag a legkevesebbet Hašekkel foglalkoznak az olvasók, s ennek az az oka, hogy a Švejk már a két világháború között igen népszerű volt Magyarországon és Hašeknek már akkor kisebbfajta könyvtárra menő irodalma volt, értékelések, támadások, vitairatok, méltatások, elemzések ... A lista érdekessége, hogy az ötvenes években többször is kiadott Neruda és Jirásek művei nem szerepelnek rajta — ez a két író mindeddig nem tudott igazán a magyar közönség szívébe férkőzni. Annál nagyobb az érdeklődés a mai Csehszlovákia életéről írók művel iránt. Otčenášek filmben is nagy sikert aratott regénye a „Rómeó, Júlia és a sötétség" három kiadásban több mint 50 000 példányban kelt el, ugyanannyiban mint Olbracht másik népszerű munkája, az „Anna" — s ezt a példát csak azért sorakoztatom ide, hogy a talán más példányszámokhoz szokott olvasóval éreztessem a siker mértékét és értékét... Komoly sikernek számított az elmúlt hónapokban Toman: Don Juan-ja, amely másfél év alatt két kiadásban látott napvilágot, Burian: „Nyolcan a sorból" című munkája, amelynek már induló példányszáma is tekintélyes, továbbá Mfiačko: „A halál neve Engelchen" című műve, amely első kiadásában több mint félszázezer példányban került a könyvesboltokba. Nagy az érdeklődés Jan Fried „Időzavar" és Norbert Fried „Élők doboza" valamint „A hóhér nem vár" című művel iránt, és nagy feltűnést keltett Nesvadba, furcsa, kissé fanyar-hangú műve a „Tarzan halála". Mináč trilógiája (Hosszú a várakozás, Holtak és élők, Reggelre szól a harang) élénk sajtópolémiát váltott ki és bár példányszáma meg sem közelíti a legsikeresebb müvekét — a statisztika külön megjelöli, mint a könyvtárakban leginkább keresett és legnépszerűbb művek egyikét. Jövőre fejeződik be Neff őtkötetes regényciklusának teljes magyar kiadása, amelyből az idén a negyedik kötet a „Víg özvegy" lát napvilágot (karácsonyig). Egyre jelentősebb érdeklődés mutatkozik a szlovákiai magyar írók új alkotásai iránt is: ezek kelendőségét azonban azért nehéz a magyar statisztikák alapján kimutatni, mert a budapesti Csehszlovák Kultúrában is árulják műveiket, továbbá azért, mert sokan Prágában, Bratislavában, vagy más városokban vásárolják meg köteteiket. Még sokáig folytathatnám a felsorolást, azonban félek eluntatom az olvasót, ezért hát inkább, kukkantsunk be együtt a kiadói tervekbe, s nézzük meg milyen műveket kaphat majd kézbe csehszlovákiai írók tollából a magyar könyvbarát. A szűkebb és a biztosabb program karácsonyig terjed. Fuks: „Wunstock úr" című kisregénye a Modern-könyvtár sorozatban lát napvilágot. Neff „Víg özvegy"-éről már szóltunk, Hrabal: „Elbeszélések" című novelláskötete pedig ismét csak a Modern Könyvtárt gazdagítja. A Milliók könyve című igen nagy példányszámú sorozat bocsátja közre Capek: Első csapat című munkáját, ezúttal legkevesebb 60 000 példányban, s kilenc kötetben, kis formátumban, dobozba gyűjtve értékes válogatást adnak közre a mai szlovák líra reprezentásainak legszebb munkáiból. Ezenkívül Nezval versei kerülnek a könyvüzletekbe. A tágabb és még itt-ott foghíjas program a jövő esztendőre szól, s a foghíjak azért maradtak benne, hogy egy-egy berobbanó fiatal író minél előbb a magyar közönség elé kerülhessen. Ami már biztos ebből a programból, az a következő: közreadják Neíf-regényciklusának befejező kötetét „A királyi kocsíhajtót"-t. Oj kiadásban jön a „Rómeó, Júlia és a sötétség": egy televíziós feldolgozás nagy sikere nyomán új kiadásban kerülhet a közönség kezébe Capek valamennyi detektívhistóriája. Tervezik Olbracht Jesenlusának és Vančura: „Vége a régi időknek" című művének megjelentetését. Mindezen felül október táján véglegesítik a magyarországi terjesztésre kerülő szlovákiai kiadóknál megjelenő művek listáját, amelyben tavaly többek között a kitűnő Blažkovával ismerkedhetett meg a magyar olvasó. A magyar kiadók évente 30—40 ankéton találkoznak olvasóikkal. Ezeken az ankétokon egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a csehszlovák irodalom iránt, különösen a legújabban megjelent művek iránt tudakozódnak. Mindez arra készteti a Magyarországon legtöbb csehszlovák művet megjelentető kiadót, az „Európá"-t, hogy még szorosabban együttműködve a budapesti Csehszlovák Kultúrával, minél előbb és minél gyorsabban teljesítse a növekvő és szélesedő igényeket. A csehszlovákiai irodalom mindig szíves fogadtatásra talál a magyar olvasónál... A MERCEDES Büromaschinenwerke CELLATRON SER 2 jelű program vezérlésű számológépe. Könyvek a Magas-Tátráról A növekvő Idegenforgalommal egyre nagyobb kereslet nyilvánul meg a Magas-Tátrával foglalkozó irodalom iránt. A könyvpiacon rövidesen megjelenik Andrási Gyula hegymászó szakíró „Tátrai csúcsok" című, több nyelven írt útikalauza, mely nagy jelentőségű az Ilyen vonatkozású irodalomban és bizonyára komoly segítségére le3z a külföldi turistáknak és hegymászóknak. Ugyancsak nagy érdeklődés előzi meg Ivan Bohušnak, a Tátrai Nemzeti Park Múzeuma igazgatójának „Lépten-nyomon kő" című művét, valamint J. Bock Magas-Tátra c. fotóalbumát. Az utóbbi magyar és német nyelven is megjelenik. -tä1965. október 81. * (JJ SZÖ 3