Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-09 / 280. szám, szombat

Lépést kell tartanunk 'A tudomány és a technika gyors fejlődése a világon mindenütt hat az iskolaügy fejlődésére is, és szinte kikényszeríti az Iskolai oktatás és nevelés korszerűsítését, reformját. Ez természetesen ránk is vonatkozik, nekünk ls haladnunk kell a korral Állandóan tökéletesítenünk kell az oktató-nevelő munkát minden iskolatípusban, beleértve a főiskolákat ls, hogy a fiatalokat a tudomány és a termelés egyre növekvő Igényeinek megfelelő felkészültséggel bocsássuk ki az életbe. E

zt a célt szolgálja az ls, hogy az idén az eddigi felvételi beszélgetések helyett igényes felvételi vizsgákon adtak számot a jelentkezők tudásukról, arról, kellő felkészültséggel rendelkeznek-e a főiskolai tanulmányokhoz. A felvételi vizsgák már minden főiskolán lezajlottak, s a legtöbb tanszéken már meg is kezdődött a tanítás. Alkalmasnak tűnik az időpont arra, hogy egy pillantást vessünk a felvételi vizsgák eredményeire és tanulságaira. Amint Jaroslav Červinka docenstói, a Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és Kulturális Ügyi Megbízotti Hivatalának osztályvezetőjétől megtudtuk, a felvételi vizsgák bevezetését minden főiskolán örömmel fogadták, és a jelentések arról számolnak be, hogy a vizsgák a gyakorlatban is beváltak. Altalánosnak mondható az a vélemény, hogy a felvételi vizsgák segítségével sikerül elejét venni az előző években gyakran jelentős lemorzsolódásnak. Hogy csak egy példát említsünk: a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán az első—második évfolyamban 30—35 százalékos volt a múlt években a lemorzsolódás annak ellenére, hogy a tanszéken minden évben matematika- és fizikaköröket szerveztek az ismerethézagok pótlására. — Ezzel lényegében — mondja Štefan LukačoviČ építészmérnök, tanár, az Építészeti Kar prodekánja — a főiskola a középiskola mulasztásait volt kénytelen pótolni. A jövőben erre a mankóra már nem lesz szükség, mivel tisztázódott az általános középiskolák feladatköre, s bízunk benne, hogy egyre jobb anyagot kapunk a főiskolára. Sok függ majd természetesen attól, hogy az általános középiskolák természettudományi ágazatában színvonalas lesz-e az oktatás. Az idén az általános középiskolákból kikerült fiatalok tudásszintje volt a legjobb, a középfokú szakiskolák tanulói némileg gyengébb eredménnyel tették le a felvételi vizsgát, s a munkahelyekről jelentkező hallgatók tudása volt a leghézagosabb, annak ellenére, hogy sokan a felvételi vizsgák előtt előkészítő tanfolyamokon vettek részt. Tény, hogy az általános középiskolák végzett tanulóinak felkészültsége sem volt egyforma. Szembetűnő különbség volt tapasztalható a városi és vidéki, a szlovák és magyar iskolákat végzett növendékek tudásában. A

fiatalok részéről hagyományosan az orvosi és a filozófiai tanulmányok iránt volt legnagyobb az érdeklődés. A bratislavai Komenský Egyetem Orvosi Karán 1239 jelentkezőből 475-öt vettek fel — az elutasítottak közül 358 fellebbezett! — A Bölcsészeti Karon 1044 jelentkezőből 285 került az első évfolyamba. A Koširel Műszaki Főiskola Gépészeti Karán viszont az előiránvzott 330 hallgató helyett csak 166, a Bánvászati Karon 120 helyett csupán 75, a Kohászati Karon pedig a tervezett 220 helvett mindössze 143 kezdte meg a tanévet. Bár a párt- és a kormány már több ízben világosan meghatározta a középfokú szakiskolák küldetését, leszögezve, hogy ezen iskolák középkádereket nevelnek, és tanulóik csak kivételes esetekben folytathatják tanulmányaikat a főiskolákon, a felvételi vizsgák alkalmával — főleg a műszaki főiskolákra — a szakközépiskolákban érettségizettek közül mégis sokat felvettek. Egyes karokon az új hallgatóknak csaknem a fele a szakközépiskolákból került ki. Példaként megemlíthetjük a Košicei Műszaki Főiskola Bányászati Karát vagv a Bratislavai Műszaki Főiskola Gépészeti Karát, ahol az első éves hallgatók közül 194 végzett általános középiskolában, 166 pedig szakközépiskolában. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az előző évekkel szemben megnövekedett az érdeklődés a pedagógus hivatás iránt; különösen pozitívumként könyvelhető el, hogy az idén több fiú is jelentkezett ezekre a főiskolai karokra. Tavaly a felvett fiúhallgatók száma még 20 százalékot sem tett ki. S az idén? Trnaván a Pedagógiai Karon 994 jelentkező közül 100 fiú és 403 leány került be az első évfolyamba. A prešov! Šafárik Egyetem Pedagógiai Karára 250 leányt és 137. fiút vettek fel. Az előző évekhez viszonyítva növekedett az érdeklődés a matematika szak iránt, de még mindig kevesen Jelentkeznek a zenei és képzőművészeti nevelés szakra. A Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatára 102 hallgatót vettek fel. Lényegesen több volt a Jelentkező, úgyhogy ezen a tagozaton Jó képességű tanulókat is el kellett ^utasltani. Hogy hasonló mértékben Jelentkeztek-e a magyar iskolák tanulói más főiskolákra is, azt nem tudjuk megállapítani, de megnézhetjük a felvett tanulók jegyzékét, s ebből képet alkothatunk a magyar Iskolák tanulóinak elhelyezkedéséről. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Agronómusi Karán a tanulók 14 százaléka, az Üzemgazdálkodási Karon 13 százalék, a bratislavai Komenský Egyetem Gyógyszerészeti Karán (az egyetlen az országban) a tanulók 3,5 százaléka, a Filozófiai Karon a tanulók 2 százaléka, az Orvosi Karon 3 százalék, a Košicei Műszaki Főiskola Gépészeti Karán több mint 7 százalék, a Bányászati Karon nem egész 1 százalék, a Bratislavai Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Karán 3,5 százalék, a Zeneművészeti Főiskola Zenei Karán csaknem 10 százalék, a žilinal Közlekedési Főiskolán nem egészen 2 százalék a magyar tanulók aránya. A zvolení Faipari és Erdészeti Főiskola Faipari Karára egyetlen magyar diák sem Jelentkezett, az Erdészeti Karra pedig mindöszsze egy. H

a a magyar diákot nem veszik fel a főiskolára, sokan hajlamosak ezt azzal Indokolni, hogy nem tud jól szlovákul. Ez azonban csupán kifogás. Ugyanis — s ez főleg a műszaki főiskolákra vonatkozik — a matematika és a fizika az a tantárgy, ahol nem a nyelvi kifejezőkészségen van a hangsúly; elég ha a tanuló a felvételi vizsgán kapott példákat kiszámítja. Különben is — ha a jelentkező nem tud szlovákul —, csaknem mindenütt lehetővé teszik számára, hogy anyanyelvén vizsgázzék. Sajnos számos esetben így sem kielégítő az eredmény. Mindez szükségszerűen arra figyelmezteti az illetékeseket, sürgősen meg kell oldani a magyar iskolák oktatási színvonalával kancsolatos problémákat. A magyar iskolák tanulóinak tárgyi tudását sem mérhetjük relatív mércével. Az általános középiskolák színvonalát az igazolja, hány diákja állja meg helyét a felvételi vizsgán s a főiskolákon. S KALINA KATALIN Magyar tankönyvkiállítás Csehszlovákiában E bemutatkozó jellegű kiállítás lényegében viszonzása a múlt év őszén az Állami Pedagógiai Könyvkiadó és a Szlovák Pedagógiai Kiadó közös rendezésében Budapesten és Szarvason bemutatkozott csehszlovák tankönyvek és pedagógiai művek seregszemléjének. A kiállításon a látogató a magyar tankönyvkiadás és a pedagógiai szakirodalom legszebb és legjobb alkotásaival ismerkedhet meg. A kiállítás anyagát elsősorban reformkiadványainkból, az elkészült új tankönyvekből, tanári segédkönyvekből, pedagógiai szakirodalmunk és a több szakterület legértékesebb alkotásaiból válogattuk össze. Közel 700 azoknak a tankönyveknek és pedagógiai kiadványoknak a száma, amelyek kiadói tevékenységünk és eredményeink legjavát képviselik. Reformtankönyveink — tartalmi és formai tekintetben egyaránt -— három szempontból jelentenek előrelépést: • Következetesen megvalósítják a tantervi célkitűzéseket, • módszertani felépítésükben újszerű didaktikai alapelveket érvényesítenek, • külső kivitelezésükben pedig — lehetőségeinkhez mérten — a legkorszerűbb eljárásmódokat követik. Az iskolarendszerünk továbbfejlesztését szolgáló Iskolareform gyakorlati végrehajtása hat nemzetiségi Iskoláinkra ls. Ennek keretében nemzetiségi iskolahálózatunkat is új tankönyvekkel kívánjuk ellátni. Fő feladatul tűztük ki a nemzetiségi iskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Tartalmi, nyelvi és a kivitelezés szempontjából egyaránt Igényesebb tankönyveket szeretnénk adni nemzetiségi tanulóink kezébe. Ennek megfelelően korszerű és színvonalasabb anyanyelvi és irodalomtankönyveket készítünk. A szlovák nyelvű tankönyvek tartalmi éé didaktikai kimunkálásához szinte nélkülözhetetlen az a segítség, amelyet a SzloMint már beszámoltunk róla, a budapesti Tankönyvkiadó rendezésében Prágá-i ban magyar tankönyvkiállí-' tás nyílt, melynek anyagát a napokban Komáromban is bemutatják. Ebből az alkalomból kértük meg Vágvölgyi Tibort, a budapesti Tankönyvkiadó igazgatóját, mondja el a kiállítással kapcsolatos véleményét. vák Pedagógiai Kiadótól kaptunk. Közös együttműködésünk keretében ezt a segítséget a jövőben még inkább igényelni fogjuk. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a közös együttműködés keretében készült könyveink nemcsak nyelvi tekintetben, hanem iskolareformunk tükrében ls jobban megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket ezekkel a könyvekkel szemben támasztunk. Nemzetiségi tanulóink anyanyelvi műveltségének biztosítása érdekében helyesnek bizonyult az az elgondolás, hogy lehetőleg eredetiben és minden változtatás nélkül átvegyük azokat az anyanyelvi könyveket, amelyek a tantervi célkitűzéseknek nagyjából megfelelnek. Ennek keretében átvételre kerül a Zivá abeceda, a Šlabikár, a Doplňkové čítanie, Slovenský jazyk az általános műveltséget nyújtó közép- és szakiskolák számára, valamint a szlováki rendszeres nyelvtan és stílusgyakorlatok tankönyve. Ugyanakkor a Szlovák Pedagógiai Kiadó átveszi tőlünk az új magvar ábécés-könyvünket minimális változtatással. Arra is gondolunk, hogy a következő évtől kezdve fokozatosan átvesszük a-2.— 8. osztályos szlovák iskolák nyelvtankönyveit ls. Kiállításunkon elég nagy számban szerepelnek nem tankönyvjellegű kiadványaink is. A szocialista munkaiskola elvi alapjainak tisztázásához és a fejlődés útjának kijelöléséhez olyan eredeti könyvekkel járultunk hozzá, mint a széles körű közvéleménykutatás eredményeit összefoglaló: Mit vár a társadalom az Iskolától című kiadványunk, vagy A tanulók világnézeti és erkölcsi fejlődése című tanulmányunk. Az utóbbi kötet egységes képpé fogja össze azoknak a kiterjedt vizsgálatoknak és felméréseknek mozaikdarabjait, amelyek a magyar ifjúság erkölcsi fejlődésének mai szintjét rögzítik az iskolába lépéstől az érettségiig. Emellett számos külföldi pszichológiai müvet Is lefordítunk, ezek között szerepel a már több kiadást ls megért Príhoda: Bevezetés a pedagógiai pszichológiába című értékes munka. Neveléselméleti és pszichológiai könyvkiadásunk mellett említést érdemelnek neveléstörténeti jellegű kiadványaink, egyetemes neveléstörténeti monográfia-sorozatunk, amelyek első kötetei kiállításunkon is láthatók. Végezetül szeretnék szólni a kiállításon szereplő, s az idegen nyelvek tanulását elősegítő kiadványainkról. Az idegen nyelvek Iránt érdeklődő felnőttek igényeinek kielégítését szolgálja a Tanuljunk nyelveket sorozat eddig megjelent számos kötete. E nyelvkönyv-sorozat beindításával azt a célt tűztük magunk elé, hogy a szomszédos és távolabb eső országok nyelvének elsajátításához megfelelő segédeszközt adjunk az érdeklődők kezébe. Kiadói tevékenységünk elemzésével elsősorban kiállításunk anyagára, bemutatott új tankönyveinkre, pedagógiai szakirodalmunk legsikerültebb alkotásaira szerettem volna a figyelmet felhívni. Remélem, hogy ez a kiállítás a csehszlovák pedagógusok és szakemberek körében nagy érdeklődést vált ki. Munkánk bemutatása, reformtankönyveink korszerű kimunkálása és megalkotása, valamint jól bevált didaktikai módszereink kicserélése kölcsönösen hasznos és eredményes lesz, elősegíti majd eddigi baráti kapcsolataink elmélyítését és közös törekvéseink sikerét. // SZLOVÁK KÖLTÖK VERSE! VOJTECH MIHÁLIK: Lovam, lovam, holló lovam Lovam, lovam, holló lovam, hallod? - morognak a hegyek. Vagy talán a gyilkos ellen zörgeti a fegyvereket? Talán rablók törnek reánk, kardforgató, ordas csapat éjfekete zászlók alatt? Tömött sörényedre hajlón hányszor zengettem énekem néha lágyan, majd robailón. Ó, te tudtad, hogy a hűség erős paizsom énnekem, örök élet, értelem. A szerelem piros dalát hallottad? Szívemből áradt. Tábortüzek visszfényében messze srakadt minden bánat. Hogyha úiro aolyó süvít, akkor is e dal melegít. Ej, nem halok meg nyűves szalmán, táltost alám, azt adjatok! Gerincemet meg nem törik, szívemből őserő buzog. S visszhangtalan nem maradhat csörgése e dal-pataknak. Ostorodat ne csattogtasd sanda barbár; magad sújtod! Hiszen ölelő szívemben csengenek az ifjú kardok. Nem volt tán a rosszból elég? Kardom éle nem csorba még! Felujjong az élet dala, ej, nem halok meg nyűves szalmár Holló lovam int fejével, ragyogó szép sörényéve!. üljünk nyeregbe, hamarján! Táltosom könnyű patája verset vág a kemény földbe, karddal s verssel vágok vissza orvtámadó ellenemre! Jaj, de akkor sem feledem forró, édes dalaimat, nem lehet és nem szabad! Nem! Forró csókod, énkedvesem perzseli mosolygó ajkam, nyakamban a meleg kendőd kibomlik és lobog rajtam. Ne sírj értem, visszatérek majd a győzelmes napokkal, lágyabb, gyöngédebb dalokkal. Fordította: DÉNES GYÖRGY. KRISTA BENDOVÁ: Termés tengere Lángol a nyár Érett, duzzadt vörös eper. Mézillatot hársliget ont. Az égen fodros felhők úsznak, a mezőn arany termés zsong. A messze határ mezsgyétlen, tán régi helyén gyúl a pipacs, s a nefelejcs kék szigetével. E nyegle gyom már nem derít — varázsa szertefoszlott. A költő rá sem hederít, tovább halad és másra gondol. Mert íme, új tenger hömpölyög a határba: jó termés közös tengerárja. SÍPOS GYŐZŐ fordítása JOZEF MILUČKÝ: Mint a pava Ha holdfény hull a boromba a kávéházban mely kék mint a szemed poharam drága fűvel teli Sétáló páva legelheti S hisz te is fényes páva vagy Sűrű szempillád szétterül akár a legyező királynői nyak s aranykorona van a hajadban lm ezért nyelem magam a keserű füvet s téged titkon a szememmel HEVES JÁNOS fordítása. 1965. október 7. * (JJ SZÖ 3