Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-28 / 299. szám, csütörtök

Kína nem vesz részt az afroázsiai értekezleten Peking (CTK) — Csou En-la), a Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke levelet küldött az ázsiai és afrikai országok állam- és kor­mányfőinek, melyben bejelentette, hogy Kína nem vesz részt az afro­ázsiai csúcsértekezleten. Az Oj Kína hírügynökség által közzétett levélben Csou En-laj azt írja, hogy az értekezlet összehívása a jelen időszakban komoly viszá­lyokat eredményezne az értekezlet résztvevői között és Kína ezért el­halasztását követeli. Csou En-laj követelését azzal In­dokolja, hogy Június óta, araikor az eredetileg tervezett afroázsiai érte­kezletet az algériai események miatt elhalasztották, a helyzet még bonyolultabb lett. Ójabb konfliktu­sokra mutatott \rá az afrikai és ázsiai országok között, de elsősor­ban azzal érvelt, hogy az értekezlet sikere szempontjából kulcsfontossá­gú kérdésekben nézeteltérések van­nak. Itt a Szovjetunió részvételére utal és felteszi a kérdést, részt ve­het-e az értekezleten olyan ország, mely nem tartozik az afroázsiai te­rülethez, és kapcsolatban áll-e az értekezlet a világszervezettel. Az utóbbi kérdéssel U Thant ENSZ fő­titkár javasolt részvételére utalt. Csou En-laj rámutatott arra, hogy abban a kérdésben is nézeteltérések merültek fel, elítéljék-e az imperia­lizmust, a gyarmati rendszert, az újgyarmatosítást és az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját. A levél szerint Kína csak a saját maga által megszabott körülmények között hajlandó részt venni az afro­ázsiai értekezleten. MIRŐL FOG TARGYALNI AZ ALGÍRI ÉRTEKEZLET? Algír (CTK) — Az algériai kor­mány nézete szerint az afroázsiai ér­tekezleten megegyezhetnének a kö­vetkező kérdéseket illetően: a gyar­mati rendszer végleges felszámolása, Dél-Afrika, Rhodesia, Vietnam, Do­minika, Ázsia és Afrika gazdasági fejlődése és a leszerelés. A végleges napirendről az október Az amerikaiak elodázó taktikája Az ENSZ-közgyűlés l-es számú po­litikai bizottságában kedden az Egyesült Államok küldöttsége ja­vaslatot nyújtott be az atomfegyve­rek elterjedésének megakadályozá­sáról szóló vitában. A javaslat sze­rint a lehető leghamarabb Ismét össze kellene hívni a genfi tizen­nyolc hatalmi leszerelési bizottságot a kérdés megtárgyalására. Fedorenko, aki az ülés végén szó­lalt fel, egyesek manőverezésének nevezte azt a javaslatot, hogy a vi­tát olyan határozattal rekesszék be, amely szerint az ügyet Ismét a tizennyolc hatalmi leszerelési bizott­ság elé terjesztik. Az Egyesült Ál­lamoknak az a szándéka, hogy egy teljes évre elhalassza e probléma megoldását, s egy év múlva megis­métlődhet a história. Széljegyzetünk AMERIKAI RAKÉTÁKKAL a törpék ellen Nemrég a Süddeutsche Zeitung hírül adta, hogy az Egyesült Ál­lamokban a teljes kipusztulás ve­szélye fenyegeti a törpéket. Még­hozzá nem is akármilyen fegyver­rel láttak a kiirtásukhoz: korsze­rű katonai rakéták okozzák vesz­tüket. A gyors ütemű fegyverkezési haj­sza következtében a korszerű ra­kéták is elavulnak és kiszorítják azokat a még modernebbek. Mi történjék a sok ócskavasba való rakétával? Az élelmes üzletembe­rek kitalálták, hogy az üres bu­rákat szépen kifestik és felállítják a parkokban dísznek. Miamiban már meg is kezdték kiszerelésüket és a sajtójelentések szerint olyan sikerük van, hogy a jómódú csa­ládok egymás után jelentik be igé­nyüket a kiselejtezett rakétákra. Minden valamirevaló milliomos kertjét a kommunista országokra irányított díszrakéta fogja ékesí­teni. Így befellegzett a gipsztör­péknek, lassan kikerülnek a sze­métdombra. Ez a lépés a legkellemetleneb­bül érinti az NSZK-t, mivel a ker­ti törpék legnagyobb amerikai szál­lítója volt és most egy meglehe­tősen jó keresett forrástól elesik. Bonni hivatalos köröknek azon­ban tetszik ez az új amerikai „di­vat". Szeretnék bevezetni Nyugat­Németországban ts és mivel eddig az NSZK minden mennyiségben szállította a törpéket, Bonn elvár­ja, hogy az Egyesült Államok is megfelelő számú rakétát szállít nekik. Adenauer nemrég kijelen­tette hogy a régi rakéta is jobb, mint' a semmi. S mivel Washington legmegbízhatóbb európai szövetsé­gese nem akarja, hogy a nekik szánt „kerti díszekkel" sokat baj­lódjanak, ezért azt sem bánják, ha az óceánon túl a rakétákban benne hagyják a hajlószerkezetel és a robbanóanyagot. Bonnak így ts megfelel. Sőtl Sz. B. 28-án Algírban megkezdődő külügy­miniszteri értekezlet dönt majd. Az APS algériai hírügynökség kommentárjában azt javasolja, hogy az értekezlet napirendjén ne sze­repeljenek kétoldali viszályok. Kína ellenvetésével kapcsolatban — hogy nincsenek meg a feltételek az ér­tekezlet megrendezésére — a kom­mentár megjegyzi, hogy az értekez­let valamennyi afrikai és ázsiai ország ügyeit érinti, és az országok több­ségének nézetét nem hagyhatják fi­gyelmen kívül, mivel ez veszélyez­tetné az afroázsiai szolidaritást. Mint ismeretes, keddig a 85 ország közül 43 jelentette be, hogy részt vesz az értekezleten. # • • Kusumowidagd indonéz külügymi­niszter-helyettes vezetésével Indonéz küldöttség utazott Algériába, ahol részt vesz az afrikai és ázsiai or­szágok külügyminisztereinek érte­kezletén. Elutazása előtt kijelentette, hogy Indonézia felelősnek érzi ma­gát az értekezletért és hozzátette, hogy mindent megtesz az afrikai és ázsiai országok szolidaritásának megőrzése érdekében. a szovjet—bolgár tárgyaiások Kedden a Kremlben az SZKP és a szovjet kormány vezetői megbe­széléseket folytattak a Bolgár KP és a bolgár kormány vezetőivel. Szovjet részről a találkozón részt vett Leonyid Brezsnyev, Gennagylj Voronov, Kirill Mazurov, Nyikolaj PodgorníJ, Mihail Szuszlov, Jurij Szuszlov, Jurij Andropov, továbbá Andrej Gromiko és más vezetők. Bolgár részről megjelent Todor Zsivkov, Zslvko Zslvkov, Bojan Bol­garanov, Sztanko Todorov, Tano Co­lov és más vezetők. Todor Zsivkov, Bulgária Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság miniszterelnöke vezetésével ok­tóber 27-én visszaérkezett a Szov­jetunióból Szófiába a bolgár kül­döttség. Tüntetés Salisburyban Salisbury (CTK) — Joshua Hho­mot és Ndalanlnga Sitholet, a ZAPU és ZANU afrikai pártok vezetőit, akiket az ország félreeső részén őriznek, tegnap repülőgéppel Salís­buryba szállították, ahol Wilson an­gol miniszterelnökkel találkoznak. A két afrikai vezető megérkezésével kapcsolatban Smith kormánya szé­les körű biztonsági intézkedéseket foganatosított. Wilson tegnap Gerfield Todd volt miniszterelnökkel is találko­zott, akit Smith kormánya a múlt héten internált. Salisburyban csaknem kétezer af­rikai tüntetett az előtt az épület előtt, melyben Wilson angol minisz­terelnök Joshua Nkummal, a Nem zeti Felszabadító Mozgalom vezető­jével találkozott. Az összegyűltek Nkomo mellett tüntettek és az al­kotmány hatálytalanítását követel­ték. A rendőrség kutyákkal kerget­te szét a tüntetőket. Több személyt letartóztattak. A rendőrség durva fellépése ellenére a tüntetők ké­sőbb újból összegyűltek. Az ideiglenes kormány nem ura a helyzetnek Az accrai csúcstalálkozó hozzájárult oi oírikoi országok egységének elmélyítéséhez Accra (CTK) — Accrában — mint közöltük — befejeződött az Afrikai Egység Szervezete tagálla­mai állam- és kormányfőinek má­sodik értekezlete. Sekou Touré, guineai elnök kiemelte: az accrai értekezlet legfontosabb eredménye, hogy győzedelmeskedett az afrikai egység gondolata, és bebizonyoso­dott az AESZ életképessége. Az értekezletnek számos akadályt kellett elhárítania. A frankopon af­rikai országok minden ürügyet ki­használtak Ghana megtámadására. Fondorlataik sikertelenek voltak, az értekezlet összeült, de támadásaik befolyásolták az egyes határozato­kat. Az értekezlet legfontosabb fel­adatai voltak: a dél-rhodesiai kér­dés megvitatása, a politikai mene­kültek problémájának, a bujtogató tevékenységnek és Ghana arra vonatkozó javaslatának megtárgya­lása, hogy alakítsák meg az AESZ végrehajtó tanácsát. Az értekezlet határozottan elítél­te Smith dél-rhodesiai rendszerének a függetlenség egyoldalú kikiáltá­sára irányuló törekvését. Az a tény, azonban, hogy az értekezlet az ENSZ-et igyekszik megterhelni a Smith ellen szervezendő akciókkal, azt bizonyítja, hogy Afrikában az afrikai független országoknak nincs lehetőségük közös és hatékony ak­ciók kifejtésére. Afrikában rendkí­vül bonyolult a menekültek és a bujtogató tevékenység problémája. Az elfogadott határozat menedék­jogot biztosít a gyarmati országok­ból önként elmenekülőknek, de ugyanakkor nem biztosít ilyen jo­got azoknak a személyeknek, akik haladó gondolkodásuk miatt kényte­lenek elmenekülni. A ghanai elnök javaslatot ter­jesztett be egy afrikai kormány ki­alakítására. A jelen körülmények között azonban ez a javaslat meg­valósíthatatlan. Ghanának az AESZ állandó végrehajtó bizottsága meg­alakítására tett javaslatát sem sza­vazta meg a szükséges kétharmados többség, és így ezzel a kérdéssel az AESZ Addis Ababa-Í értekezlete fog újból foglalkozni. Az értekezlet napirendjén szere­pelt volna a kongói probléma, de az afrikai államférfiak úgy döntöt­tek, hogy ezt a kérdést nem tár­gyalják meg, mivel Kaszavubu el­nök Csomhe leváltása után azzal a feltétellel volt hajlandó részt ven­ni az összejövetelen, ha a kérdés megtárgyalását törlik a napirend­ről. Az értekezlet hiányosságai és a kompromisszumos megoldások el­lenére alapul szolgál majd az afri­kai haladó erőknek, a gyarmati rendszerek, a külföldi bevaatkozás ellen és az egységért folytatott har­cához. niéihPNy AMER ABBASZ HUVAJDA Iráni miniszterelnök meghívására október 21—25. Georghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hivatalos látoga­tást tett Iránban. A látogatás befe­jeztével új kereskedelmi egyezményt írtak alá. A látogatásról kiadott közlemény leszögezi, hogy Maurer látogatása fontos szakaszt jelent a két ország közti kapcsolatok fej­lesztésében. AZ AMERIKA-KÖZI kereskedelmi és termelési tanács ülésén bejelen­tették, hogy a latin-amerikai orszá­gok külföldi adóssága 1964-ben el­érte a 10,6 milliárd dollárt. A latin­amerikai országok a kivitelből szár­mazó bevételük 20—30 százalékát az adósságok lefizetésére fordítják. (CTK) A WORLD TELEGRAM AND SUN jelentése szerint a vietnami háború ellen harcoló „Május 2" mozgalom vért, gyógyszereket és pénzt küld a hazafias erőknek. (CTK) A NYUGATNÉMET hadügyminisz­térium közlése szerint Belgiumban közös kiképző tábort létesítenek a nyugatnémet, belga és holland lé­gierők szakemberei számára. (CTK) AZ UTŰRBI HÁROM NAP alatt 99 személy települt át Nyugat-Német­országból és Nyugat-Berlinből a Né­met Demokratikus Köztársaságba. 1961 óta már 80 000 személy települt át az NDK-ba. (CTK) ULÁNBÁTORBAN október 26-án aláírták az 1966. évi csehszlovák­mongol árucsereforgalmi egyez­ményt. NOVEMBER 3-RA összehívták a? NDK Népi Kamarájának ülését, melynek napirendjén szerepel töb­bek között a járványos betegségek elleni harc és a jegybankra vo Elátkozó törvényjavaslat. (CTK) Feszült a helyzet Santo Domingóban Santo Domingo (CTK) — Hírügy­nökségek Jelentése szerint a domi­nikai ideiglenes kormány nem ural­ja a helyzetet az országban. A hí­rek nem zárják ki annak lehetősé­gét, hogy Hector Garcla Godoy ideiglenes elnök lemond. Kormá­nyát puccsista szélsőjobboldali tisz­tek veszélyeztetik. Santo Domingóban feszült a hely­zet. Az utcákon az Amerika-közi fegyveres erők katonái cirkálnak és gyakori a lövöldözés. Kedden szélsőjobboldali csopor­tok foglalták el a közmunkaügyi és az összeköttetésügyi minisztérium épületét. Veszélyeztették Salvador Sturla miniszter életét, megrongál­ták az épület berendezését és több gépkocsit felgyújtottak, Sturla kije­lentette, hogy az országban egyre több a politikai gyilkosság. A Reu­ter Jelentése szerint Godoy hata­lomra jutása óta 92 személyt gyil­koltak meg. jüan Bosch volt elnök forradalmi pártjának vezetői szerint a gyilkosságokért a szélsőjobboldali katonai klikk felelős. Az Amerika-közi fegyveres erők­höz tartozó észak-amerikai ktonák a volt alkotmányos övezetben szét­kergették a tüntetőket, akik az el­len tiltakoztak, hogy a megszálló csapatok elfoglalták ezt az öveze­tet. A dominikai újságírók szakszer­vezete tiltakozott az ellen, hogy Amerika közi csapatok foglalták el a Patria és La Nacion című lapok szerkesztőségeit. U Thant ENSZ főtitkár közzétette Antonio Mayobra jelentését a leg­utóbbi dominikai zavargásokról. A jelentés szerint a zavargásokat az okozta, hogy reakciós tisztek elfog­lalták az ozamai erődítményt és tü­zet nyitottak a polgári lakosságra. Luigi Longo beszámolója az OKP Központi Bizottságának ülésén Róma (CTK) — Az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának ülésén, amely megvizsgálja a párt jövőre összehívott kongresszusának téziseit, a beszámolót Luigi Longo, az OKP főtitkára tartotta. A nemzet­közi helyzetről szólva hangoztatta, hogy az amerikai imperializmus agresszív és háborús kalandokkal terhes politikájával szemben ls tel­jes mértékben érvényben marad a békés együttélés stratégiája. Kije­lentette, hogy az Imperialista agresz­szív erők támadását megkönnyítette az antiimperialista erők táborában támadt széthúzás. A nemzetközi munkásmozgalom problémáiról szólva Lulgl Longo ki­jelentette, hogy a jelenlegi helyzet­ben nem lenne helyes összehívni a kommunista pártok nemzetközi érte­kezletét. Longo elvtárs körvonalazta azt az olasz külpolitikát, amelyet a kom­munisták követelnek. A kommunis­ták hármas célkitűzése: kölcsönös nukleáris visszavonulás, az Atlanti Szerződés meg nem újítása, a sem­legesség. Az olasz kommunisták kö­vetelik, hogy a kormány ismerje el a népi Kínát, járuljon hozzá Közép­Európa és Dél-Európa atommentes övezetté nyilvánításához és távolít­sák el Olaszország területéről az amerikai katonai támaszpontokat. Az OKP követeli az NDK elisme­rését és az NSZK atomfegyverkezé­sének megakadályozását. A belpolitikai helyzetről szólva Longo elmondotta, hogy a téziseket megfogalmazó bizottságban is külön­böző vélemények hangzottak el a középbal kormány megítélését és Jel­lemzését, az e kormánnyal szembe­szegezendő politikát illetően. A vég­ső elemzés rámutat, hogy a közép­bal politika, amely úgy született mint „demokratikus kihívás", a kom­munistákkal szemben hamarosan „tő­kés kihívássá" vált a dolgozókkal, az országgal szemben. A szocialista országok legfőbb internacionális kötelessége A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda tegnap „A szocialista orszá­gok legfőbb internacionális köteles­sége" címmel cikket közöl, melyben hangsúlyozza, hogy az SZKP szigo­rúan betartja a kommunista és mun­káspártok 1965. évi márciusi konzul­tatív tanácskozásának arra vonatko­zó felhívását, hogy a nyílt polemizá­lásnak vessenek véget. Pártunk az egység elérését tartja legfontosabb internacionális kötelességének. Pártunk azt javasolja, hogy az Idő és a gyakorlati élet döntsön a kü­lönböző álláspontok helyességét és igazságát illetően. Az Ilyen próba­tételtől csak azok félhetnek, akik nincsenek meggyőződve elveik he­lyességéről. A cikk a továbbiakban azt Írja, hogy a szovjet nép előtt egyetlen út áll — a kommunizmus felé vezető út. Az imperializmus létezése nem akadályozhatja a kommunizmus épí­tését. A szocialista országok dolgo­zói tudatában vannak annak, hogy az egész világ dolgozóival szembeni internacionális kötelezettségük a szocializmus és a kommunizmus si­keres építése. A cikk kiemeli, nem szabad megengedni, hogy a gazda­sági fejlődés ösztönös legyen. Figye­lembe kell venni az objektív gazda­sági törvényeket. A szocialista országok a szocia­lizmus és a kommunizmus építésé­ben saját lehetőségeikből Indulnak ki, de egyúttal a szocialista világ­rendszer megerősítésére is töreked­nek. Utat keresnek a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére. A szocialista országok együttműkö­dése nemzetközi jelentőségű ténye­ző. Az Imperialisták azzal számol­nak, hogy a haladó erők kimerülnek az egymás közti viszálykodástól, és ezért a valódi forradalmároknak a viszályok ellenére is a leg.cntosabb feladatot: az imperializmus elleni harcot kell szem előtt tartaniuk. Az SZKP a szocialista országok és a kommunista vllágmozgalom egysé­gének megszilárdítására törekszik. A Szovjetunió fejleszti az egyenjogú­ság elvén alapuló gazdasági együtt­működést a szocialista országokkal. Rendkívüli figyelmet fordít az egész szocialista tábor védelmének meg­szilárdítására. Szigorúan betartja a szocialista országok egyenjogúságá­nak elvét. A forradalmi világmozgalom je­lenleg különböző nemzetiségű és fa­jú, szocializmust és kommunizmust építő népeket foglal magába. Tör­ténelmi szempontból nagyon fontos tisztázni a forradalmi világmozga­lom központjának kérdését. Ez a kér­dés csakis a tények elemzésével oldható meg, és a tények magukért beszélnek. Kl áll az Imperializmus elleni harc élén? Ki köti egybe az imperialistaellenes erőket? — a szo­cialista országok, és elsősorban a Szovjetuniói Egy magyar diplomata titokzatos eltűnése A budapesti Népszabadság közöl­te, hogy Szabó László, a londoni magyar nagykövetség másodtitkára titokzatos körülmények közt eltűnt. Október 16-án délután gépkocsiba szállt, miközben feleségétől és 16 éves leányától azzal búcsúzott, hogy legkésőbb vacsorára otthon lesz. A család azonban hiába várta az­nap este a családfőt és mind a mai napig semmit sem tud róla. A brit külügyminisztérium azt állítja, hogy Szabó László politikai menedékjo­got kért a londoni amerikai nagy­követségtől és már el is hagyta Angliát. A Népszabadság cikkírója részletesen felsorakoztatja azokat az érveket, amelyek erősen kétsé­gessé teszik a brit külügyminiszté­rium kijelentésének valószínűségét. Ugyanakkor hivatkozik a Süddeut­sche Zeitung kérdéseire ls: Miért hagyta el Szabó a családját? Szabad elhatározásból tette ezt? Vajon az ügy az angol és amerikai titkos szolgálat előre elkészített akciója volt-e? A lap munkatársa időközben be­szélt a magyar diplomata immár Budapesten levő feleségével és kis­lányával ls, akik határozottan kije­lentették, hogy Szabó László, aki harmonikus családi életet élt, sem­miképpen sem disszidálhatott. Mély­ségesen aggódnak sorsa miatt. 1965. október 28. * (JiJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom