Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-22 / 293. szám, péntek

| A MA IFJÚSÁG AlllllllllllllllllllllllllllllllllillHlllllllllllllllllW Tapasztalatok, problémák, feladatok Jogi tanácsadó Az új munkatörvénykönyv alapelvei A MUNKAJOGVISZONYOK RÉSZTVEVŐI SZOCIALISTA SZERVEZETEK 8 — 10 § A szocialista szervezetek saját nevükben lépnek fel. Szocialista szervezetek: az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek, valamint azok, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a szocialista viszonyok fejlesztéséhez. A szocialista szervezetek nevében munkajogviszonyokra vonatkozú jogügyleteket azok a szervezeti szabályzatban (statútum) meghatározott szervei, pl. igazgatók, vezetőség, elöljáróság köthetnek. A szervezetek hatáskörükön belül írásbeli meghatalmazással más dolgozójukat is megbízhatják a munkaviszonyokat énintő jogügyletek megkötésével. A szervezetek vezetői, valamint olyan dolgozói, akik az egyes fokozatokat vezetik, jogosultak a beosztott dolgozóknak munkafeladatokat adni, munkájukat megszervezni és ellenőrizni, és ennek elvégzése érdekében kötelező utasításokat adni. Ha a szervezet valamelyik szerve vagy megbízott dolgozója a munkajogviszonyokat érintő jogügyletek megkötése során átlépné hatáskörét, az ilyen jogügyletek csak abban az esetben nem köteleznék a szervezetet, ha annak a dolgozónak, akivel a szervezet a jogügyletet kötötte, tudnia kellett, hogy az eljáró szerv ill. megbízott hatáskörét átlépte, pl. az üzemvezető csak fizikai dolgozókat vehet fel, de hatásköre átlépésével műszaki dolgozót alkalmaz. Ez az előírás elsősorban a dolgozót védi. A DOLGOZOK (11 — 13 !§} A dolgozók a munkajogviszonyok szempontjából abban a naptári évben szereznek jogokat ill. van kötelezettségük, amelyben betöltik 15. életévüket, de legkorábban a kötelező iskolalátogatás befejezése után (ez az ún. munkajogi jogképesség). Ugyanezzel a korhatárral kezdődik a dolgozók jogcselekvőképessége is, azaz, hogy saját jogügyleteikkel jogokat szerezhetnek, ill. kötelezettséget vállalhatnak. Ahhoz azonban, hogy a dolgozó jogérvényesen anyagi (elszámolási) kötelezettséget vállalhasson, nagykorúnak, tehát legalább 18 évesnek kell lennie. Itt kell megemlíteni, hogy továbbra is érvényben van a családi törvénykönyv 35 §-a, amely szerint a szüleivel közös háztartásban élő gyermek köteles képességei szerint nekik segíteni, és ha van saját munkájából jövedelme, köteles megfelelő mértékben hozzájárulni a család közös kiadásainak fedezéséhez. A dolgozók említett jogcselekvőképességét csak bírósági határozattal lehet korlátozni. Az ilyenek nevében a bíróság által kirendelt gondnok járhat el. A gondnok azonban érvényesen nem vállalhat helyette elszámolási felelősséget. A jogcselekvőképességet a bíróság akkor korlátozza, ha nem átmeneti lelki zavarról van szó, ill. akkor, ha a dolgozó nagymértékben iszik, vagy más kábítószerek rabja, és ezért nem képes bizonyos ügyletek megkötésére. Súlyos elmezavar esetén a bíróság teljesen megfoszthatja 8Z ilyent jogcselekvőképességétől. Ha a korlátozások elrendelésének oka megszűnik, pl. a beteg kigyógyul, a bíróság ezeket megszünteti. MEGHATALMAZÁS 14—17 § Ä munkatörvénykönyv külön rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy ki lehet meghatalmazott. Meghatalmazott csak teljes jogcselekvőképességü egyén lehet, akinek érdekei nem ellenkeznek a képviselt érdekeivel. Fontos tudni, hogy a meghatalmazott ügyletei, fia átlépnék a meghatalmazás keretét, csak akkor kötelezik a képviseltet, ha az ügyletet jóváhagyja, vagy annak alapján jár el (hallgatólagos jóváhagyás). A dolgozó és a szervezet meghatalmazottja lehet más polgár, vagy szervezet. A meghatalmazásnak írásban kell történnie. A meghatalmazást érvényesen szintén csak írásban lehet visszavonni. Lényeges újdonság, hogy a munkatörvénykönyv a múlttal ellentétben lehetővé teszi, hogy a dolgozót vagy a szervezetet a döntőbírósági eljárásban is (munkaperekben) képviselhesse a kerületi ügyvédi szövetség tagja is (ezt a változást a résztvevők egyenlőségének elve kívánta meg). A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE A SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉBEN, IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN (18 — 23 §) A dolgozók fenti jogaikat főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervein keresztül gyakorolják. A szervezetek vezetőségei kötelesek rendszeresen megteremteni annak előfeltételeit, hogy a dolgozók ezen jogalkat minél nagyobb mértékben gyakorolhassák, főként szocialista munkaverseny, újítómozgalom támogatásával és kiterjesztésével, valamint az egyéni kezdeményezés elősegítésével. Fokozottabb figyelmet kell szentelni a kollektív szerződéseknek. Ezeket írásban kell megkötni, és a szakszervezeti szerveknek ls Jóvá kell ezeket hagyniuk. Újdonságnak számít, hogy a szervezeteknek a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeit éppúgy lehet majd érvényesíteni, mint más munkaviszonyból származó jogigényt, tehát esetleges döntőbírói eljárás útján ls. Dr. FÖLDES JÓZSEF A Hold a jelenlegi űrkutatás középpontjában A holdkutatás története és eredményei ® A sima leszállás és a holdszondák • Az em-. ber hosszabb világűrutazásra is képes A XIII. pártkongresszus napirendjére tűzi az ifjúság erkölcspolitikai profiljának kérdését. Az erre vonatkozó anyag kidolgozására bizottságot jelöltek ki, melynek tagja František Valek pszichológus, a Prágai Pártfőiskola pedagógusa. Öt kértük meg, jellemezze az ifjúságot és helyzetét szocialista társadalmunkban. Az érési folyamattal járó nehézségek Nagy hibának tartom, — pedig ez gyakran előfordul —, hogy az ifjúságot egyoldalúan, meglehetősen felületesen ítéljük meg. Anélkül, hogy igyekeznénk megérteni, gyakran megelégszünk a puszta megállapítással: nem olyan, amilyennek elképzeltük. Elfelejtjük, hogy szociális korcsoportról van szó, mely bonyolult fejlődési folyamatnak van kitéve: helyét keresi a társadalomban, felkészül jövő hivatására. Az ifjúság ezen nehézségeit még csak tetézi, hogy ugyanakkor fizikai és lelki világában, érzelmi életében szintén óriási átalakuláson megy keresztül, fizikai, szellemi és biológiai „beéréséig". Ez a beérés a legtöbbször már korábban bekövetkezik, még mielőtt a fiatalok megalapozták volna jövőjüket, s a saját erejükből képesek volnának biztosítani megélhetésüket. önállóságra törekedve néha megszokott életmódjukkal is szakítanak, s éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit várunk, vagy kívánunk tőlük. Jobb a bírálat a közönynél A függetlenség rendszerint elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az ifjúság kíméletlenül bírál. Hogyan fogadjuk az ifjúság részéről a szocializmus kíméletlen bírálatát, ami nemegyszer a bizalmatlanság tanújele? Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ifjúság erkölcsi és politikai állásfoglalása a legintenzívebben az utóbbi évek során szerzett személyes tapasztalatai alapján alakult ki. Ezt az időszakot gazdasági nehézségeink, azokat megelőzően pedig a személyi kultusz hibáitól terhes nehéz idők jellemzik, melyek kisebbítik a tapasztalatlanok szemében a háború utáni eredményeinket, sikereinket. Mindez, de még a háborús veszéllyel telített levegő is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nehezebben találják meg helyüket a társadalomban. Közvetve szerzett tapasztalatok Nem téveszthető szem elől az sem, hogy az ifjúság élettapasztalatát nem a gyakorlatból, hanem a közvetett értesülések alapján szerzi, melyek gyakran megtévesztik. A felnőttek közül sokan „vizet prédikálva" rossz példát mutatnak. A fiatalok nehezen viselik el a bírálatot, különösen azok részéről, akik nem élvezik bizalmukat, akik nem örvendenek előttük tekintélynek. A rakétatechnika s az űrkutatás újabban két ragyogó sikert aratott. A szovjet Szonda 3 lefényképezte a Hold túlsó oldalának eddig ismeretlen részeit, és a Gemini 5 amerikai űrhajó két utasa bebizonyította, hogy az ember a feltételezettnél hosszabb ideig is tartózkodhat a világűrben Ezeket az eredményeket szovjet tudományos dolgozók kutatásai is gyorsították. A Luna 7 automatikus szovjet űrállomás október 7-én sima leszállást hajtott végre a Hold felületén. Bár e sikerek különböző jellegűek, mégis a közös célnak — az ember Holdra repülésének — elérését siettetik Legközelebbi világűrbéli szomszédunk — a Hold — megfigyelése már régóta foglalkoztatja az embereket. A Holdra vonatkozó adatok egész sora azonban csak bizonyos feltéteíezeseken alapult, s ezért még a kötelmúltban is alig lehetett szó valóban objektív megállapításokról. A legújabb, közvetlen holdkutatás tulajdonképpen csak akkor kezdődött, amikor a Földről felbocsátot ták az első mesterséges holdat, amellyel az ember ki tudott jutni a Föld vonzóerejének övezetéből. A valóban közvetlen holdkutatás első eszközei az említett égitest felületére becsapódó holdszondák voltak. Ezt a Hold mindkét oldaláról fokozatosan készített felvételek sugárzása követte. A szovjet Luna 3 már 1959 októberében közvetítette a Földre a Hold túlsó oldaláról készített első felvételt. Az 1964—65-ös években pedig amerikai Ranger típusú automatikus szondák fényké Mi a teendőnk: fojtsuk beléjük a szót? Ne engedjük, hogy véleményt nyilvánítsanak? Intsük le őket azzal, hogy még tapasztalatlanok, vagy hogy ők maguk még édeskeveset tettek a szocializmus érdekében? Ezzel csak ártanánk ügyünknek. A pártot nem ls annyira a bírálat ingerült hangja, mint inkább a tartalma érdekli. A megfigyelések arra mutatnak, hogy a fiatalok többnyire kézzelfogható fogyatékosságokat ostoroznak, jogosan követelik a hibák kiküszöbölését. Lényegében tehát majdnem minden esetben pozitív kritikáról van szó, még akkor is, ha néha úgy tűnik, hogy a fiatalok nem viszonyulnak a legjobban a szocializmushoz. De ez csak a látszat, mert kifakadásaik többnyire inkább a tanácstalanság, ingadozás eredménye, mint a szocializmus elleni állásfoglalás. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy bár az ifjúság az utóbbi Időben eltúlozza szocialista életünk bírálatát, melyben, valljuk be, mi magunk is elég kivetnivalót találunk, mégis előnyösebbnek tartjuk akár ezt a kritikát is a múlt közönyével szemben. Olyan jelenség ez, mely az ifjúság növekvő politikai érzékéről tesz tanúbizonyságot. Milyen ma a fiatalok élet

e Erre a kérdésre a legtöbb gon^ dolkoáás nélkül rávágja: összehasonlíthatatlanul jobb, mint a múltban volt... Dehát megfelel ez az állítás a valóságnak? Igaz ugyan, hogy ellátásuk ma sokszor semmi kívánnivalót sem hagy hátra, mégis felületes ez a felfogás, mert az Ifjúságnak az anyagi követelményeken kívül más Igényel is lehetnek, és vannak is. Élete már csak azért is bonyolultabb, mert érvényesüléséhez sokkal alaposabb ismeretekre van szüksége, mint régente. Erre a tudásra a meghosszabbított oktatási Idő során tesz szert, ám ha fel. sőbb iskolába Iratkozik, később jut keresethez. Emellett a munkások bére, valamint a közép- és főiskolákat végzettek fizetése közötti különbség nem éppen buzdítja a fiatalokat továbbtanulásra. Ez arra ls mutat, hogy a műveltséget még anyagilag sem értékeljük kellőképpen. Ezért nem véletlen műve, hogy sokan — ahelyett, hogy folytatnák tanulmányaikat —, mielőbbi elhelyezkedésükre, anyagi függetlenségükre törekednek. Könnyebben érvényesülnek f Ezzel szemben viszont tagadhatatlan, hogy a fiatalok ma nálunk könnyebben érvényesülnek, mint a kapitalizmusban, még akkor is, ha pezőgépeinek sikerült nagyon részletes felvételeket készíteniük a Hold túlsó oldaláról. Az idei nyár vége felé a Szonda 3 szovjet automatikus űrállomás segítségével ismét megfigyelhetővé vált a Hold felülete, illetve túlsó oldalának további része is. A Holdról készült felvételeket fokozatosan feldolgozzák, s ennek alapján határozzák meg a holdfelület összetételét, és helyesbítik a külalakját érintő elgondolásokat. A már rendelkezésre álló anyag, valamint további megfigyelések alapján levont következtetések szerint a Hold felülete aránylag szilárd kéreg, amelyet néhány centiméter vastagságú finom porréteg borít. A Hold felületén ezenkívül a kisebb kráterek óriási mennyisége látható. Nagyon valószínű, hogy a Hold körül nincs mágneses övezet. Egyes tudományos dolgozók a holdtalaj hőmérsékletéről s radioaktivitásáról is nyilatkoztak. Véleményük szerint a holdkéreg mélyében ötvenszer gyorsabb a hőemelkedés. mint a földkéregben. A holdtalaj mélyebb rétegeinek magasabb hőfoka arra a következtetésre jogosít, hogy a Holdon 5—6-szor annyi a radioaktív anyag, mint a Földön. A Holdról eddig alkotott elképzelésünk azonban nem lehet elégsósok helyütt nem szívesen látják a közép- és főiskolák m^g tapasztalatlan végzőseit. Az is gyakran elő, fordul, hogy a fiatal szakembereknek képzettségük érvényesítésére sem kínálkozik alkalmuk. De mindennek ellenére is nagy eredménynek tekinthető, hogy a fiatalok elhelyezkedéséről minden esetben gondoskodnak, még akkor is, ha a fiatalok zöme kevésbé méltányolja a tanulmányai befejeztével a munkahely kijelölése formájában kapott segítséget. Ez azért van, mert az ifjúság maga akar elhelyezkedni, amire rövidesen pályázatok alapján valószínűleg lehetősége lesz. A párt eszmecseréje az ifjúságga

l Az ifjúsággal folytatott beszélgetésekből és az ezek alapján készített elemzésekből arra következtetünk, hogy a fiatalok többsége a szocializmus híve, vele összeforrott, és Jövőjét is benne látja. Felbecsülhetetlen értékűek ezek a párt és a fiatalok közötti eszmecserék, melyeknek célja egymás véleményének kölcsönös megismerése, a kételyek eloszlatása, a vitás kérdések tisztázása, és ami a fő: a közelebbi kapcsolatok megteremtése. A CSISZ még nem mindenütt és nem minden esetben áll 'hivatása magaslatán. Feladata az ifjúság személyes érdekeinek védelme, társadalmi problémáinak megoldása. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, differenciálnia kell az Ifjúságot, tekintettel a fiatalok korára és szociális összetételére. Mert hiszen a serdülő if-> júság még szűk látókörű, elsősorban önmagát keresi, érdekei nem azonosak az idősebbekével. Kapcsolatuk a társadalommal csak később alakul ki. Ha méltányoljuk is részvételüket a közéletben, tisztségvállalásalkat, sokszor mégis fenntartással fogadd juk kedvteléseiket, szórakozásaikat, holott tudvalevő, hogy az idősebbek érdeklődési köre, problémáik (szerelem, megélhetés) mások. Ott, ahol a CSISZ tekintettel van ezekre a körülményekre, a fiatalok bizalommal vannak iránta, a magukénak vallják, mintegy hazajárnak szervezetükbe. Persze csak akkor, ha nem hiányoznak a megfelelő vezetők, klubhelyiségek, melyeknek pótlása nem egyszerű feladat. A differenciálás a fiatalok szociális összetétele szerint is fontos követelmény: mert például a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság érdeklődési köre távolról sem azonosítható az ipari munkáséval vagy a főiskolai ifjúságéval. Végezetül talán annyit, hogy minden téren egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk az Ifjúság problémáinak, és még következetesebben kell a fiatalokat felkészítenünk azokra a feladatokra, amelyek a szocialista társadalom építésében rájuk várnak. Biztosaknak kell lennünk abban, hogy az új nemzedékekre nyugodtan ráhagyhatjuk épl^ tőmunkánk folytatását. KARDOS MARTA ges. A holdkutatás legközelebbi szakaszában követett elsődleges cél az emberek nélküli automatikus bolygóközi állomások sima leszállása, amit első ízben szovjet tudományos dolgozók a Luna 7 űrállomás segítségével meg ls kíséreltek. A sima leszállás a Hold felületén sokkal bonyolultabb, jóval nehezebb feladat, mint a Föld felületén. A Holdnak ugyanis nincs levegőburkolata (atmoszférája), és ezért a sima leszállás csak rakétamotorok segítségével válhat lehetővé. A fékezőberendezésekkel ellátott motoroknak kell ugyanis az atmoszféra helyett csökkenteniük az automatikus bolygóközi állomás sebességét, éspedig oly mértékben, hogy csupán olyan sebességgel érjen a Holdra, mintha csak néhány méternyi magasságból esne felülefére. Ez pedig rendkívül bonyolult feladat, amelynek megoldásával a földön, Illetve annak levegőburkolatában még csak próbálkozni sem lehet. Sima leszállás ese tén nem rongálódnak meg a bolygóközi állomás tudományos megfigyeléseket eszközlő berendezései, úgyhogy alkalmasak lesznek a hold talaj lefényképezésére, a Hold felületének elemzésére, mérések eszközlésére stb., és az így nyert adatoknak a Földre továbbítására is. Ä szovjet Luna 7 bolygóközi állomás lehetővé tette a Hold felületén való sima leszállást biztosító berendezések működésének ellenőrzését. Ezzel eleget is tett bizonyos szakmai követelményeknek, de nem valamennyinek, amelyek jelenleg Időszerűek. Ezért a Jövőben további automatikus bolygóközi állomások segítségével kell felülvizsgálni a Hold felületén való sima leszállásra vonatkozó módszerek helyességét. Ezekre a kísérletekre addig lesz szükség, amíg végérvényesen sikerül az említett probléma megoldása. Az említett űrállomások közül az utolsók arra is alkalmasak lesznek, hogy a Hold felületén mozogjanak, s az ember így fokozatosan mindazt megfigyelhesse, ami érdekli. Később sor kerül a Hold mesterséges holdjaivá változó szondák egész sorának felbocsátására is. E szondák segítségével válik majd lehetővé a holdfelület rendkívül részletes térképének kidolgozásához szükséges adatok megszerzése. Ezeken a térképeken pedig pontosan meg lehet majd jelölni azokat a helyeket, ahol az első űrhajósok leszállhatnak. Ezt megelőzően azonban még egy szerfölött fontos feladat megoldása vár az űrkutatás tudományos dolgozóira. Fel kell találniuk a Holdról való visszatérést lehetővé tevő különleges kilövő szerkezetet, és azt automatikus távvezérlésű, legénység nélküli űrhajókkal ki is kell próbálniuk. A holdfelület megfigyelésével, a leszállási technikával és az említett bolygóról való visszatéréssel összefüggő problémák megoldásával egyidejűleg különleges kiképzésű űrhajósok készülnek majd e hosszan tartó, rendkívül Igényes űrhajózásra. Az első ilyen kísérletet a Gemini 5 amerikai űrhajós párja hajtotta végre. Világűrbéli tartózkodásuk idejét úgy tervezték, hogy az minél jobban megközelíthesse azt az időt, amelyre azoknak az űrhajósoknak lesz szükségük, akik a jövőben a Holdra s onnét visszautaznak. Ez a kísérlet bebizonyította, hogy az ember hosszabb Ideig is tartózkodhat a világűrben. Vitathatatlan, hogy az űrkutatás terén legújabban elért ragyogó sikerek ellenére sem jutott az emberiség tovább a kozmikus korszak küszöbénél. Valószínű azonban, hogy már a közeljövőben tanúi lehetünk azoknak az eddigieknél sokkal klmagaslóbb űrkutatási sikereknek, amelyek végső fokon lehetővé teszik az ember útját a Holdra. Egyes hírneves tudományos dolgozók véleménye szerint azonban erre csupán évtizedünk vége felé kerülhet sor. Addig számos, óriási anyagi áldozatokat követelő tudományos problémát kell megoldaniuk. Ez a ráfordítás azonban megtérül, s' az emberiség javát, előbbrejutását szolgálja. Dr. PETER FORGÄC Ú] SZÔ 4 *1965. október 22.