Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-16 / 287. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljelek ! UJSZÍ SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. r OKTÚBER 16. I SZOMBAT XVIII. W ÉVFOLYAM p 287. szám m Ára 50 fillér MIKOR AZ EGY TÖBB LEHETNE KETTŐNÉL Z EMBEREK általában szeretnek szó­rakozni. Városon elég nagy a vá­laszték, kinek-kinek kedve telhet — színházban, moziban, hangverse­nyen, kávéházban és megannyi al­kalmi szórakozásban — sokkal ki­sebb azonban a szórakozási lehetőség falun. Nem mai probléma ez, s nem sajátja a szo­cializmusnak, mert hisz az elmúlt húsz esz­tendőben ezen a téren ls változás, javulás következett be, méghozzá éppen a szocializ­mus jóvoltából. Az elmúlt években falvalnkon száz és száz kultúrház épült, s ma már csak elvétve ta­lálható olyan falu, ahol nem vetítenek fil­met, ahol nincs moziterem. Milliós költségek­kel építettek egy-egy művelődési otthont — abból a célból, hogy közelebb kerüljön a kul­túra a falusi emberhez. Sok vendéglátóipari üzem is épült, még többet tataroztak, úgyhogy minden faluban található egy-egy falatozó, vendéglő. Számos helyen kielégíti az igénye­ket, a falusi ember tehát kulturált környezet­ben, tágas, szellős, tiszta vendéglőben szóra­kozhat. A vidéket járó ember azonban sok helyen kiskocsmára is akad. A szó szoros értelmében kicsi, s nem is kell különösebben körülte­kintenie, hogy megállapítsa: az italt dohos, nedves falak között mérik, ahol az emberek nem levegőt, hanem szeszgőzt és dohányfüs­töt szívnak tüdejükre. Ilyen helyen rendsze­rint mértéktelen a szeszfogyasztás, gátlásta­lan a viselkedés és nagy a rendetlenség is, mert hisz az embereket nem gátolja se sző­nyeg, se csiszolt parkett, hogy a cigaretta­végeket ne dobálják a padlóra. Kicsinyeskedés, mondhatja valaki — pedig számtalan más pél­da igazolja, hogy a környezet az embert vi­selkedésében és cselekedetében egyaránt be­folyásolja — s az emberek a kulturált kör­nyezetben . való pihenés, szórakozás közben gyűjtenek erőt további munkájukhoz. • FALUSI vendéglátóipar színvonalá­val — bár kétségtelenül sokat fej­lődött — nem lehetünk elégedettek. Mennyivel kedvezőbb lehetne a hely­zet ezen a téren ls, ha nem történ­tek volna mulasztások, ha a falun körültekintőbben építkeztünk volna. Ha a fa­lusi művelődési otthonok és a vendéglők kér­dését nem különválasztva, hanem egybekap­csolva oldottuk volna meg. Rengeteg helység­ben mutathatnánk rá, hogy a mai embernek igényeit nem kielégítő, úgynevezett vendéglők mellett ott áll palotaként az egy-két millió korona költséggel épített kultúrház — lénye­gében kihasználatlanul, mert negyedévenként, esetleg havonként — ez a jobbik eset — vagy talán hetente egyszer rendeznek vala­milyen műsort: a hét, a hónap többi napján a drága művelődési otthon hét lakat alatt van... A vendéglő pedig — ahol az emberek naponta keresik szórakozásukat — egy kis lyuk, ahová az ember nem szórakozni, leg­feljebb dorbézolni mehet. A surányi fogyasztási szövetkezet igazgatá­sa alá tartozó kilencvenhat vendéglátóipari üzem közül harminchárom nem felel meg a követelményeknek. A fogyasztási szövetkezet vezetői ugyanakkor felsoroltak jő néhány fa­lut, ahol a szép, nagy művelődési otthont nem használják kl eléggé, Ilyenek Slkenička, Udvard, Kolta, Kmeťovo. A félreértés elkerülé­se céljából szükséges hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy a jövőben — hűbelebalázs mód­jára, átesve a 16 másik oldalára — a kultúr­házakból kocsmákat csináljunk; pontosabban, hogy a rosssz állapotban levő kiskocsmákat a művelődési otthonba telepítsük. Ugyanakkor a házasítás mérlegelése, a megfelelő megoldá­sok keresése bizonyos eredménnyel járhatna. •«j| RRÖL van szó, hogy keressük a fa­IMS^Efr- lusi vendéglátóipari színvonal növe­lésének lehetőségeit, s hogy a jövő­ben a beruházási eszközök összevo­násával falvainkon egy tető alá hoz­zuk a kultúra és a vendéglátás ott­honát. Az ügy hasznára válna, ha a kérdésre az illetékes beruházók felfigyelnének, mert kisebb eszközök összevonásával is megfelelőbb épületeket emelhetnének a kultúra és a ven­déglátás céljára. Bizonyos, hogy ez az egy többet Jelentene a faluban, mint a régebbi kettő, mert előbbre mozdítaná az emberről és környezetéről való gondoskodás ügyét. KEREKES ISTVÁN Jelentős megtakarítás (CTK) — A Barátság-kőolaj­vezeték csöveiben eddig már 13 millió tonna kőolajat továb­bítottak rendeltetési helyére. Ezt a mennyiséget hagyomá­nyosan 8500 szerelvény szállí­totta volna az esetben, ha mindegyik 34 tartálykocsiból lett volna összeállítva. A kőolajvezeték második — 411 km hosszú — részének be­fejezése óta a bratislavai Slov­nafton keresztül az észak-cseh­országi vegyi üzemeket is szov­jet kőolajjal lehet ellátni. Vitathatatlan, hogy népgaz­daságunk szempontjából rend­kívül előnyös a szovjet—cseh­szlovák kőolajvezeték, amit pél­dául az is bizonyít, hogy a Čierna nad Tisou-i állomásról 50 percenként kellene egy-egy tartályvonatot útnak indítani, ha csupán a bratislavai SIov­naftba szállítanák vasúton a szovjet kőolajat. Ez viszont to­vábbi 140 villanymozdony és 16 000 tartálykocsi forgalomba állítását, illetve további 1200 millió korona ráfordítását ten­né szükségessé. A csővezetékes szállítás tíz­szer olcsóbb a vasúti szállítás­nál, és így 1975-ig 1,5 milliárd korona megtakarítását eredmé­nyezi. A BARÁTSÁG HÓNAPJA ELŐTT (ČTK) — A kelet-szlovákiai kerületben a november 5-én Ko­šicén megrendezendő nagysza­bású lampionos felvonulással kezdődnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. év­fordulójának s a csehszlovák— szovjet barátság hónapjának ünnepségei. Az ünnepség részt­vevői másnap a szovjet hadse­reg emlékművének megkoszo­rúzásával adóznak kegyelettel a hősi halált halt szovjet har­cosok emlékének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának előestjén díszelőadás lesz a kassai Állami Színházban s a járási székhelyeken, s a közsé­gekben is megrendezik a dolgo­zók ünnepi gyűléseit. Ujabb érték — szénből (ČTK) — Valószínű, hogy csak a szakemberek figyelték kíváncsi belső feszü.tséggel, amikor a sokolovi bányakör-. Jetből elindultak a germúnium­•tartolmú- -barnaszénnel megra­kott vagonok a strážskéi Chem­kóba, és ahonnan nemsokára 7820 kg 0,3 százalékos germá­niumtartalmú hamut szállítot­tak Kadnéjovba, a Lachema n. v. telepére. Ez a nyersanyag nélkülözhetetlen a korszerű elektrotechnikában. Azt is csak a szakemberek tudták eddig, hogy a strážskéi, germániumtartalmú szenet égető üzem az első Ilyen be­rendezés hazánkban. Az észak-ciehorazági vezetékes rádiá nemrégen angol nyelvleckét lugárzott, melynek közvetlen résztvevői alvás kUzben sajátftották el a tananyagot. Felvételünkön az ústii stúdió, ahonnan az angol lyelvtanitist közvetítették. (O. Holan — CTK-felv.J (J. Bakala s CTK flv.) 27 ország már bejelentette részvételét az afrikai csúcsértekezleten Accra (ČTK) — Csütörtökön kezdődött Accrában az Afrikai Egységszervezet mtntszterí ta­nácsának 5. ülése. Ezen az ülé­sen dolgozzák ki az AESZ ál­lam- és kormányfői konferen-. ciáfának munkaprogramját. Mint köztudomású, ezt a konfe­renciát október 21-re hívták össze Accrába. Egyelőre 27 afrikai állam jelentette bé részvételét. A minisztertanács elnökévé Nigé­ria javaslatára Bot siót, Ghána álla­mi tervbizottságának elnökét válasz­tották meg. Botsio azonnal szólásra emelke« dett és hangsúlyozta, hogy a tárgy-« sorozat legfontosabb pontjai: konk­rét intézkedések a rhodesiai fehér kisebbség egyoldalú magatartása el­len, a gyarmatosítás és fajüldözés ellen hozott ENSZ-határozat mielőb­bi érvényesítése, a leszerelés, a vi­lágbéke és az afrikai államok befo­lyásának fokozása az ENSZ-ben. Az Afrikai Egységszervezet főtit­kára Dtallo Telli bejelentette, hogy a csütörtök éjszakai minisztertanács Jóváhagyta a legfelsőbb szinten meg­tartandó konferencia 22 pontból ál­ló munkaprogram/ó: MEGKEZDŐDÖTT AZ AGRESSZOROK ELLENI GYŰLÖLET HÓNAPJA FOLYTATÓDNAK A KALÓZTAMADÁSOK • TAYLOR A HABORŰ FOLYTATÁSÁÉRT KARDOSKODIK • AZ AMERIKAI VESZTESÉG­LISTA EGYRE NAGYOBB Saigon (CTK] — A dél­vietnami hazafias erők a Sai­gontól 35 km-re északkeletre folyó harcokban 6 amerikai he­likoptert lőttek le. Amerikai szóvivő egyúttal beje­lentette, hogy az amerikai légierő csütörtökön 13 támadást hajtott vég­re a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. 35 bombázó repülő­gép 37 tonna bombát dobolt a Ha­noitól délre és nyugatra fekvő utakra és hidakra. Dien Bien Phu térségében Hanoi­Itt, a Klskárpátok enyhe lejtőin az öregemberek még gyakran be­szélnek a régi szép időkről, ami­kor Mátyás, az igazságos még a főurak kezébe is kapanyelet adott. A múltba merengésből azonban csakhamar kizavar bennünket egy traktor pöfögése. A pótkocsin sző­lőfürttel teli puttonyok. Itt az idei szüret. A volt grófi kastély pincéjében ts csúcsforgalom van. A kilométer­nyi ptncelabirtntusban fejtik, pa­lackozzák az óbort. A présházban motor zümmög, a présből csator­nán folyik a hegy leve. DuSan Zima, a „borgyár" tech­nikusa éppen az imént kóstolga­tott végig valami kéttucatnyi hor­dót. A kispohárból felhörpint egy kortyot, de nem nyeli le, hanem végigjáratja szájában, megrágja előbb. — Nem árt meg néha a kóstol­gatás? Hiszen sok itt a hordó... — Amióta komolyan foglalko­zom a borokkal, még nem rúgtam be. Megszokta ezt az ember. És ... ismerni kell a bort. — Hallottam olyan esetről, ami- termelőknek megküzdeniük. Nehéz kor egy bortermelő állítólag egy- esztendő volt az 1965-ös év. általában nem itta a hegy levét... —A Kiskárpátokban az utóbbi — Legenda, közönséges legenda, években azon igyekeztünk, hogy FORR A BOR Vagy, ha Igaz a történet, akkor az illető nem érthetett a borhoz. A borral vele kell érezni. Én pél­dául valamennyi hordó tartalmát ismerem, pedig van ám itt né­hány száz. Itt is érvényes — kis változtatással — a közmondás: A gazda szeme hizlalja a jószágot. Kár lenne egy-egy hordó borért, ha elromlana. Mert van ám ne­künk 110 580 literes hordónk ís.Ez milliós értéket őriz magában... A présházban — miközben fo­lyik a must — óbort, 1960-as év­járatot kortyolgatunk, közben pe­dig a technikus szavai nyomán ké­pet nyerek róla, a bor hányféle „ellenségével" kellett az idén a a korcs borfajtákat nemesekre cse­réljük. Közben pedig a kihaszná­latlan területeket is betelepítettük. — Az idén mennyit...? — Csaknem 100 hektárt. A -pezi­nokiak összesen 2200 hektárt mü­veinek. 1964-ben 1100 vagon szőlőt vásároltunk a szövetkezetektől. Most még korát lenne felbecsülni az idei• termést. Annyi biztos, hogy sokkal kevesebb kerül a prés alá, mint tavaly. Ha jó idő. lesz októ­berben, a cukortartalom még egész elfogadhatóan alakulhat. Máskor október harmadika^ötödike . körül kezdtük a szüretet. Az idén 13-án kezdtük. — A román fehér bort miért ne­>• iiiiii inni n tői 200 km-re nyugatra az amerikai repülőgépek több létesítményt bom­báztak. Az amerikai vezetők hiába akarják bebizonyítani, hogy túl­nyomórészt katonai létesítményeket bombáznak, az utóbbi hetek tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy az amerikai pilóták saját belátásuk szerint dobják le a pusztító bom­bákat. Phu Tho észak-vietnami tarto­mány fölött, tegnap további két amerikai kalózrepülőgépet lőttek le. (Folytatás a 3. oldalon) veztk „romári"-nak? Csak a hatás kedvéért? — Egyáltalában mem azért. Azért, mert valóban román szőlő­ből készült. Csak Pezinokban több mint 500 vagon román szőlőt dol­gozunk fel az idén. Az egész vál­lalat több mint 1200 vagon román bor feldolgozásával számol. Sokan azt kérdezik tőlünk, érdemes-e a román borral vesződni. De még mennyire érdemes! A szőlőt olcsón kapjuk, így a belőle készült bort is aránylag olcsón — II—13 ko­ronáért literjét — adhatjuk. Azt hiszem, a leghatásosabban úgy küzdhetünk az alkoholizmus ellen, ha. „lavórovica" helyett jó minősé­gű bort iszunk. A borral valahogy úgy vagyunk, mint az egyszeri plébános. Az is egy átmulatott éj­szaka után macskajajos fővel azt • mondta: „Én többé bort nem iszom..." Aztán észbe kapott és folytatta a megkezdett mondatot: ,,... kivéve j ha vendégek lesznek nálam, vagy én leszek valahol ven­dégségben és... más alkalmak­kor." TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom