Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)
1965-09-30 / 271. szám, csütörtök
POSTALÁDÁNKBÓL Kedves olvasóink! r A z ?J Szó szer k t e"tosegebe egyre tobb levél érekzik. Ez késztet bennünket arra, hogy rendszeresebben egy oldalon leveleket, kritikai megjegyzéseket, javaslatokat, beszámolókat tegyünk közzé, örömmel vesszük, ha olvasóink az esetleg megoldhatatlannak látszó problémákkal is hozzánk fordulnak. A csehszlovákiai pártlapok nagy munkáslevelező hagyománnyal rendelkeznek. Ezt a hagyományt szeretnénk ápolni és továbbfejleszteni. Ehhez kérjük kedves olvasóink segítségét, önöktől függ, milyen lesz ez az oldal. Csak az önök segítségével tudjuk feltárni a hiányosságokat, közölni a dicséretre méltó tetteket. Azzal a reménnyel indulunk, hogy együttműködésünk még szorosabb lesz, körös munkánkban mindnyájan örömünket leljük. VÁLASZOLUNK Csigalassűságű intézkedés Tégla vagy kenyér? Utam a délutáni nyitás időpontjában vezetett az érsekújvári piactér tej- és kenyérboltja felé. Már meszsziről érdekes kép ragadta meg figyelmemet. A bejárat előtt áruszállító autó áll, a járda közepén egy ember, aki az autóból valamit dobál az üzletbe. Hoppá-hopp, milyen rutinnal csinálja az adogatást a további láncszemnek. Magánépítkezésnél szokták így továbbítani a téglát rendeltetési helyére. Most azonban nem követ, hanem kenyeret dobálnak. Az is a dologhoz tartozik, hogyha történetesen tégláról lenne szó, bizonyára munkakesztyű védené a láncszem tagjainak kezét, de ebben az esetben a fogyasztók asztalára kerülő portéka nem igényel óvatosságot. A kenyérnek ilyen szokatlan módon való szállítása azért is meglepő, mert az autóban szépen ládában fekszik az áru, amit egy ember könnyen elbírna. Miért hát a kenyérnek ez a látványos, de egészségügyi szempontból nagyon is kifogásolható utaztatása? Gábris József, Érsekújvár Bsrbélymsster a konyhában A HNB Madar községben még 1964-ben megkezdte egy adaptált épületnek borbély- és fodrászműhellyé, és egy szennyesruha-gyűjtőhellyé való átalakítását. Ennek a munkának a befejezését a Komáromi járási Közszolgáltatási Üzem nem vállalja annak ellenére, hogy a szükséges pénzösszeget a JNB rendelkezésre bocsátja. Az üzem tűri, hogy a borbélyműhely körülbelül egy éve már a borbélymester magánlakásának konyhájában működjön. Megjegyzem, hogy Madar községnek 1860 lakosa van. Vajon mi az oka ennek a huzavonának? Košruják Péter, JNB-képvíselő 1700 tankönyv A csallóközaranyosi Iskola épülete az árvíz következtében csak kis mértékben rongálódott meg, viszont a környékét tenger borította. Mihelyt azonban a vlz megállapodott, máris intézkedések történtek a levezetésére. Egy hét alatt a víz eltűnt. Ez után már az Iskola személyzetére hárult a feladat: az iskolának és környékének a rendbehozatala. Az aranyosi szülők aggódva várták, vajon megnyílik-e a tanév a szokott időben és a szokott helyen. Erre megkapták a választ az augusztus utolsó hetében megtartott rendkívüli szülői értekezleten, amelyen 140 szülő vett részt. A szeptember 1-át pedig még ünnepélyesebben tartottuk meg, mint máskor. Az Iskola Igazgatóságának nagy gondjai voltak, mert a tankönyveknek 35 százaléka a víz martaléka lett. A tankönyveket a tanulóktól nem szedték össze a hírtelen árvízveszély miatt és így a rombadőlt házak alá került a sok tankönyv.) Csakhamar azonban segítséget kaptunk. Még augusztusban meglátogatta iskolánkat Laszab elvtárs, a lévai járás iskolaügyi bizottságának elnöke. Szeptember 1-én az ünnepi tanSvnyltás még be sem fejeződött, amikor teherautó állt meg iskolánk előtt. Ondrejka, Laszab és Kristofovics elvtársak Fogadásra került sor Az Oj Szó augusztus 21-i számának 4. oldalán közöltek egy képet, amely a következő szöveggel volt ellátva: „Lehetséges, hogy a Földön kívüli civilizációhoz tartozó lények repülő csészealjakhoz hasonló űrhajókon közlekednek?" Műhelyünkben egyes szaktársak úgy értelmezték, hogy a kép felvétel és a mostanában olyan sokat emlegetett repülő csészealjat ábrázolja. Véleményem szerint ez a kép egy tudós fantáziájának alapján született. KOVÁCS LAJOS, Rimaszombat Levélírónknak van igaza. Annak ellenére, hogy a világsajtó is foglalkozik a repülő cseszealjakkal, annak ellenére, hogy sokan azt állítják, saját szemükkel látták őket, lefényképezni még senkinek sem sikerült a megmagyarázhatatlan jelenséget. Az ember fantáziájának nincsenek határai. Az újságok ezzel kapcsolatos karikatúrákat, fotomontázsokat közölnek. A lapunkban közölt kép is a fantázia szüleménye. Jelige: „Minden érdekel" A címben feltüntetett jeligével érkezett levél a szerkesztőségbe és írója arra kért bennünket, közöljük, hogy a New York-i Szt. Jánosszekta milyen vallású. Olvasónk kíváncsiságát az keltette fel, hogy a lap szeptember 18-i számában beszámoltunk a szekta püspökének letartóztatásáról. A szentéletű ember 13 feleséget tartogatott a pincében és ez még a korlátlan lehetőségek országában is feltűnt a hatóságoknak. Persze nem ismerjUk az amerikai törvényeket, nem tudjuk hány feleséget engedélyeznek egy szekta püspökének. De azt sem tudiuk pontosan, hány szekta működik az USA területén, mert ezt még Johnson sem tudja. Mert az Amerikai Egyesült Államokban minden lehetséges és éppen ezért, ha mondjuk Mr. Brownnak eszébe jut, hogy vallásalapítással még nem foglalkozott, akkor alapít egyet és ha az általa összeállított istentiszteletek műsora eléggé érdekes, akkor a hívők tagsági illetékeiből remekül megél. Ezt bizonyltja a Szt. jános-szekta pfispökének esete is, mert gondoljunk arra, hogy mibe kerUlhet 13 feleség, 50 gyerek — pláne a pincében! Sajnos éppen a szekták nagy száma miatt még csak nem is sejtjük, milyen vallású lehet a szekta-főnök és igazán sajnáljuk, hogy a New-York-i sajtóirodák olyan jelentéktelen eseményekkel foglalkoznak, inint a vietnami agresszió, a háborús kiadások növelése és megfeledkeznek a Szt. János szekta kánonjogi és apológiai jellegű kérdéseinek tüzetes ismertetéséről. • \yugodjunk bele kedves jeligés Olvasó, hogy a sors megtagadta tőlünk a jelek szerint érzéki természetű szekta vallási szemléletének ismeretét és kívánjuk, hogy soha nagyobb gondunk ne legyen! TOLL GÁBOR 1. fe j e z e t Kéménden a Jednotának három élelmiszerüzlete működött, s így ls reggel torlódásra került sor a tej és a kenyér vásárlásakor. Július elsején lezárták a 110-es számú élelmiszerüzletet, amelybe körülbelül 150 ház lakói jártak vásárolni. Ez okozza azt, hogy a háziasszonyok még 11 órakor is tejért tolonganak most, a legnagyobb dologidőben. Zúgolódunk is emiatt eleget. A jednotához beadtunk egy száz aláírással ellátott kérvényt, amelyben az üzlet üzemeltetését kérjük. Azt a választ kaptuk, ha majd felszabadul az egyik inas, ismét kinyitják a boltot, addig elég két üzlet is. Ugyanakkor a kocsmában három személy van, a konyhán is három meg egy inas. Oda fontos volt az élelmiszerüzlet vezetőjét átirányítani! Segítségért fordulunk önökhöz. A kéméndi asszonyok nevében: HERINGES BALOGH JÜLIA, a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke. 2. fejezet Ezt az állapotot mi is helytelenítettük. Július 8-án érkezett a fenti levél, 9-én írtunk is az érsekújvári Jednotának. Elmondottuk, miről van szó, s magyarázatot kértünk! Ugyanakkor írtunk Heringes elvtársnőnek: várjon türelemmel, a vizsgálat eredményéről értesítjük. Az iratokat összekapcsoltuk, V/V — választ vár! s ráírtuk: személyesen hozták el a tankönyveket: több mint 1700 darabot. Hálás köszönetünket fejezzük ki ezért elsősorban a kezdeményezőknek BRATKO ISTVÁN, iskolaigazgató, Csallóközaranyos PÉLDAKÉPÜL ÁLLÍTANÁM... Szikony Ferencet, aki árvízkárt szenvedett, összedőlt a haza, a házban bútorának és ruhájának nagyrésze tönkrement, háziállatai elpusztultak, és mégis, amikor hazatért, a HNB Irodájában csak anynyit kérdett: A sógor háza áll? Nem követelt, mint sokan mások és nem fenyegetett senkit, mint sokan tették. A HNB irodájában az illetékesektől megkapta a választ, a funkcionáriusok segítő kezét bizalommal fogadta, mert hát kiben is bízzon az ember, ha nem a választott szervekben. Kl az, aki jobban és egyűttérzőbben tudná a lakosság ügyét intézni, mint azok az emberek, akik szemtanúi voltak a borzasztó katasztrófának, harcolnak az árral szemben, az anyagi értékek megmentéséért, akik testvérként éltek és vigyáztak egymásra, s a község vagyonára? Szikony Ferenc, az egyszerű munkás, hatodmagával él Tany községben és vele sem a hivatalok, sem az embertársai még rossz viszonyban nem voltak. Ahogy a vlz az összedőlt házától lehúzódott, azonnal munkához látott, nem várta a külső segítséget. Elsőnek tette le háza alapjait, s ma all a ház, rajta az új tetű. Szikony Ferenc bízott önmagában, a társadalomban, és az országos méretű segítségben. Nem csalódott... PROSEK LAJOS, Tany 3. FEJEZET Két hónap telt el azóta, az érs"ék~újvári Jednotától csak nem jött válasz, levélírónk türelme pedig elfogyott. „Levelüket megkaptuk. Volt is kivizsgálás. Az Illetékes szervek — szóban — azzal érveltek, hogy a helyiség nem felel meg a higiéniai előírásoknak. Ha olyan szigorúan vesszük a higiéniát, akkor a kertaljai üzletben miért raktározzák a kenyeret a földre terített papíroson? Vagy például a büfében száz meg száz poharat egy fazék vízben mosnak el, mivel Itt nincs vízvezeték. Tovább is sorolhatnám. Elgondolkoztató eset. Tudjuk, hogy ez a probléma nemcsak Kéménden áll lenn. A kéméndiek és a szerkesztőség elfogadható magyarázatot vár. Lehetséges volna, hogy az illetékesek az egész ügyet ad acta tették? MOSOLYOGNAK AZ ÖREGEK Nehéz öregnek lenni. Nem azért, mintha az öregek nem len nének ellátva, de az a tény, hogy többé nincs rájuk szükség —• na gyon fájó. Lehet, hogy amíg ezek az öregek munkába jártak, bizony itt-ott emlegették: „De jő lesz, ha már nyugdíjban leszek! !! " Eleinte talán élvezték ts a pihenést, de rövid idő múlva titok ban már arra gondoltak „de jő volna még egyszer odaállni a gép mellé." Mert egy ilyen „emberhez szokott" gép bizony olyan, mint a hü kutya. No meg jó volna elbeszélgetni Pistával és Jóskától is megkérdezni: „Hallod-e Te komaI Hát kinek volt igaza? Nem megmondtam, hogy gondolunk mi még az elmúlt időkre!" A trenčíni Merinának követésre méltó ötlete támadt. A vezetőség karöltve az FSZM-el meg hívta egy heti üdülésre az opatovat üdülőtelepre (mely a Merlna tulajdonai néhány már nyugdíjban levő alkalmazottját. Nemes tett volt ez. Mert bizony, ami ma van, az sokban a tegnap nak köszönhető. S így tehát újra összejött a tizennyolc öreg. Elő kerültek a „hogy is volt csak" mondatok. Minden tetszett nekik. Még az idő ts a kedvükben járt. Elrepült az egy hét, az őszt vakáció, s a hét végén talán ki csit fájó szívvel búcsúztak a dallal: Zúgtak a hegyek, zúgtak az erdők... Zúgtak és a jövő évi viszontlátásról meséltek az opatovai völgyben a tizennyolc nyugdíjasnak. SCHOELER ZSUZSA £pül az árvízkárosultak új otthona Komáromban Elgondolkoztatott az eset A prágai CSAÓ dolgozói is a délvidék segítségére siettek (Scheiner Péter felvételei) Cigányszármazású polgáraink problémáit — annak ellenére, hogy sokat vitatkozunk felettük — nem sikerült eddig minden esetben megoldanunk. Vannak, akik félre dobva a nomád életmódod, asszimilálódtak, de sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy könynyebben élhessenek. Nem elég, hogy élősködnek, hanem az emberek jóhiszeműségével is visszaélnek. Erről szól az Oj Szóban nemrégiben közölt „A hiszékenység vámszedői" című írás. A három cigányasszony nemcsak a hlszékenységgel élt viszsza, hanem az emberek jószívűségével, segíteniakarásával is. Az eset sokakat megbontránkoztatott, elhangzottak olyan megjegyzések ls „kutyából nem lesz szalonna", vagy „ezekből rendes embert még a szocializmus sem farag". Igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy valamennyien Ilyenek. Akadnak köztük szép számmal olyanok ls, akik becsületességükkel, munkaszeretetükkel bizonyítják egyenrangúságukat. Érdekes kiállítás A Kvetnlca pri Poprade-1 gyógyszanatórium betegei több mint 2000 órát szenteltek egy nagyon ötletes, bátran sajátosnak is mondható kiállítás előkészítésére. Szabad Idejükben, sétáik köz'oen ugyanis a természetben talált furcsa növényi alakulatokat gyűjtötték össze, majd ezekből tisztítás és fényezés után, kiállítást rendeztek. Nem csoda, hogy a talált, természet alkotta vázák és más különböző figurák kompozíciók iránt nagy volt az érdeklődés. A gyógyulásukat váró betegek "igy örömére már az első három nap alatt több mint 300-an tekintették meg a kiállítást! Ez pedig nagy szó Itt, távol a zajos városoktői, az AUcsony-T1tra csendes oldalvölgyében. Minden bizonnyal az ífľéle kiállításoknak másutt ls — városokban, nyaraló-, ás üdülőhelyeken egyaránt nagy Sikeiük lenna SZVNYI JÔZSBf, Erről tanúskodik Kulina Gyula, dédovi lakos levele is. „Én is cigány vagyok. Elgondolkoztatott ez az eset. Sajnos a megszokott „potya életet", a hazugságokra alapozott mát sokan még nem tudják levetkőzni. Kár, hogy az a három asszony nem gondolt arra, hogy az árvízkárosultak becsületével játszanak, mert biztos, hogy az árvízkárosult emberek nem ilyen módon akarják visszaszerezni azt, amit elvitt a víz. Azt ajánlom minden így gondolkodó magamfajtának, igyekezzen inkább becsületes munkával emberi életet élni, hasznos polgárává válni társadalmunknak." Eddig a levél. És ml csak azt tehetjük hozzá: MINDNYÁJUNKNAK EZ AZ ŰHAJA. Távirati stílusban 115 LAKÁS AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK Komáromban 115 árvízkárosult najád új lakást kap. Az nlsä blokk már ebben a hónapban elkészült, Így 40 család talál modern otthonra. SCHEINER PÉTER, Komárom. 38 ÜJlTÁS AUGUSZTUSBAN , A komáromi hajógyárban augusztusban a „Legjobb újító" címért folyó versenymozgalomba szép számmal kapcsolódtak be a hajóépítők. Júliusban 17 újítást nyújtottak be, augusztusban már 38-at. 5 újítást máris elfogadtak és 9-et realizáltak. A tényleges megtakarítás 202 889 koroia. SZENÁSSY JÁVOS, Komárom VILÁGÍTÓTORONY A KARLOVY VARY-I REPÜLŐTÉREN A Karlovy Vary-1 légiforgalom alkalmazottai a repülőtéren brigádmunkában új világítótorony építést kezdték meg. A világítótorony létesítése lehetővé teszi a repülők iaszillfs.it roszszabb éghajlati viszonyok között is. Az építést e napokban fejezik be, értéke 480 000 korona. HESS JŰZSEF, Karlovy Var* ÜJ SZÖ 6 *1965. szeptember 22,
