Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-30 / 271. szám, csütörtök

PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE Slta a Nagy Boulevard-on Nyár végén Párizs nem a pá­rizsiaké. Elárasztják a turisták. A Notre-Dame körül, a Szajna partján, az Eiffel-torony előtt, de még Párizs „legpárizsiabb" körút­ján: a híres Nagy-Boulevard-on is csaknem több idegen sz»t hallani, mint franciát. „Szeretek a Nagy Boidevard-on kószálni! Hisz' annyi, de annyi itt a látnivaló..." — énekli sanzon­jában Yves Montand. Szegődjünk hát egy turistacso­port nyomába, kövessük e város­nézőket a forgalmas Nagy Boule­vard elejétől a végéig és élvezzük mi is a látványosságokat. A Champs Élysées (felvételün­kön) rideg pompájának, vagy a külvárosok szelid bájának nyomát sem találjuk e bulváron. Inkább a szolid, jó ízlés nyomát viseli és valami teljesen egyéni, sajátos hangulata van. Fénykorát a Nagy Boulevard a múlt század végén él­te. Tekintélyéből némileg vesztett a Champs Élysées kiépítése óta, de élénk forgalmával, szórakozó­helyeivel és fényes áruházaival to­vábbra is a pezsgő nagyvárosi élet főútvonala. A bulvár a régi és a modern Párizst választja el egymástól. Ha­talmas ívben húzódik a hajdani erődítmények helyén, a Bastille­tői a Madelelne templomig, Szaj­na jobb oldalán. Hossza négy és fél kilométer. Kiindulópontja a Place de la République, (Köztársa­ság-tér), Párizs egyik fontos út­kereszteződése. E nagy áruházak­kal, vendéglőkkel, és kávéházakkal körülvett tér közepén 15 méter magas szobor (a Morice testvérek müve) hirdeti a köztársaság di­csőségét. A talapzaton látható dombormű Dalou alkotása. A hatóságok betiltották a gyüle­kezést ezen a téren. De a tilalom előtt általában innen indultak el a tüntetők, vagy itt értek véget a nagy tömegfelvonulások. A Bour­se du Travail (Munkatőzsde), a szakszervezetek székhelye, egyéb­ként itt van a tőszomszédságban. Vágjunk hát neki a nagykörút­nak, melynek itt, az elején Boule­vard St. Martin a neve. Baloldalt találjuk a Caveau de la République (Köztársaság-pince j kabarészínhá­zat, a sanzonénekesek színpadát. A körűt még szűk ezen a részén. Véres harcok dúltak itt egykor, III. Napóleon hatalomra jutása idején. Az autók hosszú sora hömpö­lyög az úttest mindkét oldalán és torpan meg hirtelen, valahányszor felvillan a jelzőlámpa vörös fénye. Nyáron aránylag zavarmentes itt a közlekedés. Ám máskor a csúcs­forgalom idején oly nagy a torló­dás, hogy a gépkocsi alig haladhat gyorsabban, mint a gyalogos. Íme az Abigu, majd a Forte St. Martln-sztnház, ahol Edmont Ros­tand hallhatatlan Cyrano de Ber­geracja és Chanteclerje került el­ső ízben bemutatásra. Itt tapsolt esténként a közönség hosszú éve­ken át Sarah Bernhardtnak, a híres tragikának. A most következő „miniatűr diadalív", a „csupán" 17 méter ma­gas Porté St. Martin /Szent Már­ton kapu) lö74-ben épült. Párizs annak idején csak eddig terjedt. Kissé arrébb megtaláljuk „na­gyobbik testvérét", az 1672-es év­ből származó, 23 méter magas Por­té St. Denis­1 (Szent Dénes-kaputl. Boltíve alatt húzódik a Párizst észak-déli irányban átszelő képze­letbeli tengely. Baloldalt a távolban a központi vásárcsarnok látható, s közelebb a nagykörúthoz, melynek itt már Boulevard Bonne-Nouvelle a neve, a szövetkereskedők negyede. Az est beálltával itt piszkos kis szál­lók előtt nők kínálják magukat. Ez rontja a negyed jó hírnevét. Jobboldalt, a Bonne-Nouvelle új postával körülbelül egymagasság­ban a le Mayol balett-színpad. Fő attrakciója a meztelen táncos­nők. A nyers erotikának általában több szerepe jut, mint a táncnak. Ezt a „párizsi érdekességet" csak a vidékiek és a külföldiek láto­gatják. Párizsi ide be nem igen teszi a lábát. Egyre csinosabb boltok kínálják áruikat a nagykörút Boulevard Poissonntére nevű szakaszán. Lát­szik rajtuk a gyakori tatarozás. Ki is néznék innét azt a kereskedőt, aki boltját tíz év óta nem hozta rendbe! A legutóbbi években erre­felé a házak homlokzatát is újból vakolták. A bulvár így mintha meg­fiatalodott volna. Jobban illik rá a takaros új köntös, mint a pati­na, amely házfalait bevonta. Most már szinte egymást köve­tik a mozik, színházak, kávéházak, vendéglők és nagyáruházak. Min­den egyes kirakat az ízléses ren­dezés valóságos remekműve. A rendezők szinte kimeríthetetle­nek ötletekben. Egy kitűnő szabá­sú, divatos tergál ruha merész vo­nalait például úgy juttatják még jobban kifejezésre, hogy egy ré­gi kocsikerék melett helyezik el. Egy zakő tartósságát úgy sejtetik, hogy régmúlt idők fegyvereit he­lyezik melléje. A kávéházak a bulvárra nyílnak, s a teraszokon most többnyire tu­risták ülnek. Déli tizenkettő és kettő között azonban a közeli ban­kok, biztosítóintézetek és kereske­delmi vállalatok tisztviselői térnek be ide egy kávéra, vagy egyéb frissítőre. Ilyenkor, az ebédszünet idején, Párizs mintha felengedne feszültségéből, és a bulvár is meg­élénkül. Mintha most a kirakatok és a kávéházi teraszok bámulnák a járókelőket. Űtunkon most az Humanité épü­letét köszöntjük. Itt áll szemben a REX-szel, Párizs egyik legszebb filmszínházával. A Boulevard Poissonniére-re nyí­ló átjárók kis boltjaiban tömér­dek az érdekesség. Emléktárgyai?, antik bútor, játékszer, postabélye­gek gyűjtők részére stb. itt olykor méltányosabb áron kaphatók, mint az áruházakban. Átkelünk a Montmartre-utcán. A nagykörút Itt kettéoszlik. Egyik ágán, a Boulevard Haussmanon folytatódnak a nagyáruházak. Mi azonban másik ágát, a Boulevard des Italiens-t követjük s az Opera felé indulunk. A múlt század vé­gén diadalmaskodó nagyburzsoázia építette mutatós bérházak válta­koznak itt szép mozikkal és nagy banképületekkel. Az Opéra-Comtque fogad ben­nünket mindjárt a Boulevard des Italiens elején. Számos, világsi­kert arató darab került itt első ízben bemutatásra. Most már jóval gazdagabb, előkelőbb városnegyed­ben járunk. Erről tanúskodnak a Napolitatn és a Café de la Paix elegáns kávéházak borsos árai. A Place de l'Opéra-ra érkez­tünk. Jobboldalt van a Garnier mérnök alkotta Zene- és Táncaka­démia. Kevert stílusú épület, en­nek ellenére is hatásos és nem kevésbé tetszetős az Operaház épü­lete, ahol már sok híres művész lépett fel. A Place de l'Opéra-tói több út­vonal vezet a Szajna felé. A bul­vár a szép áruházak sorfala kö­zött a Madelaine-templom felé for­dul. Ezen a szakaszán a fő attrak­ció az Olympia, Párizs legkedvel­tebb zenés revtiszínháza. Jobbról nyílik a Rue du faubourg St. Ho­norée. Ez az előkelő női divatsza­lonok birodalma. Itt találjuk a kö­zelben a köztársasági elnök szék­helyét: az Elysée palotát is. És amikor elérünk a Madelaine­templom antik, görög világra em­lékeztető falaihoz, véget ér sé­tánk a világ egyik leghíresebb útvonalán — a párizsi Nagy Boule­vard-on. Lesz-e párbeszéd katolicizmus és marxizmus között? E NAPOKBAN MEGNYÍLT az egye­temes zsinat utolsó ülésszaka. Fel­adata, hogy végleg döntsön azok­ról a fontos kérdésekről, amelyek­ben az előbbi ülésszakokon a zsi­nati atyák nem tudtak megegyezés­re jutni. Ezek a kérdések a követ­kező három nagy csoportba sorol­hatók: s vallásszabadság; az egy­ház és a nem keresztények viszo nya; az egyház helyzete a modern világban. A zsinat mostani ülés­szakának döntésétől függ az a fon­tos kérdés is, hogy sor kerül-e a katolikusok és marxisták közötti párbeszédre. A PÁRBESZÉD KEZDEMÉNYEZÉSE Ismeretes, hogy az elhunyt XXIII. János pápa kezdeményezte a nem hívőkkel, és így a marxistákkal is folytatandó párbeszédet. XXIII. Já­nos kezdeményezésekor abból In­dult ki, hogy a katolicizmusnak is egyre jobban kell arra törekednie, hogy ideológiájában közeledjék a földi valósághoz, és e törekvések szintjén lehet helye a katolicizmus és a marxizmus, illetve kommu­nizmus közötti párbeszédnek is. XXIII. János pápa számba vette azt a tényt ls, hogy a társadalmi fejlődés és a tudományos-technikai haladás adott szakaszában nem le­het megsemmisíteni a szocializ­must. Ha pedig a szocializmus rea­litás, akkor figyelembe kell ven­ni ezt a realitást. XXIII. János pápa kezdeménye­zése az egyház körében korántsem lelt egyértelműen helyeslésre. A reformokat kívánó többség azonban helyesléssel fogadta a pápának a párbeszédre vonatkozó kezdeménye­zését. Leghatározottabban Alfrlnk holland bíboros fejezte ki ezt zsi­nati felszólalásában. „Napjainkban mindenütt terjesz­tik az ateista és marxista eszméket. A kereszténységgel nyilván nincse­nek összhangban. Azonban ne felejt­sük el, hogy a szeretet minden jó­akaratú emberrel szemben kötelez bennünket. Sokan belépnek a kom­munista pártba, nem filozófiai taní­tása miatt, hanem a társadalmi Igazsága miatt. Felesleges a mar­xista kommunizmus újbóli elítélése, noha közölünk sokan szorgalmaz­zák. Miért? Mivel már sokszor meg­történt ez, és céltalan a megismét­lése. Ez nem változtat a dolog lé­nyegén... Ne felejtsük, hogy az elméleti materializmusnál nagyobb veszélyt jelent a mai gyakorlati materializmus, mert még gyorsab­ban terjed, és híján van minden­nemű' idealizmusnak. Az illetékes emberek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen elítélés meddő, és nem megyünk vele semmire. Csupán megerősíti az ateistákat ateizmu­sukban. Ezzel szemben — a pár­beszédnek lehet jelentősége ... Te­remtsük meg tehát ennek feltéte­leit ... Mások *— ezek kisebbségben van­nak, és a konzervatív irányzat hí­veiből regfutálődnak az Ideo­lógiák gyökeres különbségére hi­vatkozva ellenvetik, hogy az Ilyen párbeszéd a saját (katolikus) el­vek feladását és az ellenfél módsze­relnek átvételét jelentené. A PÁRBESZÉD ÉRTELME Tény, hogy a marxizmus és a ka­tolicizmus (s általában minden vallás) között filozóflailag, eszmei­leg alapvető ellentét áll fenn a világ magyarázatában. A párbeszéd ezért nem vezethet arra, hogy ez az elvi ellentét elmosódjon, viszont ez az elvi ellentét nem teszi le­hetetlenné a párbeszédet. A párbeszédnek elsősorban a Je­lenkori történelem sürgető és drá­mai problémáira, azaz a gyakor­lati feladatokra kellene irányulnia. Ámbár elvi vonalon ls találhatók érintkezési pontok a marxisták és a haladást igénylő keresztények kö­zött. A végső kérdésekben, a világ lé­nyegének és az ember céljainak ér­telmezésében csakugyan alapvető különbségek vannak a marxizmus és a kereszténység között. Minda­mellett gyakorlati és elvi problé­máknál ls nyílik bizonyos lehetőség párbeszédre, a nézetek konfrontálá­sára és egymás jobb megértésére. Különösen a béke és a társadalmi haladás érdekében folytatandó együttműködéssel kapcsolatos kér­désekben. XXIII. János pápa egyik nagy ér demét éppen abban kell látni, hogy a doiktrinális különbségek fenntar tása mellett lehetségesnek tekin­tette az együttműködést olyan tár sadalmi mozgalmakkal, melyek nen< a kereszténység ideológiájára épül nek, de elősegítik az emberiség békéjét és haladását. Hiszen a mar­xistáknak és a katolikusoknak gyak­ran a jelenlegi világ által felvetett ugyanazon problémákkal kell meg­birkózniuk, sőt, bizonyos mértékig máris ugyanazon problémákkal bir­kóznak. Milyen lehet tehát a párbeszéd értelme mindezek alapján? Nyilván oly feladatok és problémák meg­tárgyalása, melyek az emberiség békéjét, jólétét és társadalmi ha­ladását szolgálják, s amelyekben a hívő és nem hívő emberek sa­ját létérdekeik alapján egyetérte­nek. Az Ilyen feltételek közt folyta­tott párbeszéd egyre bővülhet a kö­zös munka és a közös eredmények talaján, és az egész emberiség elő­rehaladásának fontos tényezőjévé válhat. A PÁRBESZÉD KILATASAI A párbeszéd XXIII. János pápa szívügye volt, és ezért nagyon szor­galmazta. Utódja, VI. Pál pápa megválasztása előtt és utána is, a XXIII. János pápa által hirdetett eszmék hívének vallotta magát és a párbeszéd gondolatát sem vetet­te el. Ennek alapján létesítette Kö­nig bécsi bíboros hercegérsek veze­tésével a „Nem hívők titkárságá­nak" hivatalát. Ez a titkárság — a megalakulás után kiadott nyilat­kozata szerint — arra hivatott, hogy tanulmányozza a nem hívők gondolkodásmódját, szellemiségét, összegyűjtse és bíráló tanulmány tárgyává tegye az ateizmusra vo­natkozó dokumentumanyagot. Mind­ezt pedig azért — a nyilatkozat szerint —, hogy felkészüljön a nem hívőkkel való későbbi párbeszédre, és nem célja, hogy „szent háborút" indítson az ateizmus ellen. A titkár­ság már megbeszélést folytatott a polgári ateistákkal, később pedig állandó kapcsolatba lép a nemzet­közi marxizmus különböző • irány­zataival. Maga a titkárság létesítése ls mutatja, hogy a pápa tudomásul veszi az ateizmussal folytatandó párbeszéd elkerülhetetlenségét. De ugyanakkor nem hagyható figyel­men kívül az a körülmény sem, hogy VI. Pál pápa az „Ecclesiam suam" enciklikájában „nagyon problematikusnak, ha éppen nem lehetetlennek" mondja az ateista ideológia képviselőivel való párbe­széd távlatait. A zsinat harmadik és mostani ne­gyedik ülésszaka között néhány olyan elgondolkoztató jelenség mu­tatkozott, melyek a párbeszéd ellen irányuló akciókra vallanak. Első­sorban az tapasztalható, hogy az egyházvezetők körében kísérletek folytak a reformokat kívánó szárny szószólóinak lecsöndesítésére, visz­szaszorítására. Ez oly erővel és oly mértékben folyt, hogy már olyan hangok hallatszottak, melyek sze­rint az újításvágyók órája lejárt. Maga VI. Pál pápa kifejezésre juttatta bizonyos ellenzését az újí­tókkal szemben, amikor néhány héttel ezelőtt nyíltan elítélte azo­kat, akik „le akarják rombolni az egyházat", hogy aztán újraépítsék, A pápa nem hagyott kétséget afe­lől, kiket ért rajtuk. A párbeszéd elleni támadás túlhaladja egyes or­szágok kereteit, és már általáno­sabb irányzattá vált az egyházban. Minek tudható be ez a pálfordu­lás? Nyilván több körülménynek. Egyike a jobboldali katolicizmus megerősödése. Hitbeli kérdésekben ugyan a katolikus számára semmi­féle jobb- vagy baloldal nem létez­het, de társadalmi és politikai kér­désekben észlelhető baloldali és jobboldali katolicizmus. A jobbolda­li katolicizmus megerősödése pe­dig az általános nemzetközi helyzet romlásával hozható kapcsolatba. Figyelembe kell venni, hogy XXIII. János pápa tevékenységének kibontakozása a nemzetközi élet fejlődésének arra a szakaszéra esett, amikor a nyugati hatalmak Kennedy elnök személyében új po­litikával próbálkoztak. Kennedy el­nöknek az a felismerése, hogy a békés egymás mellett élés elkerül­hetetlen az emberiség fennmaradá­sa érdekében, találkozott XXIII. Já­nos ebbeli kívánságával, s lehető­vé tette a pápa új irányvonalának kezdeményezését. Azonban azóta romlott a nem­zetközi helyzet — különösen a vietnami háború óta —, és ez a konzervatív, Jobboldali erők pozí­cióját erősíti az egyházon belül. Ha nem is szabad túlságosan köz­vetlen kapcsolatot keresni a nem­zetközi helyzet és a katolikus egy­házon belül kialakult helyzet kö­zött, még sem volna helyénvaló, ha az objektív ténymegállapításkor figyelmen kívül hagynánk ezt a körülményt. UGYANAKKOR, amikor rámuta­tunk a párbeszéd ellenzőinek erős táborára, figyelembe kell venni azt is, hogy olyan nem jelentéktelen erők is vannak és hatnak a kato­licizmuson belül, melyek az egyház megújhodása egyik feltételének tartják a pem hívőkkel, különösen a marxistákkal való párbeszédet. Most már a zsinaton a sor, hogy kimondja a végső szót a párbeszéd kérdésében. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD AUSZTRIA déli részéből Ismét nagyméretű áradásokat jelentenek. Guattringban a víz az épületek első emeletéig ér, több száz személyt kellett kilakoltatni. NOVÝ SMOKOVECEN október 4—6 között megrendezik a munkaorvos­tan időszerű problémáival foglalko­zó kilencedik országos kongresszust. A RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK legnagyobb gyártója az NDK-ban, a Stern-rádló­üzem Sonnebergben. Kedden készí­tették el a gyárban a hárommillio­modik rádiókészüléket, melyeknek csaknem a fele exportra készült. AZ NSZK különböző rádió-stúdiói­ban csehszlovák szerzők hat drá­máját vették fel hangszalagra az utóbbi két évben. FELHŐSZAKADÁS következtében Honduras déli partvidékén 15 sze­mély vesztette életét. Lehetséges, hogy több ember esett áldozatul, de holttestüket a víz a tengerbe so­dorta. A BRATISLAVAI Komenský Egye­tem természettudományi karának három antropológusa tegnap az Egyesült Arab Köztársaságba uta­zott. A CSEHSZLOVÁK FILM a cseh­szlovák—szovjet barátság hónapja alkalmából bemutatja Karel Kachy­ňa rendezéséhen Éljen a köztársa­ság című filmet 630 SZEMÉLY VESZTETTE ÉLE­TÉT a Fülöp-szigeteken a Taal-tűz­liányó kitörése következtében. Az el­tűnt személyek száma Ismeretlen. A sziget kllakoltatása tovább folyik, de a mentési munkákat megnehe zttl a fekete füst, amely az egész rerületet elárasztotta. ROBBANÄS TÖRTÉNT az Azúr ha ditengerészeti támaszponton Buenos Aires-tól 400 km-re délkeletre. Négy munkás és három nő életét vesz­tette. A NOVÉ MESTO NAD VÄHOM-I távközlési szaktanintézetben ebben az iskolaévben lányok részére is kezdődött tanfolyam, akik a hadse­regben akarnak dolgozni. A tanulá­son kívül a lányok egyszerű kato­nai kiképzésben is részt vesznek. A CLUB MEDITERANEÉ francia turistaszervezet tengeri társasuta­zásokra bérbe vette az Ivan Fran­ko szovjet személyszállító hajót és annak 150 tagú személyzetét. A szov­jet hajó ez év decemberétől 1966 márciusáig 10 társasutazást rendez a Földközi- és a Karib-tengeren. A ČEDOK VENDÉGEKÉNT Cseh­szlovákiában tartózkodott M. Koen asszony, aki a júliusban Schevenin­gen holland tengerparti fürdőhelyen a csehszlovák hét alkalmából ren­dezett Mit tud ön Csehszlovákiáról című versenyben győzött. jlRl TRNKA és az ifjúsági köny­vek csehszlovák rajzmüvészei cím­mel kiállítás nyílt meg a belgrádi kultúrközpontban. 15 VIKEND és öi többnapos kl­rándulőntat készített elő a Čedok a jövő évben Csehszlovákiába érkező motoros turisták részére. Az egyes útvonalak az NSZK és az ausztriai határátkelőknél kezdődnek és vég­ződnek. A SVÉD RENDŐRSÉG figyelmez­tetésére letartóztatták Nyugat-Ber­linben John Gemforst, aki több éven át a nyugatnémet gyermekek részé­re a nyári szünidő alatt Svédország­ban közvetített üdülési lehetőséget. Most azonban megállapították, hogy a gyermekek üdültetésén kívül igé­nyes szeretőivel jobban törődött. Az összeg, amelyet elsikkasztott, több mint egymillió márka. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA biológiai kutatóintézetének és a Német Tudományos Akadémia farmakológiai intézetének dolgozói tegnap együttműködésről szóld egyezményt írtak alá. C] SZŐ 4 *1965. izeptember 30,

Next

/
Oldalképek
Tartalom