Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-04 / 245. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. SZEPTEMBER 4. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 245. szám Ára 50 fillér TELJESÍTETTÉK TERVFELADATASKAT A košicei Szlovák Magnezit Üzem dolgozói augusztusi tervfeladataikat Jelentékenyen túlteljesítették. A bányákban a szabadságolások és a védnökség egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott segítség ellenére is 6500 tonna nyersmagnezitet Jövesztettek terven felül. A portland cement termelési feladatait 101.3 százalékra teljesítették. Még a legkeresettebb gyártmányukból, a tűzálló téglából gyártottak 520 tonnával többet, mint amennyit az augusztusi terv előírt. A magnezitipar dolgozói tehát munkasikerekkel ünneplik az idei bányásznapot. GYÁRTMÁNYAINK A LIPCSEI VÁSÁRON Az idei őszi lipcsei vásáron Csehszlovákia lesz a legnagyobb külföldi kiállító. Tizenegy külkereskedelmi vállalatunk cikkei csaknem 1800 négyzetméter területet foglalnak. Először állítunk ki az idén népművészeti tárgyakat és iskolai segédeszközöket. A lipcsei vásár látogatóinak alkalma lesz megtekinteni a csehszlovák textilipar termékeinek egész sorát is. A Motokov villanyés gáztűzhelyeket mutat be, a Ligna új bútorokat és hangszereket. A vásáron bemutatják a jabloneci nemzetközi bizsutéria-kiállítás legszebb darabjait it. Romon pórt- és kormányküldöttség Moszkvában Moszkva (CTK) — Tegnap Nicola Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével román párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Apostol, Alexandru Birladeamu, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Paul Niculescu-Mizil és Manea Manescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárai, valamint további vezető személyiségek. A küldöttség az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására érkezett Moszkvába. A vnukovót repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Nikolaj Podgornij, Alekszander Szeljepin és további vezető személyiségek üdvözölték a román küldöttséget. A fogadtatáson jelen voltak a diplomáciai testület tagjai és sokan a város lakosai közül. Görögországban nem sikerült megoldást találni EGY BÁNYAVÁROS FEJLŐDÉSE Huszonöt évvel ezelőtk jövesztették a novákyi szénbányákban az első 86 tonna szenet. Ma már a jövesztés mennyisége naponta több mint 6500 tonna, és Nováky biztosítja a szükséges tüzelőanyagot Szlovákia legnagyobb villanytelepe, a Zemianske Kostolany-i erőmű számára. A városban a felszabadulás óta 476 millió korona ráfordítással három korszerű bányaüzem épült. 1940-ben, amikor megkezdték a fejtést, Novákynak 1288 lakosa volt, és ezek közül 148 dolgozott az iparban. [elenleg Nováky 8800 lakosa közül 5900 dolgozik a bányában és az ipari üzemekben. 670 új lakásegység és több száz családi ház épült a közeli Prievidzában a bányászok számára. Athén (CTK) — A görög koronatanács csaknem hétórás ülése eredménytelenül ért véget. Papandreu volt miniszterelnök továbbra is az új választások kiírását követeli. Konstantin király és az ülés többi résztvevője ellenzi a választásokat. Kannelopulosz, az ERE jobboldali párt vezetője kijelentette az újságírók előtt, hogy beleegyezik a választások azonnali kiírásába azzal a feltétellel, ha a választásokat kiíró kormányt az ő pártja alakít/a. A görög koronatanácsnak nem sikerült kiutat találnia a súlyos politikai válságból. Az Associated Press ezzel kapcsolatban megjegyzi: Konstantin király az alkotmány értelmében folytathatja a miniszterelnökök kinevezését, ezt azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A parlament ma csak Papandreura szavazna. Ö rendelkezik ugyanis a parlamentben a többséggel, és amíg f f megtartja jelenlegi helyzetét, a király tehetetlen. Az amerikai hírügynökség szerint érezhetően csökkent a turistaforgalom — mely nagyon fontos a görög népgazdaság szempontjából — a kereskedelmi forgalom, és az egész nemzetgazdaság veszélyben van. A görög kereskedelmi körök szerint, ha a politikai helyzet nem oldódik meg, tovább romlik a gazdasági helyzet. Az athéni Glória Színházban csütörtök este nyilvános tiltakozó nagygyűlés volt, melyet a Demokratikus Jogászok Szövetsége hívott össze. A gyűlésen mintegy 2500 személy vett részt. A gyűlés után a színház előtt több ezren csatlakoztak hozzájuk, és a tüntetők száma elérte a több tízezert. Király ellen és Amerika-ellenes jelszavakat kiáltoztak és szabad választásokat követeltek. r • * r t r ' i Katonaság szá'lta meg a bolíviai ónbányákat La Paz (CTK) — A bolíviai katonai junta parancsára katonaság foglalta el Cataviban és Huanuniban a bányaközpontokat. A junta ezzel meg akarja akadályozni az általános sztrájkot, melyet szeptember 8-ra hirdettek tiltakozásul a bányászvezetők letartóztatása, a bérek leszállítása és az elbocsátások ellen. A katonai junta, élén Barrientos tábornokkal és Ovando tábornokkal azt állítja, hogy az országba visszatértek a kommunista vezetők, akik zavargásokat akarnak szítani. Szigorú megtorlással fenyegetik a bányászok tiltakozó mozgalmának részvevőit. Kasmírban folytatódnak a harcok PAKISZTÁNI ÉS INDIAI REPÜLŐGÉPEK LÉGICSATÁJA London (CTK) — Kasmírban, az indiai-pakisztáni határon légi csata volt, melyben mindkét fél több repülőgépet vesztett. Az indiai légvédelem két amerikai gyártmányú pakisztáni repülőgépet lelőtt. A pakisztáni csapatok leszállásra kényszerítettek egy indiai gépet és két továbbit megrongáltak. Srinagarból érkező hírek szerint csütörtökön pakisztáni repülők bombázták Jakurian falut, ahol a bombák egy templomra estek. 30—40 ember életét vesztette. A pakisztáni kormány szóvivője bejelentette, hogy a kormány tanulmányozza U Thant, ENSZ-főtitkár tűzszünet! felhívását. S

zögezzük le: a nyári árvíz elvonult, s többé-kevésbé Ismét szilárd a talaj lábunk alatt. Az emberfeletti erőfeszítés, hősi helytállás, a nagy katasztrófa Idején, a megpróbáltatások óráiban — bármennyire furcsán hangzik — a humornak is volt helye. Még a legnehezebb pillanatokban ls adódott Itt-ott egy-egy kedves ep'lzód, amely megmosolyogtatott minket és segített abban, hogy könnyebben elviseljük a nagyon is szomorú valóságot. Jól esett Időnként a melengető derű, jó volt ráeszmélni, hogy nehéz körülmények között is tudunk hinni, bízni, nevetni. Orvosi élményeim közül elmondanék egyet. A helyi szervek dolgozói az evakuálás idején házról házra járva gyűjtötték azon polgártársak elmét, akiket csak mentőkocsival lehetett szállítani. Aztán zsebemben a címekkel elindultunk a betegekhez, akik a cédula szerint — moz- lotta, hogy valaki bejött, dúlni sem tudnak. Szégyell- Ugyanúgy a felesége sem. tem is magam kissé, mert Illően köszöntöm őket, de hisz milyen az a pásztor, erre sem reagáltak. Még äki a jáfcü AZ ÖREGSÉG OPTIMIZMUSA ismeri. Egy-két „tehetetlen beteg"-et közben meggyőztünk arról, hogy mentőautónkat mentesítheti, vagyis nem szorul rá a menekülés során, s megkönynyebbült lélekkel hajtottunk a következő címre. Most házaspárról volt szó. A férj 92, a feleség 87 éves, ez állt a hatósági Jelentésben. A ház kiskapuja zárva volt. Nyitott ablakából jól hallatszott a kukoricamorzsolás Ismert „zenéje". A nagykapun át bementünk az udvarba, onnan pedig a lakásba. Már a „morzsolgató beteg" mellett álltam, aki még mindig nem halszöntöttem a bácsit, s elmondtam, hogy a kitelepítés ügyében jöttem. — Jé, nini, a doktor úr .. — mosolyodott el. — Mit akar? Kitelepíteni?! Metftőkocsival csúfolkodni.. ? Abból aztán semmi sem lesz. Mi az anyjukommal nem megyünk... — bizonygatta a süketek teljesen színtelen hangján. Ami víz idejön, azt megiszom, de akkor sem megyek. 99ben itt folyt a házunk előtt a Duna, de mi akkor is itt maradtunk. Mindezt hihetetlen Jókedvvel, széles, derűs mosollyal a rózsás-piros arcán, harsogó optimizmussal bizonygatta a kilencvenként éves kitelepítendő. Igen megtetszett nekem a kedves öreg, és leültem melléje. íme, egy embertársunk, 92 éves, mindössze két foga hiányzik, süket, rózsás arcú, a lába, mint két kémény, dagadt a rossz szívműködéstől, de ő zavartalan jókedvvel morzsolja a kukoricát. — Kitelepülés...? Ugyan kérem, minek az ... Inkább írjon fel valami jő orvosságot az asszonynak, mert süket a lelkem, mint egy nyugalmazott várágyú, s egész nap csak mutogatunk egymásnak... Igy aztán ez a „kitelepítés" vidám parolázással fejeződött be. Nekem mindenesetre tanúságul szolgált: ha nagyon csüggedőkre akadtam, csak a kedves öreghez Irányítottam őket, mert ő biztosan olt beléjük kellő adag optimizmust ... TÓTH LASZLÖ Látványosság né Ikül jó politika a tömegekre épül, milliókat mozgósít, s az öncélúid ságnak még a látszatát is kerülve embermilliók gondolatainak és érzelmeinek a megnyerésére, a társadalom iránti ragaszkodás g és hűség elérésére törekszik. A politikának ez a vezérelve egyet^•^^WS len társadalomban sem érvényesül oly mértékben, mint a szocialista rendszerben. Természetes ez, hisz a köz Javát, az egyént és a társadalom Jólétét egyetlen rendszer sem viselte annyira a szívén, mint az ÚJ. Ha az elmúlt éveknek van megszívlelendő tanulsága, ez ma csak politikánkat erősíti, a társadalom és az ember közérzetét Javítja, s megsokszorozza azok számát, akik ezt a politikát magukénak érzik, vallják. A XX. kongresszust követő társadalmi megújhodás hozta magával azt az új korszellemet, mely látványosság, szólamos nagy szavak, álradikalizmus és porhintés nélkül oldja meg a mindennapok jelvetette problémákat, gondokat. A gazdasági és politikai szubjektivizmus s az elméleti dogmatizmus leleplezése — a lenini eszmék győzelme ébresztett bennünket arra, hogy a szocializmus egyetlen Jó politikája: — időben jelvetni és helyesen megoldani a jelmerülő kérdéseket; — az új élet építőit jelvértezni a forradalmi elmélettel; — időben és bátran elvetni az elavult formulákat, ha ezek nincsenek összhangban a megváltozott helyzettel, s tudományosan megalapozott következtetésekkel segíteni az újat. E felismerésig vezető út nem volt ugyan zökkenőmentes, s a megvalósítást illetően sem mondhatjuk, hogy minden mindenütt simán halad, a nyilvánosság odajigyelése, a párt politikáját helyeslő magatartása azonban hovatovább mindennapos gyakorlattá, milliók gyakorlatává teszi a társadalom előrehaladását segítő elgondolásokat. A megújhodás ideién ugyan e tavaszi áradat partokat tisztogató sodrása sok törmeléket, szubjektivista, sőt egyesekben anarchista túlzásokat ts jelvetett, ma azonban már — és ezt megelégedéssel állapíthatjuk meg —, tlsztultább, kiegyensúlyozottabb légkörben vethetünk számot eredményeinkkel, jövőt segítő feladatainkkal, célkitűzéseinkkel. Iliiig társadalmi megújhodás folyamata azzal, hogy a személyi kulA tusz sok hordalékától és lerakódásától megtisztította a feflődés #V útját, a lenini eszmék győzelmét eredményezte: a szocialista de3 mokrácia kibontakozását, a kommunisták és az ország dolgozót>S nax társadalmi-politikai egységét erősítette, aktivitását növelte. Mostani polttikat-nevelő munkánkban épp ez utóbbiakon a hangsúly, ezek képezik munkánk vezérfonalát. A békés építőmunka termelést segítő, népgazdaságot erősítő, s több kulturáltságot, nagyobb eszmei-politikai felkészültséget követelő új igényei mérik ma a hétköznapok gondjait, ezek jelentik a politikai-nevelő munka alapját is. A céljaink eléréséhez vezető utat azonban ma már nem a politikai alapgondolatok jelszavakba súlykolása határozza meg, hanem a meggyőződés, s az alkotó szellemű vita és párbeszéd, mely aztán tettekre, munkára váltja a helyes elképzeléseket. Az új társadalom építésének eszméi ugyanis jámbor óhajok maradnának csupán, ha a dolgozók nem tennék őket magukévá, s munkájukkal nem testesítenék meg. A meggyőzés fontosságát hangsúlyozva távolról sincs szó arról, hogy politikai-nevelő munkánkban mellőznénk az osztály szempontokat, a nép államának érdekeit. A múlt hibáit — az adminisztratív módszereket, bürokratizmust, a tömegek kezdeményezésének lebecsülését és a dolgozók igényei iránti közömbösséget — kigyomlálva azonban ez az egyedüli és legfontosabb fegyver a szocialista eszmék terjesztésére. S ez nem jelent sem meghátrálást, sem megalkuvást. A meggyőzés elsődlegessége mellett a népi hatalom ereje a biztosíték arra, hogy a szocialista rendet megvédje azokkal szemben, aktk e mélyen demokratikus módszereket szívesen „félreértenék". Hangsúlyozni szeretnénk azonban azt is, a vita, a bírálat, sőt a véleménykülönbség nem jelenthet okvetlenül amolyan „nem divatos színt", még akkor sem, ha tüskének érezve olykor kellemetlen ts. A vita és a bírálat pártján állva nem a „dtvať, a kampány szerűség mellett törünk lándzsát, hanem a folyamatosság, az állandó napirenden tartás és az odafigyelés mellett. A

jobb politikai tömegnevelö munka érdekében nemcsak indokolt, de szükségszerű is, hogy minden alakiságot mellőzve helyt álljunk az „eszmék csatájában", s a marxisták biztosságával, türelHHjl mes szóval, érveink erejével — látványosság nélkül — segítsük ' " a szocialista eszmék térhódítását, a pártos alkotó munka eleven szellemének érvényesülését Tudatosítanunk kell azonban azt is, nem tettek helyett vitázunk, mérlegeljük problémáinkat, az előrehaladás útját, hanem a tettek érdekében. A szavak és a tettek összhangja lehet ma már a politikai nevelőmunka igazi értékmérője ts. FONOD ZOLTÁN