Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-28 / 269. szám, kedd

atiinif. „VAKONDOK" - lengyel talajfúró készülék A VASÜTI PÁLYÁK, autóutak vagy más igényes mérnöki alkotások alatti fúrások sok gondot okoznak a szakembereknek. Márpedig gyakran szükség van vízvezeték-, csatorna- és gázcsövek, telefon- és villa­moskábelek vagy egyéb vezetékek áthúzásánál merőle­ges, vízszintes, esetleg ferde tengelyű fúrásokra. Kü­lönös problémát okoz, ha a talaj kevéssé stabil, ami­kor különleges merevltésre vagy egyéb biztonsági megoldásokra van szükség. Nemrégiben egy lengyel találmány vonta magára az egész világ figyelmét, amely nyilván nélkülöz­hetetlen eszköz lesz a vas­úti és úttöltések, utcák és autóutak, repülőtereken a startpályák, kiállítási területek stb. alatt végzendő fú­rási munkáknál. A „KRET", vagyis „Vakondok" nevű talajfúró készüléket már gyártelepek és települések lé­tesítésénél is alkalmazzák, de ugyanúgy Jó szolgálatot tesz a silókban és hányókban is az összeállt anyag szétbontásánál és szellőztetésénél. A „KRET" érvényesülési lehetőségei valóban sokolda­lúak s emellett gazdaságosan dolgozik, gyorsan elvégzi a szükséges mnnkát, nem kell lebontani az úttestek felszínét, nem kell árkokat, Illetve alagutakat ásni, tehát nincs szükség a vasúti vagy a közúti forgalom korlá­tozására. A „KRET" új technológiát vezetett be a talajfúrásban. A lengyel tudományos Intézetekben továbbfolynak a kutatómunkák a talajfúró készülék legkülönfélébb munkákra történő alkalmazási programjának megvalósí­tása érdekében. Külsejével tüzérségi lövedékre emlékeztet ez a furcsa mechanikus „vakondok"; mellső, kúpos része erősen nyúj­tott. Fejrészében (csőrészben") helyezkedik el az ütő-vé­ső rendszer, amely ütéseivel lehetővé teszi az ütő-lyu­•Hmm BBSifV ~ kasztó készüléknek, hogy átfúrja magát a talajon. A percenkénti ütések száma körülbelül 470. A készülék mozgásával szemközti irányban ható ütés­reakciót a készülék testének a talajhoz való súrlódása egyenlíti ki. A talajfúrót sűrített levegő üzemelteti, amely gumicsövön át jut a szelep középső részébe. A „KRET" fúrás közben nem veti maga mögé a földet, hanem a földbe vert karóhoz hasonlóan a talajt oldalra tolja, közben boltozatot alkot és lehetővé teszi, hogy a nyílásba csöveket és kábeleket lehessen behúzni. A készülék külső átmérője 88 mm, hossza kb. 1300 mm, súlya 27 kg, a talajátütés átlagos sebessége 40 méter/óra; a furatok elért átmérői normál végződésű ké­szülék használata esetén 88 mm, speciális kúpos végdarab alkalmazása esetén pedig 115—150 mm. A „KRET" természetesen nem egyetemes talajfúró készülék, nem alkalmas bármilyen talajban végzendő munkára. A sziklás, nedves talaj, vagy a nagy köveket rejtő föld nem biztosítja a tökéletes átütést és a furat egyenestengelyűségét. Az agyag, a homok, a kötött apró kavics ezzel szemben azok közé a talajok közé tartozik, amelyekben a „KRET" különösen megbízhatóan dolgozik, Tekintettel arra, hogy testének oldalfelületére egyenle­tes talajnyomás hat, nem szokott a meghatározott cél­irányától eltérni, viszont előfordulhat, hogy „kimászik" a felszínre, mert a legkisebb talajellenállás Irányába mozog. Ez szorosan összefügg a tervezett fúrás mély­ségével, tehát a készülék feletti talaj mennyiségével és kötöttségével. A talaj felszínétől számított fúrási mély­ségek egyébként homokban 1,5—2,00 m, agyagban 1,0— 1,5 m, kötött kavicsban 1,0—1,5 m, laza kavicsban pedig 1,0—1,5 m között mozognak. MILYEN LESZ A HÁZTARTÁS 2000-BEN? A technika újabbnál újabb vívmányai bőséges anyagot szolgáltatnak ah­hoz, hogy elképzeljük, mi­lyen lesz a világ az „ez­redfordulón" Ez a jóslat annál reálisabb, minél be­avatottabb szakember fej­ti erre vonatkozó nézeteit. Ch. Witting, aki a Westing­house cégnek, az Egyesült Államok legnagyobb ház­tartási cikkeket gyártó vál­lalatnak egyik vezetője, így ecsetelte a tökéletes háztartást a 2000. évben. Költözködés házastól Witting szerint néhány évtized múlva maga a ház is igen mozgékony lesz. A költözők egyszerűen ma­gukkal viszik, ugyanúgy, mint manapság a bútoro­kat, s az új helyen csak rászerelik a szabványosí­tott alapokra. Minden szo­ba egyedülálló egység; nemcsak az ajtók és az ablakok, hanem a villany­és vízvezetékek, antennák, a villamos és elektronikus készülékek kapcsolói ís a falakba vannak beépítve. A szobákat tetszés szerinti nagyságú egységekké lehet összeilleszteni. Az 1—2 szo­bás házhoz újabb szobákat szerelnek, ahogy a család nagyobbodik, s ha a gye­rekek felnőnek ős meghá­zasodnak, magukkal vi­szik a szobájukat is. Minden háznak lesz egy „egészségügyi szobája" is, amelynek falai ibolyántúli sugarakat bocsátanak ki; itt egész éven át napkúráz­hatnak a lakók. A fűtést egyébként nem a mai ér­telemben vett kályhák, hanem hőelemek szolgál­tatják, s ugyancsak a ter­moelektromosság elvén ala­pul a hűtőszekrények mű­ködése is. Ilyeneket már ma ls gyártanak, de 2000­ben már „decentralizáltan" alkalmazzák őket: a kony­hában például hűtőfiókok­ban tartják a különböző élelmiszereket, s ha vala kl éjjel szomjasan feléb red, nem kell kitapoga tódznia a konyhába, mert a szódavizes üveg ott van az éjjeliszekrény hűtőfiók jában. Az edényszekrényben be­épített ultrahang mosogató­gép lesz; evés után he­lyére teszik a piszkos tá­nyérokat, poharakat, az evőeszközt, azután bekap­csolják a készüléket, s a többi már az ultrahang dolga. Ugyanígy tartják rendben a ruhákat ls: le­fekvés előtt berakják őket a tisztítószekrénybe, s reg­gelre minden tiszta és va­salt állapotban lesz. A lakóházhoz még más tisztító készülékek is tar­toznak, így például a re­dőnyök lemezeibe kis ult­rahangkeltő készüléket épí­tenek be, amely a redő­nyök felhúzásakor és le­engedésekor megtisztítja az ablaküveget. Újszerű televízió és mindentudó telefon A televízió természetesen mindenütt megtalálható lesz, de a készülékek kép­ernyői nemigen hasonlíta­nak a maira. Többnyire képek mögé vannak el­rejtve a csaknem papírvé­konyságú képernyők, s csak akkor válnak láthatókká, ha bekapcsolják a készülé­keket, s a kép elmozdul előttük. A telefon valóságos ro­botemberré válik: a lakók távollétében üzeneteket to­vábbít, magnetofonszalagra veszi a bemondott szöve­get, kinyitja a lakóház aj­taját vagy bekapcsolja a villamostűzhelyet a vonat­ról, autóról, repülőgépről adott kódolt utasítás alap­ján, s mire a hívó hazaér­kezik, már kész ebéd vár­ja. A televízlóval kombinált telefon igen sokoldalú sze­repet tölt be a család éle­tében. A Föld körül kerin­gő híradástechnikai mes­terséges holdak lehetővé teszik, hogy az ember köz­vetlen kapcsolatot tartson fenn bármelyik országgal. Ilyen módon valóságos te­levíziós konferenciák le­bonyolítására ts sor kerül­het. A gyerekek számára is a televíziós telefon köz­vetíti az iskolai tananya­got, a művelődni vágyók pedig felhívják a városi könyvtárat, amely egész tanfolyamokat közvetít majd az érdeklődők ottho­nába. A szakemberek évek óta foglalkoznak már a be­épített klímaberendezéssel ellátott ruha tervezésé­vel, s talán már a közeljö­vőben sikerül is megvaló­sítani ezt a sokak által olyannyira várt találmányt. Witting azonban jóslatai­ban még ennél is tovább megy: meggyőződése sze­rint a századfordulón az időjárást ugyanolyan biz­tonsággal lehet majd sza­bályozni, mint a lakóház­ban uralkodó hőmérsékle­tet. S ha az állami idő­Járáshivatal a lakosság ér­dekében úgy intézkedik, hogy a hőmérséklet 2 fok­kal emelkedjen, a levegő nedvességtartalma 3 szá­zalékkal csökkenjen, a szél pedig ne fújjon olyan erő­sen, akkor az ember a ka­bátját a beépített klímabe­rendezéssel együtt nyugod­tan bedobhatja az automa­ta szemét- és rongyemész­tő készülékbe... Utópia-e csupán ez az elképzelés? Távolról sem. Elméletileg megoldott, egyes esetekben azonban még megvalósításra váró ötletekről van szó. S Így van ez jól, mert a képze­letnek, a fantáziának min­dig meg kell előznie a mű­szaki megoldást. A Philips Electrical Ltd. cég egyik legújabb gyártmánya az automati kusan bekapcsolódó televíziókészülék, amelyen előre be lehet állítani a kívánt csatornát és adási időt. A KELET-EURÓPAI IRODALMAK FELFEDEZÉSE A második világháború óta, de különösen az elmúlt tíz év alatt mindenütt lényegbevágón megváltozott a szellemi érdeklődés, a kulturális széttektntés, az Irodalmi tudat. Ebben kétségkívül jelentős szerepe van a nemzetközi kapcsolatok módosulásának és persze a köl­csönös megismerést szolgáló új tájékoztató eszközök elterjedésének. Mindenesetre tényként szökik szembe, hogy olyan országok is, amelyeknek az irodalma és művé­szete eddig jobbára kisugárzó volt, most befogadóvá válnak. Lassan­ként értelmét veszti még az a köz­keletű szólásmondás is, hogy fran­cia az az ember, aki nem ismeri a földrajzot és nem tanul nyelveket. Hiszen épp a francia könyvpiacon egyre-másra jelennek meg vonzó külsejű kiadványok, amelyek szin­te versengve mutatják be az em­beri szellem teremtő munkájának erldig kevésbé ismert, vagy elha­nyagolt területeit. S e megnöveke­dett érdeklődés bizonyítékaként a párizsi egyetemhez tartozó Élő Ke­leti Nyelvek Főiskolájának soha nem volt annyi hallgatója, mint most, természetesen a magyar sza­kon is. A távol-keleti ősi kultúrák feltá­rása mellett sor került már az ed­dig másodlagosnak vélt európai iro­dalmak fokozatos megismertetésére is. Ennek során persze mihamar ki­derült, hogy voltaképpen nincsenek is elsődleges és másodlagos iro­dalmak, s hogy mondvacsinált vá­laszfal húzódott a teremtő és a be­fogadó kultúrák közt, a valóság­ban bőven keletkeztek sajátos ér­tékek, különös szépségek itt is, ott is, — csak érzék kell a meglátá­sukhoz. felmutatásukhoz, megkülön­böztető értékelésükhöz. S lám, az eddig szinte teljesen néma közép- és kelet-európai iro­dalmak is sorra megszólalnak a nagy hangversenyben, s amit hoz­nak, korántsem disszonáns, koránt­sem „másodlagos", mellékes vagy jelentéktelen. Emlékszünk még Jó­zsef Attila fogadtatására, köztudo­mású, hogy hasonló megbecsülés veszi körül a cseh Vítézslav Ne­zval, a jugoszláv Miroslav Krleža és Ivo Andrié vagy a lengyel Wi­told Gombrowicz életművét. A világirodalmi értékrend módo­sulása a múltat is hívebben láttatja. Aligha túlzás, ha úgy véljük, hogy az 1962-ben Gara László példás elő­készítő munkájának eredményeként megjelent magyar költészeti anto­lógia esemény volt e téren. S bár óvakodni kell az elhamarkodott diadalérzéstől (hiszen a magyar iro­dalom iránt megnyilvánuló érdek­lődés elsősorban mégiscsak az em­lített tudatváltozás következménye), kétségtelen, hogy kitűnő barátunk­nak a nem egy ponton vitatható kezdeményezése — a prozódiai hű­ségű versfordítás meghonosítása — korszakot nyitott a francia műfor­dítás történetében, s máris kiváló követőkre talált. Az ugyancsak a Seuil-kladőnál s egyébként a Gara László meg Pler­re Emmanuel szerkesztette sorozat második köteteként most megjelent lengyel költészeti antológia (An­thologie de la Poésie polonaise, 1965) programszerűen folytatja a magyar kötet irányelveinek meg­valósítását, nagyjából a fordítók ls ugyanazok — a ma élő és mű­ködő francia költök derékhadának legjobbjai — akik a magyar ver­sek átültetésénél ls közreműködtek. Maga az antológia minden ár­nyalatra ügyelve, gazdagon és vál­tozatosan mutatja be a lengyel köl­tészet múltbeli értékeit s a jelen­leg ható főbb irányok kiemelkedő, jellegzetes termékeit. Igaz, Con­stantin jelenski, a kötet gondozója, inkább támaszkodhatott előzmé­nyekre, mint Gara László a ma­gyar antológia szerkesztése során. Főleg a múlt században, a szabad­ságharcok emigránsai tüntető ér­deklődést keltettek már a lengyel dolgok iránt, s a két háború közt is élőnk volt a francia—lengyel kul­tui'cílis kapcsolat. E kettős hagyo­mány eredményeként áll Párizs egyik forgalmas terén Bourdelle megható Mickiewicz-szobra, amely a jövőtől vajúdó nyugtalan Európa vándoraként ábrázolja a lengyel költőt. Mégis, Ilyen méretű és ilyen minő­ségű bemutatása a lengyel költé­szet kincseinek francia nyelven so­ha nem került még olvasók kezé­be. S ugyanígy az irodalomtudo­mányban is nemrég készült el és hivatalos támogatással jelent meg Maxime Hermán professzor rend­szerező feldolgozása a lengyel iro­dalom egész fejlődésének történe­téről. (Histórie de la Littérature polonaise, 1983). \Aéltán beszélhetünk hát felfedez ésről, eddig kevéssé ismert szellemi területek feltárásáról és gondos bemutatásáról. Európa népeinek értntkezésében, értékeik cseréjében, kölcsönös megbecsülésük erősödésé­ben talán ezzel új időszak kezdődik. DOBOSSY LÁSZLŰ A BRATISLAVAI Szlovák Filhar­mónia tegnap különvonattal Peru­giába utazott a Sagra Musicale Umbra nemzetközt fesztiválra. A CSEHSZLOVÁK illetékes szer­vek ez év áprilisában megállapo­dást kötöttek a magyar postával, és így ez évben először biztosítot­ták a Balaton környékén a Szlová­kiában megjelenő újságokat és fo­lyóiratok árusítását. Szeptember 28 >—29-ére Bratislavában tanácskozást hívtak össze, melyen értékelik ed­digi együttműködésüket és megtár­gyalják a szlovák sajtó magyar­országi terjesztésének kérdéseit. HAZÁNK ÉPlTŰ VÁLLALATAI au­gusztus végéig 27 534 lakást adtak át. 47 601 lakás van épülőfélben, s ezekből 26 555 lakást még ez év­ben átadnak. VARSÓBAN bemutatták Andrzej Wajda új filmjét a Hamut. A két ré­szes szélesvásznú történelmi filmet Szfetan Zseronszki regénye alapján forgatták. A HONDURASI kormány az ország déli és középső részén pusztító nagy árvíz miatt árvíz készültséget rendelt el. A Rio Grandé kilépett medréből és elöntötte Teguclgalpa külvárosát, eddig hat ember vesz­ítette életét. SCOTT CARPENTER, amerikai űr­hajós rekordteljesítményt ért el, amikor 29 napot és 14 órát töltött egy tenger alatti laboratóriumban. A 62 méteres mélységben elhelye­zett laboratóriumban azt tanulmá­nyozzák, hogyan bírja ki az ember szervezete a viz alatti nagy nyo­mást. A PRENSA LATINA hírügynökség jelentése szerint Mexicalt mexikói városban letartóztatták Gibson ame­rikai mérnököt, az Amerikai Atom­energia Bizottság tagját, akt 34 kg higanyt akart kicsempészni az or­szágból MARIANSKE LÁZNEBAN megkez­dődött a 3. nemzetközt szpektroló­gtai értekezlet, melyen 12 ország 200 tudósa vesz részt. Az ötnapos értekezleten több mint 100 tudomá­nyos beszámolót tartanak. A LENGYEL SAJTÚ jelentése sze­rint a Motoimport lengyel külkeres­kedelmi vállalat és a Leyland Mo­tors angol vállalat megállapodást Irt alá, melynek értelmében az an­gol vállalat gépkocsimotorjait Len­gyelországban is fogják gyártani. A PRAGOKONCERT meghívta Csehszlovákiába a bournemouthi szimfonikus zenekart, az angol Manfréd Mann big-beat együttesét és az olasz D'archi kvartettjét. A zenekarok október első felében lép­nek majd fel. A DUBNICA NAD VÄHOM-l gép­gyárban kétdobos forgó szalagteker­cselö gépet gyártottak. A gépet a Szovjetunióba szállítják, ahol a meg­munkáló hengersoron használják majd. — Ellakhatnánk a szüleim­nél, de sajnos, ők is a szüleik­nél laknak. (Práce J 1965. szeptember 28. * (}lj SZŐ 5,

Next

/
Oldalképek
Tartalom