Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-01 / 242. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságának üléséről SOKOLDALÚAN FEJLETT szocialista társadalmat építünk BRATISLAVA 1965. SZEPTEMBER 1. Szerda XVIII. ÉVFOLYAM 242. szám Ára 30 fillér (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1985. augusztus 31-én ülésezett a prágai Várban. A Központi Bizottság megvitatta JOZEF LENART elvtárs beszámolóját gazdaságunk jelenlegi fejlődéséről, az 1966. évi terv s a negyedik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkálatokról, valamint a tervszerű gazdaságirányítás tökéletesített rendszerének eddigi bevezetéséről. A tárgysorozat második pontjaként ANTONlN NOVOTNÝ elvtárs előadta javaslatát a Központi Bizottság elnökségének Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa egybehívására s előkészítésére vonatkozóan. • • • A CSKP Központi Bizottsága Antonín Novotný elvtárs beszámolója alapján elhatározta a párt XIII. kongresszusának egybehívását és megvitatta azokat a problémákat, amelyekre a kongresszus előkészítésének idején minden pártszerv és szervezet figyelme összpontosul. A CSKP XIII. kongresszusa szervesen kapcsolódik a XII. pártkongresszushoz, amely alapvető feladatként tűzte ki szocialista társadalmunk felvirágoztatását, s a kommunista társadalomba való átmenet előkészítését. A szocialista társadalom felvirágoztatása azt jelenti, hogy sokoldalúan, s a lehető legnagyobb mértékben kell a termelőerők teljes mérvű kibontakoztatása érdekében élnünk a szocialista termelési viszonyok adta lehetőségekkel, s érvényre kell Juttatnunk a szocializmus minden elvét és formáját, mert ebben kell látnunk a kommunista társadalom első fejlődési időszakát. Ez a célkitűzés szervesen összefügg a szocialista országok olyan együttműködésének kibontakoztatásával, amely kezdve a tudománytól s a technikától egészen az egyes termelési ágazatokig fokozatosan felöleli a legszélesebb körű tevékenység lehetőségét. A kommunista társadalomba való átmenet előkészítése azt jelenti, hogy meg kell teremtenünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, amelyre a munka s az élet magas színvonala jellemző. A kongresszus megjelöli azt az utat, amelyen haladva kell biztosítanunk társadalmunk arányos fejlődését a közgazdaság, a kultúra, az ideológia terén, továbbá az életszínvonal emelkedését is, éspedig úgy, hogy legszélesebbkörűen éljünk a szocialista rendszerünk adta előnyökkel, lehetőségekkel. A kongresszus megvitatja, milyen legyen közgazdaságunk fejlődése az 1986-tól 1970-ig tartó ötéves tervidőszakban, és azt is, milyenek legyenek gazdaságunk alapvető jellegzetességei s célkitűzései az 1970 utáni években. A kongresszus teljes terjedelmében vitatja meg az életszínvonallal, a munka- és létfeltételekkel kapcsolatos kérdések összességét, éspedig azzal a céllal, hogy létre lehessen hozni a dolgozók valóban szocialista életkörülményeit. Különös figyelmet szentel mezőgazdaságunk fellendítésének, a mezőgazdasági termeléssel, valamint falvaink társadalmi fejlődésével összefüggő problémáknak. A XIII. pártkongresszus további széles körű s részletes vitájának tárgya a társadalmi felépítmény, az ideológiai munka problémái s a nemzetközi politika kérdései. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a politikai, gazdasági és szakdolgozók széles köre vesz részt e témák feldolgozásában, mert ez lehetővé teszi dolgozóink tapasztalatainak sokoldalú hasznosítását. A Központi Bizottság egyben jóváhagyta a XIII. pártkongresszus tárgyalásainak előkészítéséről gondoskodó munkabizottságok létesítését is. • • • A Központi Bizottság J. Lenárt elvtárs beszámolója alapján megvitatta a jelenlegi gazdasági fejlődést. Megállapította, hogy a tervteljesítés ez idén pozitív jellegű, különösen figyelemre méltó a feladatok terjedelme szerinti túlteljesítése, ami a termelés egyre nagyobb fokú szilárdulását és azt bizonyítja, hogy ebben az évben jobban tudtuk mozgósítani népgazdaságunk belső tartalékait, mint az előző években. Ezt a kedvező fejlődést azonban még mindig megzavarja a múltbeli extenzív fejlődés máig kiható befolyása. Még mindig nem került sor népgazdaságunk szükségleteinek teljes mérvű kielégítésére, ami abban nyilvánul meg, hogy a belpiac nincs kellőképpen ellátva egyes keresett közszükségleti árucikkekkel, hogy elodázódnak a beruházásos építkezések, amelyek így jelentős eszközöket kötnek le, meglassítják, gyöngítik az újratermelési folyamatot. Megnyilvánul ez a külkereskedelmünkre háruló feladatokkal kapcsolatban megállapított fogyatékosságokban is, amelyek nyilván annak következményei, hogy nem kielégítő fokú a gyártmányok, illetve termékek műszaki színvonalának emelése s minőségük tökéletesítése. A Központi Bizottság ezért elsődleges feladatként hangsúlyozza annak szükségességét, hogy helyes irányban kell biztosítanunk a tervfeladatok további túlteljesítését, minél előbb meg kell szüntetnünk a beruházásos építkezéseken észlelt aránytalanságokat, és gyarapítani kell a belkereskedelem, valamint az export számára szükséges szállítmányokat. Jelenleg rendkívül fontos országos feladat a veszteségmentes aratás biztosítása és az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése. A Központi Bizottság azért hangsúlyozza e feladat fontosságát, mert a mezőgazdaság bármilyen vesztesége is meglassítja a mezőgazdasági termelés további fellendítését s a külföldről való behozatalt teszi szükségessé, ami viszont mértéken felül megterheli egész népgazdaságunkat. A Központi Bizottság elhatározta, hogy intézkedéseket foganatosít a munkaidő lerövidítésére, ami azonban egyes munkaágazatok, üzemek konkrét feltételeitől függ, ezenfelül összhangba kell lennie népgazdaságunk lehetőségeivel is. Elvárjuk, hogy ezek az intézkedések egyre nagyobb kezdeményezésre serkentik a dolgozókat, lehetővé teszik belső tartalékaink mozgósítását, hozzájárulnak a gazdaságfejlesztés intenzív jellegének kidomborításához s a kulcsfontosságú ágazatok még nagyobb fokú előnyben részesítéséhez. A Központi Bizottság — ami az 1966. évi tervvel s a negyedik ötéves tervidőszak előkészítésével kapcsolatos munkálatokat illeti — megállapította, hogy a termelő vállalatokban még mindig gyakoriak a helytelen irányzatok. Ezek a vállalatok népgazdaságunk szükségleteinek biztosítását figyelmen kívül hagyva egyre újabb (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának határozata a párt XIII. kongresszusának összehívására Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1965. augusztus 31-1 ülésén elhatározta, hogy 1966. május 24-re összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártjának XÍII. kongresszusát a következő tanácskozási programmal: 1. A CSKP Központi Bizottsága tevékenységéről szőlő beszámoló és a párt további feladatai — előadó Antonín Novotný elvtárs. 2. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentése. Előadja Pavel Hron elvtárs. 3. Vita. 4. A CSKP XIII. kongresszusának határozata. 5. A Központi Bizottság, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság megválasztása. A XIII. pártkongresszus előkészítésével kapcsolatban a CSKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy: a) a CSKP XIII. kongresszusának küldötteit a CSKP alapszabályzata értelmében a kerületi értekezleteken, va lamint a CSKP Prága városi értekezletén a következőképpen választják: Szavazati joggal rendelkező egyetlen küldöttet 1100 párttag után; felszólalási joggal rendelkező egyetlen küldöttet 1100 tagjelölt után; b) a CSKP alapszervezeteinek évzáró taggyűléseit 1966 januárjában és februárjában tartják. E taggyűléseken megválasztják a helyi, az üzemi és járási konferencia küldötteit; c) 1966. március második felében megtartják a CSKP járási konferenciáit, amelyeken megválasztják a CSKP kerületi konferenciáinak küldötteit; d) a kerületi konferenciákat és a prágai városi konfereciát 1966 áprilisában tartják. Ezeken az értekezleteken megválasztják a CSKP XIII. kongresszusának küldötteit. Ezeken az értekezleteken megválasztják a CSKP XIII. kongresszusának küldötteit a csehszlovák néphadsereg és a Belügyminisztérium alakulatai pártszervezeteinek tagjait is. e) 1966 május első felében rendezik Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát. A XIII. kongresszus előkészítése az egész párt, valamennyi pártszerv és szervezet Ugye. Az egész párt valamennyi dolgozóval együtt még több erőt összpontosít szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztése érdekében. A CSKP XIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban a CSKP Központi Bizottsága megtárgyalja a szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztéséről és a párt feladatairól szóló téziseket, amelyeket nyilvánosságra hoznak, és amelyeket az alapszervezetek évzáró gyűlésein és a pártkonferenciákon megvitatnak. A CSKP Központi Bizottsága a CSKP XIII. kongreszszusának előkészítésével kapcsolatban a következő bizottságok megalakítását hagyja jóvá: — a politikai-szervezési kérdések intézésére, — gazdasági kérdések számára, — mezőgazdasági kérdések számára, — az életszínvonal és a szocialista környezet kérdé sei, valamint az ideológiai kérdések számára, — a nemzetközi kérdések számára. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA í'

; J:| MIM |||Ä|ipi ^^^iftV- • illÉSi • ^» jp v ff^^L • > % lA-f, t, Vs . > .. ,: „ , ...Ä-iv , .. w , • f •••• / Uj tanév. — új fe£adata& l—ja a naptárak nem ls jelzik piros betűkkel, ünnep ez a mai nap. ' ' Ünnep, bár a munka kezdetét jelenti. Ám ez a munka oly nagy jelentőségű mind az egyén, mind a társadalom szempontjából, hogy az első lépés, az indulás ünnepi hangulata betölti az egész országot. Kitárulnak az iskolák kapui, megszólal a csengő, anyjuk kezét szorongató elsősök bizonytalan léptet koppannak a folyosókon és harsány örömmel ölelkeznek össze a tavalyi padtársak. S a tantermek ajtajában ott áll a tanító, hogy mosolygó szemmel, simogatással jogadja a gyermekeket. Oj tanév kezdődik, új feladatok várnak ránk. Igen, ránk, szülőkre is, hiszen az ifjúság szocialista nevelése csakis az iskola és a szülői ház őszinte együttműködésével lehet eredményes. Persze vannak olyan szülök is, akik gyermekük nevelését legszívesebben teljes egészében a társadalomra hárítanák, és a tanulmányi eredményekért, az esetleges kudarcért kizárólag a tanítót teszik felelőssé. Ez a magatartás azonban semmiképpen sem egyeztethető össze szocialista társadalmunk elveivel, sem pedig a gyermeknevelés követelményeivel. Szerencsére a szülök döntő többségét nem ez a magatartás jellemzi, hogy ezt mégis megjegyezzük, arra az vezetett, hogy ezt a helyet is felhasználjuk és megemlítsük: a pedagógusok áldozatkész, nehéz munkája több megértést, nagyobb tiszteletet, fokozottabb segítséget érdemel. I Jj tanév kezdődik, amely az eddigieknél is nagyobb követelmél/ nyeket támaszt a tanítókkal szemben. A CSKP Központi Bizottságának múlt év októberi határozata alapján az 1965/66-os tanévben a 9 éves alapiskolákban — ahol azt a JNB jóváhagyja —, áttérünk a differenciált oktatásra. Az oktatás e formája lehetővé teszt a tehetséges tanulók gyorsabb fejlődését, szélesebb körű ismeretek elsajátítását, ugyanakkor elejét veszi kevésbé tehetséges, lassúbb tempójú gyermekek túlterhelésének, felesleges bukásának. Természetesen az alapműveltséget ezek a tanulók is megkapták. A differenciált oktatás — aminek egyik formája az ötödik, illetve negyedik osztályban bevezetett félig szakosított tanítás, már sok helyen szép eredményeket hozott —, az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása megkívánja a pedagógustól, hogy hivatása magaslatán álljon, szilárdan kialakult világnézettel alapos pszichológiai és pedagógiai, valamint módszertani felkészültséggel rendelkezzék. Csak így mozgósíthatja a tanulók tehetségét, képességeit, hajlamait és érdeklődését az oktatási és nevelési célok elérésére. Erre nagy szükség van, mert ma már a tanuló az iskolában nem csupán a nevelés tárgya, hanem e bonyolult, igényes folyamat aktív részvevője. A pedagógus rátermettsége, a tanulók és a tanító között kialakult bizalmas légkör sokban elősegítheti ezen aktivitás kibontakozását. félünk, hogy iskoláinkban az oktatás és nevelés tartalma és módszere valóban korszerű, színvonalas, szocialista szellemmel telített legyen. Ennek érdekében pártunk úgy határozott, a tanítót mentesíteni kell minden olyan me gbízatástól, ami elvonja őt legfontosabb társadalmi küldetésétől. A pedagógus elsősorban az iskolának szentelje munkáját és továbbképzésével törődjék. Hiszen állandó figyelemmel kell kísérnie a rohamosan fejlődő tudományos ágazatokat, hogy a legújabb ismereteket adhassa át tanítványainak. S ami ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül, reá vár a tanulók úgynevezett iskolán kívüli érdekköri tevékenységének szervezése is, ami az új tanévben, a differenciált oktatás bevezetésével különös jelentőséget kapott a nem kötelező tantárgyakkal és idegen nyelvoktatással égyütt. Az utóbbiakra sem a nemzeti bizottságok, sem a szülők nem fordítottak eddig kellő gondot. Amíg az új tanév a 9 éves alapiskolákban a differenciált oktatás jegyében indul, az általános középiskolák előtt az a feladat áll, hogy főiskolai tanulmányokra készítsék fel növendékeiket, mégpedig az új, j természettudományi és humán irányú tanterv alapján. Az a tény, hogy a főiskolák már az 1965/66 os tanévtől főleg az általános középiskolákból jelentkező fiatalok közül választják ki hallgatóikat és hogy az általános középiskolák tanterve is módosult, halaszthatatlanul igényli az oktatás új, hatékonyabb formáinak keresését ebben az iskolatípusban is. Emelni kell a mércét, nemcsak a tananyag tartalmát és terjedelmét illetően, hanem a tanítási módszerekben ts. Az általános középiskolákban az oktatás súlypontja a mai naptól az elméleti munkára tevődik át, s a pedagógus feladata, hogy az ismeretek átadása mellett önálló munkára szoktassa a diákokat. Oj jeladatokat hozott az új tanév és sok helyütt a szokottnál nehezebb feltételek között kell majd e feladatokat teljesíteni. Az árvíz, az elemi csapás következménye, hogy számos községben nem kezdődhet meg a tanítás, illetve a község gyermekei ideiglenesen más városban, bentlakásos iskolában kezdik meg a tanévet. A szülők nyugodtabban válnak meg gyermekeiktől erre az időre, ha jól ismert, szeretett ta nítójuk gondjaira bízhatják őket. S a pedagógusok vállalják ezt a felelősségtöbbletet, igyekeznek védenceiknek minden szempontból pó tolni a szülői gondoskodást. A/jegkezdődött az úf tanév. Kívánjuk, hogy az ünnepi megnyitó lv

l minden ígérete, minden jószándékú fogadalma valóra váljék, hogy az 1965/66-os iskolaévben siker koronázza a pedagógusok, a tanulók és a szülők együttes törekvéséti SKALINA KATALIN