Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-07 / 217. szám, szombat

Losonc

i ÚJ SZÓ A társadalmi összefogásról „Jövőt formáló gondolat, tanuljon meg végre élni.. ." — Ifja egyik versében Ferenci Ferdinánd losonci költő. A költő a jövőt ostromolja, sürgeti, de ugyanaz a költő losonci lakos ls, aki mindennapjait a jelenben élt, s így kénytelen bosszankodni: „Feleségem például nem mer alkonyatkor kisétálni a kultúrpark felé ... Sajnos, Igazat kell adnom neki, akad a városban még olyan, aki a vagány-tempót vonzónak találja ... Olyan Losoncot szeretnék magam körül látni, ahol nem kísértenek a lyukas háztetők és esőcsatornák, ahol az emberek társadalmi életében megmutatkozna a város szeretete és egymás megbecsülése." A város szeretete és egymás megbecsülése — úgy tűnik — „hiánycikk" Losoncon. Erre többen panaszkodnak, sok embert nyugtalanít az, hogy a „csendes kisvárosi harmónia" valahogy nem tud kialakulni a zilált háborús évek óta. Számos véleményt hallottunk erről. A vélemények közös nevezője: a lakosság összetétele igen sokrétű. Ne gondoljuk azonban, hogy a sokrétűség csak nemzetiségi felosztást jelent. Losoncon sokféleképpen „kategorizálják" egymást az emberek, de legfőképpen aszerint, hogy az ember őslakos-e, „föttment"-e, vagy cigány-e. Az őslakos azt mondja: „Mindennek a jöttmentek" az okai, mert őket semmi sem köti a városhoz, nem viselhetik szívükön a város ügyét". A más vidékről ide települt emberek véleménye: „Elzárkóznak előlünk, mt csak „jöttmentek" vagyunk az őslakosok számára. Így nehezen születhet meg a társadalmi összefogás." A cigányok véleménye: „Miért akarnák éppen bennünket kitúrni? Nekünk ls jogunk van úgy és ott élni, mint másnak!" Képtelenség az Ilyesmiben igazságot tenni. Néhány tapasztalatot azonban a „kategorizálással" kapcsolatban közreadhatunk: Láttunk Losoncon őslakost minden erőt megfeszítve a sportélet felélénkítésén, vagy a város szépítésén fáradozni, s láttunk őslakos háztulajdonost, aki „csak azért sem" javíttatja meg a házát, mondván „ha a lakók olyan nagyon akarják, javíttassa meg a nemzeti bizottság". Láttunk Losoncon „jöttmentet" az úf lakások százainak felépítésén szorgalmasan dolgozni (csak a vásártéren rövidesen 112 lakást adnak át), s láttunk, „föttmentet utcalámpát kővel hafigálnl (évente 8000 korona értékben 500 utcai lámpa megy tönkre). Láttunk Losoncon cigány embert a Rafaf Antal vezette építőbrigádban úf vakolatot készíteni a régi házak homlokzatára, hogy szebb legyen a város, s láttunk cigánygyereket idegen bevásárló táskába nyúlni. Láttunk Losoncon fiatalt, aki a szocialista munka úttörője, és láttunk fiatalt, akt duhajságból zsenge díszfácskát csavart ki (évi 200 darab, 10 000 korona értékben). Láttunk öregeket békésen sakkozni a két nyugdífas-ház egyikében, de láttunk egy nyugdíjas nénikét, a várost szépítő virágokból emelt el egy cserépre valót a következő, hangosan ts kimondott „indoklással": „A lopott virág, lelkem, fogan a legjobban". (Évente ezer városi virágcserép tűnik el, összesen 15 000 korona értékben). Befejezésül lenne egy javaslatunk a lakosság „kategorizálásával" kapcsolatban: az eddigi eléggé bonyolult felosztást egyszerűsítsék le, az embereket különböztessék meg aszerint, hajlandók-e és megtesznek-e minden tőlük telhetőt a város szebbé tételére, társadalmi és sportéletének felélénkítésére, a rendbontók megfékezésére (a költő prózai szavaival város szeretetére és egymás megbecsülésére" ), vagy nem hajlandók minderre. Más felosztásnak Losoncon sincs semmi értelme. Vil la m interjú Balázs Aranka, az apátfalvai Poľana textilgyár dolgozója, a szocialista munka úttörője. (Agócs Vilmos felvétele) ÉRDEKES EMBEREK MOZAIK • A losonci járásban az első félévben 137 közlekedési baleset volt, a sebesültek száma 64, az anyagi kár több mint 300 000 korona. A balesetek száma a járásban az országos átlagnál nagyobb. • A városi nemzeti bizottság lakásügyi osztályán 332 jogos lakáskérvény van. Az első félévben 10 igénylőt elégítettek kl, a második félévben 87-en kapnak lakást, főleg azok, akik lebontásra kerülő házakban laknak. • A Losonci és Apátfalvai Üzemek Sportszervezete 940 tagot számlál. A labdarúgócsapat a kerületi bajnokság utolsó helyén végzett, ám az ifjúsági csapat a második helyet szerezte meg. Szép a helyezése a kerületi bajnokságban az ifjúsági női kézilabda-csapatnak (2. hely) és a kosárlabda csapatnak (4. hely). A legjobban a turista-szakosztály működik, amelyben sportmesterek is vannak. • A losonci gépgyárban az üzembehelyezés óta — három év alatt — 435 bányamozdonyt készítettek, többnyire exportra. Az üzem a többi között Indiába, Ghanába, Koreába, a Szovjetunióba szállít bányamozdonyokat. • A losonci könyvtárnak 50 000 kötete van, ebből 16 000 a magyar könyv. Ebben az évben az olvasók 40 224 kötetet kölcsönöztek, ki, úgyhogy az évi 80 000 kö tetre számító kölcsönzési terv teljesítése előreláthatólag nem okoz nagy gondot. Csendélet a nyugdíjasok egyik házában. (Agócs V. felv.) A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL BARNA ELVTÁRSAT, A LOSONCI VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG TITKÁRÁT KÉRDEZZÜK A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK JELENLEGI ÁLLAPOTA ÉS TÁVLATAI FELÖL. — Ml a jelenlegi legnagyobb probléma a szolgáltatások terén? — A szolgáltatások házának felépítése. Ennek már évek óta nagy "szükségét érezzük, annál is Inkább, mert mosodáink például 20 kilométeres körzet számára mosnak, természetesen a városon kívül. A mosoda és tisztító jelenlegi berendezése elavult, de korszerűsítésére aligha kerül sor, mert teljesen új mosoda és tisztító építését terveztük be. — Igai, hogy a mosás elvégzésének határideje Losoncon 42 napra ls elhúzódik? — Igen, Ilyen e«et ls megtörténhet, bár átlagban valamivel rövidebb a határidő. Ennek is főleg a munkaerő-hiány az oka. — Mi a helyzet a nem fizetett szolgáltatások terén? — Nagy probléma a szemét elhordása. Jelenlegi felszerelésünkkel megszakítás nélküli üzemeltetésnél Is csupán a munka kétharmadát tudjuk elvégezni. — Milyen Hrvendetesebb hírt mondhat olvasóinknak? — A lakások karbantartása terén javult a helyzet az utóbbi három évben. Száz lakásra ma már egy karbantartó Jut. örvendetes hír továbbá, hogy 1966.Január elsejétől bevezetjük a városi autóbuszközlekedést. A felszabadító Közismert ember Losoncon Andrej Nyikolenko. A háború idején a szovjet csapatokkal együtt érkezett Losonc határába, s itt az állomás épületéért vívott harcokban súlyosan megsebesült. A korházban csinos ápolónő gondjaira bízták — nem csoda, hogy egyre szorosabb szálak fűzték a szovjet katonát e hazájától távol eső városhoz. Ám a katona meggyógyult) vissza kellett térnie csapattestéhez. Végigharcolta a háborút, s a győztes hazatért — Losoncra. Itt él ma ls, s nemcsak közIsmert, hanem közkedvelt ember is. A költő Losoncon él Ferencz Ferdinánd, akinek verselt lapunk hasábjairól is ismeri az olvasó. Munkájáról, terveiről faggatjuk. — Munkámnak, a könyvtárnak élek elsősorban, a költészettel csak másodsorban foglalkozom. ^-i Mit szeretnék? Nos, mindenekelőtt azt, hogy könyvtárunk korszerűen legyen felszerelve, bőven legyen segédeszközünk, létrehozzuk katalógus rendszerünket, legyen külön ifjúsági és külön tudományos osztályunk. Várjuk a kötetet, s nem utolsósorban az annyira óhajtott külön ifjúsági osztályt a losonci könyvtárban. S hadd áruljuk el az olvasóknak a még titokban tartott ifjúsági ismeretterjesztő munkát is, amely Ferencz Ferdinánd Íróasztalában lapul még. A szocialista munka úttörője — Fiatal? Lehetőleg CSISZ-tag? Kiváló dolgozó? Közkedvelt? S mindez egy személyben? Talán Balázs Aranka, a fonoda 24- tagú CSISZ-brigádJának a vezetője, — mondották az apátfalvai Polana-üzemben, amikor a fiatalok között riportalanyt kerestem. Mikor a zúgó, zakatoló gépek között kezet szorítottam Arankával, első gondolatom ez volt: nem ilyennek képzeltem. Egy brigádvezetőt, aki 24 fiatal munkáját irányítja, akit az üzem legjobbjai között emlegetnek, aki „A szocialista munka úttörője" kitüntetést viseli — tekintélyt parancsoló külsejű, szigorú tekintetű személynek képzeltem. Filigrán termet, rövid, fiús haj, könnyen piruló arc — kislány. A beszélgetés a gépzaj ellenére is könnyen indul. — Nem zavarja? — mutatok a gépsorokra. — Megszoktam. Hiszen már hét éve élek közöttük, — mondja. Ez az utóbbi mondat kissé meglep. Alig néztem húszegynéhány évesnek. S már hét éve szövőnő. — S most, amikor már szocialista munkabrigád a 24 tagú lánykollektíva, hogyan élnek, hogyan dolgoznak? Gyors pillantást vet rám. — Hogyan élnénk? Ogy mint azelőtt. Azelőtt sem volt velünk semmi baj. De talán mégis ... valahogy jobban együtt van a kollektíva. A munkahelyen. S a gyár kapuin kívül? Szabad Időben? Erről is beszél. Szeretik a filmeket. Moziba járnak együtt. Aztán ha valamilyen színielőadás van — azt is megnézik. És persze —• a tánc. Azt nagyon szeretik. Aztán a lányokról, munkatársnőiről beszél. Arról, milyen jól megértik egymást. Munkahelyen és a gyár kapuin kívül egyaránt. Végereményben ez egyike Balázs Aranka, Ifjúsági munkabrigád-vezető célkitűzéseinek. AGÖCS VILMOS Losonc városa problémáinak megértéséhez tudnunk kell egyet-mást múltjából Is. Valahogy mindig úgy adódott, hogy ráillett az „elhanyagolt" Jelző. Az első köztársaság Idején határmenti városként kezelték — mind a beruházások terén, mind közigazgatásilag elhanyagolták. A háború Idején megszállott terület lett, s mint ilyen ismét nem tarthatott számot gondoskodásra. A háborút követő első években helyzete sokáig bizonytalan maradt — újra a „mellékvágányra tolt" határmenti város lesz, vagy sem? A biztonság kedvéért a nagy építő lendület valamiképp ismét elkerülte a várost. Losonc tehát többi városunknál későbben lépett a gyors fejődés útjára, s a fellendülésnek. építésnek, gyarapodásnak Időszaka napjainkban zajlik a legerőteljesebben. Valamikor — a felszabadulás előtt — Losoncon egy gyár, a Herczeg és Kohn féle szeszfőző, Apátfalván pedig a textilgyár létezett. Ma felsorolni ls hosszadalmas a Losoncon működő vállalatok, üzemek névsorát: gépkocstfavító vállalat, autóbuszközlekedési vállalat, gép és traktorállomás, járási építővállalat, a túrócl gépgyárak bányamozdonyokat készítő üzeme, nagy köszolgáltatást üzem, a Mier bútorgyár, talajjavító vállalat, magasépítő vállalat, állami gazdaság... A felszabadulás óta 1501 lakás épüllt fel a városban. 1962-ben adták át rendeltetésének a 860 ágyas új kórházat, amelyet azonban tovább bővltenek. 1963ban kapcsolták Losoncot a Hriňová — Losonc — Fülek — Nagykürtös csoportos vízvezeki asztalon még csak makett, a vásártéren már valóság. A Losonci Nemzeti Bizottság elnöke és titkára a városrendezési terv fölött. (Vilcsek C. felv.) ték — hálózatra. Újjáépítették — 26 millió koronás költséggel — a csatornahálózatot. Az állam 36Ó0 nyugdíjasról gondoskodik, két száz-száz férőhelyes otthont Is létesített számukra. A városban közgazdasági, egészségügyi, elektrotechnikai és építőipari középiskola működik. A magyar tannyelvű iskola a volt gimnázium épületében kapott elhelyezést, s ezzel hat osztállyal kibővült. Nagy hiány mutatkozott a bölcsődék terén — most a Polana textilgyár és Losonc városa végre bölcsődét létesítenek. A városi nemzeti bizottság elnöke közölte, hogy a magyar lakosság követelményeinek eleget téve, idén szeptemberben a Vajanský utcán magyar óvoda nyílik. A helyiségeket, és a nevelőket is biztosították. A jövő tervet ugyancsak érdemesek arra, hogy közelebbről megismerkedjünk velük, annál is inkább, mert egészséges koncepciójukkal sok vonatkozásban példamutatók. Maga a lakásépítési terv Igen érdekes: az eddigi gyakorlatot, mely szerint az új lakótelepek az óvárostól elszigetelten létesültek, egy új elképzelés váltja fel — a város központjának korszerű kiépítése. Ez az elképzelés ma már a losonclak szeme láttára testet ölt: a vásártéren már ott emelkednek az első toronyépületek, már számos lakó ezekben az új lakásokban lakik. (Sajnos, az építés minősége még kívánnivalót hagy maga után. Jellemző, hogy éppen e sorok írása közben figyelmeztette szerkesztőségünket Losonci Ernő az új telep III. blokkjából a szövetkezeti lakásokban fellelhető hibákra). A gyors növekedés, a mulasztások behozására kifejtett igyekezet azonban így is megkapó: 1970-ig. 1200 lakást építenek a város központjában A főteret északról 560, délről 540 lakás zárja majd be. A város Ipara ls fejlődik: bővül és kiépül a bányamozdony-gyár, 40 millió koronás beruházással mezőgazdasági terménybegyűftő vállalat létesül. Jelentős létesítmény lesz az úf tisztító és mosoda, valamint a péküzem. Rövidesen befejezik az új csatornahálózatot. A város közelében már építik a mesterséges tavat, amely üdülő központtá fejlődik. A tó megoldja az egyre fenyegetőbb ipari vízhiányt is a városban. Tervbe vették kulturális intézmények létesítését is, Így például a régi zsinagóga helyén hangversenyterem lesz, s nagyobb súlyt helyeznek a műemlékvédelemre is (a gótikus 12. századból származó templomra is ráférne bizony a restaurálás). Változik az életmód A gyors fejlődésnek Indult városi élet az utóbbi években kedvező változáson megy át. Losoncon mindig nagyszámú cigánycsalád lakott, s a Slovenské Klačany-i cigánytelep megszüntetésével számuk tíz családdal megnövekedett. E családok gyermekeinek Iskolába járása terén is jelentős javulás állott be. Losoncon nagymértékben csökkent az alkoholfogyasztás: a tavalyi első félévvel szemben, ez idén 450 000 korona értékű borral, 105 hektoliter tömény szeszes Itallal kevesebb fogyott. Ugyanakkor 1 150 000 koronával növekedett a gyümölcsszörpök és a sör fogyasztása. Ezzel egyidőben egyre növekszik a losonci járási könyvtár állandó olvasóinak száma, amely ma 2500, s a könyvtár vezetőinek tájékoztatása szerint reális távlat, hogy ez idén ez a szám még 3200-ra növekszik. (1956-ban a könyvtárnak csupán 600 olvasója volt). Csökken a kihágások száma. A közbiztonsági szervek napi Jelentéseiben nem ismétlődnek az olyan kirívó esetek, mint a vászon letépése a szabadtéri moziban, vagy a főutcái kirakat bezúzása, autóbuszmegálló megrongálása. Csökkent a fiatalkorú bűnözők száma (ma 32-t tartanak nyilván). A város fejlődését tekintve az utóbbi évek kibontakozása igen kedvező mind a beruházások, mind a társadalmi élet szempontjából. Ám a társadalmi élet fellendítésében sok még a kihasználatlan lehetőség. A városszépítés jellemző példa erre: sokan például egyszeri akciónak tartják a fásítást. Évente 1200 díszfát ültetnek el Losoncon, de egynegyedük elszárad, mert nincs, akt tovább gondozza őket. ... Nemcsak a díszfáknak, a városfejlesztésben elért mindmegannyi kisebb-nagyobb eredménynek is ápolásra, gondoskodásra — más szóval társadalmi összefogásra van szükségük, hogy még nagyobb gyarapodásnak, az életmód kulturáltsága növelésének lehessünk tanúi a Jövő nagy terveinek megvalósítása során Losoncon, VILCSEK GÉZA 1965. augusztus 8. * ÚJ SZŐ 5