Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-01 / 211. szám, vasárnap

A görög kormány sorsa megpecsételődött (Folytatás as 1. oldalról) után úgy határoztak, hogy a par­lament öt napig folytathatja a vi­tát és a kormány a bizalmi kérdés felvetése előtt négy napig tanács­kozhat. Konsztantin király Korfuból pén­teken visszatért Athénba. Mitszota­kisz, a Novasz-kormány gazdasági minisztere az újságírókkal közölte, hogy a parlament hétfőn ül ismét össze. Athéni megfigyelők szerint a No­vasz-kormány sorsa megpecsételő­dött és ezen az sem változtat, hogy nem hajlandó benyújtani lemondá­sát. AZ AFP leszögezi, hogy a fő kérdés jelenleg az, milyen kormány váltja fel a mostanit. Papanderu ugyanis nem egyezik bele olyan kormány alakításába, amelynek ne lenne tagja és éppen ezért félő, hogy a királyi udvar a „hatalmi megoldást" választja. Er­re mutat az is, hogy a pénteki drá­mai parlamenti ülés után néhány képviselő azt hangoztatta, hogy „mentsétek meg a parlamentet". Papandreu és az Egységes Demok­ratikus Baloldali Párt vezetőinek nézete változatlan, Bakladzisz par­lamenti alelnökkel együtt hangsú­lyozzák, hogy az új kormánynak le kell mondania. A görög fővárosban elterjedt hí­rek szerint a Novasz-kormányt sem­miféle taktikai lépés nem tudja megmenteni a bukástól. Tudni vélik azt is, hogy a király — miután nem tudta más eszközökkel támo­gatni — megtiltotta a lemondás be­nyújtását. Hitelt érdemlő forrásokból szár­mazó hírek szerint a király tanács kozásokat kezdett Zolotasszal a gö­rög nemzeti bank kormányzójával egy ideiglenes kormány megalakí fásának lehetőségéről. Ez körűibe lül hat hónapi időtartamra venné át a hatalmat és aztán egy béké sebb légkörben kiírnák az általá nos választásokat, állítólag már több jelentékeny görög közéleti szemé lylséget felkértek a kormányban való részvételre. Konsztantin király kétségtelenül nem lesz hajlandó Papandreuval tárgyalni és más személyekkel akarja megvalósítani saját politikai irányvonalát. A Görög Kommunista Párt első titkárának nyilatkozata Athén (CTK) — Az Avgi közli Kolijannisznak, a Görög Kommunis ta Párt első titkárának az Igazság Hangja rádióállomás hullámhosszán sugrázott nyilatkozatát. „Az udvari kamarilla és a Novasz-kormány külföldi támogatói elhatározták, hogy csapást mérnek a demokrati­kus erőkre, megfosztják a népet vívmányaitól, a NATO céljainak megfelelően oldják meg a ciprusi kérdést és bevonják az országot a vietnami szennyes háborúba." — hangzik a nyilatkozat. A továbbiak­ban Kolijannisz rámutat arra, hogy a királyi palota kormányának le kell mondania, majd demokratikus kormányt kell alakítani. Természe tesen a kialakult helyzetben a leg­jobb megoldás új választások kiírá­sa lenne, mégpedig a közvetlen és arányos képviseleti elv alapján. A latin-amerikai kommunista és munkáspárti küldöttségeinek nyilatkozata Bukarest (CTK) — A Román Kom­munista Párt IX. kongresszusán részt vevő latin-amerikai kommunista és munkáspártok küldöttel elutazásuk előtt nyilatkoztak a sajtónak. Közös Az Egyesült Államok új taktikája New York (CTK) — Arthur Gold­berg, az Egyesült Államok állandó ENSZ-küldötte levelet intézett Platón Morozovhoz, a Biztonsági Tanács el­nökéhez, amelyben kifejezésre juttat­ja az Egyesült Államok szándékát, hogy hajlandó a vietnami problémát a Biztonsági Tanács előtt megvitatni, ha arra U Thanttól, vagy az ENSZ va­lamelyik tagállamától felszólítást kap­nak. Az Egyesült Államok ezzel az új taktikával szeretné a felelősséget a vietnami kérdés megoldásáért a Biz­tonsági Tanácsra hárítani, holott egy Ilyen irányú gyűlés összehívását saját maga nem szorgalmazza. A levélben hangsúlyozzák, hogy az USA továbbra is minden segítséget megad a sai­goni kormánynak. A vietnami háború és az amerikai kongresszus (CTK) — A Frankfurter Rundschau washingtoni tudósítója a lap szombati számában a vietnami kérdésről Ír. Cikkében megállapítja, hogy nemcsak a washingtoni Fehér Ház, hanem a kongresszus egyes körei is azzal fog­lalkoznak, vajon a vietnami konflik­tus a jövőben nem nevezhető-e „John­son háborújának"? A Rheinische Post washingtoni tu­dósítója viszont megállapítja, hogy Johnson egyszerűen sarokba szorítot­ta a kongresszust, bár tulajdonképpen legalább elvileg engedélyt kellett vol­na kérnie a háború megindításához. A két tudósító egyhangú megálla­pítása, hogy a vietnami háború kiter­jesztése ellen az Egyesült Államok­ban egyre több szenátor emeli fel til­takozó szavát, s ezek között olyan jelentékeny személyiségek is vannak, mint például Fulbright, Mansfield, Ró­bert Kennedy, Javits, Aiken és mások. Azonban annak ellenére, hogy zárt ajtók mögött igen sokan csatlakoz­nak a tiltakozó hangokhoz, ez ideig még nem alakult ki egy valóban tett­re kész ellenzék. nyilatkozatukban tiltakoznak az észak­amerikai imperializmus vietnami ag­ressziója ellen és megállapítják, hogy a dél-vietnami nép egyetlen jog sze­rinti képviselője a Nemzeti Felszaba­dítási Front. A küldöttségek hangsúlyozták, hogy országaikban akciókat indítanak a vietnami nép igazságos harcának tá­mogatására. Követelik a Vietnam el­leni bombázások haladéktalan beszün­tetését és a megszálló észak-amerikai erők kivonását. Ugyanakkor a küldöttek határozot­tan kijelentették, hogy szolidárisak a dominikai néppel és megvédik a ku­bai forradalom vívmányait az ameri­kai imperializmus fenyegetései ellen. A kiáltványt az Argentin Kommu­nista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Kubai Egységes Szocialista Forradalmi Párt, a Chilei Kommunis­ta Párt, a Guatemalai Munkapárt, Martinique Kommunista Pártja, a Me­xikói Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt és Venezuela Kom­munista Pártja küldöttei írták alá. SEKOU TOURÉ guineai köztársasági elnök kíséretének tagjaival szombaton délelőtt Budapesten megkoszorúzta a Hősök Emlékművét. Az ünnepélyes aktuson megjelentek Kisházi Ödön a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának alelnöke, Mód Péter, a kü­lügyminiszter első helyettese és más vezető személyiségek. A délelőtti órákban a tárgyaló felek folytatták megbeszéléseiket. A DÉL-VIETNAMI Da Nang repülő­támaszpont közelében szombatra vir­radó éjszaka a villám agyonsújtotta az amerikai tengerészgyalogság há­rom katonáját. AZ IZRAELI HADSEREG egyik kép­viselője szombaton közölte, hogy egy palesztinai fegyveres szervezet tagjai két dlnamtttöltetet robbantottak fel egy Tel Avivtól 25 kilométerre fekvő településen. TOKIÓBAN SZOMBATON KEZDŐ­DÖTT a legnagyobb japán szakszerve­zeti központ — a Japán Szakszerve­zetek Általános Szövetségének kon­gresszusa. A kongresszus foglalkozni fog a japán szakszervezeti mozgalom politikai harcával. Az akcióterv fo­kozni akarja a japán dolgozók moz­galmát az amerikaiak vietnami agresz­sziója ellen. Ugyanakkor követeli Oki­nava japán sziget visszaadását és az ország területén levő amerikai tá­maszpontok felszámolását. A GHANAI KÜLDÖTTSÉG, amely Kwesl Armah vezetésével pénteken Hanoiból Pekingbe érkezett, szomba­ton továbbutazott Hongkongba. Gha­na pekingi nagykövetségének egyik képviselője kijelentette, hogy Kwesl Armah nem találkozott a kínai veze­tőkkel. A DÉL-KOREAI KATONAI BlRÖSÁG szombaton halálra ítélt két ezredest, akiket Pak Csöng Hl kormánya ellen irányuló összeesküvéssel vádoltak. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken fogadta az Indo­néz Kommunist Párt küldöttségét, amely jelenleg Bulgáriában tartózko­dik. A FRANKFURTER RUNDSCHAU nyugatnémet lap augusztus 1-én ün­nepli alapításának 20. évfordulóját. A lap a nyugatnémet körülmények között is megtartotta bizonyos mér­tékig függetlenségét és az elmúlt esz­tendőben számos, még mindig vezető beosztásban levő náci bűnöst leple­zett le A SANT ANDERI BÖRTÖNBEN szombaton töltötte be 50. évét Simon Sanchez Moatero, a Spanyol Kommu­nista Párt végrehajtó bizottságának tagja, akit néhány évvel ezelőtt mint a Spanyol Kommunista Párt illegális szervezetének egyik vezetőjét több évi börtönbüntetésre ítéltek. AZ ÚJ BELGA KORMÁNY program­járól folytatott parlamenti vita pén­teken egészen a késő éjszakai órákig tartott. A vita végén a képviselők 131 szavazattal 65 ellenében bizalmat sza­vaztak Pierre Harmel kormányának. Eredményesen végződött az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ülésszaka Genf (CTK) — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa szombaton be­fejezte szokásos havi ülésszakát, amelynek folyamán mintegy 50 hatá­rozatot fogadott el. A határozatok közül igen sok a fejlődő országok érdekelt szolgálja. Péntek este a tanács egyhangúlag elfogadta a pakisztáni küldött határo­zati javaslatát, amely felkéri az ENSZ tagállamait, hogy mielőbb terjesszék az ENSZ főtitkára elé arról szóló tanulmányaikat, milyen gazdasági és szociális eredményeket jelentene a leszerelés. A tanács 18 tagja elfogadta a hatá­rozatot, közöttük az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország. A Reuter hírügy­nökség ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy 1962 óta ez az első eset, amikor Franciaország ls részt vett egy a le­szereléssel kapcsolatos határozat meg­szavazásában. 1962-ben ugyanis Fran­ciaország kijelentette, hogy bojkot­tálja a 18-hatalmi értekezletet. A tanács többek között megszavaz­ta az ENSZ műszaki segélyprogram­jának céljaira fizetett önkéntes járu­lékok felemelését. Az ülés javasolta az ipar feljesztésével foglalkozó új szervezetek létesítését, és határozatot hozott a nők polgári és politikai ne­velése színvonalának emeléséről. Carapkin a genfi leszerelési tárgyalásokról Genf (CTK) — Az AFP francia hír­ügynökség genfi különtudósitója in­terjút készített Carapkinnal, a lesze­relési bizottságban részt vevő szovjet küldöttség vezetőjével. A nyilatkozat két fő kérdéscsoport körül forgott: a vietnami helyzettel kapcsolatos prob­lémák és az atomfegyverek elterjedé­sének megakadályozása. A Szovjet­uniónak az a törekvése, hogy elérje a külföldi katonai támaszpontok fel­számolását és az Idegen területeken állomásozó csapatok hazarendelését — mondotta Carapkin. A Szovjetunió a vietnami helyzet rosszabbodása el­lenére is reméli, hogy az Egyesült Államok elnöke még Idejében megáll a háború kiterjesztésének útján. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatban Ca­rapkin kijelentette, hogy az erről kö­Szociáldemokraták tanácskozása Svédországban Stockholm (CTK) — Harpsund svéd városban szombaton találkoztak hét ország szociáldemokrata pártjainak képviselői, hogy eleget téve Erlander svéd miniszterelnök meghívásának, megtarthassák hagyományos ülésüket. Az ülésen részt vesznek George Brown, a brit miniszterelnök helyette­se, Bruno Pittermann osztrák alkan­cellár, Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, valamint Walther Reu­ter amerikai szakszervezeti vezető. Valószínűleg megérkezik a dán és norvég miniszterelnök is. Az ülés résztvevői megvitatják De Gaulle elnök állásfoglalását a Közös Piaccal kapcsolatban, a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás együttműködési lehetőségeit, va­lamint a Német Szövetségi Köztársa­ságban és Norvégiában kiirt választá­sokkal kapcsolatos problémákat. tendő szerződés minden állam érdeke. Az a lényeg, hogy az alapelvek te­kintetében megállapodásra jussunk, — hangsúlyozta és ismét felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szerződés eleve kizárja bármiféle többoldalú atomhad­erő létrehozását. Bonn aggodalmai a leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban Bonn (CTK) — A leszerelési bi­zottság genfi tárgyalásai Bonn pcliti­kai köreiben érezhető nyugtalanságot okoznak. Különös aggodalommal fi­gyelik az atomfegyverek elterjedését gátló szerződéssel kapcsolatos tár­gyalások fejlődését és bár a nyugati javaslatok még nem nyertek végle­ges formát, a bonni kormányköröket már az aggasztja, hogy egy ilyen szerződés csökkentené a Bundeswehr kilátásait és nem Juthatnának az annyira vágyott pusztító atom-fegy­ver birtokába. A kormányon levő Keresztényde­mokrata Unióhoz közelálló Rhein­Neckar-Zeitung szombati száma arány­lag pontosan jelzi a bonni kormány álláspontját, amikor azt írja, hogy: a hírek szerint a brit javaslat telje­sen mellőzi a német érdekek figye­lembevételét, de az amerikai küldött eddigi magatartása sem mutatja azt, hogy különösen tekintetbe venné a német kívánságokat. — SAIGONBAN szombaton bejelen­tették egy új buddhista politikai szer­vezet megalakulását. Az új mozgalom neve a „Vietnami Buddhista Erő" és szoros kapcsolatban áll az egyesített buddhisták szövetségével, amely a legerősebb buddhista szervezet az or­szágban. Jelszavuk: Nép, demokrácia, buddhizmus. 3. Nemzetiségek a felszabadított területeken A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG fővárosának kongresszusi csarnokában szombaton a világ min­den részéről érkezett 140 vendég je­lenlétében nemzetközi tanácskozás kezdődött a potsdami egyezmény je­lentőségéről a jelenlegi békeharc szempontjából. A nemzetközi értekez­letet a potsdami egyezmény aláírásá­nak 20. évfordulója alkalmából az NDK béketanácsa, és a német ENSZ­liga hívta össze. él-Vietnamban az amerikaiak is felhasználják a gyarmatosítók hagyományos fogásait, cselszövéseit. Egyik ilyen kísérletük volt a Vietnam­ban élő nemzetiségek szembeállítása a felszabadító mozgalommal. Az „oszd meg és uralkodj" elv ezúttal nem vált be. A másik fondorlat pedig a buddhis­ták és a katolikusok egymásra úszí­tására irányult, de itt is visszafelé sült el próbálkozásuk. Dél-Vietnam területének csaknem kétharmad részét teszi kl a hatalmas, hegyes, nyugati fennsík. Amikor az Egyesült Államok 1954-ben a francia gyarmatosítók örökébe lépett, azt hir­dette, hogy akinek a kezében van a fennsík, ura egész Vietnamnak. E cél elérésére sok millió dollárt költöttek. A legkülönfélébb szakembereket küld­ték ide j pszichológusokat, antropoló­gusokat, szociológusokat stb.), hogy az itt élő „vad" nemzetiségi törzseket megnyerjék és felhasználják őket a partizánok ellen. A hegylakók azonban visszautasítot­ták az amerikaiak „civilizációs" tö­rekvéseit. Jól emlékeztek még a fran­cia gyarmatosítókra, akik ugyancsak a kultúra terjesztését hirdették, s köz­ben a hegylakóktól elrabolták a ter­mékeny földeket, a kietlen kopár he­gyekbe szorították őket, s földjeiken tea-, kávé- és gumiültetvényeket lé­tesítettek. Az amerikaiak katolikus hittérőket küldtek e vidékre, hogy e törzseket megszelídítsék és engedel­mes, istenfélő emberekké változtas­sák. Több törzs férfitagjait felfegyve­rezték és külön jutalmat ígértek ne­kik minden élő-, vagy holt „kommu­nistáért", illetve partizánért. A misz­szionáriusok számos Mária-szobrot ál­lítottak fel és azt hirdették, hogy megvédi a hegylakókat minden vesze­delemtől és ha a törzsek nem élnek úgy, ahogy szeretnének, azt csak an­nak köszönhetik, hogy a kommunis­ták megbecstelenítették a védőszente­ket és ezért le kell velük számolni. Eleinte néhány ktsebb törzs beug­~ rott az amerikai cselszövésnek, de a hegylakók gyorsan rádöbbentek, hogy csúnyán becsapták őket és a vietnami hazafiak gyilkolására akar­ják őket kihasználni. A nagy gond­dal kidolgozott amerikai pszichológiai sakkhúzás dugába dőlt és a hegyla­kók kijelentették, hogy az amerikalak által rájuk tukmált Mária szobor a fehér ember istene. A korszerű fegy­verekkel, amelyeket a hazafiak le­gyilkolására szántak, a saigoni zsol­dosokat kezdték irtani. Véres harc robbant ki a saigoni bábkormány had­serege és a hegylakó törzsek között. A Nemzeti Felszabadítást Front a tör­zsek segítségére sietett, s az általuk lakott területek nagy részét teljesen felszabadította. A törzsek nemzetiségi autonómiát követelnek, nemrég 22 nemzetiségi közösség gyűlésén auto­nómiát szorgalmazó bizottságot létesí­tettek. A fennsík különféle területein nemzetiségi övezeteket létesítettek, amelynek harcosai a Nemzeti Felsza­badítás! Front zászlaja alatt harcol­nak Dél-Vietnam teljes felszabadítá­sáért. A Felszabadítás! Front a nehéz körülmények ellenére is törődik a nemzetiségekkel, amelyek száma több mint húsz, valamennyinek kidolgozták saját írását, iskolákat létesítettek, s mivel kevés a papír, napon szárított széles nádlevelekre írnak szénnel. A fennsíkon lakó nemzetiségi tör­zsek jól tudják, hogy csak egy de­mokratikus és szabad Vietnam bizto­síthatja fejlődésüket. A vallási probléma is igen bonyo­Iult Dél-Vietnamban, amit a kü­lönféle buddhista és katolikus tünte­tések is meggyőzően bizonyítanak. A felszabadított területeken azonban teljes vallásszabadság van és nem számít, ki milyen felekezetű. 1954-ben, amikor Vietnamot két részre osztották, a katolikus vallás azt hii^Ttte, hogy Szűz Mária délre költözött és a katolikusoknak is kö­vetniük kell őt. Ekkor sok ezren el­hagyták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, többségük Barja tarto­mányban telepedett le. Ezek lettek a saigoni rendszer leghűségesebb tá­mogatói. Ma már ez a tartomány is a Viet Kong tevékenységének egyik központja. Ez év elején a katolikusok saját maguk szerveztek egy partizán­egységet és ekkor kérték a Felszaba­dítást Front segítségét. Azóta egymás után mérik a megsemmisítő csapáso­kat a saigoni klikkek zsoldosaira. KÖVETKEZIK: 4. FEGYVERGYÁR A DZSUNGELBEN. Amerikai bombatámadás után a dzsungelbe menekül a dél-vietnami falu lakossága. 1885. augusztus 1. * §ZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom