Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-04 / 214. szám, szerda

Ä Öt évvel ezelőtt, 1960. augusztus 3-án alakult meg a Nigériai Köztársa­ság. A 70 évig tartó francia gyarmati uralom hatása még a mai napig is érezhető az országban, amelynek hatalmas területe (1279 000 négyzetkilo­méter) Mauretánia után a legritkábban lakott terület Afrika nyugati ré­szében. Képünkön: Zinder város egy része. (Foto CTK) Görögország és Törökország folytatja a ciprusi kérdés közös megtárgyalását Ankara (ČTK) — Görögország és Törökország folytani akarják a cip­rusi problémával kapcsolatos kétolda­li megbeszéléseket — jelentette ki au­gusztus 2-án az istanbuli repülőté­ren Isik török külügyminiszter, aki Brüsszelből visszatérőtjen az athéni repülőtéren találkozott Melasz görög külügyminiszterrel. A török államfér­fi Belgrádban ls megszakította útját. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a jugoszláv kormánykörök véleménye szerint Ciprus függetlenségét meg kell őrizni. — A Biztonsági Tanács tegnap tár­gyalt a ciprusi kérdéssel kapcsolatos WILSON KORMÁNYÁNAK BIZALMAT SZAVAZTAK A PARLAMENTBEN London (CTK) — Az angol alsóház augusztus 2-án 13 szótöbbséggel bi­zalmat szavazott Wilson munkáspárti kormányának. A bizalmatlansági ja­vaslatot a konzervatív ellenzék új vezetője: »H$akct ,terjesztette,; a .parla­ment • elé. Aszal .vádolta a kormányt, hogy ne-m^teljasíteite.-a választóknak tett ígéretét és képtelen megoldani a gazdasági válsággal kapcsolatos problémákat. Callaghan pénzügymi­niszter válasza után a vita rendkívül éles hangon folytatódott, azonban in­kább kölcsönös vádakat emlegettek, semmint a jelenlegi helyzet megoldá­sai célzó javaslatokat. görög és török részről beterjesztett panaszokról. A törökök tiltakoznak a ciprusi kormány új intézkedései el­len, amelyek korlátozzák a török ki­sebbségi képviselők jogait, míg a cip­rusi kormány elutasítja a török til­takozást, mint Ciprus belügyeibe va­ló illetéktelen beavatkozást. A szudáni kormány hajlandó a déli területeknek autonómiát adni Dar es Salaam (CTK) — Mahgúb szudáni miniszterelnök hétfőn Dar es Salaamban kijelentette, hogy kormá­nya hajlandó az ország déli területei számára bizonyos autonómiát biztosí­tani. Ugyanakkor elutasította a szám­űzetésben élő dél-szudániak javasla­tát, amely szerint a déli országrész problémáját az AESZ és az ENSZ elé kell terjeszteni. Mahgúb kijelentette, hogy ez „belpolitikai" kérdés. Szudán déli részén — az északi arab mozlimoktól lakott részektől el­térően — a lakosság többsége keresz­tény vallású néger. Az 1955-ben bekö­vetkezett katopai lázadás óta állaildó forrongások nyugtalanítják a gyar­matosítókat pí) Szudán projlépiája az utóbbi Időben megingatta a kor­mány helyzetét ls, s ez Ideig még nem sikerült tárgyalások útján meg­oldást találni. A déli részek megbí­zottai részleges autonómiát vagy tel­ies függetlenséget követelnek, míg az északiak képviselői az ország egysé­gének fenntartását hangsúlyozzák. Santo Domingóban megsértették a fegyverszünetet Santo Domtngo (CTK) — Hétfőre virradó éjszaka az ún. Amerika-közi erők Santo Domingóban megsértették a fegyverszünetet és tűz alá vették Caamano elnök alkotmányos alakula­tainak egyik ellenőrző táborát. A hondurasi egységek gépfegyver­tüzet nyitottak és megsebesítették az alkotmányos erők egy tagját. A pro­vokációra az alkotmányos erők nem válaszoltak. Az alkotmányos kormány élesen bírálta az Incidenst. Az Amerika-közi erők egy képviselője kijelentette, hogy semmiről sem volt tudomása. Az ENSZ Santo Domlngó-i képviselő­je bejelentette, hogy az ENSZ-mlsszió az incidens ügyében megindítja a vizsgálatot. A Mariner 4. befejezte a Mars-fényképek közvetítését New York (CTK) — A Mars boly­góról készített 21 fényképfelvétel má­sodszori közvetítését a Mariner 4. amerikai mesterséges hold tegnap reggel két óra tájban befejezte — je­lentette a kaliforniai pasadeni megfi­gyelőközpont. A Földtől mintegy 240 millió kilométer távolságra levő mes­terséges hold most tudományos ada­tokat közvetít. Ezt a tevékenységét 6—8 hétig folytatja. 1967 szeptemberében abban az Idő­ben, amikor a Mariner a Földtől csu­pán 40 millió km-nyi távolságra lesz, megkísérlik, hogy kapcsolatot létesít­senek vele. A chilei külügyminisztérium cáfolata Santiago (CTK) — A chilei kül­ügyminisztérium hétfőn hivatalosan megcáfolta azt a hírt, amely szerint Chile a Latin-Amerika és a NATO között létrehozandó szövetség gon­dolatával foglalkozik. A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 77-et Moszkva (CTK) — A Szovjetunió­ban tegnap föld körüli pályájára jut­tatták a Kozmosz 77. mesterséges hol­dat. A szputnylkon elhelyezett tudo­mányos műszerek segftségével folytat­ják a TASZSZ által 1962. március 16­án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik adatai a következők: • Kezdeti keringési ideje 89,3 perc; • legnagyobb távolsága a Föld felszínétől j apogeum) 291 km; • legkisebb távolsága a Föld fel­színétől Iperigeum) 200 km; • a pályasíknak az egyenlítő sík­jával bezárt hajlásszöge 51,84 fok. A tudományos berendezésen kívül a mesterséges holdon rádióberende­zés van a pályaelemek pontos méré­sére, és radiotelemetrlkus rendszer, amely a Földre juttatja a tudományos műszerekkel nyert adatokat. A Kozmosz 77-en elhelyezett készü­lékek normálisan működnek. A koor­dinációs számítóközpont feldolgozza a beérkező adatokat. A dél-vietnami hazafiak sikeres támadásai (Folytatás az 1. oldalról) még az amerikai katonák is élesen bírálják. Egy tapasztalt amerikai „tanácsadó" kijelentette, hogy Viet­namban politikai háborúról van szó, nem pedig az emberek kiirtásáról. Véleménye szerint a légierő és tü­zérség bevetése e háborúban nem helyes, mert azok a célpontokat mellőzve mindent elpusztítanak. Hétfőn megkezdődött Honoluluban a csendes-óceáni és a vietnami ame­rikai katonai vezetők tanácskozása, amely 50 ezer katona Dél-Vietnam­ba való szállításának, valamint az amerikai és saigoni alakulatok új feladatainak problémáival foglalko­zik. Az AFP hírügynökség tudósítója szerint ezen a konferencián az ame­Az EAK-ot közvetítésre kérték fel a vietnami kérdésben Kairó (CTK) — Az EAK kormány­köreihez közel álló Al Ahram című kairól lap keddi számában rámutat, hogy a közelmúltban Tito jugoszláv köztársasági elnök, valamint Sasztri indiai miniszterelnök ls javasolták, hogy a vietnami probléma megoldá­sa érdekében az EAK keressen érint­kezést a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal és a Kínai Népköztársa­sággal. RUSK VISSZAUTASÍTOTTA Tito és Sasztri kezdeményezését Rusk amerikai külügyminiszter hét­fő délután sajtókonferenciát tartott, amelyen főként a vietnami kérdés­sel , A külügyminiszter lényegében el­utasította Tito és Sasztri arra vonat­kozó javaslatát, hogy az Egyesült Ál­lamok szüntesse meg a VDK elleni légitámadásokat. Ugyancsak elutasí­totta azt a gondolatot, hogy Dél-Viet­namban tartsanak választásokat, ame­lyeken az ország dönthet sorsáról. A külügyminiszter szavaiból kide­rült, hogy Washington a vietnami ag­resszió miatt támadt elszigeteltségé­ből szeretne.az ENSZ segítségével ki­jutni. A továbbiakban a külügyminiszter védelmébe vette az Egyesült Államok által propagált MLF-tervet, és azt ál­lította, hogy megvalósítása nem von­ná maga után az atomfegyverek el­terjedését. rikaiak végleg szakítanak azzal az állításukkal, hogy az amerikai kato­nák „csupán tanácsadói" szerepkört töltenek be Dél-Vietnamban. Az amerikai fegyveres erők parancsno­kai fokozatosan átveszik a teljes fe­lelősséget a dél-vietnami hadműve­letekért. A tanácskozáson Wheeler tábor­nok, vezérkari főnök elnököl. Legje­lentékenyebb résztvevői Sharp ten­gernagy, a csendes-óceáni amerikai fegyveres erők parancsnoka, vala­mint Westmoreland tábornok, a vietnami erők főparancsnoka. A hírek szerint Westmoreland tá­bornok hatáskörét kibővítik. Ezen­túl a saját belátása szerint csopor­tosíthatja át az amerikai egysége­ket, holott ez ideig az amerikai ka­tonákat állítólag csak a partvidéken és a támaszpontokkal szomszédos területeken vetették be. A demokratikus Vietnam tiltakozik az újabb amerikai csapaterősítések ellen Á Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya hétfőn nyilatkoza­tot tett közzé, és ebben erélyesen tiltakozik amiatt, hogy az Egyesült Államok tömegesen küld újabb csa­patokat Dél-Vietnamba, és féktele­nül fokozza Vietnam ellen irányuló agresszív háborúját. A nyilatkozat rámutat, hogy John­son elnök kegyes szólamokkal igyekszik takargatni a barbár és jogtalan cselekedeteket. A VDK kor­mánya erélyesen megbélyegzi az Egyesült Államok kormányának azt az eljárását, amellyel harci egysé­geket küld Vietnamba, rendkívül súlyosan megsértve a vietnami nép jogait, veszélyeztetve Indokína és Délkelet-Ázsia békéjét. A nyilatkozat befejezésül hangoz­tatja, hogy a vietnami nép a végső győzelemig harcol hazája független­ségéért és békéjéért az amerikai imperializmus ellen. embertelenebbül kizsákmányolt pa^ rasztság. Nemrég a Felszabadítási Front al­elnöke Így válaszolt az Al Mussza­var című kairói lap tudósítójának arra a kérdésére, hogy a Felszaba­dítási Front kommunista-e? „A Felszabadítási Front nem kom­munista és nem egy párt érdekeit képviseli. Független, népi mozga­lom, amely egyik táborhoz sem tar­tozik. Zászlaja alatt küzdenek a kommunisták és nem kommunisták, valamint szocialista, demokratikus, radikális érzelmű hazafiak, sőt a burzsoá pártok, katolikusok, budd­histák és protestánsok is. Egyetlen ideológiánk: ki akarjuk űzni az amerikaiakat! Sohasem vitatkozunk a kommunizmusról, hanem csak ar­ról, hogyan Űzhetjük ki a legha­marabb az amerikaiakat." Az Egyesült Államok egész a leg­utóbbi időkig nem akarta elismer­ni a Felszabadítási Frontot a viet­nami nép képviselőjeként. Nincs azonban Ázsiában, sem a világon olyan jelentős nagyhatalom és de­mokratikus elveiket tiszteletben tar­tó ország, amely a saigoni bábkor­mányban látná Dél-Vietnam népé­nek képviselőit. A közvélemény nyo­mására legutóbb Johnson elnök ugyan már beleegyezett abba, hogy a béketárgyaláson valamilyen for­mában a Felszabadítási Front képvi­selői is ott legyenek. Ez azonban egyelőre csak taktikai fogás volt, mivel az amerikaiak továbbra is a háború kiszélesítésére törekszenek. Egyes jó| tájékozott amerikai la­pok arra számítanak, hogy a dél­vietnami hazafiak harci sikerei kö­vetkeztében az Egyesült Államok az év végéig 300 ezerre növeli dél­vietnami csapatainak számát. Wal­ter Lippmann, egyik legismertebb amerikai hírmagyarázó keserűen teszi fel a kérdést: Mit akar John­son? Totális háborút akar indítani valamennyi vietnami falu és telepü­lés elfoglalásáért és amerikai kato­nákat akar hagyni minden faluban? C gyelőre az Egyesült Államok ™ vezetőinek nincsen határo­zott elképzelésük a vietnami helyzet megoldását illetően. Makacsul, két­ségbeesetten fokozzák a háborút, hogy bebizonyítsák a világnak, Ame­rika képes megakadályozni a fel­szabadító mozgalmak harcát, vagy ahogy Washingtonban nevezik „a kommunizmus terjedését". Az elva­kult generálisokon kívül azonban jóformán valamennyi Dél-Vietnam­ban járt újságíró megállapítja, hogy Amerika nem nyerheti meg a dél­vietnami háborút, mivel az ország népe határozottan ellene van. A leg­több külpolitikai megfigyelő szerint csak a zöld asztalnál, tárgyalások útján lehet megtalálni a kivezető utat e világháborúval fenyegető problémából. A Nemzeti Felszabadítási Front hajlandó tárgyalásokban bo­csátkozni, ha őszinte megegyezési szándékot lát. Az alábbi öt pontban foglalta össze követelményeit: • 1. Vietnam szuverenitásának és területi egységének elismerése a genfi egyezmény alapján. • 2. Az amerikai csapatok és fegyverek kivonása, valamennyi tá­maszpont felszámolása. • 3. Dél-Vietnam népének ma­gának kell döntenie az őt érintő minden kérdésről. •4. A dél-vietnami nép nevében csak igazi képviselője, a Nemzett Felszabadítási Front tárgyalhat. % 5. A kettészakított Vietnam bé­kés egyesítéséről csak a vietnami nép dönthet, minden külső beavat­kozás nélkül. Ha ezeket az alapelveket hajlan­dó elfogadni Washington, úgy véget érhet a véres háború. Egyelőre azonban Washington csak beszél tárgyalási készségéről, s közben azt szeretné, hogy amit nem sikerült fegyverekkel elérni, azt a tárgyaló­asztalnál kényszerítse rá a vietna­mi népre. Ez pedig sohasem fog sikerülni. A z Egyesült Államok propa­gandagépezete már egy év­tizede azt igyekszik elhitetni a vi­lágközvéleménnyel, hogy Dél-Viet­namban a kommunisták fellázadtak a központi kormány ellen, és a problémáknak ez a lényege. Ma azonban már nagyon kevesen hiszik el ezeket a dajkameséket, és már az amerikai sajtó is nyíltau meg­írja, hogy Washington jelentéktelen, amerikai szuronyokra támaszkodó klikket támogat Dél-Vietnamban. A lakosság többsége pedig egyaránt gyűlöli a saigoni bábkormányt, va­lamint az amerikai betolakodókat. Az egymást váltogató uralkodó klik­kek kegyetlenkedése vitte a népi tö­megeket a Felszabadítási Front zászlaja alá. Csupán a gyűlölt Ngo Dinh Diem 150 ezer hazafit gyilkol­tatott meg és közel fél millió kon­centrációs táborokban kínoztatott. Amikor a dél-vietnami parasztság látta, hogy a békés egyesítést kitű­ző genfi egyezményeket felrúgják Saigonban, és a föld a nagybirto kosok kezén marad, megelégelte az elnyomást, fegyvert fogott. A külön­féle demokratikus, politikai csopor­tokat egyesítő Nemzetf Felszabadí­tási Front tömegbázisa éppen a leg­6. Ki képviseli Dél-Vietnam népét? A dél-vietnami háborúnak ma a legvéresebb eseményeiről érkeznek hírek. Az Egyesült Államok tovább fokozza az intervenciót. A több mint 30 milliós vietnami nép vezetői azonban világosan az amerikai kor-. mány tudtára adták, hogyha kell, további tíz vagy húsz évig is foly­tatják a harcot, amíg el nem érik a teljes függetlenséget és szabad­ságot. A sok szenvedés, nélkülözés, véráldozat sem tudja megtörni • dél-vietnami népet. Az amerikai bombázások, a zsoldosok kegyetlen* kedései csak a zsarnokság elleni gyűlöletüket fokozza. 1965. augusztus 4. * Ű] SZÖ 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom