Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-21 / 231. szám, szombat

SZÖVETKEZETI laká'sokat adtak át Bratislavában Nincs ebben semmi különös. Nem az első, nem ts az utolsó eset. Számomra mégis élmény. Mindenekelőtt azért, mert életemben 'először költözöm saját szövetkezett lakásomba. Es remélem egyben utoljára is... Az épttővállalat emberei: festő, asztalos, villanyszerelő, - vízvezetékszerelő és ki tudfa mennyi szakmabeli még — feszült figy elelemmel lesi az átvevő bizottság munkáját. A bizottság szigorú. Áz egyik szobán görbe az ajtó, újat • tettet helyébe. Ugyanezen ókból ugyanezt teszt meg két esetben. Az egyik munkavezető előbb csak hümmög, majd kitör belőle: — Egy kicsit a gazda szemével ' kell nézni a dolgokat... — ??? A görbe'-ajtót dobjuk el és fizessen rá az állam? Egy kis megértéssel lenni.... — Megértésből vegyük ál a selejtet első osztályú áru fejében? — jó, jó, de az állam majd a felével járult hozzá a lakásokhoz! — Az „állam" is első osztályú áruért fizet... A munkavezető széttárja a karját. — Jó kérem, kicseréljük az ajtót, csak azt mondom, hogy ez ráfizetésI Hát igen. Eddig azt hittem, az állam — tehát mi mindannyian — a rossz minőségre, a selejtre fizetünk rá. Most megtudtam, hogy az egyszerű polgár aZzal ls kárt okoz az országnak, ha a selejt-, árut visszautasítja. Ezekután már azon sem cso-. dálkoznék, ha az építővállalat álr lamellenes tevékenység címén vá- • dat emelne az átvevő bizottság ellen... KALÁSZ LÁSZLÓ A túlfáradás következményei EVALLOM a nagy nyilvánosság előtt, hogy jő néhányszor cigarettára gyújtok, és erre a célra a kis, közismert dohányrudacskához gyufát szoktam használni. Ezt csinálom már 27 éve, tehát nyugodtan nevezhetem személyemmel kapcsolatos hagyománynak. Ám valamelyik nap egy doboz gyufát forgattam kezeim között, és ' mert az is régi mániám, hogy minden írott szöveget elolvasok, ezt tettem a gyufadoboz kacér címkéjével ls. Ezt olvastam: Ne pazarold, ne fecséreld az orvosságot. Mit mondjak? Rég elmúltam húszéves, de ez Ideig elszánt és makacs undort érzek minden orvosság iránt, és büszkén állítom, hogy eddigi bohó életemben összesen öt aszpirint sem nyeltem le. Tehát világosan látható, hogy nem pazarolom, nem fecsérelem. Miután idáig jutottam mélyenjáró töprengéseimben, annyira kimerültem a megfeszített szellemi munkától, hogy rá akartam gyújtani. Az első szál feje elpattant, a másodiké szintén, a harmadik lobbant egy picikét, majd elaludt, a negyedik és az ötödik ... de nem folytatom, elég a végeredmény: 17 (tizenhét) szál gyufát kénytelen voltam elpazarolni, elfecsérelni. 17 szál gyufa minden társadalmi haszon nélkül kimúlt, megsemmisült, tragikus körülmények között befejezte reményteljes ifjú életét, és csak azért nem dőlhetett saját hamujába a szégyenkezés miatt, mert nem égett el, és nem volt hamuja. Amiből az a tanulság, hogy az orvosságot nem szabad pazarolni, fecsérelni, de a gyufát, azt igen... Ugyanis azt — hála a gyufagyárnak — kell! PETERFI GYULA M EGALÜOTT egy klrályhelmecí őslakos. — Tudja miért égett le a pékség? ? ?? — Néhány héttel azelőtt felszámolták a hivatásos tűzoltó egységet... Amikor hajnaltájt kiütött a tűz, az önkéntes tűzoltók találomra keresték a tüzoltószertár kulcsát, míg nagy sokára megtalálták az egyik „brigádos" fecskendő-kezelőnél... A pékség közben csaknem porrá égett... Semmivel sem jobb a helyzet ma... Még egy végzetes tűzeset kell ahhoz, hogy Helmecen újra helyre álljon a tűzbiztonság? KULIK GELLERT A

z emberi szervezetre gyakorolt hatása szerint megkülönböztetünk közönséges és ártalmas (idült) fáradtságot. A közönséges fáradtság egyik legjellegzetesebb ismertető jele az, hogy az emberi szervezet normális körülmények között hamarosan kiküszöböl. A közönséges, ártalmatlan fáradtságból való felüdülés a mindennapi pihenés, főként pedig az éjszakai alvás során megy végbe. Az alvás voltaképpen nem egyéb, mint totális gátlás, melynek folyamán a központi idegrendszer, mindenekelőtt pedig az agykéreg sejtjei felújítják az ember további tevékenységéhez szükséges munkaképességüket. Az alvás a megelőző fáradtság következményeiből való felüdülés legtermészetesebb és leghatásosabb eszköze. Ha a fáradtság csupán olyan fokú, amelyből napközben pihenéssel, kivált pedig éjszakai alvással teljesen felüdülhetünk, szervezetünk visszaszerezheti további tevékenységéhez szükséges erőit, a közönséges fáradtság esete forog fenn. A közönséges fáradtság, amely a napközben végzett munka következményeképpen áll be, másnapra nem csökkenti az ember munkateljesítményét. Ez annyit jelent, hogy az ember munkaképességének színvonala nagyjából megfelel előző napi munkaképessége színvonalának. Bizonyos helyzetek azonban oly nagy munkakövetelményeket támaszthatnak szeryezetünkkel szemben', amelyek következményeit nem képes a megszokott módon kipihenni. Ezek a nagy követelmények fokozottabb erőfeszítést kívánnak tőlünk, amely hosszabb időtartam esetén nagyfokú fáradtságot okoz. A túlfáradtság lényegének meghatározásánál nem utolsósorban a szervezet és életkörnyezete kölcsönhatásából kell kiindulnunk, amely általában az élet alapvető ismertető Jele. Az ember abban az esetben őrzi meg munkaképességének optimális színvonalát, ha különösebb fáradság nélkül úrrá tud lenni természeti, de főként társadalmi és munkakörnyezete valamennyi változásán, vagyis ha alkalmazkodni tud ezekhez a változásokhoz és aktív módon tud beavatkozni. A társadalmi és munkakörnyezethez való minden alkalmazkodás, kivált azonban a megfelelő aktív beavatkozás ebbe a környezetbe, állandó erőfeszítést kíván az embertől. Ha az embernek ez az aktivitása nem arányos szellemi és fizikai erejével, különböző fennakadásokra kerülhet sor. Az Ilyen esetek az embertől fokozottabb erőfeszítést követelnek meg, ami együtt Jár a szüntelen megújulást kívánó energia és életerő fokozottabb kiadásával. Ha azonban a felhasznált energia és életerő pótlása nem képes lépést tartani annak kiadásával, felbomlik az aszszimilációs és disszimilációs folyamatok egyensúlya, aminek következtében kisebb vagy nagyobb mértékű szellemi vagy fizikai kimerülés áll be. A túlfáradás jele! Ä túlfáradás az embernél különböző tünetekben nyilvánul meg. Ezek a tünetek az alábblak: 1. a munkaképesség csökkenése. Minél fáradtabb az ember, annál valószínűbb, hogy csökken a munkaképessége, 2. a szervezet vegetatív elváltozásai. A túlfáradás állandóan zavarja a szervezet hőreguláclóját. A test hőmérséklete emelkedik s elérheti a 40 Celsius-fokot is. A túlfáradás megzavarja a szervezet vízgazdálkodását és levegővel való ellátását. Meggyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, ugyancsak meggvorsul és kapkodóvá válik a lélegzés, 3. pszichikai tünetek. A túlfáradás pszichikai tünetei szerfelett bizonytalanok és különbözők. Nagymértékben függnek az emberi tevékenység jellegétől, a munkafeltételektől és a dolgozó életkörülményeitől, valamint egyéni adottságaitól. Az alábbiak a leggyakoribbak: a) az embernek a munkához és a teljesítményhez valö viszonya szempontjából: a munkakedv elvesztése, a munka iránti érdeklődés hiánya, azelőtt játszva elvégzett munkába való beilleszkedés megnehezülése, a munka Iránti hűvös érzelmi magatartás, abból eredő aggodalom és félelem, hogv az illető képtelenné válik a további tevékenységre (főként a szellemi dolgozók esetélienl, a gvengeség érzete, a kudarctól való félelem, az alacsonvabbrendűség érzése, bizalmatlanság az ember saját ereje és képességfii Iránt, a gyors és fokozott fáradékonyság, ha az ember objektív okok nélkül szubjektlve fáradtnak érzi magát, az alkotó aktivitás csökkenése a munkábarj, a kezdeményezés rsökkenése stb.; b) a túlfáradás az embernek társadalmi és munkakörnyezetéhez való viszonya szempontjából az alábbi tünetekben nyilvánulhat meg: fokozatosan elveszti gyors és célszerű alkalmazkodóképességét az emberek között újonnan beállott helyzetekben, rosszabbodik együttműködése munkacsoportjával (

ďiákkollektfva, sportegylet stb.), fokozódik Ingerlékenysége és túlérzékenysége. A túlfáradt ember rosszkedvű. Helytelenül reagál a más emberektől kiinduló, egyébként ártatlan kezdeményezésekre, csökken önuralma és azon képessége, hogy helyesen értékeljen másokat. Személye megbírálására helytelenül reagál, s az az érzése, hogy szándékosan ártanak neki, üldözik, nem becsülik meg képességeit, hogy aránytalanul kiemelik gyenge oldalait, hogy öszszeesküdtek ellene stb. Csökken fegyelmezettsége a társaságban és munkájában, gyakran összekülönbözik környezetével. A túlfáradt embert ingerlékenysége miatt mindenki elkerüli, ami még inkább elmélyíti a többi emberekhez való helytelen viszonyát. Elveszíti egykori gyengédségét és tapintatosságát más személyek Iránt, durvává, gorombává válik stb.; c) a megismerési és egyéb pszichikai folyamatok és élmények szempontjából a túlfáradás leggyakrabban az alábbi tünetekben nyilvánul meg: a túlfáradt ember gyakran panaszkodik gyengeségre, lelki egyensúlya elvesztésére, lehangoltságra és szellemi tompultságra. Ha beszélgetünk vele, gyakran tapasztalhatjuk, hogy megakad beszédében, elveszti gondolatai fonalát. Romlik az emlékezőtehetsége, ami objektíve azon képessége csökkenésében nyilvánul meg, hogy bizonyos tananyagot, dolgokat és jelenségeket bevéssen és megőrizzen emlékezetében, majd felidézzen. Gondolkozó tevékenységében a fáradt ember lassú, bizonytalan és képtelen eredményesen megoldani aránylag könnyű feladatokat. A fáradtság különböző vizsgálatai azt bizonyítják, hogv főképp az ember figyelmét csökkenti. A kísérletek során ez abban nyilvánul meg, hogy a túlfáradt emberek nem tudják oly hosszú ideig összpontosítani figyelmüket az adott feladatra, mint ha frissek és pihentek. A fáradt ember figyelme elernyed. A fáradt embernek főként tudatos figyelme csökken, s képtelen akarata oly fokú erőfeszítésére, hogy erőit az adott feladat megoldására mozgósíthassa. A túlfáradás jellegzetes tünete a napközbeni álmosság és az éjszakai alvás gyakori megszakadása. A fáradtság fentebb felsorolt és egyéb tünetei azonban nem jelentkeznek egyforma erősen. Intenzitásuk a túlfáradás fokától függ. A túlfáradás beállásának szakaszai Az ember túlfáradása az ún. közönséges fáradtsággal kezdődik. Ha a közönséges fáradtságot kipihenjük, az ember szervezete megőrzi szokott frisseségét és normális munkaképességét. Ha azonban a fáradtságot nem pihenjük ki, elmélyül és idült, ártalmas fáradtsággá válik. Az ember túlfáradásának beállására bizonyos fokozatosság jellemző. A. A. Úhtomszklj orosz fizlológus szerint a túlfáradás beállására az alább felsorolt szakaszok és tünetek jellemzők: 1. szakasz — a túlfáradás kezdete. A túlfáradás ebben a szakaszban úgy nyilvánul meg, hogy az ember képtelen hosszabb ideig munkájára összpontosítani figyelmét. Így munkája hibás, selejtes. 2. szakasz — a túlfáradás középső foka. Abban nyilvánul meg, hogy az ember képtelen új szokásokat felvenni, régi, mélyen rögződött szokásalt azonban még megőrzi. 3. szakasz — a túlfáradás magas foka. Jellegzetessége az, hogy az ember elveszíti régi, megrögzött szokásalt Is, s ezzel egyidejűleg elvész az erősen automatizált pszichikai és fizikai tevékenység koordinációja is. A túlfáradt ember hovatovább mindjobban elszigetelődik a társadalomtól. Emberkerülővé válik, s így nem áll módjában másokkal megosztani gondjait és problémáit. Ez viszont erős hatást gyakorol általános pszichikai állapotára. A fentebbiek folytán a túlfáradt embernél neurotikus zavarok ls jelentkezhetnek. A túlfáradás tehát hatással van az ember életének hosszára is. Az az ember, aki állandóan fáradt, erői megfelelő felújítása nélkül, a szó szoros értelmében agyondolgozza magát, hamarosan elveszíti erejét, gyorsabban öregszik és idő előtt meghal. A fentebbi, de egyéb adatok ts arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a túlfáradás ártalmas az ember szervezetére és különböző szellemi és testi betegségeket okozhat. A túlfáradás mérsékeltebb fokainak esetében eltávolítására elegendő az aktív pihenés, megfelelő tartamú alvás, kulturális szórakozás. A súlyosabb fokok esetében hosszú szabadságra, esetleg szakorvosi gyógykezelésre van szükség. Azonban ugyanúgy mint egyéb betegségeknél, a túlfáradtságnál ls fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a megelőzésre. A leghatásosabb megelőzés a munka és a pihenés ésszerű megszervezése, a Jó munkatársi kapcsolatok, a rendezett családi és társadalmi élet és a helyes napirend. GYURICS LASZLÖ docens, a pszichológiai tudományok kandidátusa Kerítés dróthálót minden mére tben — megrendelésre utánvéttel is kaphat D f 1 i AOXO) VAV/VV xv V /— -V XV VX A ^ '/v 0\AAAA XXXXXX 'XXXXX) xxxxxx vAAAAX (XXXXX) xxxxxx (XXXXX) vvww (XAAA/0 XXXXXX (XXXXX) xxxxxx 'VVVNAA OOOOOO >'WW

V< Pontos cím: Prevá dzkáreň MNV Bisk upice Telefon: Biskupice 02 3 p. Fiľakovo, okres Lučenec OF 222 • A FILMSZŕNÉSZNÔ ÉS A SZENTEK Orsolya nővér, a Szent Franciska nevét viselő philadelphiai zárdaiskola igazgatónője levelet Irt a Metro Goldwyn Mayer filmgyárnak, amelyben az intézet nevében tiltakozik az ellen, hogy egy készülő filmben Sophie Loren alakítja Szent Franciskát. Véleménye szerint a filmcsillag nem alkalmas szentéletű nő megszemélyesítésére. • MINISZTER' A TEMZÉBEN Roy Mason angol kereskedelemügyi miniszter egy hídról a Temzébe ugrott, hogy kipróbáljon egy új mentőmellényt, amely az ájult embert is a víz felszínén tartja, öt percnyi fürdőzés után megivott egy pohár rumot és kijelentette, hogy a mellény segítségével talán még az angol kormány is a felszínen tarthatja magát. • LEVELEK JÚLIÁNAK Verona Shakespeare-nek köszönheti világhírét. Minden évben több mint negyedmillió látogató — többnyire szerelmesek — érkeznek Rómeó és Júlia városába, de ezenkívül havonta legalább húsz levél érkezik a világ minden tájáról Capulet Júliához címezve. Általábpn szerelmi ügyekben kérnek tőle tanácsot. A válaszokat Ettore Solimani templomi gondnok írja meg • és ő gazdálkodik a Júlia számára küldött ajándékokkal is. • A NŐK KEDVENCE A kairói állatkert 37 nőstény páviánja a közelmúltban egynapos ülő sztrájkkal fejezte ki elégedetlenségét. Sértődöttségük oka ez volt, hogy az állatkert új szerzeménye, Bolbol, az ifjú hím, betegre harapta öregebb férfitársét, és ezért „magánzárkábaSi-csukták. A hölgyek sztrájkja azonban jobb belátásra bírta az Igazgatóságot, és Bolbol úrfi már ismét rajongói között tartózkodik. • ANTIKOMMUNIZMUS - TEXTIL NÉLKÜL Gerry Pilay és Fred Schwarz amerikai polgárok az „American Oplnion" című folyóiratban kifejtették, hogy a szovjet dalok „terjesztik a kommunizmust". A két zavaros agyú amerikai bejelentette, hogy hadjáratot indít a „kommunista tánczene" ellen. Egy Jeanette Grenn nevű sex-bomba, a legkülönbözőbb lebujokban énekli az új slágert: „A kommunisták a sátán ügynökei". A hírek szerint a közeljövőben sor kerül egy antikommunista sztriptíz-körútra is, hogy „kézzel fogható" fegyverekkel harcoljanak a vörös sátánok ellen. • FŐÚR, KÉREK EGY REPÜLŐGÉPET! Az egyik utazási iroda bolgárnémet szótárral szerelte fel a Bulgáriába induló turistákat. A turisták nagy örömmel fogadták az újítást, és egy tengerparti étteremben az egyik vendég elbűvölő mosollyal szólította a főpincért: Főúr, kérek egy repülőgépet! A félreértés abból származott, hogy a vendég fagylalt (sladoled) helyett „samolet"-et kért, ami viszont repülőgépet jelent. • OLAJOZOTT TENGERI FÜRDŐ 'Az idei nyár legnagyobb tengeri botrányának színhelye Cannes volt. A világ minden részéből érkező nyaralók megdöbbenésére a kikötőben horgonyzó „Shangri La" amerikai repülőgép-anyahajóról véletlenül 12 000 liter olajat folyattak a tengerbe. Igaz, hogy a hajó parancsnoka bocsánatot kért, de ez nem változtatott a helyzeten, a tenger kék vizén szenynyes, bűzlő olajfoltok úsztak. Az Olaszországból szállított finom homokkal sem sikerült felszívatni az olajat. A szakemberek véleménye szerint ebben az évben a Cőte ď Azúr legelegánsabb fürdőhelyén már becsukhatják a szállodákat. ŰJ SZÚ 6 * 1965, augusztus 22,