Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-19 / 229. szám, csütörtök

// GYOZ A SZORGALOM — -wssr^ / határ most nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlít. A gabonatáblákat elözönlötték az emberek és gépek. Kt gondol most a pihenésre, amikor az ország kenyeréről van szó. Nagy az igyekezet, de az aratási bizottság jelentése szerint országos méretben a gabonának csak egyharmadát arattuk le. Mindjárt hozzá kell tennünk azt is, hogy a számok napról napra változnak. Szlovákia kerületetben számos szövetkezetben már a héten befejezik az aratást és megköthetik az aratási koszorút. Egyre több kombájnos éri el a 200 hektáros teljesítményt. Kit említsek a sok közül? A tardoskeddi Csányi Kálmánt, a Zselízi Állami Gazdaság zálogost részlegén dolgozó Víglas Istvánt, Szabó Józsefet? Vagy beszéljünk a farnadi aratási „offenzíváról", ahol éjjel-nappal 60 szövetkezetes felváltva tisztítja a gabonát? Se szert, se száma az ügyes ötleteknek, munkamódszereknek, melyekkel meggyorsítják az aratást. Emberek, hősök dolgoznak, sokszor nehéz körülmények között verejtékeznek az új kenyérért. Nekik köszönhetjük, hogy egyre közelebb kerülünk a célhoz, és a mostoha időjárást viszonyok fölött győz az emberi akarás, a mérhetetlenül nagy szorgalom. BODROGKÖZI NYAR „Nem minden gondtól fájdul meg az ember feje" Hajnali négykor még csillagos az ég teteje. Az elnök már másodszor dugja ki a fejét az ablakon. — Ma talán végre jó időnk lesz, de reggelenként nagy a harmat, néhány percre még magamra húzhatom a takarót — gondolja. Szinte hajszálpontosan hasonlóképpen Jár el az agronómus és a mechanizátor, s valószínű, hogy néhány kombájnos, traktoros ls. S talán abban ls van valami hasonlóság — mindegyiküket az veri tel a mély álomból, hogy szél rázza, eső csapkodja az ablakot. Ml tagadás, Matyi János, a bodrogközi szövetkezet elnöke nem valami derűs hangulatban érkezik a telepre. De a többi vezető, a traktorosok és a kombájnosok sem. Mert felborult minden terv. Esik, mint minden nap már hetek, hónapok óta. Szinte már elképzelhetetlen egy nap kisebb-nagyobb csapadék nélkül. Mint most is. Az emberek, szövetkezetesek és brigádosok, itt állnak, munkára várnak. A csoportvezetők a legszívesebben eltűnnének, vagy inkább a pokolba kívánnák ezt az Időjárást. Az elnök homlokán is gyűlnek a ráncok. Polóka András mechanizátor néhány traktorosnak a betonozásnál talál munkát, az asszonyok és az idősebbek a kertészet felé indulnak. — Ezernyi a tennivaló, mégis téblábolásra kényszerülünk — fakad ki az egyik szövetkezetes. Az igyekvőbbek azonban találnak munkát. Egyesek a raktárban, mások a dohánypajtában, a gépi brigád tagjai gépeik körül tesznekvesznek. Kilenc óra felé a felhőfoszlányok már csak ritkán takarják el a gabonatáblákat a napsugarak elől. Az elnök motorkerékpárra ül. Még csúszós a talaj, de látni akarja, indulhatnak-e már a gépek. 10 órakor a ARATASI MOZAIK: Hektárhozamok, amilyenekre a dédnagyapák ükapja sem emlékezne • Fehér holló az eső nélküli nap 0 A pártszervezet megtette a magáét • A tagság erejéből nem futja - az iparosok fáradhatatlanul segítenek • Alkatrészben nincs hiány • Minden raktár megtelt • Még 8 nap jó idő kellene két SZK már útban van a Diószögtábla felé. A két ZSM — a gyengébb gépek — rendről csépelik a búzát. Szinte vakítóan süt a nap, mégis nedves a gabona szára, még Inkább a tálában levő zöld. Mert szellő se rezzen. A rend alja is lucskos a kiadós reggeli esőtől. Duzzadt a kicsépelt mag ls, de mennt kell, hisz még közel 120 hektár búza vár a betakarításra. Lassan, de magabiztosan haladnak a gépek. Megtelik az egyik, majd a másik SZK tartálya. Szállítóeszközre nem kell várni, Szmolyák Jani meg a többiek már várnak a magra. Amikor a tele pótkocsi megáll előttünk, a traktoros az elnöknek szegezi a kérdést. — Jani bácsi, hová vigyük ezt a búzát? — Tyű, a mindenit. Döntsétek le a kukoricaszárítóba. Még vakarja kissé a tarkőját, közben megjegyzi. — Kt hitte volna, hogy még a gabona raktározásával is meggyülik a bajunk. El se hinnéd, hogy már minden arra alkalmas helyet megtöltöttünk gabonával. — Még a raktározás is gond? — Gondnak gond, de olyan gond, hogy ettől nem fájdul meg az ember feje. A hektárhozamokra terelődik a szó. Midjárt érthetővé válik, hogy miért nem fáj a szövetkezet vezetőinek a feje a raktárhiány miatt. — Ilyen hektárhozamra még a legmerészebbek sem számítottak. Nálunk ugyanis nem kimondottan Jó gabonatermő a föld. Itt inkább a MINDEN PERC ARANYAT ÉR Mint az utóbbi napokban általában, a felhős ég most sem ígért sok jót. - Legalább estig kibírná eső nélkül — lehetett kiolvasni az aranykalászi szövetkezet tagjainak tekintetéből. Nehéz az idei aratás. — És hosszadalmas — mondja gyakran találóan Both Ferenc agronómus. Idestova jülius 18-tól aratnak és ne adj' Isten befejezni. Emberekben, gépekben nincs hiány. Az esők kergetik haza mind gyakrabban az aratókat. Pedig az igyekezettel sincs baj. Annak Idején 5 hektár megdőlt árpát kaszával vágtak le, a többi 271 hektárt kétmenetesen takarították be. Az új technológia a komplexbrigád vesszőparipája. Ogy megy nekik a munka, mint a jól olajozott gép. Dél volt. A helyi nemzeti bizottság tanácsa a ÉPNMMMHHNNMP^ ill^iÄ^^^lliiiÄli; !l§ |Ä|f szövetkezeti funkcionáriusok jelenlétében a szövetkezet üléstermében tanácskozott. A gyűléseket Aranykalászon nem nyújtják feleslegesen. Tárgyilagosan, konkrétan beszéltek most is. Röviden elemezték az aratás eddigi lefolyását és felvázolták a legközelebbi teendőket. A szövetkezet a dunaszerdahelyl járás legnagyobb, és hosszú Ideje a legjobb szövetkezetel közé tartozik. Az idén 582 hektáron termesztettek gabonát. Az aratást a szokottnál Jóval később kezdték. Az ár- és talajvíz szerencsére kikerülte őket. Az esők miatt azonban száz hektáron megdőlt a termés. Közel 400 hektárt már learattak. Naponta 40 hektárt vágnak le, közvetlen kombájnaratással. Az árpa 28,5 mázsát adott hektáronként, a tervezettnél 2,5 mázsával többet. A zabot ts kétmenetesen aratták, a rozsot utoljára hagyták. Most a búzával foglalatoskodnak. Eddig 30 mázsás hektárhozam mutatkozik belőle. A szalmalehúzás párhuzamosan halad az aratással, a tarlőhántást pedig két lánctalpas traktor végzi. Legélénkebb munkaIgyekezettel Vajasvatta mögött találkoztunk. Három kombájn viaskodik a gyönyörű, 51 hektáros búzatáblával. Vagyis csak kettő, mert az egyik egy órája felmondta a szolgálatot és most a mozgó műhelykocsi legénysége foglalatoskodik körülötte. Semmi különösebb baj nem történt, s az ügyes kezek egykettőre megjavítják. Mert most minden perc drága... J. SLUKA sitis m ' ^ ** w ; m m >'-. - i - ľ'

' -Ä -A-í- .^V i' : r 3 " ' * v •• i • Kazlakba bstdják a szalmát TÚLÉRETT A BÚZA E

steledett, mikor munkaértekezletre gyűltek össze a szécsénkei szövetkezet (losonci Járás) vezetői. Deák Ferenc, a helyi nemzeti bizottság elnöke is rendszeresen megjelenik a gyűlésen. Ö is tudni akarja, mi minden történik a határban, és milyen lesz a másnapi munkaelosztás. Javasol, mert mikor ilyen nehéz az aratás, nem árt, ha többen meggondolják, mit hogyan végezzenek. A vezetők tárgyaínak, a határban még búg az SK-4-es. A két kombájnos: Torma József és felesége aratják a búzát, pedig már alkonyodik. — így szokták — mondják a va. zetők —, míg látnak, aratnak, mert reggel a harmat miatt úgy sem kezdhetik korán a munkát. A Struhár házaspár hamarabb abbahagyta az aratást, mert elszakadt a ŽM kaszája és más javítanivaló Is akadt a kombájnon, ezért behozták a műhelybe. Egy-két óra alatt elkészültek a javítással. Reggel Indul a 2M ls, de ezért a kiesésért is kár. A szövetkezetnek a 351 hektár gabonára csak ez a két kombájnja van. Szívesen vették volna a szécsénkelek is a segítséget. — Elvégeztük volna a ml erőnkkel ls — mondja Villant István, a szövetkezet elnöke —, de az aratás alatt a kombájnok többet álltak, mint dolgoztak. Az elnök ezt nem szemrehányásként mondja, hiszen a kombájnosok szívesen arattak volna, ha engedi az időjárás, ám nem tehették. Mikor már más megoldás nem volt, kaszákkal arattak a szécsénkelek. Három napon át 80 pár aratta az alávetéses árpát. A gépesített csoport Is kaszára volt kénytelen kicserélni a gépeket. Segített az igyekezet, de így is túlérett a gabona. — Egy-két nap alatt le kellene aratni — mondja Deák elvtárs —, de még 3—4 napra van szükség, hogy befejezzük ezt a munkát. A

mióta jobb az Időjárás, a kombájnosok teljesítménye ls fokozódik. A nagy kombájn napi teljesítménye túlhaladja a 8 hektárt, a kis kombájné pedig a 8 hektárt. Nem világraszóló eredmény, ám ilyen nehéz aratásban, az öszsze-vlssza dőlt gabonában Igazán elismerésre méltó teljesítmény. (bj) Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke a kombájn munkáját figyeli, CSÉPLOGÉPBŰGÁS NÉLKÜL kukorica, a lóhere meg az ipari növények teremnek jól. Búzából már a 22—23 mázsás hektárhozam ts ktváló eredménynek számít. Az árpa még kényesebb, a sokévi átlag a 16 mázsát sem ért el. — S most? — 30 mázsa 80 kiló árpát takarítottunk be egy-egy hektárról. — Búzából? — El se hinnéd. 120 hektáron ugyan még lábon áll a búza, az eddigi átlageredmény 35,3 mázsa. Ilyen még nem voltl — Megbirkóznak a betakarítással? — A pártszervezet segítségével minden erőt mozgósítottunk. Látod, amott az ácsok préselik, hordják a szalmát, a gépek is azért dolgozhatnak megállás nélkül — már amikor lehet —, mert ott is segítenek a brigádosok. Szorgalomban nincs hiány. Ha a szokottnál lassabban is, de magtárba kerül a mag. Az egyik szövetkezetes mégis türelmetlenül, sőt becsmérlőn jegyezte meg. — Van itt azért hiba is, annyi, hogy két újságba se férne bele. Elhittem. De bocsásson meg, ha most mégsem azokról Írtam. Hanem arról, hogy az ember minden nehézség ellenére is győzedelmeskedik a természet felett és minden eddiginél több gabona kerül raktárba. Ezért pedig csak dicséret illeti azokat, akik emberül helytállnak. HARASZTI GYULA Az idei esős nyár után csodálkozunk, amikor Bartal Lajos, a százdi szövetkezet elnöke azt újságolta, hogy mindössze egy hektáron arattak kaszával. Többéves tapasztalatok alapján Csertik Tamással, a szövetkezet agronómusával az idei aratásban ügyesen kihasználták a gépeket. — Nálunk a múlt évben sem búgott cséplőgép a határban — mondja az elnök — az idén, bár az időjárás sok borsot tört az orrunk alá, a dőlt gabonát is gépekkel arattuk. A Petrovics dűlőben Bátora József és Menyhért Vilmos a búzát aratja. Janivtcky Dezső segédjével, Tőth Józseffel pedig a zab,-árpakeveréket. Közel az országúthoz szalmakazalrakók vidám csoportja épp szünetet tart. Örömük kétszeres. Jól halad a munka. A kombájnok után hátrahagyott szalmarendeket boglyázógép gyűjti össze és géppel szállítják az elevátorhoz, amely feljuttatja a kazalra. A csoportnak inkább a gépeket kell kiszolgálni, és mesterien rakni a kazlat, örülnek azért ls, mert jó szalmát gyűjtenek be. — Én azt mondom, emberek — kezdi a szőt Breza István bácsi —, hogy ezen a szalmán az abrak nél-. kül is megél a heverő marha. — Etettünk már mi rosszabb takarmányt is, — fűzi hozzá Szakolcai Dezső bácsi. — Meg az aratás sem ment úgy mint most. Elmeséli, hogy 1959-ben még október 10-én is csépeltek. A falusiak már szüreteltek, míg ők a cséplőgépnél nyelték a port. Azóta sem szívleli a cséplőgépet. Az egész ország ügye Elmúlt már az az Idö, amikor az aratás csak a parasztember gondja volt. Látástál vakulásig vágta a rendet, senki sem törődött vele. Az utóbbi években nyáridőben az egész ország figyelme az aratás felé fordul. S ha kell, az ipari munkások, értelmiségiek és katonák is megfogják a kasza nyelét. Legjobb példa erre a mostani különös, megkésett aratás. Az Ipari dolgozók ezrei és százai dolgoznak a határban. A zvolení Járásban naponta ezer brigádos segít a mezőgazdasági üzemeknek. Hatvanhat teherautó pedig a kévéket, magot és a szalmát hordta társadalmi munkában. A pozsonypiispöki szövetkezetesek áldhatják szerencséjüket, hogy a G. Dimitrov Vegyi Üzem vállalt felettük védnökséget. Amikor a széna forgott veszélyben, a gyár dolgozói behordták a takarmányt. Most, hogy az új kenyér került veszélybe, naponta 40 gyári munkás segédkezik az aratásban. Műhelyükben bármilyen géphibát kijavíthatnak a szövetkezetesek. Ha jármfi kell, azt is adnak. Nem győzték a szalmalehúzást? A gyáriak gyorsan átalakítottak egy T-172 típusú mozgó daruberendezést, és ennek a segítségével könnyen kazalba rakják a szalmát. A Szlovák Gázművek 15—18 dolgozója a járfalusi szövetkezetbe tette át ideiglenesen a munkahelyét. A szövetkezeti tagok nem is titkolják, nekik köszönhetik, hogy baj nélkül betakaríthatták a rendkívül gazdag termést. Még egy teherautót is a szövetkezet rendelkezésére bocsátottak. A Slovnaft dolgozói Rovinkán és Főréven, a 04 számú üzem nyomdászai Lamačon, a dunai hajósok pedig Hidason segftenek. És nem találunk ezekben a napokban egyetlen mezőgazdasági üzemet sem, ahol ne találkoznánk segttti ipari munkásokkal, értelmiségiekkel, katonákkal vagy fiatal brlgádosokkal. P. L. Könnyen és gyorsan dolgoznak és jól megtelik a csűr Is. Ami azt Jelenti, hogy a közös kasszába is elég pénz jut. Ezt megerősíti a szövetkezet Pénz nevű közgazdásza Js. Amikor lezárták a féléveit, a nagykönyvbe bejegyezte, hogy a félévi pénzügyi tervet 100 ezer koronával túlteljesítették. De ehhez újabb kedvező adatokat jegyez le. A repce 27,96 mázsás átlagos hektárhozamot adott tisztán, ami azt jelenti, hogy a tervezett 54 600 korona helyett 113 274 koronát vételeznek be. Az árpa hektárhozama megközelíti a 28 mázsát, de a Hossza-dűlőben több mint 32 mázsát adott. A számítások szerint 17 vagon árpával több termett, mint a múlt évben. A gazdasági udvaron csak a magtisztító halk zúgása hallatszik. Traktorok vontatják nehéz teherrel megrakott pótkocsijaikat a szomszéd faluban lévő raktár és vasútállomás felé. Ugyancsak sűrűn fordulnak, mert a kombájnok ontják a szemet. Szemlátomást fogynak a táblák, magasodnak , a szalmakazlak. Odébb a hernyótalpas már repce alá szántja a földet. A munka üteme egyre fokozódik, és pár nap múlva már megköthetik a szövetkezetesek az aratási koszorút. BALLA JÓZSEF Sznida István már raonq alá szánt Az aratás hősei Az idei megkésett aratásban ls a gépeké a döntő szó. Persze a legpontosabb gép sem működik az ember irányítása nélkül. S így születnek most a kenyércsata hősei. Bár még csak az aratás derekán tartunk, LADISLAV ROZBORIL, a Poľný Kesov-i szövetkezet kornbájnosa a hét elejéig 218 hektárt vágott le. Igazán elismerésre méltó teljesmény. A štefanovičovái ALOJZ POGRÄN 172, a tradoskeddl CSÄNYI KÄLMÄN pedig 168 hektárt aratott le. De a cseklészi JOZEF PAVLÍKNAK sem kell szégyenkeznie 163 hektáros teljesítményéért. FRANTIŠEK SECKAR, a hustopečel gépállomás országos hírű kombájnosa 160 hektárnál tart. Nem messze marad azonban mögötte a gombai LENKES VINCE, a špačincei JURAJ HEKEL sem. Sorolhatnánk tovább a kitűnő kombájnosok nevét. Minden elismerésünk az övék. (plj 1965. augusztus 19. * ÜJ SZÖ 5