Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-18 / 228. szám, szerda

A csehszlovák kohóipar és exportja A kohászát Csehszlovákiában az ország legrégibb iparágazatai közé tartozik. A vaskohászat már az első világháború előtt is igen fejlett volt. Cseh- és Morvaország területén már 1913-ban csaknem egy és egynegyed millió tonna acélt és majdnem ugyanannyi nyersvasat ál­lítottak elő. Az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása következtében az új Cseh­szlovák Köztársaságnak nem volt a kohóiparával arányos gépipara — amely a kohóipari termékek legna­gyobb fogyasztója — s Így 1937-ig az egész ország területén a kohó­Ipar csupán 1,7 millió tonna nyers­vasat és 2,3 millió tonna acélt ter­melt. A második világháború után a csehszlovák ipar gyors fejlődése megkövetelte a vas- és színesfém­kohászat lényeges bővítését. Ezért az első csehszlovák ötéves terv a már meglevő kohászati üzemek bő­vítését és új kohók építését irányoz­ta elő, hogy biztosítsa a gépipar növekvő igényeinek kielégítését. Az 1949 és 1953 közötti időszakban 6 új nagykohót, 9 martinkemencét, 8 elektromos kemencét, 6 henger­művet, egy alumíniumgyárat stb. építettek Csehszlovákiában. Ezzel a nagykohók kapacitása évi 1,5 mil­lió tonnával, a martinkeinencéké pedig mintegy egymillió tonnával növekedett. Ebben az Időszakban az új vítkovicei kohókombinát épí­tése is nagyon gyorsan haladt. Ez a kohókombinát Közép-Európa leg­nagyobb kohóipari vállalatai közé tartozik. 1953 vége felé Csehszlová­kia már évi 2,8 millió tonna nyers­vasat és 4,4 millió tonna acélt ter­melt. Ezzel azonban még nem feje­ződött be az ország kohóipari bá­zisának építése. 1960 végéig továb­bi két nagykobó épült. Ezek évi kapacitása 955 ezer tonna nyersvas. Felállítottak továbbá 7 Siemens­martlnkemencét (1,7 millió tonna acél évi kapacitással), 10 új elekt­romos kemencét, évi 3,4 millió ton­na kapacitású hengersort és további 5 kokszoló battériát. Ugyanebben az évben megkezdődött a Kelet-szlová­kiai Vasmű építése. Befejezése után majd lényegesen hozzájárul a cseh­szlovák népgazdaság szükségletel­nek fedezéséhez különösen olyan kohóipar! termékekkel, amelyeket Csehszlovákia eddig nagyobb mér­tékben Importált. 1964 végén a cseh­szlovák kohóipari termelés már évi 5 716 000 tonna nyersvas és 8 377 000 tonna acél, 5 633 000 tonna henge­relt áru, 794 ezer tonna acélcső és 658 ezer tonna betonacél volt. A kohóipar gyors fejlesztése Cseh­szlovákia gazdasági fejlődésének jellegzetes vonása. Az egy főre eső acélgyártás az 1948. évi 212 kg-mal szemben 1964-ig 595 kg-ra, a nyers­vastermelés az 1948. évi 125 kg-hoz képest 408 kg-ra növekedett. Cseh­szlovákia ma a világ acélgyártásá­ban mintegy 2 százalékkal vesz részt, s az egy főre eső gyártás szempontjából a világ legnagyobb acéltermelő országai között foglal helyet (az USA egy főre 522 kg-ot, az NSZK 550 kg-ot termel). FOKOZÓDIK A CSEHSZLO­VÁK HENGERELT ARU KIVITE­LE • HÚSZ ÉV ALAH HATAL­MAS FEJLŐDÉS • EGYRE TÖBB ORSZAGGAL KERESKE­DÜNK Kétségtelen hogy a csehszlo­vák kohóipar fejlesztése hatással volt a csehszlovák külkereskedelem összetételére ls. Az a fejlődési ütem, amelyet Csehszlovákia kohóipara az elmúlt húsz esztendő alatt tett, gyorsabb, mint a legfejlettebb nyu­gat-európai államok kohóiparáé. Meg kell jegyezni, hogy Csehszlovákiá­nak kohóipara fejlesztéséhez fűtő­anyagként csupán kőszén áll ren­delkezésre. A többi nyersanyag — mindenekelőtt az érc — túlnyomó részét importálnia kell. A kohóipari termeléssel arányosan növekedett a vasérc, a mangánérc stb. behozatala is. A Szovjetunióbői behozott vasércmennyiség az utób­bi évek átlagában a Csehszlovákia által Importált teljes vasércmeny­nyiségnek mintegy háromnegyed ré­szét tette ki. Nagy mennyiségű vas­ércet hozott be Csehszlovákia In­diából, Brazíliából, Svédországból, Marokkóból és más országokból ls. Az utóbbi években mangánércet a Szovjetunióból, Indiából és Törökor­szágból importált. Ezzel szemben a csehszlovák exportban mindinkább érvényesültek a kohóipari termé­kek. Így például a hengerelt áru exportja 1955 óta 533 ezer tonnáról 1963 ig 1 millió 316 ezer tonnára, a csőexport pedig ugyanezen idő szakban 156 ezer tonnáról 244 ezer tonnára emelkedett. Csehszlovákia kohóipari exportprogramjában huza­lok és sínek, de nemes acélötvöze­tek ls szerepelnek. Csehszlovákia legnagyobb vevője hengerelt áruk­ban mindenekelőtt Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Len­gyelország, India és számos további ország. A csőtermékek nagy részét a Szovjetunióba exportáljuk. Utétia Olaszország, Románia és Lengyelor­szág következnek Csehszlovákia ve­vői között. A csehszlovák export­ban fontos szerepet játszik a koksz. 1955-ben a teljes kokszexport 1 mil­lió 209 ezer tonnát, 1963-ban pedig már 1 millió 758 ezer tonnát' tett ki. Legtöbb kokszot a Német De­mokratikus Köztársaságnak, Ma­gyarországnak, Romániának, Olasz­országnak és Ausztriának szállítunk. A kohóipari gyártmányok exportjá­ban nagy tétel a hídépítéshez, nagy csarnokok építéséhez szükséges szerkezeti acél, valamint az épület­acél. Ezek a kohóipari gyártmányok különösen nagy mennyiségben sze­repelnek a Csehszlovákia által szál­lított teljes Ipari berendezésekben. Csehszlovákia kohóipari bázi­sának teljes kiépítése után a kohó­ipari gyártmányok a csehszlovák külkereskedelemben még kifejezőbb módon érvényesülnek majd mind választék, mind minőség tekinteté­ben. -ev­A Nový Bor-i ipari automatizáló vállalat évente 200 000 SP—54 típusú különféle háztartási gépekbe szerelhető időszabályozó kap­csolót gyárt. Képünkön Ofga Bendová a kész kapcsolók ellenőrzé­sét végzi. (O. Holan — CTK felv.) MEGGYORSULT AZ ARATAS H Naponta érkezik építőanyag Elegendő cement és mész kapható • A tetőfedőcserép, ajtó- és ablakráma készleteket rövidesen feltöltik • A Jednota nagy meny­nyiségű építőanyaggal várja a vevőket A Duna vize már nagyrészt visszatért régi medrébe, a föld szárai, sz!*­kad, lassan megkezdhetik a rombadőlt lakóházak felépítését, a megrongá­lódott épületek kijavítását. A dunaszerdahelyi járás árvíz sújtotta közsé­geiben nagyobbára már hozzáfoghattak az épületek alapjainak lerakásá­hoz, az új otthon megteremtéséhez. A kártérítési előlegek kifizetése után a károsultak rendelkeznek annyi pénzzel, amennyi az építkezés meg­kezdéséhez szükséges. Most csak arról van szó, hogy a raktárakban meg is vásárolhassák az épületanyagot. Ezzel minden valószínűség szerint szá­molhatnak, mert a Jednota szerdahelyi járási raktárában szerzett értesü­léseink alapján valamennyi kirendeltségük felkészülten várja a rendelő­ket .., Istenes Andortól, sz udvardl szövetkezet ffiag­ronómusától tudok meg néhány érdekes adatot az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemének munkájáról. — Sok bajunk volt az idén — mondja az ag­ronómus .— lelentfis a vizkír nálunk is. Közel 3011 hektáron nem tudunk gépekkel dolgozni. La­tyak és sár az egész te­rület. Rengeteg kárt oko­zott a talajvíz a Zsitva menti területeken, a jég­verés tönkretette 14 hek­táron a szőlőtermésünket és nagy kárt tett a ker­tészetben is. Az időjárás kedvezőtlen volt. Főleg a gabona szárításával volt sok bajunk. Most már lesz elég fedett szántóte­rületünk is. Az agronómus elmond­ja: a szövetkezet tagsága tudatában van annak, hogy különösen most mi­lyen fontos a veszteség nélküli betakarítás. 571 hektáron aratták le a gabonát s 386 hektáron ki ls csépelték. Sok ván még hátra, majdnem 1200 hektár. 18 kombájn dol­gozik megállás nélkül, s a kombájnosok szép ered­ménnyel dolgoznak. Egyes helyeken nem ritka a 30—32 mázsás hektárho­zam, de 250—300 hektáron még a húszat sem éri el. 40 hektáron egész gyen­ge termés mutatkozik, a viz tönkretette. A gabo­na nedves, a szárítás után csak néhány nap múlva kezdődhet az el­adás. A számítások sze­rint a szövetkezet túl­teljesíti eladási tervét. (Képünkön: Udvaron is telnek a zsákok.) Dráfy József, Udvard Ä járási szövetkezeti központ már jóelőre tudta, milyen FELELŐSSÉGTELJES ÉS NEHÉZ FELADAT vár rá. Gondoskodott a raktárkész­letekről, mert sejtette, hogy később a legfontosabb építőanyagok iránt nagy hajsza indul meg, s termelő üzemeink nehezen tudják majd ki­elégíteni a vásárlók igényelt. Jelen­leg cementből 316, mészből 101 va­gon áll a károsultak rendelkezésé­re. Ez a mennyiség egyelőre teljes mértékben fedezi a szükségletet. Az árukészlet állandóan nő, naponta érkezik 25—30 vagon anyag. Ehhez nem ls számították hozzá azokat a küldeményeket, amelyeket a véd­nökségi járások és az önkéntesen adományozó vállalatok ajándékoz­nak a községeknek.: A cseh ország­részekből több vagon épületfa, tég­la, cement, mész és egyéb érkezett. NEHÉZSÉGEKET OKOZ a tetőfedőcserép, a kész ajtók és ablakok beszerzése. Cserépből 180 ezer darab van raktáron, de 1 mil­lió kellene. A pezinoki téglagyár kapta azt a feladatot, hogy a szer­dahelyi járás községeit téglával és — A fiúk ezt nem fogfák olyan egyszerűen lenyelni, sértőnek fog fák tartant — vélekedik Bobo. — Még rosszabbá válik köztünk a vi­szony ... — Es a fiúk úgyis el fogják mondani egymásnak, hol vannak a rejtekhelyek — kételkedik a parancs megfontoltságában Cyril — Meg kell magyarázni, hogy miért járunk el így! - jelentette ki nyomatékosan Francesco — Egyáltalán: az a legnagyobb bajo­tok, hogy nincsenek köztetek ta pasztalt pártmunkások, kommunis­ták. — Igazságtalan vagy hozzánk; Zolik, Cyril, meg magam és állító lat7 Sárost is kommunista család ból izármazunkl — veti ellen ? Rechtor. — Ez távolról sem elegendő! — I ŰJ SZÖ 4 * 1965. augusztus 18. tart kl Francesco a véleménye mellett. — Az is fontos, hogy ta­pasztalatokkal rendelkezzetek a forradalmi munka terén, és tudja­tok bánni az emberekkel. Ml itt tudunk arról is, hogyan volt annak Idején a külföldi rádió hallgatásá­val Torinóban. De még itt is úfra meg kellett hallanunk: Rechtorra vigyázzatok, áruló, patkány, már Torinóban ts összejátszott a fasisz­tákkal! Rechtor feje lecsuklott, elvörösö­dött. Pártját fogja valaki? És egyáltalán: pártját kell-e fognia valakinek?! — Több saját tapasztalatra, él­ményre van szükségetek! Át kell élnetek, hogy érzi magát az em­ber, ha a fasiszták úgy űzik hajt­ják, akár a nyulatl De hisz ebben alighanem lesz még részetek — „reménykedik" Gavrusa. — Ha ugyan addig nem hulltk széjjel az egész osztag! — sóhajt fel Stanln szakaszvezető, és na­gyot szippant a cigarettájából. Jól megtermett fiatalember, aki nem ad igazat sem Nahozenýnek, sem Bobónak. Mind a kettő ellen van­nak kifogásai. — Nehéz prófétá­nak lenni a magunkfajta emberek között, jobb szeretnék más osztag­ban szolgálni. Itt kölcsönösen túl­ságosan jól ismerjük egymást, és a jóból is megárt a sok. Sok min­dent elnézünk egymásnak, és ez aztán megbosszulja magát... — Itt van például Sárost meg DunafCík. Mind a ketten kereken kimondják, hogy csak kényszerből katonáskodnak. Márpedig a „mu­szájkatona" sose ért, és ma se ér semmit. Hogy cifrábban meg ne mondjam... — támogatja Stanint Cyril is. — Olyanok vagyunk most, akár a tyúkok, mindegyikünk ma­gának kapar. Ha pedig egyszer nyákunkon a baj, késő lesz le­szoktatni bennünket a mohó tyúk­természetről. Aligha fog sikerülni meggyőződéses forradalmárokat csinálni belőlünkI — Majd ha megcsiklandoznak benneteket a fasiszták, mindtárt más nótát fogtok fújni tt isi — nevet biztatóan Cyrilre Vlagyimir. — Arról van most szó, Vologya, hogy még egyáltalán fújhassunk valamilyen nótát, hogy kl ne csa­varják mindjárt a nyakunkat... Az indlrlttai bűcsú. A kápolna előtti füves térségen ember ember hátán. Közelről, távolról eljöttek Ide a partizánok hozzátartozói és támogatói. Anyák, apák, nővérek, feleségek, menyasszonyok, tarka sokasága. ízes falatok kerülnek elő a batyukból, kínálnak minden­kit: az oroszokat és a mieinket is Háncsfonatos boroskorsók járnak szájról szájra. Rechtor és Cyrll egy hosszú für­tös, nagy, tiszta szemű, bátor, négy év körüli kislánnyal játszik. Az otthon levegőjét hozta el szá­mukra. A gyerekek otthon — és nemcsak otthon, de az egész vilá­gon mindenütt egyformák: kíván­csi nagy szeműek, és úgy csacsog­nak, hogy az ember nem tudhatja: olaszul, oroszul, lengyelül, csehül, magyarul, németül, vagy akár In­dián nyelven beszélnek-e ... — Mozgás! Riadó. Egyelőre ne keltsetek' j eltűnést! Cyril jobbjával búcsút int a kis­lánynak, baljával a géppisztolyáért nyúl. Eltűnik a bozótban. A kápolnában az emberek buz­gón imádkoznak. Senki se monda­ná, hogy az imént még több száz partizán tanyázott itt. A közeledő gépkocsi motorjának zúgása egyre erősödik. Végre meg­jelenik a kanyarban. Szép sze­mélygépkocsi, nem németek és nem ls fasiszták ülnek benne, csu­pán egv férfi és egy lány. Gyerek­játék őket feltartóztatni. A férfi kinyitja a kocsi ajtaját — és a partizánok kirántják ülőhelyéről és verik agyba-főbe. Miért? A fér­fi volt partizán. Két hónappal ez­előtt elsikkasztott hatvanezer lí­rát, és megszökött. A gépkocsit minden teketória nélkül lefoglalták, és a megkötö zött slkkasztót elszállították a di­vízió parancsnokságára, a parti­zánbörtönbe. Ott várja sorsát... Mintha mi sem történt volna megint tele a kápolna előtti tér partizánokkal, megint szól a he­gedű, harmonika, gitár a trattoriá­ban, s folyik a tánc mind bent, mind odakünn a keményre tapo­sott földön. cseréppel ellássa. Äz üzem tetőfedő­cserép tekintetében kapacitás­nehézségekre hivatkozik, s legké­sőbb szeptember végére ígéri a ter­vezett mennyiség leszállítását. Al­talános vélemény szerint a szeptem­ber vége késői időpont, s ez még néhány héttel el is húzódhat. Az akkorra beálló tartós esőzés meg­béníthatja a tetőfedőmunkát. Az épületanyag szállítását a Jed­nota úgy szervezte meg, hogy a va­gonokat egyenesen a megrendelők vasútállomására — tehát nem saját raktárain keresztül •— irányltja. így meggyorsítja a forgalmat, a vago­nok kirakását és áthidalja a költsé­ges fuvart, ami az aratási időszak­ban szinte lehetetlen. A tömeges rendelést GYORSAN BONYOLÍTJÁK LE. a legtöbb kárt szenvedett községek, mint például Csillznyárasd, Balony, Izsap, Kulcsod teljes vagonrakyná­nyokat kapnak, a kisebb tételeket rendelők vagy a járási raktár vagy a fiőkraktárak szállító eszközeinek igénybevételével szállíthatják ház­hoz az anyagot. A vevők nagy ré­szének állítása szerint az átvett tég­la minősége nem felel meg a kívá­nalmaknak, könnyen törik, s nem eléggé száraz. Az észlelt hibákról jegyzőkönyvet vesznek fel, figyel­meztetik a pezinoki gyárat, nehogy később nézeteltérések merüljenek fel. Remélhető, hogy a téglagyár fe­lülvizsgálja majd termelési eljárá­sát és jobb minőségű árut szállít. A Jednota kirendeltségei a legna­gyobb megértéssel tesznek eleget a vevők kívánságainak. A hiánycikkek tekintetében a vásárlók járjanak el türelmesen, rövidesen ezekből is elég lesz a raktárakban. Az épület­anvag készleteinek feltöltése orszá­gos érdek, s ennek minden bizony­nyal eleget is tesznek. HORN/ANSZKY TIBOR a vasútvonalakat 1970-ig a csehszlovák vasutakon megszüntetik a gőzvontatást A negyedik ötéves tervben továb­bi 1100 km hosszú vasútvonalat vil­lamosítanak, amelyből csaknem 800 km-t váltóáramra kapcsolnak. Ez lesz az ügynevezett második fővo­nal, amely Sokolovtól Plzeňen ke­resztül Zdlceig és Prágáig vezet. Váltóáramra kapcsolják továbbá a Kolínból Havlíčkov Brodon, Brnón át Bratislavába és a Plzeftből České Budgjovicén keresztül Jihlavára ve­zető vasútvonalat. 1970 végéig Csehszlovákiában 2810 km-es szakaszon fognak közle­kedni villanymozdonyok. C

Next

/
Oldalképek
Tartalom