Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-17 / 227. szám, kedd

Ellenőrzik az ígéretek teljesítését A törvények és a rendeletek nem gátolják a kezdeményezést Helyzetkép Izsóról • önsegélyes módszerrel • A szavaktól a tettekig nehéz az út • A trenčíniek ígérete • Izsón már ebben az évben mindenki beköltözhet saját házába Rövid idővel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a trenčíni, Uherské Hra­dlšté-i és šumperki járások elhatá­rozták, felépítik az árvíz által el­pusztított Izsa községet a komáro­mi járásban. Ez a kötelezettségvál­lalás volt az első, amelyet követen­dő példaként állítottak a többi já­rások elé, és talán éppen ezért ha­tározták el a sajtó dolgozói is, hogy legelőször itt ellenőrzik az ígéretek teljesítését. De érdeklődésünket az is fokozta, hogy bizonyos hírek sze­rint a trenčíni elvtársak túlbuzgósá­gukban megsértették a tőrvényeket és rendeleteket, és állítólag már az állami ellenőrző szervek foglalkoz­nak az üggyel... Mindezt már beszélgetésünk ele­jén elmondtuk az SZLKP trenčíni járási bizottságán. Az elvtársak rendkívül meglepődtek, ugyanis semmi ilyesmiről nincs tudomásuk. Sem többet, sem kevesebbet nem tesznek, mint amire a törvények és rendeletek értelmében joguk van, csak a vállalásból származó konkrét feladatalkat teljesítik, és ebben ne­kik az Uherské HradiätS-1 és a šum­perki elvtársak is segítséget nyújta­nak. Viszont megállapítottuk, hogy az elvtársak nem tárták fel előttünk a teljes Igazságot, mert ennél sokkal többet tesznek: a törvények és ren­deletek keretein belül maximális erőkifejtéssel igyekeznek mielőbb felépíteni Izsát. Tehát nem gátolják, hanem serkentik, tettekre ösztönzik az egyéni kezdeményezést. Maximális önsegély A trenčíni védnökök nyugodtan megvárhatták volna, amíg az egyes bizottságok megvitatják és megold­ják a részleteket és problémákat. Közeleg az ősz, utána jön a tél, amikor az építkezési dolgozók már nem végezhetnek semmit, tehát a trenčíniek nyugodtan hivatkozhat­tak volna objektív nehézségekre, űk azonban teljesíteni akarták az ígé­retet, és hogy ez sikerül ls, az nem a véletlen müve. Mi a valóság? Izsán 228 ház tel­jesen romba dőlt, 180 pedig megsé­rült. A legfontosabb tehát a tégla ős a faanyag. Várhatták volna, amíg megkapják a kiutalást a központi raktárból. Várhatták volna, és sen­ki nem tehetett volna szemrehá­nyást nekik, csak éppen a közel­múltban nyilvános pártgyűlésen adott szavukat nem tarthatták vol­na be. A Járásban ' megkezdték a salak­beton idomok gyártását. Egy darab megfelel 9 darab téglának. Az ido­mokat Ingyen gyártották, majd át­adták a jednotának, amely darabját 9,60 koronáért árusította. Az így nyert pénzösszeget befizették az ár­vízkárosultak központi folyószámlá­jára. Izsán — csakúgy mint számos más elöntött községben — igen sok olyan ember van, akik ez Ideig még nem kaptak munkát. A kölcsönös megbeszélés alapján a salakot és cementet elszállították Trenčlnbôl Izsára. A lakosok megvásárolták a nyersanyagot, kikölcsönözték a for­mákat és egy szakember felügyelete mellett sajátmaguk gyártották az idomokat. Ezáltal egy Idom előállí­tási ára 2,80 korona. Ez talán tör­vénybe ütköző cselekedet? Nem — csupán a kezdeményezés helyes ki­használása. A trenčíniek nyugodtan hivatkoz­hattak volna arra ls, hogy nem ké­pesek befejezni a házak építését, mert hiányzik a tetőfedéshez szük­séges faanyag. Ehelyett a tervezők inkább lázas kutatásba kezdtek, és megszületett az új javaslat: selejtes csőanyagot használnak. Valamennyit találtak a járás területén és jelen­tékeny mennyiséget sikerült vásá­rolni Chomutovban. A trenčíni Ke­ramoprojektben kidolgozták a do­kumentációt a Komáromi Hajógyár 220. sz. részlegének dolgozói pedig (Palencár és Kesely elvtársak veze­tésével) eszerint készítik a tetőszer­kezeteket. Az üzem kölcsönzi a szük­séges vágó- és hegesztőgépeket, és Így munka után egyik szomszéd a másik segítségével elvégezheti ezt a munkát ls. Ugyanakkor a lakosság csak a nyersanyagot fizeti. 228 új házat az alapoktól kezdve felépíteni, nem kicsi dolog. Hiszen a járásoknak saját fejlesztési ter­vük is van, tehát a kötelezettségvál­lalásból származó feladat többlet. A többletmunkához szakemberekre is szükség van. A trenčíni üzemek­ben sok kőműves dolgozik — jó né­hány más szakaszon. Ezek közül húsz mér hétfőn és további tiz egy hét múlva Izsára utazik és így gya­korlatilag ls megkezdődik a község építése. Mi a helyzet a faluban? A víz lassan már a határból ls visszahúzódik, a lakosság nagyobb része Is visszaköltözött, a biztosítási szervek az utolsó becsléseket vég­zik. Eddig már több mint kétmillió koronát kifizettek és a legközelebbi napokban újabb hatmilliót folyósíta­nak. A kárbecslés befejeztével még kb. tizenkétmillió korona kár­térítést fizetnek kl az arra Jogosul­taknak. Nem a pénz a döntő ténye­ző most, hanem az építés. Az embe­rek — hála a trencsénl és a komá­romi Járási pártbizottság aktivistái­nak — bizakodva tekintenek a jövő­be, mert tudják, hogy az élet na­gyon gyorsan normalizálódik. Ma már nemcsak azt tudják, milyen kártérítést kapnak, hanem megkötik az épületkárok helyreállítására vo­natkozó szerződéseket is. Több a nehézség a teljesen el­pusztult házakkal kapcsolatban, amelyeket a tervek szerint nem a régi helyen, hanem a magasabban fekvő részeken kell felépíteni. Töb­ben választottak már a javasolt épülettlpus közül. Csak a helyklvá­lasztás körül látható bizonyos elé­gedetlenség. A régi ház mellett ugyanis 30—40—50, sőt több áros kert volt, mlg az új lakótelepen csak 8 árnylt engedélyeznek egy­egy ház körül. Természetes, hogy ez nem tetszik a lakosságnak. A hely­zet ma azonban olyan, hogy sokan beleegyeznének mér ebbe ls csak­hogy felteszik a kérdést: hogyan le­hetséges az, hogy amikor a régi he­lyen 2,40 koronát fizettünk egy négyzetméter telekért, ma csak 80 fillért kapunk érte? Ez még egy nyitott, megoldatlan és eléggé sür­gető probléma. Viszont a makacskodással az izsalak csak sajátmaguknak ártanak. Biztonságos helyen sorozatosan akarják számukra felépíteni az új otthonokat. Ez a módszer gyorsabb és olcsóbb, s ezenfelül kulturáltabb lakás- és életkörülményeket bizto­sítanak számukra. Éppen ezért nem kellene olyan kínosan ragaszkodni a régihez. Ugyanakkor azt is figye­lembe kell venniök, hogy minden nap késésnek súlyos következmé­nyei lehetnek, mert a télen a véd­nökök legjobb szándéka és Igyeke­zete ellenére sem lehet felépíteni a házakat. A javításokat már megkezdték. Felépítették a központi betonkeve­rőt, a tervezők és műszaki dolgozók őt lakókocsiban laknak, 60 munkás számára szállást építettek, összesen 250 ember vesz részt Izsa újjáépíté­sében. Jelenleg az önsegélyezés mértéké­ről vitatkoznak a polgárokkal. Pél­dául, ahol elegendő a munkaképes családtagok száma azt javasolják, hogy sajátkezűleg ássák ki az ala­pokat. Bármennyire meglepő és merész volt az az Ígéret, amely szerint az lzsialak már ebben az évben saját házukban lakhatnak, a trenčíni véd­nökök betartják adott szavukat. Megállapodtak, hogy az épületeket „felhúzzák" és egy konyhát és egy szobát lakhatóvá tesznek. Nagyon sok a probléma Valamikor — a történészek meg­állapítása szerint — trenčíni halá­szok alapították Izsa községet, s most, évszázadok múltán ismét a trenčíniek építik fel. A nyilvántartási kártyákon a vál­lalások már pénzértékben, nyers­anyag-egységekben szerepelnek. Te­hát elegendő bejelenteni a szükség­letet. Viszont az igaz, hogy számos nyersanyagból csak kis tételek álla­nak az építők rendelkezésére, és ez fékezi a trenčíniek lendületét. A Járás kihasználatlan fűrésztele­pei például padlót gyárthatnának, mert a falvakon nem szeretik a parkettet. Padlóanyag viszont nincs a központi raktárakban. A trenčí­niek vállalták, hogy az erdőségek­ben feldolgozzák a sérült fákat, de az erdészeti üzelnek felettes hatósá­gai nem adták meg az engedélyt. Az emberek konokul ragaszkod­nak a kétlakásos épülethez, holott a négy- és hatlakásos szövetkezeti forma gyorsabb lenne. Igen sok megoldatlan problémá­val kell a lelkesedő, jószándékú védnököknek megküzdeniük. És a problémák jelentékeny része — egy kis jóakarattal — könnyen megold­ható lenne. m m m Eddig csak Trenčínrôl Irtunk, Vi­szont Izsát nemcsak ők építik. Je­lentékeny segítséget nyújtanak az Uherské Hradište-1 és sumperkl já­rás dolgozói ls. Technikusokat, kő­műveseket és más szakembereket küldenek a községbe és jelentékeny mennyiségű pénzt és nyersanyagot folyósítottak. Sok a probléma az árvíz sújtotta falvak újjáépítése körül. Rendkívül nagy felelősséget viselnek a védnö­kök az újjáépítésért, a mezőgazda­sági termelés mielőbbi megindítá­sáért. Viszont, hogy az esetleg be nem tartott Ígéretekért ne kelljen az objektív nehézségek fedezékébe vonulni, — ha nem jobban — lega­lább úgy kellene minden védnöknek igyekeznie mint ahogyan a trenčf­nieknél láthatjuk: a saját, valamint a társadalmi eszközöket és erőket kell megkétszerezni a helyi lakos­ság bekapcsolásával. VILIAM MAJKÜT — ARNOŠT BAK AZ ORAVAI DUZZASZTÓGÁT mel­letti tó vasárnap délután újabb ál­dozatot követelt. Négy kiránduló It­tas állapotban csónakázott a tavon. Alig távolodtak el 30 méternyire a parttól, amikor egy nagyobb hullám felborította a túlterhelt csónakot. Három turista megmenekült, de An­na Findurové, 22 éves kežmaroki la­kos a vízbe fult. 1953 óta ő a duz­zasztógát melletti tó 18. áldozata. ÖT ALKALMI és egyéb bélyegso­rozatot hoz forgalomba ez év vé­géig a Központi Postaigazgatóság. Szeptemberben hat bélyegből álló sorozat kerül forgalomba. A bélye­geken a Magas-tátrai és az Öriás­hegységi Nemzeti Parkban tanyázó madarak képel lesznek láthatók. A CSEHSZLOVÁK Tudományos Akadémia Történelmi Intézete Husz János halála 550. évfordulójának alkalmából augusztus 18—20-lg a prágai Ovárosháza Brožík-termében nemzetközi tudományos értekezletet rendez. A RÖMATÖL ÉSZAKRA Trevlgnano közelében véletlenül feltárt etruszk kripta az Időszámításunk előtti ha­todik vagy hetedik évszázadból szár­mazó bronzvázákat, ékszereket, kés­pengéket s egyéb tárgyakat tartal­maz. KOLERAJÁRVÁNY TERJED a Bah­rein-szlgeteken. A kuwaiti kormány megszüntetett minden kapcsolatct a szigetekkel. Tilos minden kapcsolat Kuwait és Irán között is, ahol kole­rához hasonló betegség terjed. BERLINI JELENTÉS SZERINT Menzlintől délre, az anklami járás­ban, a Peene folyó partján végzett ásatások alkalmával feltárták a leg­régibb szláv sírokat. A schwerini Régészeti Intézet dolgozói a bronz­korszakból származó három sírt és további 14 régi szláv sírt találtak. ÖSSZESZERELT VASBETON épü­letvázak és gázszilikát külső bur­kolóanyag felhasználásával épül né­hány Iskola, óvoda és bölcsőde az ostravai járásban. Az első ilyen épü­letet óvodát és bölcsődét Karviná­rajban 1964 novemberében állították fel. A legközelebbi napokban át­adják rendeltetésének az ostrava­michalkovicel 18-tantermes kilenc­éves Iskolát is. Az új módszer sze­rinti építkezés a hagyományosnál fele annyi munkát igényel. A GARBÖCBOGDANYI nők a ko­šicei járásban ls adakoztak az árvíz­károsultak megsegítésére nyitott számla javára. 4500 koronát gyűj­töttek össze. Az aprófalvi nők 3682 koronát, a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezete 1040 koronát fize­tett be. MÁR CSAKNEM 1,5 MILLIÖ UTAS vette ez idén igénybe a Labe folyón és a Dunán közlekedő hajókat. Leg­többen Bratislavából Budapestre vagy Bécsbe, vagy pedig Déčínbôl Drezdába utaztak. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA Régészeti Intézete nyltrai munkahelyének dolgozói dr. Igor Hrubec Irányításával végeznek je­lenleg kutatómunkát a losonci já­rási Poháron, ahol már eddig ls feltárták egy középkori temető, egy fejedelmi palota és egy település maradványait. Az említett temető­ben eddig feltárt 64 sírban bronz­gyűrűket, rézfülbevalőkat, korallok­kal díszített bőrfejékeket találtak. MÁR TÖBB MINT 30 000 TAGJA van az észak-morvaországi kerület­ben létesült 282 lakásépítő szövet­kezetnek. E szövetkezetek tagjai ez idén 12 450 lakásba költöznek. A leg­több szövetkezeti lakás Ostraván, va­lamint az olomoucl s a karvinái Já­rásban épül. mm Kedd, augusztus 17. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): • HVIEZDA: Vinnetou II. rész (NSZK) 15.30, 18, 20.30, © SLOVAN: Amikor a komédia kirá'jr volt (cseh) 15.30, 18, 20.30, » Pl-AHA: Nehéz nap (an­gol) 10.30, 13.30,16, 18.30, 21, © PO­HRANIČNÍK: így jöttem (magyar) 15.45, 18.15, 20.45, © METROPOL: Bűnre ítél­tetve (NSZK) 15.30, 18, 20.30, ® TAT­R A: Amerikai patkány (francia) 15.45, 18.15, 20,45, © DUKLA: Old Shatter­hand (NSZK) 15.30, 18, 20.30, © NI­VY: Folytassa, admirális (angol) 17.30, 20. © PALACE: Szerelmi románc (Ju­goszláv) 22, © MIER: Különös osztály, (csehi 16.30, 19, © OBZOR: Csintamá­nok és a szélhámos (cseh) 18, 20.30, © PARTIZÁN: Egy nő » hajón (len­gyel) 17, 19.30, © ISKRA: Halottak napján történt (cseh) 17.15, 19.45, ® VÁRUDVAR: Kl volt dr. Sorge? (fran­cla-olasz-japán) 20, © HVIEZDA (kert­mozl) így szobalány naplója (fran­cia) 20. FILMSZÍNHÁZAK (KoSice): © CSMEV és TATRA: Vinnetou II rész (NSZK), © PARTIZÁN: Szent Lucia gyöngyei (mexikói), © KERTMOZI: Valaki for­rón szereti (amerilal). MAGYAR TERÜLETI SZlNHÁZ: Kis­térkány: Lőcsei fehér asszony (19.30). A SZÍNHÁZAKBAN: Nyári szünet. A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 18.00 Ifjúsági adás. 19.00 TV Híradó. 19.30 Kíváncsi kame­ra. 20.10 Hogy szolgáil az egészségük?, Egészségügyi rejtvény. 21.20: Az In^ tervlzió műsora. A Cseh Énekkar hang­versenye a prágai Klementlnumból. 22.10 TV Híradó. BUDAPEST: 18.08 Híreik. 18.15 Győr (kisfilm). 18.30 Az üvegipar művészei (kisfilm). 18.45: Munkásénekkarok. 19.00 Olimpikonokkal az NDK-ban (fllmrtport). 19.20 Esti mese. 19.30 TV Híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 Parabola. 20.15 Az Indonéz Köztársaság nemzeti ünnepén. 20.25 Győzelem a K-2-en (nyugatnémet dokumentumfilm). 21.55 TV Híradó, 2. kiadás. Nyugat-Szlovákiában sűrűsödő fel­hőzet. A nap folyamán helyenként futó záporok vagy zivatarok. Másutt felhőátvonulások. Éjjeli hőmérséklet 7—11 fok, legmagasabb nappali hő­mérséklet 19—23 fok. Délkeleti szél. így aztán tovább katonáskodott. Mihez kezdjen azonban, ha leszol­gálta az Idejét? A munkahivatal Németországba küldi a munkaké­pes embereket. Elnsatz. Segédmun­kás legyen a hadiiparban? Akkor már inkább — és Dunajčlk alá­írta a kérvényt a potektorátusl katonasághoz... Mint a legmeg­felelőbb elkerülhetetlen rosszat, nem avatkozik semmibe, nem törő­dik semmivel, egyre csak a Duná­ra emlékezik, a katonákhoz min­dig barátságos, de nem hagyja hogy az orránál fogva vezessék. Rochné közkatonát, volt kőmű­vestanoncot a században afféle ezermesternek tekintették. A víz­vezetéket, villanyt, gázt, kéménye­ket, a lefolyót — mindent megja­vított. A kaszárnyában Inkább sze­relő volt, mint katona. És nem­csak a kaszárnyában. Eljárt javítani a tisztek lakására is. Ilyen kato­nát Bobo nem hagyhatott a ka­szárnyában. KI tudja, a hegyekben mire használhatják ügyességét és tudását. Egyébiránt hasznosnak bizonyult a Colle Bionénls. A pász­torkalyibákat a falakat, a tetőket Javítgatja Kvit közkatona segít neki. Így időnként hozzájutnak egy kis borhoz, pálinkához meg egyébhez. Ezért húz hozzá Morous és Nahozený is, együtt iszogatnak, és azt mondják a fiúknak, hogy fütyüljön Bobóra, Cyrilre, Zolikra, Staninra és Mlíčkóra. Legfőképpen MlICkót gúnyolták, hogy csak te­jet Iszik, akár a csecsemő, csoda, hogy nem Irkál verseket. Gyenge­szlvű legény. A többi meg — sze­rintük — „elveszett ember". Csu­pa merő fegyelem, katonás tar­tás... Ordítoznak a katonákra, szekálják őket. Az embert csak parancsot teljesítő gépnek tekin­tik. Ma azonban már más világ van, és főként más világ lesz! Kl hagyja magát kergetni tőlük — itt?! Kicsoda?! És meddig?! És az olasz partizánok parancsolgas­sanak nekik?! Még mit nem?! Éppen az hiányoznál így állt a helyzet a Colle Bio­nén, egy héttel megérkezésük után, a tizenhárom protektorátust katona osztagában ... — Véleményem szerint leki­csinylltek a veszélyt, ott a hiba. Ha átélnétek egy rastrelamentót, majd másképp beszélnétek! Az utolsó rastrelamento alkalmival ugyancsak szorult a kapcánkl — véli Vlagyimir, az orosz osztag parancsnoka. A Dogherla feletti sziklák között tanyáznak, húsznál többen vannak és már több akció­ban vettek részt. Gavruska húzza a bal lábát, az utolsó rastrelamen­to során S lábikrájába lőttek, még nem gyógyult be a sebe ... — Ml ls hibásak vagyunk — szólal meg mintegy mentegetőzve Francesco Resinio. — Hagytuk, hogy megszokjátok a hegyvidéki levegőt és terepet, általában a partizánéletet. Kíváncsiak voltunk, hogy fogtok élni a lehetőséggel. Figyeltünk benneteket. Némelyitek egyfolytában henyélt. Itt azonban egyetlen naptg sem henyélhetünkI Ez nem katonai parádé. Ha egy­szer szorul a kapca — maid meg­látjátok! Igazán nem szeretném, ha a saját biztonságunk érdekében valakit le kellene puffantanunk közületek. A dtstakamento pa­rancsnokától ezentúl mindennap feladatot kaptok, és mindennap nehezebb és nehezebb feladatot. Itt egyenlőség uralkodik, senki sem fog rátok dolgozni. Majd még beszélek erről Fascinóval — rán­colja a homlokát Francesco, és hullámos gesztenyeszln hajából a napfényben pára száll fel. — El­mondok nektek egy esetet: Az utolsó rastrelamento során történt. A fasiszták foglyul ejtettek egy sebesült partizánt, és megállapítot­ták személyazonosságát. Elszállí­tották StUlőfalujába. Születt és testvéreit a házuk előtt álló fák­hoz kötözték, majd arra kénysze­rítették, hogy végignézzék, mtnt akasztják fel a partizánt. Aztán a házat kirabolták és felgyújtották. Ha azokra gondolunk, akik puska nélkül, puszta kézzel harcolnak a szabadságért. . — Nincs más választásunk — se nekünk, se nektek — szólal meg Mllčko. — Bennünket már Torinó­ban megfenyegettek, hogy ha átál­lunk a partizánokhoz, koncentrá­ciós táborba hurcolták családun­kat ... De Francesco már nem akar többet a nehézségekről, veszede­lemről beszélni. — Alaposan fel kell készülnünk a télre. Titkos élelmiszer-, lőszer-, fegyver- és ru­hanemű-raktárakat kell felállíta­nunk. Néhányan közületek készle­teket fognak szállítani Coazzából, másokat meg rejtekhelyek keresé­sére osztunk be. — Az idevalósiak nemigen is­mernek benneteket, Igyekezzetek ismeretségeket kötni, hogy az em­berek tudják, kikkel van dolguk — javasolja Gavruska. — Vasárnap menjetek el Indtrtt­tára, búcsú lesz, különben mind­nyájan ott leszünk! — jegyzi meg Francesco. — Holnap meg elmen­tek Coazzába készletekért. Két rej­tekhelyet kerestek. Mindegyikről csak az osztagotok fele fog tudni! Még ml, olasz elvtársaitok se fog­juk tudni, hol vannak a rejtekhe­lyeitek! (Folytatjuk) ÜJ SZÖ 4 *19B5. augusztus 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom