Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-26 / 205. szám, hétfő

Cľ* ' I " I • •• " * i f bzivbol jovo segitseg Az egész ország segítő kezét nyújt­ja a sok szörnyű napot átélt Csalló­köznek. A Bratislava-vidéke járás — amelyet bár elkerült az ár, mivel a Ouna és a Morava mentén fekszik — szintén részt vállal az árvíz sújtotta környék újjáépítéséből. A járás területén az iskolák és az üdülőközpontok több mint 800 mene­kültet fogadtak be, akikről a legna­gyobb mértékben gondoskodnak. A legválságosabb pillanatokban a stupaval cementgyár dolgozói jelent­keztek, s a dévényújfalusi, mariankai és borinkai kőbányájukból korlátlan mennyiségű követ ajánlottak fal a csl­esói gátszakadás eltömítéséhez. Nehéz lenne e pillanatban megállapítani, mennyi követ szállítottak el a kőbá­nyákból a véget nem érő gépkocsi­oszlopok' az emlékezetes három hét alatt, az azonban bizonyos, hogy min­den felmutatható anyagi áldozatnál többet ér az emberek önzetlen segíte­ni akarása. A dévényújfalusi kőbányában Sil­vester Grožaj és JiFÍ Kotraba bagger­kezelők egymást váltva dolgoztak éj­jel-nappal. Csak elvétve engedték át helyüket egy-egy szakképzettség nél­küli gépkezelőnek, hogy megpihen­hessenek A lőszerészek, vájatfúrók és gépmesterek annyi robbantást haj­tottak végre, hogy a negyedévi terv­teljesítésben sem vallanának szégyent. Az üzem dolgozói sem maradtak közömbösek Dél-Szlovákia lakosságá­nak sorsa iránt. Kétezer tonna cemen­tet és 20 000 koronát ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. Košariská melletti üdülőjükben 35 gyereket helyeztek el az árvíz sújtotta vidékről nevelői fel­ügyelet mellett. A Bratislava-vidéke Járási Nemzeti Bizottság alkalmazottai az ígért brl­gádosokon kívül négy hónapon keresz­tül havi fizatésUk egy százalékát utal­ják át a 405—7000 sz. bankszámlára. A Nyugat-szlovákiai Bútorgyárak stupavai üzemében egy különmüszak tiszta jövedelméről mondtak le a ká­rosultak javára. A szenei téglagyárban 30 000 téglát és cserepet készítenek el a tönkre­ment házak felépítéséhez. X Járási Művelődési Otthon sze­rény lehetőségeihez mérten járul hoz­zá az evakuált és helyszínen maradt lakosság megsegítéséhez. Négy hóna­pon keresztül havi fizetésük 1 száza­lékát ajándékozzák az árvízkárosul­taknak. Ahol pedig az otthon Intéz­ményétben és kultúrhelylségelben evakuált lakosság tartózkodik, gon­doskodnak arról, hogy jól érezzék magokat, és biztosítsák számukra a kulturális életet t a szórakozási lehe­tőséget. A Pozsonypüspöki Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulót íoíiíl brigádóra tisíta jövedelmét küldik Dél-Szlovákia lakosságának. A Cseklészi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Ifjúsági szervezetének tagjai olyan elhatározással álltak elő, amelvre a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságán Is felfigyeltek. A* iskola 15 tanulója a napokban a cseh határ­vidékre távozik szénát kaszálni. A le­kaszált szénát a Dunaszerdahelyl és Komáromi Járást Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatőság rendelkezésére bo­csátják. K cseklészi fiatalok felhívása nyomán a CSISZ SZLKB ;n keresztül mozgalom indult az árvízkárosultak megsegítésére. A főrévi szövetkezet tagjai legutób­bi tagsági gyűlésükön úgy döntöttek, hogy egy napi keresetüket adják a csallóközieknek. Azonkívül két tyúk­ólét — 4000 darab számára — bocsá­tanak valamelyik mezőgazdasági üzem rendelkezésére kezelő személyzettel együtt. Ä trnávkai szövetkezet tagjai is megosztják munkájuk gyümölcsét a rá­szorultakkal. Egy vagon gabonát aján­lottak fel a dunaszerdahelyl és ko­máromi járásnak. 'A dévényújfalusi téglagyár CSISZ­szervezetének tagjai 20 ezer téglát készítenek különmüszakban, melyet az ártól sújtott területre küldenek. A legközelebbi napokban pedig kulturá­lis műsort adnak elő, melynek tiszta jövedelmét a 405—7000 sz. bankszám­lára utalják át. A pezinoki gépállomás dolgozói 40 ezer koronát ajánlottak fel, továbbá díjmentesen kijavítanak 560 traktort az árvíz sújtotta mezőgazdasági üze­mek számára. Egy autóbaggert és két földgyalut két hétre az árvíz sújtotta területre küldenek a károk helyreho­zásához. Az egészségügyi fertőtlenítés­hez való gépeket pedig a munkák végeztéig az asszanálást végző csapa­tok rendelkezésére bocsátják. A malackai bútorgyár dolgozói egy­napi bérüket küldik Csallóköz népé­nek. Az árvíz elvonulása után pedig 2100 munkaórát dolgoznak le valame­lyik csallóközi községben. P. L. Feladnám a levelet Levelet szeretnék feladni, ajánlott levelet. Elballagok tehát a bratislavai főposíára, hogy a levél minél hama­rabb rendeltetést helyére kerüljön. Meleg van a posta nagy csarnoká­ban, az ember homlokáról csepeg a ve­rejték. De annyi baj legyen, két perc alatt végzek éš odébbállok. Kitöltőm a feladószelvényt és Indulok az ablak felé. Az ám, de csupán csak két ablak van nyitva s mindkettő előtt hosszú sor. A többin ott az írás: Zárva! Na, majd csak kibírom ezt is — bíz­tatom magamat s a sor végére állok. Tucatnyi ember áll előttem, s tíz perc­re saccolom azt az időt, amíg sorra kerülhetek. Múlnak a percek, én ha­tározottan unatkozom, elmondom ma­gamban az egyszeregyet, mafd a fal­ragaszok feliratait böngészgetem. A sor csak nem akar fogyni. Mi van ott elöl? Semmi más, csak az egyik sorban álló asszony kinyitja degeszre tömött táskáját és benyújt az ablakon vagy másfélszáz levelet. Na, tessék! Nekem is befütyültek, pedig dolgom lenne, ntnes időm órá­kat tölteni az ablak előtt. Az ablak mögött fürgén dolgozik a hivatalnoknő keze, a bélyegző gép­fegyverként kattog a borítékok hal­mazán, mégis jó Időbe telik, amíg vé­gez a levelekkel. De végül is elkészül és a sorban állók boldogan sóhajtanak fel. A következő szemüveges fiatalem­ber mindóssze két levelet ad fel. Fél­percnyi idő alatt végeznek vele — el­fogy a sor rövidesen. Elfogy? Ez csak hiú reményI Mert jön a következő férfi, felnyitja akta­táskáját és az ablakfülkébe helyez ren­geteg levelet. Altalános szörnyülködés és reménytelenség. Az ablak mögött megint sebesen pattog a bélyegző s a percek csigalassúsággal múlnak. Általános morgás, sóhajtozás az em­bersorban. Természetesen azok türel­metlenkednek a legjobban, akik csak egyetlen levelet szeretnének feladni. Egyetlen levél miatt ennyi időveszte­ségI Ez mégsem járja! Nézem a másik ablakot, a másik sort, s azt gondolom, ha olt gyorsab ban megy a feladás, átevezek a másik oldalra. De ott is ugyanaz a helyzet. Mit lehet tenni, várakozni kell, ha jel akarom adni levelemet. Vánszorognak a percek és vibrálnak a sorban állók Idegei. Türelemjátékl Közben azon töprengek, nem lehet­ne-e ezt a levél f eladást másképpen_ megoldani. Mondjuk úgy, hogy az egyik ablaknál az egy-két levelet fel­adó emberek nyújtanák be postájukat, a másiknál pedig.azok, akik a külön­böző vállalatok, üzemek leveleit adják fel. Akkor nem kellene egyetlen levél­lel harminc-negyven percig ácsorogni, s hiábavalóan tölteni a drága Időt. A posta alkalmazottainak érdemes lenne elgondolkozni ezen. —des— Halál jár az utakon A rimaszombati járásban hat hónap alatt 70 közlekedési baleset • Az anyagi kár közel 140 ezer korona • A mo­torkerékpárosok „vezetnek" • Szigorúbb ellenőrzést rost ls, aki súlyosan megsebesült és kórházba szállítása közben meghalt. Különösen a motorkerékpárosok haj­tanak előszeretettel a megengedettnél gyorsabban. Ezért ls vezetnek 20 Bal­esettel a karambolok nyilvántartási Ivén. Utánuk a tehergépkocsi-vezetők (16) és a személygépkocsi-vezetők (14) következnek. Persze a járókelők, kerékpározók, de különösen a 15 éven aluli gyermekek is számtalanszor oko­zói a balesetnek. A közúti baleseteket tekintve a ri­maszombati járás félévi mérlege nem a legjobb. Az említett idő alatt a járás utaln 70 karambol fordult elő, amelyek során 135 650 korona anyagi kár ke­letkezett. Még ennél ts szomorúbb, hogy a balesetek során 2 ember életét vesztette, 21 súlyos és 29 pedig köny­nyebb sérülést szenvedett. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva a balesetek száma tizenhárommal gyara­podott. Gyorshajtás — alkohol Az okokat kutatva megállapíthatjuk', hogy a 70 baleset közül 18-at a gyors­hajtás, 17-et az alkohol, 10-et a köz­lekedési szabályok be nem tartása, a többit más egyéb szabálytalanság, fe­lületesség okozta. Az egyik Ilyen gon­datlanságból eredő baleset, amely ha­lállal végződött — Nagybalogon tör­tént. Gálik Emil, a helyi EFSZ 19-éves traktorosa a takarmánybegyűjtésnél szorgoskodott. Jó traktoros hírében ál­lott. Az egyik fuvarnál a meredeken szinte egyhelyben akart megfordulni. A traktor kerekei megcsúsztak a vizes lóherén. A fék sem segített. A gép feldőlt, s maga alá temette a trakto­Több út menti ellenőrzést Harminc balesettel lett volna több, ha a közbiztonsági szervek idejében nem lépnek közbe. Ugyanis ennyi gép­kocsivezetőtől vonták meg — alkohol­fogyasztásért rövidebb-hosszabb időre — a hajtási Jogosítványt. Ezek a szá­mok vádolnak. Nemcsak azokat, akik ittak, hanem az Ivótársakat, kocsmá­rosokat, csaposokat is. Az eddigieknél szigorúbban kell el­járni velük szemben is. Az a gépko­csivezető, aki az alkoholnak nem tud ellentállnl, s ezzel nemcsak saját, ha­nem embertársai életét is veszélyezte­ti, nem való a volán mögé. W A Vajnoryi Egységes FOldmfivesszö­vetkezet szőlőjében öttagú ifjúsági bri­gád dolgozik, amelynek tagjai közép­iskolai végzettséggel rendelkeznek. Egy él fél hektárnyi szőlőkertet és szőlésze­ti iskolát gondoznak. Rendes keresetü­kön kívül havonta 200 korona minősí­tési pétiékot kapnak. Képünkön: Danie­la Labuüová és Dagmar Mlchalková a szőlőtőke kötözésénél. (Remp felvétele) A sokolovi bányakörzet dolgozói az elmúlt bányaévben — 1964. július 1-től 1965. június 30-ig terven felül 305 065 tonna szenet fejtettek. A bri­kettgyártási tervet 33 625 tonnával szárnyalták túl. A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET BARÁ­TI SZÖVETSÉG szervei és funkcioná­riusai valóra váltják a szövetség ez idei VI. kongresszusának határozatát és a tagokat az üzemekből a lakóhe­lyekre csoportosítják át. A horovcei szövetkezet tagjai a michalovcel járásban elsőkként tel­jesítették az állattenyésztési termé­kek egész évi beadási tervét. Terven felül 18 mázsa marhahúst, 30 mázsa sertéshúst, 22 085 liter tejet és 10 197 tojást szolgáltattak be. A ROZSNYÓI Es A RUDŇANYI bá­nyásziskola első évfolyamába az új tanévben több mint 200 tanuló jelent­kezett. A kelet-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági üzemei csaknem 1500 fiúval és lánnyal kötöttek eddig szerződést, akik ez év szeptemberében a mező­gazdasági Iskolákban folytatják ta­nulmányaikat. KORALLZÁTONYBA ÜTKÖZÖTT egy angol gőzös a Washington-szigetnél és elsüllyedt. Miután a sziget csak 100 méter távolságra volt, a hajó utasai megmenekültek, viszont 14 napig vártak mentőhajóra. DR. JUHASZ GYÖRGY, a stószi gyer­mekgyógyintézet főorvosa kísérlet­képpen a négy-tízéves gyermekek számára is bevezette a finn szaunát. Tizenhat gyermek a finn fürdővel egybekötött gyógykezelés alatt és után kitűnően érzi magát. A tisoveci szövetkezet tagjai 72 hektár kiadósan trágyázott réten az első kaszálásból átlagosan 32 mázsa szénát takarítanak be hektáronként, A HÉLIUMOT CSEPPFOLYÖSlTÖ GÉPET, amelynek prototípusát a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szállította, július elején helyezték üzembe a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai-kobylisyi fizikai in­tézetében. A cseppfolyósító teljesít­ménye óránként mintegy 4,5 liter cseppfolyósított hélium. A készülék­kel a hidrogén és a neón is cseppfo­lyósítható alacsony nyomás mellett. A Dubnica nad Váhom-i gépgyár­ban vasbeton-csarnokot építenek 800—2000 mm átmérőjű, nagyméretű csapágyak gyártására. EURÖPA LEGNAGYOBB tartályha­jója épül Angliában. Hossza 220, szá­lessége 45 méter. A régészek VII. világkongresszu­sára, amelyet a jövő év augusztus 24-től 30-lg rendeznek Prágában, a Szlovák Tudományos Akadémia nylt­rai Régészeti Intézetének, valamint a bratislavai Szlovák Nemzeti Mú­zeumnak dolgozói szorgalmasan ké­szülnek. Több régészeti kiadványt rendeznek sajtó alá és számos tudo­mányos összejövetelen, valamint kongresszus előtti tudományos ki­ránduláson vesznek részt. 1 MILLIÓ 350 EZER mopedet tarta­nak nyilván Hollandiában, és exiel — a lakosság számához viszonyítva — vi­lágviszonylatban is az első helyen áll. A Leningrád újjáépítésére vonatko­zó tervek szerint a város területe a következő 15 év alatt a kétszeresére növekszik, ugyanakkor a lakosság száma megközelíti a 3 és félmilliót, DANTE „ISTENI SZÍNJÁTÉK" C. mü­vének 1472-ben nyomtatott példányi­ra bukkantak Páduában. Közeledik a világ vége — hirdeti egy nyugat-németországi röpirat — állítólag egy vallási megszállott kiad­ványa. Négy és fél milliárd levelet kézbe­sít a szovjet posta évenként. A hatal­mas munkában gépek is segítenek. A közelmúltban olyan új gépet szer­kesztettek, amely egy óra alatt 20 000 levelet osztályoz. A CSEMADOK garamkálnai helyi szervezetének tagjai ezer koronát küldtek az árvízkárosultak megsegí­tésére. Ugyanakkor felhívással for­dultak járásuk valamennyi Csemadok szervezetéhez, hogy ők is segítsenek. Július 18-án esztrádműsort rendeztek, amelynek bevételét, 1254 koronát szintén az árvízkárosultak megsegí­tésére küldték el. Meglepett, amikor Milo* Nachmač mérnök, a Karlovy Vary-i Járási Ter­melési Igazgatóság helyettes vezetője kijelentette, hogy járásuk területén a talaj csak 0,3—0,8 százalék humuszt tartalmaz. Sőt még megtoldotta azzal, hogy a termőtalaj 92 százaléka erősen, vagy mérsékelten savanyú. Egyáltalán nem titkolja ezt a nem kívánatos va­lóságot, mert — mint mondja — azzal úgy sem javítana a dolgon. Miloslav Mach mérnök azzal áll elő, hogy tavaly a talajjavítás az ő járá­sukban volt a legjobb. Egész éven át náluk volt a Földművelésügyi Minisz­térium vörös zászlaja. A két vélemény mintha ellentétes volna, pedig mindkét állítás konkrét valóságon alapszik. Egyik tényező vál­totta ki a másikat, ugyanis szükség­szerűvé vált a gyenge talajerő azon­nali javítása. — Azelőtt nálunk is jobbak voltak a földek — mondja Nechmaő elvtárs —, a felszabadulás után azonban nagy területek gazdátlanná váltak, a meg­műveletlen, gondozatlan talaj elsava­nyodott. Most sürgős intézkedés élőtt állunk, hogy a talajerőt minél előbb visszaállítsuk a régi szintre. A Karlovy Vary-i járásban a talajjaví­tást illetően két fontos tényezőt tarta­nak szem előtt: a talaj humusztartal­mának szerves trágyákkal való növe­lését, valamint meszezéssel a savanyú­ság semlegesítését. E téren a terme­lési igazgatóság, a traktorállomások és a mezőgazdasági üzemek szép eredményeket értek el az utóbbi há­rom évben. Tavalyi munkájukat a mi­nisztérium is nagyra értékelte s kitün­tette a járást. A járás a humusztartalom növelésére minden lehető módot kihasznál. Éven­te a földek 7,5 százalékát javítja zöld­trágyázással, továbbá 140 000 köbmé­ter komposztot készít. Fő nyersanyag a járás területén található tőzeg és a halastavak iszapja, amit istállótrágyá­CSEHORSZÁGI JEGYZET Kitüntetett talajjavítók Cementszállító autótartályok a meszezéshez ©' A zöldtrágyázás előnyei ©' Bőséges szénatermés - több szervestrágya val és földdel kevernek. A vitahumból évente 50 000 köbmétert készít a já­rás. Ehhez felhasználja a városi hul­ladékot, a szennyvizet, s a gázgyárak ammóniás vizét. Ezekkel az anyagok­kal és az istállótrágyával a mezögaz­lék kalciumoxidot tartalmaz. A na­gyobb mezőgazdasági üzemek maguk is készítenek komposztot, jegyzi meg Mach elvtárs, — a kisebb gazdaságok­nak azonban a földekre szállítjuk 50 koronáért egy tonnát, Cementszállító autóval meszezik a talajt daságl üzemek évente a földterület ötöd részét tudják megjavítani. — Jó minőségű komposztot készí­tünk — mondja Mach elvtárs —, 36 százalék szerves anyagot, 0,8 százalék nitrogént és megközelítőleg 8 száza­Ez jő megoldás, és szívesen veszik a gazdaságok, mert nekik egyéb mun­kájuk nincs a komposzttal, mint hogy beszántják. Hasonló módon oldják meg a járásban a meszezést is, hogy — évente — a tervezett 20 százaléknyi termőterületen kiszórhassák a mész­kőport. Ehhez cementszállítő autótar­tályokat használnak, ami nem is na­gyon költséges. A 20 kilométerről szállított 25 mázsa mészköpor szét­szórva egy hektárra 78,5 koronába ke­rül. Igaz, így is nagy kiadást jelent ez a gazdaságok számára, ám szükséges a befektetés, ha nagyobb hozamokat akarnak elérni. A gazdaságok meg is hozzák ezt az áldozatot. Azért tartják a Karlovy Vary-i járásról, hogy a jövően a legjobb termőtalajjal fog rendelkezni. Külön fejezet a 24 000 hektár rát és legelő megjavítása. A szántóföldekhez hasonlóan ezt is tízéves akciónak tart­ják. A réteket négy kategóriába osztot­ták. Az elsőbe a legjobb minőségű ré­tek (6200 hektár) tartoznak. Az idén 150 kiló tiszta tápértékű műtrágyát szántak egy-egy hektárra. A megoldás jónak bizonyult. — Ezekről a rétekről 35 mázsás át­lagos hozamot várunk — mondja NechmaC elvtárs. Ez sokat segít raj­tunk. Így a szénaszükséglet 85 száza­lékát fedezzük. Ha az összes réteket rendbe tesszük, az állomány növeke­dése mellett is bőven lesz jó minőségű szénánk. A többi rét rendbetétele persze sok­kal több munkát igényel. Egy részét fölszántják, megtrágyázzák és jobb mi­nőségű fűmaggal vetik be, másik ré­szét alagcsövezik. E munka elvégzése uián kiderül, mennyi marad meg be­lőle kaszálónak és mennyi szántónak. NechmaC elvtárs mondja, hogy a Trut­novl Állami Gazdaságtól eltanulják a szarvasmarha-állománnyal való kosa­razást. Ilyen módon is javítják a réte« ket és a legelőket. A járás területén nagyon kevés az istállótrágya. A fő cél a szénatermés növelése, hogy több állatot tarthassa­nak. Ez lehetővé teszi a több és Jobb istállótrágya készítését. BENYUS JÚZSEg Ül SZLŰ 176 * 1965. július 21-

Next

/
Oldalképek
Tartalom