Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-12 / 191. szám, hétfő

\ KAPUZARÁS ELŐTT BESZÁMOLÓ PRÁGA SZÍNHÁZI ÉLETÉRŐL A legutóbbi bemutatók közül az el- alkoholhoz menekülnek. Tudják, hogy gő helyen Leonyid Leonov Arany ko- kettesben könnyebb elviselni a csaló­csiját kell megemlítenünk a Csehszlo- dást. Ezért isznak, ezért dorbézolnak vák Hadsereg Színházban. A jó nevű együtt. A darab sikeréhez sokban szovjet író alkotása nem ú] ugyan — hozzájárul a minden igényt kielégítő a második világháborúban aratott rendezés és különösen S. Budínová szovjet győzelem adta a szerzőnek és J. Holý meggyőző, temperamentu­az ötletet ős kezébe a tollat — Prá- m06 játéka. fában először mintegy nyolc évvel Q Daneket előz 6 vígjátékának: a pzelőtt a Tyl Színházban lsmerked- Házasságszédelgő esküvőjének tavalyi mü? változatával, slkere arra késztettei hog y feltámaszt­ást® mély benyomást hagy a néző- va a darab hőseít a Koméd(a SzInház ben. Mindenekelőtt a darabban felve- részére Csalás esküvőveI llletve E s. tett probléma késztet elgondolkodás- küvő csalással cImen hasonlö témájű ra. Helyesen cselekedet-e Marka, a vIgjátéko t írjon. A helyzetkomikumok, fiatal lány, amikor régi Játszótársa, az esküvő)ét lekésö vőlegény s az 9 háborúban megvakult fiatalember ebbfil származ6 k eiiemetlenségek ^ l y^ t t,f l^ éret tn 1]e S',H r af^ gw , öí könnyű szórakozást jelentenek. J. £épv selő ifjú mellett döntött Megér- We)ss ren(Jezö munká]át lény egesen demli-e a lány, hogy elítéljük önzé- magkönnyítette a klvél6 szInészgárda sét azért, mert nem tudta elhatározni te lj esítménye: L. Llpský i p Deyl s t. magét a megpróbáltatásokkal telt ne- Zázvorkovô vérbell komíkusok Ŕs ^éz életre az áldoza ra hogy fiatal ztfl megJelenésUkkel l s derültsé­geiét összekösse a vak fiúéval? Nem » kelte n^ j. Bek és a többíek Marka választása fltalános emberi ugyancsak h ei y tállnak humoros sze­tulajdonságokból fakad, lépése nem epeikben botránkoztat meg, nem tartjuk jel- * 4 iemtelennek. Inkább természetesnek A Városi Színházak ABC színpadá­tűnik döntése, hiszen az arany kocsi nak együttese a ValdStejn-kert kel­a boldogság felé vezető út szimbólu- lemes környezetében Svoboda-Mares ma. J. Dudek, a darab rendezője ne- é s Mj^i 1® 1' zenés vígjátékával arat héz feladatát kitűnően oldotta meg. estéről-estére megérdemelt sikert. Á prágai színiiskola növendékének v- K- Klicpera, a nagy cseh klasz­Markája beváltotta a hozzá fűzött Hadrian z Rímsu című víg­reményeket. V. Chramostová, I. Pra- J^kát a Realista Színház tűzte mflso­phaŕ, V. Smeral és a többi szereplő rára. Bár a közönség zöme jól isme­is átlagon felüli teljesítményt nyúj- rí ezt a gyakran színre hozott tré­i t t ö fás jelenetekben bővelkedő, szelie­Az E. F. Burian Színház F. Biliét- mes darabot szívesen megtekinti új doux francia szerző Még egy pohár- fcldolgozásában. mely E Kadefavek kával? című párbeszédes szatírájának rendezésében gondos, körültekintő szerepelt M. Horánský rendező két munkőröl a színészek jó dsszjfitéká­bemutatő keretében más-más színé- ról tanúskodik Különösen M. Mare­jzekre bízta. Az egyik előadáson V. fová, J. Novota*. V. Kaftkovsky és Zinková és J. Vétrovec, a másikon S. I- Koza játéka érdemel dicséretet. Budínová és J. Holý remek játékínak Miroslav Krleža, a népszerű jugo­köszönhető, hogy a közönség a da- szláv író Szent Ancllla legendáját a rabból áradó kilátástalanság ellenére Városi Színházak Kamara színpadán is kitűnően szórakozik. Am látszólag láttuk. A béke gondolatét hangsúlyo­bármilyen könnyű fajsúlyú is ez a ko- zó dráma összefüggésbe hozza az an­ínédia, még a felületes szemlélő is tik római kort napjainkkal. Lelkiis­kiérzi belőle a mély gondolatot, mely meretünk hangjára hivatkozik, mely részvétet kelt azok iránt, akik célta- nem tűrheti, hogy az ember ember­lanul ténferegnek, nem találják he- nek még mindig farkasa legyen. A jyüket az életben. A darab két hősé- dráma főhőse, Aretheiosz udvari or­pek a férfinak és a nőnek megismer- vos, a XX. századba látogatva olyan kedése nem a véletlen műve. Élettár- események forgatagába kerül, melyek ?atk hűtlensége, a közös sors hozza feltűnően hasonlítanak a korabeli, a pket Össze. Nem mernek szembenézni harmadik századot jellemző esemé­9 valósággal, kétségbeesésükben az nyekhez. A rossz mindig rossz ma­rad, az erkölcsi, politikai, társadalmi problémák lényegükben nem változ­nak. Ez az értelme Krleža mondani­valójának, amit V. Hudeček rendező erőteljesen kidomborít. Nem szépíti a helyzetet és a befejezetlen történet a felvetett problémák megoldását a ká Bystrica-i J. G. Tajovs'ký színház közönségre bízza, zene-drámai együttese. A művet Karol V. Voska Aretheioszában élethűen Ciliik rendezésében, Antonín Buranov- Juttatja kifejezésre ellenszenvét a ský vezetőkarnagy vezényletével mu- tartős rossz iránt. J. Raušer rendőr­tatták be. A főszerepeket komoly te- főnöke, majd később van der Bloo­hetséggel és tudással Mária Urbanová ten bárója tárgyilagosan meggyőző. (Fidélio), Emil Kopaőka (Florestan), I. Kačírková kettős szerepében ismé­František Maceška (Roccoj tolmá- telten bebizonyította ritka tehetségét, esolják, jő teljesítményt nyújtanak a mely nemcsak a vígjátékokban, ha­többi szereplők, valamint az együttes nem a komoly darabokban is nevéhez ÉVADZÁRÓ BEMUTATÓ Beethoven Fideliójának bemutatásá­val fejezi be színházi évadját a Bans­ének- és zenekara is. Az évad végén jóleső érzéssel te­kinthet vissza a még aránylag fiatal együttes a bemutató előadásokra: Don Pasquale (Donizetti), Pillangókisasz­szony (Puccini), Az álarcosbál (Ver di). Csárdáskirálynő (Kálmán), s a már fentebb említett Fidélio (Beetho ven). Nagy és sokszínű művészi tel­jesítmény ez, melyben megtalálható a vidám klasszikus nagyoperett, víg­opera éppúgy, mint a tragikus zenei dráma. Ha tekintetbe vesszük, hogy a színház tagjaitól milyen nagy erőki­fejtést követel az állandó utazás, ak­kor elmondhatjuk, hogy munkájuk minden elismerést megérdemel. Ko­moly zenei hangon szólni emberek­hez, tanulva oktatni, új zenei mély­ségek feltárásával gyönyörködtetni, közönséget toborozni, olyan emberek táborából, akiknek zenei fejlettségé­vel a múltban vajmi keveset törőd­tek, nem kis feladat. S ezt a felada­tot a Banská Bystrica-i társulat mind­máig sikerrel teljesíti. Tóth András Kis és nagy színházakban A Szovjetunióban megjelenő Teatr című havi folyóiratban I. Bernstein elismerően ír színházainkról. Cikké­nek címe: Kis és nagy színházak­ban. Gondolatfuttatásait a prágai „Na Zábradlí" Színházban kezdi, melynek előadásai és környezete minden va­lószínűség szerint elbűvölték őt. (Té­bában nincsenek hősök, Kerti ünne­pély, Ubu király, A kizökkentett ger­le.) A Rokoko Színházban a Sárkány című szatírát látta. Megörvendeztette az is, hogy a Kamara Színházban egy orosz klasszikus színművet — A leánykérést —, és a Hadsereg Szín­házban a Borisz Godunovot láthatta. A bratislavai Szlovák Nemzeti Szín házban egy mai témájú darabot kere­sett. Ezt Igor Rusnák: Ahonnan a ró­kák is menekülnek című színművében találta meg. méltó helyet biztosít számára. KARDOS MARTA TÖBB MINT 14 EZER amatör rá dló-leadó működik a Szovjetuntóban. Az elmúlt évben több mint 3 millió összeköttetést „kapcsoltak" a rövid és ultrarövid hullámon. LENGYELORSZÁGBAN június hónapban a közlekedési balesteknek 199 halálos áldozata volt, 427 ember pedig megse­besült. A ZÜRICHI• ÁLLATKERT ktaiittást rendezett a ketrecekbe dobott tár­gyakból. Az 572 „kiállítást tárgy' között sok púdertartó, töltőtoll, könyv, fülbevaló, ceruza, elemlámpa és cipő látható. A SZAKSZERVEZETI turistacsere kere­tében hazánkban tartózkodó 62 szovjet dolgozó, akik négy napot Bratlslavában töltöttek. Július 11-én Brnóba utaztak. Ugyancsak vasárnap utazott Bratislavá­ból a Magas Tátrába a belgiumi szak­szervezeti turistacsoport 33 tagja. SZEPTEMBERBEN három hétig Moszkvában szerepel a Brit Nemzeti Színház együttese. Shakespeare Othellójának címszerepében a szín­ház igazgatója, Lawrence Ollvier lép majd fel. CSUPÄN A SZEME hétkilós volt annak az őrlás naphalnak, amelyet a Gevnlj szovjet kutatóhajó halászott kl. Az firiís­hal 1500 kilogrammos, az eddigi rekord 1350 kilogramm volt. A SZOVJETUNIÓBAN épült új csa­tornák révén az iráni Naushar kikö­tőből egészen Hamburgig jutnak el a hajók. A távolság 7 ezer kilomé­ter. A VILÁG leghosszabb pergamenre írt levelét a Török Nemieti Múzeumben őr­zik. A levelet a perzsa sah kttldte a szultánnak a XVI. században. Hossza 10, szélessége pedig hét méter. ÁL-RENDÖR Irányította a közleke­dést három éven át Mexico City egyik útkereszteződésénél. Az egyen­ruhát a zsibárusnál vette, és három éven át inkasszálta a büntetéseket — természetesen „maszek"-alapon. HOZZÁTARTOZÓIKAT KERESIK Beke Ferencné (Aranka) kolozsnémal lakos, aki jelenleg súlyos betegen fek­szik a bratislavai evangélikus kórház­ban (II. em. 218-os sz. szoba), keresi férjét. Galií,. Xénps és György keresi Gsllfi Mihályt, Slobodný Dvor 8. Török Péter Zlatná na Ostrove-t lakos kéri Molnár Mihályt és családját Veiké Kosihyról, hogy értesítsék őket a követ­kező címre: Nové Zámky, Partlzánská 41. Adamszky Józsefet Komáromból kérési a Bacsa család, Trstlce 1211-ből. Tapolcsányi József kráfkal lakos, je­lenlegi címe SM Mnížske 4259, okr. Trnava, kéri Szabfi Józsefet és családját arkafiból, közöljék címüket. Kniczner család Chodov u Karlových Var 630 keresi Kulacs és Ábrahám csa­ládot Calovóról. Id. és ifj. Kubányi Kálmán és családja Kolárovo, felső utca 42-ből közölje hol­létét Lengyel József, Stará Túra, PKO "lu-bník, Chata Prema, okr. Trenfiín elmé­re. Gondosanj körültekintően A rozsnyói járás gazdag természe- A kirándulóhelyek számát is növe­tl kincsekben. Hogy csak néhányat Uk. Mintegy másfél millió korona be­említsünk: a dobsinai jégbarlang, a ruházással megtekinthetővé tesztk az domicai és a gombaszögi cseppkőbar- ochtinai barlangot, valamint ktbőví­lang, Krasznahorka vára és a betléri tik a nemrégen feltárt Buzgó barlan­kastély. Évről évre egyre több turis- got is. Az említetteken kívül az au­ta látogat el ide. Ennek tudatábap tóbusz-járatokat is szaporítják. Napon­készilltek járásszerte a nyárra. A ven- ta indul autóbusz a Magas-Tátrába, déglátőiparl üzemek és más intézmé- a dobsinai víztárolóhoz, s június ele­nyek nagy része új köntösbe öltö- Jétől Rozsnyó és Miskolc között is zött. A múlt évben nagy gondot okozott a turisták elszállásolása. Ezért szü- , , . , . . . . . « i..... „„ „ ,„„„.,«» >,„„„ „ „.„ feledkeztek meg. A dobsinai víztáro­BrÄÄÄÄ SKSTff' szňllndrílrnn KÍMV HPH 1 07 7Í> D A T>M Dobsinán Információs központot lé­autóbuszfárat közlekedik. A szolgáltatások kibővítéséről sem szállodákon kívül helyezzék el. A Raj például így 40-nel növeli a szállodai ágyak számát. Mindezek mellett a gombaszögi barlang közelében víkend­házakban is tfikat. tesítenek, s megkezdték egy korszerű szolgáltatások házának építését is. A rozsnyói járásban körültekintően elszállásolják a turis- Jől felkészültek az Idényre, s ennek meg is van a látszatja. -nj­A rozsnyói Kras szálloda sok-sok turistát lát vendégül. Pozsony higiéniája a XVIII. században A higiénia és a tisztaság, ami szá­munkra természetes követelmény, két évszázaddal ezelőtt még szinte ismeret­len fogalom volt. Ezért nem meglepő,. ha a pestis, kolera s más fertőző be­tegségek időnként tízezrével szedték ál­dozataikat. Ezek a fertőző betegségek elsősorban a városi lakosság sorait rit­kították. A pozsonyi lakosságnak a tisztaságról való elképzeléseire világít rá két XVIII. méttel. A hulladék a szemétdombokon rothad mindaddig, amíg a város elöl­járósága végre ki nem hordatja a város területéről. A tarthatatlan helyzet miatt a hely­tartótanács végül is erélyes parancsot ad a pozsonyi városi tanácsnak, mely. szerint gondoskodnia kell e város tisz­taságáról, főleg azoknak a tereknek a tisztaságról, ahol a hetivásárokat szok­ták tartani. De az utcákról ls el kell századbeli rendelet, amelyeket a budai hordani minden hulladékot, szemetet. helytartótanács adott kl a város elöljá­rósága száméra. A rendeletek kiadását az is szükségessé tette, hogy annak Hogy milyen „tisztaság" uralkodott a városban — amely ezt a rendeletet kl­kényszerítette —, megtudjuk annak kö­idejőn Pozsony volt a központi hlvata- vetkező soraiból: „A városi tanács kö­lök székhelye, Itt ülésezett az ország- teles a várost legalább olyan mértékben gyűlés, sőt Időnként itt időzött maga megtisztítani, hogy az utcákon a kocsik­a királynő, Mária Terézia is. A moder­nebb higiéniai elvek érvényesítésére ls valószínűleg ezért került sor éppen eb­ben, a városban. Egy 1752. augusztus 28-án kiadott kl­nak legyen hol közlekedniük." A ren­delet továbbá megköveteli, hogy az ut­cákat köveztessék kl. A város lakossá­gínak ismételten megtiltják a hulladék kihordását az utcákra és a terekre, rályi rendelet megállapítja, hogy a há- s megtiltja a sertésnevelést a városban. zakböl a hulladékot, piszkot az utcára s a terekre hordják. Ezért figyelmezteti a háztulajdonosokat, a városi polgáro­kat, nemeseket, hogy ezt a rendetlensé­get a hatóság nem fogja tűrni, ennek vígét kell vetni. Megparancsolja a vá­rosi lakosságnak, hogy ezentúl a hul­ladékot, szemetet a házakból hordják ki a városon kívül eső területekre. Amint azonban a továbbiakból látjuk, az említett rendelet határozatait nem foganatosították. Nyolc évvel később, Az utóbbi határozattal kapcsolatban a rendelet a városi hivatalnokokat annak ellenőrzésére kötelezi, hogy a városi polgárság a sertésólakat a város terü­letén kívül állíttatja fel. Mindezen kívül a rendelet megtiltja a halak szabad árusítását. Ezt azzal Indokolja, hogy a halhús gyorsan romlik. A lakosság tisztaság iránti érzéke ak­koriban valószínűleg más városban sem lehetett fejlettebb, mint Pozsonyban. Az egészségügyi felvilágosító tevékenység a 1760-ban a hivatalok ugyanis a koráb- tisztaság elveinek betartásáról csak bihoz hasonló megállapítást tesznek a város tisztaságát Illetően: a város terei ményezett javulást a tele vannak piszokkal, odahordott sze- tásában. hosszas, fáradságos munka után ered­tömegek magatar­K. J, A XX. század a nagy felfedezé­sek kora az orvostudomány­A fekete földrész csodadoktorai Kuruzslás vagy primitív orvostudomány? • A penicillin afrikai vetélytársai H Sebvarró hangyák és más furcsaságok • Koponya­lékelés a kőkorszakban rül tűz, erős szeszesitalok és füvek szolgáltak. A „műtőasztalnál" össze­sereglettek a beteg rokonai és bará­tai, monotón hangon énekeltek és doboltak. ban is. Az emberi géniusz valóságos csodaszereket alkotott a századokon át pusztító kórok megfékezésére, le­győzésére. Vajon a civilizált világ or­vostudománya egyedül áll a maga nagy felfedezéseivel? A messzi Afri­kában működött és működő orvosok és kutatók egybehangzó véleménye nítőszerként a napsugarak szolgál- mítív védőoltással biztosítják lmmu­szerlnt a fehér emberek korántsem tak. nitásukat a tífusszal szemben. Kameruni orvosok olyan elmebete­Akik megelőzték a civilizációt geket gyógyítottak meg, akikről eu­rópai orvosok teljesen lemondtak. Az afrikai varázslók a különféle A helyi orvosok előszeretettel figyel­győgyfüvek, a sebészet és a hipnózis ték európai „kollégáik" műtéteit, de kiváló szakértői. Sir Donald Ross egyáltalán nem voltak elragadtatva, több mint másfél évszázaddal ezelőtt Kijelentették, hogy kloroform nélkül, csodálatba ejtette a világot, amikor kevesebb műszerrel és nagy hűhőnél­megállapttotta, hogy a maláriát a szú- kül ugyanolyan eredményt tudnak el­nyögök terjesztik. Pedig ezt a „nagy érni. titkot" már századokkal előtte ismer- Dr. Cecil Williams angol orvos ki­ték a trópusi Afrika törzsei. A törzsek lene évig tartózkodott Ghanában, bölcsei parancsként hagyták meg: s olyan primitív törzsi orvosokkal is­„Ne építsetek hajlékokat ott, ahol merkedett meg, akik természetes .„.„„„.„. szúnyogok tanyáznak, mert a szú- szert tudtak a tetanusz ellen. Űsidők betegségeket gyógyítottak""nagy szak- ny°9 oJ c ártalmasak és lángra gyújt- óta ismerik a csaulmorga növényi értelemmel már akkor, amikor Eurő- 1 ák a z ember vérét." olajat, amellyel a leprásokat kezelik, pában az orvostudomány művelői még A fehér orvosok a közelmúltban Kígyómarás ellen pedig biztosabb a sötétben tapogatóztak, és sok volt mesterségesen előidézett maláriával szereik vannak, mint a modern or­a csaló kuruzsló. Egy francia orvos gyógyították a vérbaj egyik követ- vostudománynak. A rőzseszedők lábán Belga-Kongóban évekkel ezelőtt pél- kezményeként fellépő progresszív pa- a nagyujj és a második ujj között dául egy különös operáció szemtanú- ralízist. Ezt ügy magyarázták, hogy kereszt alakú bevágás látható. Ez ja volt. Mély seb tátongott a törzs a malária plazmódiumal élethalálhar- évek múltán megismételt oltás helye, egyik vadászának karján. A sebesül- cot vívnak a paralizist okozó víru- A rőzseszedők ugyanis gyakran lép­tet a folyóparton egy állványra fek-' sokkal. Ezt a módszert ls századok- nek összetekerőzött kígyóra, melynek vált Kelet-Afrikában a szülő asszo­tették, majd a társai hatalmas fe- kai előbb ismetrék az afrikai orvosok, csípésével szemben közömbösekké nyok kínjait míIífctíZeZ csillapítják... kete hangyákat fogtak, s rátették a s betegeiket a mocsarak iszaptenge- válnak. A modern európai orvostudomány sebre. A hangyák nekiestek a sebnek, rébe fektették, hogy összecsípjék őket A régészek olyan koponyaleletekre sokat tanult a fekete földrész mágiá­marták, harapták. Harapás közben a szúnyogok. bukkantak, amelyek azt bizonyítják, jáből. A tudományos kutatás fényt láthatatlan szálakkal összevarrták a A kullancscsípés következtében a hogy Afrikában már a neolit-, a ké- derít a titokzatos Afrika nagy múlt­sebet. Mire a hangyák elvégezték mű- spirochéta-fertőzés okozta kiütéses sőbbi kőkorszakban végeztek kopo- jára, s az is lehetséges, hogy a Jö­vüket, a seb szélei olyan szorosan tífuszt ls elsőként az afrikai orvosok nyalékelést. A primitív sebészek he- vőben több afrikai természetes győgy­tapadtak egymásra, mintha ügyes ke- győzték le. Az afrikaiak kullancsokat gyesre csiszolt műszerei kvarc vagy szer fogja gazdagítani a korszerű or­zű sebész varrta volna be. Fertőtle- hordanak magukon, s így afféle pri- obszidiánkövek voltak. íertőtlenítősze- vostudomány fegyvertárát nevezhetik ma­gukat a gyógyí­tás tudománya egyedüli fáklya­vivőinek, mert 50k, ma már ter­mészetesnek tartott, de csak nemrégen felfe­dezett csoda­szert az őst Af­rikában már századokkal ezelőtt is­mertek. Természetesen a maguk ter­mészetes, kezdetleges formájában. Az afrikai törzsek varázslói halálos Az afrikaiak nemcsak kiváló orvo­sok, hanem páratlan gyógyszerészek hírében állnak. Dél-Afrikában például egy közönséges pásztor taréjos sün szárítütt gyomorfalával gyógyította a gyomorfekélyt. Az euröpai orvosok jőval később fedezték fel, hogy a sertés hasnyálmirigyének kivonatából hatásos gyógyszer készíthető a gyo­morfekély ellen. Afrikai növényekből készül a serpaztl nevű gyógyszer, mely hatásosnak bizonyult a magas vérnyomás ellen. A múltban az afri­kai varázslók csigából nyert kivonat­tal kezelték az orrbetegségeket. Ma­napság az európai orvosok is ilyen kivonattal kezelik a légzőszervi és hasonló betegségeket. Megemlíthet­jük még a csa­momll és a mo­cambique-í ka­lumba serkentő­szereket, az esernyőakác gyantáját, a gu­miaráblkumot, mely nyugtató­szerként is be­(3| SZÓ 2 * 1985. július 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom