Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-11 / 190. szám, vasárnap

Elektronikus számológép a műtőben ÉPÜL AZ ORSZÁG EGYIK LEGKORSZERŰBB KÓRHAZA SZERELŐ - DOKTORATUSSAL • A JÖVÖ ÉPÍTŐANYAGA - AZ ALUMÍNIUM • AGYMŰTÉT - SEBÉSZKÉS NÉLKÜL • ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS - SZÍNES TV SEGÍTSÉGÉVEL Építőnapi riportalanyra van szüksé­ged? — tűnődött el minisztériumi is­merősöm. Akkor látogasd meg Gejza Sluka építészt. Bratislavában a Kra­márén ő építi a kórházat... Megfogadtam a tanácsot. Már félórája ott ültem az építész dolgozószobájában. És mindinkább biztosabbra vettem, hogy minisztériu­mi ismerősöm lóvá tett. A félóra alatt az építész féltucatnyi emberrel tár­gyalt. Előbb egy műszergyár képvi­selőjével. Tervrajzok voltak előttük tucatjával, számomra érthetetlen — szinte tolvajnyelvnek tűnő — szava­kat emlegettek. Annyit mindenesetre sikerült kibogoznom a nem éppen ke­délyes hangnemben folytatott beszél­getésből, hogy valamiféle oxigénbe­léiegeztető gépről folyt a vita ... A műszergyári mérnököt egy fe­hérköpenyes férfi követte. Parányi alkatrészeket tartott a kezében, fi­zikai mértékegységeket emlegetett, olyan szavakat, amelyeket az iskola­padban hallottam utoljára ... Később egy szerelőruhás férfi rontott be a szobába. Vele a hangszigetelésről folytatott az építész rövid eszmecse­rét. — Micsoda ön tulajdonképpen — tettem fel Gejza Slukának az első kérdést. Fizikus? Orvos? Vagy talán mégis igaz lenne, amit mondtak: ... építész? — Én már húsz éve kórházépítés­sel foglalkozom. — Csak kórházakat épített eddig? ŕ-: Csak. — Ezt mikor kezdték? — Ezerkilencszázhatvanban. Jövőre, úgy hiszem, befejezzük. — Milyen lesz ez a kórház? Az építész kinyitja az erkélyre ve­zető ajtót. Előttünk felhőkarcolószerű — valamilyen lapos T alakú — 14 emeletes épület áll. A kórház főépü­lete. A homlokzata, mintha színezüst­ből lenne kirakva. — Kísérletileg alumínium panelok­kal borítottuk be. Ez bevált. Kissé drága, de idővel megtérül. A karban­tartással nem lesz gond. — Külsőleg nagyon szép az épület. Az imént úgy láttam, ön az orvosi technikához is ért... Érdekelne a kórház fölszerelése is. — Rendben van. Egy órányi pihe­nőt engedélyezek magamnak. Végig­járjuk a főbb épületeket. — Hát... ez nem szériaépítkezés. Ahány kórházat építek, mindenütt új, iimeretlen tennivalókkal találkozom. Itt volt például a hangszigetelés kér­dése. Most már látom, igen jól meg­oldottuk. De még az olyan semmi­ségnek látszó probléma, mint az étel­hordás, is sok fejtörést okozott. Kül­földre mentem tapasztalatokat sze­rezni. Berlinben végigjártam egy hat­ezer ágyas kórházat. Itt az ebédet rövid félóra alatt szétosztják. Az étel melegen kerül a páciens asztalára. Nálunk is így lesz. Igaz, itt csak nem egész hétszáz beteg lesz, de hazai viszonylatban mégis ez lesz a legna­gyobb kórházak egyike. Minden egyes betegünk hermetikusan záródó edény­ben kapja meg az ételt. A konyhá­ból — amely külön épületben van elhelyezve — külön erre a célra ren­delt alagúton jönnek a motorizált ételszállító kocsik. ALUMÍNIUMPANEL — A ÉPÍTŐANYAGA JÖVÖ A MŰTŐBEN A laikust mindig furcsa izgalom fogja el, ha az orvos röntgen elé állítja, vagy akár csak a vérnyomá­sát méri is. Hát még ha egy valódi operációs termen megy végig. Igaz, itt még nincsenek orvosok, a gépe­ket is még csak most kezdték sze­relni. A zöld csempével kirakott ter­mekben mégis érdekes izgalom vesz erőt rajtam. — Ebben a teremben ...? — ... agyműtéteket végeznek majd. Á sztereotaxia segítségével... — ??? — Az agydaganatokat régebben csak sebészkés segítségével lehetett eltávolítani. Veszedelmes módszer ... Ha a sebész elvét egy mozdulatot, a beteg halál fia. A sztereotaxia olyan gép, amely pontosan megállapítja — számokban kifejezhetően állapítja meg —, a fej melyik részében van a daganat. A gép a beteg rész felde­rítése után tűvékonyságú szondát —' csövecskét — irányít a daganatos részhez, hogy a csövön keresztül ké­sőbb eltávolíthassák a rosszindulatú szövődményt. Szükség esetén a szon­da segítségével a beteg helyet sugár­zással ls kezelhetik. — Nehéz munka volt megfelelő mó­don építeni? Hiszen ahol ilyen gépe­ket helyeznek el, ott a kőműves vagy a villanyszerelő sem végezhet akár­milyen munkát... \ . -, rm : - , WWSSW** ELEKTRÓDÁK BIRODALMA A kórházban több mint négyszáz orvos gondoskodik majd a betegek­ről. Az egészségügyi személyzet szá­ma pedig meghaladja majd a nyolc­százat. De micsoda egészségügyi sze­mélyzet lesz ez! — A gépekhez — mondotta az épí­tész — sok esetben tudományos dol­gozókat kell állítani, akik értenek az elektronfizikához és a matematikához is, egyetemi színvonalon. Egyedülál­ló építészeti feladatokat kaptunk e gé­pek beszerelésével kapcsolatban. Az intenzívterápia-osztályon például olyan berendezéseket kellett — és fő­leg még ezután kell — beszerelni, amelyek mindegyikének működését száz és száz műszer, meg önműködő számítógép irányítja. Ezeknek a mű­szereknek tökéletes kivitelű „ágyat" kellett építenünk. Itt a milliméternyi eltérés is bajt okozhat. Az intenzív­terápia-osztályon a gépek szerelését már a középiskolai érettségivel ren­delkező szerelők sem képesek elvé­gezni. A gépet gyártó külföldi cég igen sok esetben kiküldi hozzánk a szerelőjét. És mi csak ámulunk, ami­kor az bemutatkozik: X. Y. vagyok. És a névjegyen ott van: a fizikai tu­dományok doktora. Még nem magya­ráztam meg, mit jelent ez a két szó: Intenzív terápia. Röviden megmagya­rázom. Tegyük fel, valaki az utcán hirtelen rosszul lesz, vagy üzemi bal­eset történik, s gyors orvosi beavat­kozásra van szükség. Igen ám, de az orvos nem tudja, a szerencsétlenül járt melyik vércsoportba tartozik. Nem tudják, milyen állapotban van a szíve, a mája, a veséje, a tüdeje és a többi belső szerv. A régebben használatos módszerekkel ezeknek az adatoknak a megállapítása legjobb esetben is órákig tartott. A tudós sze­relők által beszerelt gépek — csuk rá kell őket kapcsolni a páciens tes­tére — pillanatok alatt pontosan ki­mutatják a szervezet egyes szervei­nek állapotát. A szívműködést gra­fikon ábrázolja, a vér összetételét, csoportját szintén pontosan megálla­pítja a gép. Az orvos ilyenkor, ha időt nyer, megmentheti a beteg életét. Az elektronikus gépek itt a sző szo­ros értelmében az életért küzdenek. Sok olyan gép áll majd itt orvosaink rendelkezésére, amelyeket hazánkban eddig még egyetlen helyen sem al­kalmaztak. KÓRTERMEK Äz épület T betűjének egyik szár­nyát foglalja csak el az operációs rész. A másik két szárnyban a kór­termek vannak. — Hazánkban az oxigénellátást még egyetlen kórházban sem szer­vezték meg olyan korszerűen, mint az általunk épített intézetben. Itt minden egyes beteg ágyához odave­zettük az oxigént. Nem kell tehát emiatt állandóan hurcolni a beteget, sem az oxigénpalackot az ágyához szállítani. Minden osztályon külön speciális röntgengépek segítik majd az orvosok munkáját. Egyes röntgen­gépeket technikai ismereteket igé­nyelve — a fizikai tudományok dok­torai fogják kezelni. Az orvos tehát a természettudóssal vállvetve fog küz­deni az ember egészségének helyre­állításáért. Az itt felszerelt orvosi gépekre több mint 32 millió koronát adott az állam. A laikus elképzelni is nehezen tudja, hányféle gépezet, berendezés szereléséről kell gondos­kodnunk. ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS " Ez meg olyan itt, mint egy egye­temi előadóterem, mondottam, ami­kor egy tágas, fokozatosan emelke­dő padsorokkal ellátott helyiségbe léptünk. — Eltalálta, — bólintott Sluka épí­tész. —• Az orvosi egyetem hallgatói, meg a továbbképzésen itt-tartózkodó orvosok oktatására szánjuk ezt a ter­met. Ügy tervezzük, hogy színes te­levízió adó-vevő berendezést is szere­lünk ide, hogy a hallgatók műtét közben is figyelhessék a professzor munkáját. Ez a kórház a korszerű egészségügyi intézmények iskolapél­dája lesz. Amikor az Egészségügyi Minisztérium képviselői megrendelték tőlünk — építőktől — ezt a kórhá­zat, azt mondották: Építsétek fel az ország legkorszerűbb kórházát. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk a feladat teljesítéséért. Nem rajtunk múlik, hogy aránylag sokáig tart az építkezés. Hét év alatt az egészség­ügyi technika sokat fejlődött. Ami hét esztendővel ezelőtt „világrengető" felfedezés volt, az ma már kezd ki­öregedni. Hogy a legkorszerűbben szereljük fel a kórházat — nemegy­szer módosítjuk terveinket. Erre azonban nem mindig van lehetősé­günk. Egyes gépek több millió koro­nába kerülnek. Ezeket nem lehet akármikor kicserélni. Mi építők arra törekedtünk, Tiogy jő munkát végez­zünk. Gomba módra nőnek ki a földből országszerte az új lakótelepek. Álla­munk azonban az ember egészsége védelmére is milliárdokat költ évente, Bratislavában a kramárel lakótelep tőszomszédságában olyan kórház épül, amely országszerte párját ritkítja. TÖTH MIHÁLY cialátifört' A NYARALÁS nemcsak örömet, hanem gondot is je­lent: mit vigyünk magunkkal, Hogy ke­vés holmival jól öltözöttek legyünk. Ma már a ruházkodásban is megtaláljuk annak lehetőségét, hogy a ruhadarabo­kat többféleképpen is összeállíthassuk. Fekete-zöld mintás szidarából készült, zöld paszpóllal díszített, végig gombo­lós ruha és napozó. - A narancsszín fekete-fehér mintás vászonból varrott HŰSÍTŐK A MELEGBEN kétrészes ruha kabátkáját sorttal U viselhetjük. A szoknyához egy fehér blúzt csináltathatunk, melynek kihaj­tója a mintás onyagból készül - él ismét változatos lesz öltözékünk. - Az egybeszabott, színes csíkozással élén­kített fürdőruhához a divatos fürdőkö­tényt viseljük, mely oldalt mélyen fej van hasítva. - Fiatalos és célszerű az apró pepita sort - vagy hosszú nadrág a sportos, egyszínű vászonblúzzal. A jól elkészített és behűtött gyümölcsleve­sek nyáron, különösen a kánikulában üdítőleg hatnak szervezetünkre. Gyermekeinknek nem­csak a főétkezés beve­zetőjeként, hanem uzson­nára is adhatunk egy csésze gyümölcslevest piskótával, s bizonyára szívesen elfogyasztja a mezőn dolgozó, vagy onnan fáradtan hazaté­rő földműves is. A gyü­mölcsleveseket tejtermé­kekkel: tejszínnel vagy tejföllel készítjük, nem rántással. Arra is ügyel­jünk, hogy ne fűszerez­zük őket túlságosan, s ezzel ne fosszuk meg a gyümölcsöt sajátságos ízétől. Almaleves: Az almát megtisztítjuk, megmos­suk, nagyobb kockákra vágjuk, cukrozott, forrás­ban levő vízbe dobjuk, és puhára főzzük. 1 és fél liter leveshez 1 lapos kanál lisztet kis tejjel el­keverünk, hozzáadunk 3-4 kanál tejfölt és egy kis sót. Jól összekever­jük, és folytonosan ke­verve a forró levesbe öntjük. Felforraljuk. A le­vesestálban 1 tojás sár­gáját elkeverünk pár ka­nál tejföllel, és a levest 'ráöntjük. (Jégbe ihűtve rendkívül üdítő,) Hideg őszibarackle­ves: Hozzávalók: 4 sze­mélyre: 80 dkg érett őszibarack, 2 deci tej­szín, 2 deci fehérbor, 12 dkg porcukor, 3 dkg liszt, 2 tojássárgája, kis darabka citromhéj, csi­petnyi só. A meghámo­zott, apró kockára vá­gott őszibarack egy ré­szét nyersen lélretesz­szük, a többit 1 liter víz­ben borral, cukorral és sóval, citrom héjával főzni tesszük. A tejszín felét jól összekeverjük a liszttel, majd hozzáke­verjük a leveshez, és jól felforraljuk. A tejszín másik felét a leveses tálban elkeverjük 2 tojás sárgájával és a levessel. Aztán jól behűtjük. Tá­lalásnál a tányérokra osztjuk a nyersen félre­tett őszibarack-kockákat, és erre adjuk a levest. Hideg ribizlileves: Hozzávalók négy sze­mélyre: 80 dkg ribizli, 15 dkg cukor, 2 deci tej­szín, 1 deci vörösbor, 3 dkg liszt, fél citrom leve, csipetnyi só. A megmo­sott, megtisztított ribiz­li egyharmadát áttörjük, félretesszük. A többit 8 dl vízzel, borral, cukor­ral, sóval főzni tesszük. A forrásban levő levest tejszínnel és liszttel be­habarjuk, és az egészet szitán áttörjük. Ha ki­hűlt, belekeverjük a nyers ribizlilevet és megszűrt citromlevet. Gyümölcssaláta: Több­féle gyümölcsből készít­hetjük. 15 dkg cukorból s 1 és fél dl vízből szi­rupot főzünk, majd hi­degre tesszük. Epret, na­rancsszeleteket, meggyet vagy meghámozott és vé­kony szeletekre vágott zamatos körtét, mozaik­szerűen egy tálra helyez­zünk. A hideg cukorszi­ruphoz egy narancs él citrom levét meg tet­szés szerinti likőrt adunk. Ezzel a sziruppal meg­öntözzük, aztán 1-2 órán át a jégen Hagyjuk. Kávé-flipp: 12 kanál tejet, 6 kanál tejszínt, 1 tojássárgáját, 1 kanál konyakot, 2 kanál mok­kalikőrt, 1 kanál porká­vét, 1 jégkockát össze­mixelünk, vagy jól össze­rázunk, majd jégre tesz­szük. Kitűnő frissítő a melegben, egy-kettőre megszünteti a fáradsá­got. Citromos tej: '/j I te­jet, 2-3 evőkanál tej­színt, 1 evőkanál cukrot és 1 citrom héját kimi­xeljük vagy összerázzuk, lassan hozzáadjuk az egy citrom levét, esetleg egy csepp rumot, Poha­rakba téve lehűtjük. A KÁLYHA NYÁRON is jó szolgálatot tesz, ha nincs jégszek- illő alumíníumtálat tartunk benne, rényünk. Az alaposan kitisztított, vízzel A kályha ajtaját támasszuk be. Ezzel lemosott tűzhelyrácson tarthatjuk a is biztosítjuk a léghuzatot a kályha bei­könnyen romló élelmiszert. Legjobb, ha sejében, ahol így a legnagyobb hőség­pergamentpapírral béleljük vagy bele- ben is szellős, hideg légáramlat van. NE FESSÜK AZ ÉPÜLET SZERVESEN BELEILLESZKEDIK A KIS-KÁRPÁTOK FESTŐI KÖRNYEZETÉBE. (CTK f elv. j a melegtől, naptól felhevült arcunkat, s a púdert is igye­kezzük nélkülözni a meleg napokban. A rúzs megválasz­tásában kerüljük a harsány, feltűnő színeket. A lila vagy sötét szájrúzs nem illik a lebarnult bőrhöz. A körömlakk színárnyalata is egyez­zen szájrúzsunk színével. Napközben azonban ne lakkozzuk körmünket. Pi- --- „ henjenek, érje őket napfény, víz és lakk színe legyen azcnos-a kézen hm* friss levegő. nált lakk sgpfyg, ^ Nyáron különösen fontot a nyalt ápo­lása, hiszen a kivágott ruhákban, für­dőruhákban az orcunkkal egyformán előtérbe kerül. Az ápolt arc moílett nagyon rossz hatást kelt az elhanyagolt nyak. Ápolásához az arcra alkalma­zott krémet használjuk. Hiábavaló volna azonban minden igyekezetünk, hogy ápoltnak, csinosnak hassunk, ha nem fordítanánk fokozott gondot a lábápolásra. Ez nyáron rend­kívül fontos. Járjunk rendszeresen pe­diküröshöz. Ha körmünket lakkozzuk, a SZŐ 4 * 1983. július 14,

Next

/
Oldalképek
Tartalom